Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-06 / 182. szám
IS®, augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A cibakházi Vörös Csillag Tsz földjén középmélyszántást végeznek a gépállomás traktorosai y>A mi kocsink kikerült a kátyúból« Jó termést ad a silókukorica t Óriás meteorit A. Szovjet Tudományos Akadémia meteorit bizottságával közölték, hogy Karbopole falu közelében (Szverdlovszk környékén) nagy kőmeteoritot találtak. Az Ural hegység délkeleti részén talált új meteorit súlya körülbelül 22 kilogramm. Földetéréséneik helyéről a meteorit a „Kar- bopol” nevet kapta. Az új meteorit a Szovjetunió területén talált 131-ik kozmikus vendég. A részletes vizsgálat után a meteoritet a Szovjetunió állami meteoritgyűjtemé- nyében helyezik el. SZOLNOK megye községfejlesztésének 1963. első félévi összesített eredményeit annak tudatában kell mérlegelni, hogy a hosszú tél, valamint a megyénket elég súlyosan érintő tavaszi árvíz késleltette a községfejlesztési munkák idejében történő megkezdését. Ilyen kedvezőtlen fel-; tételek ellenére is jelentős eredmények születtek. A községfejlesztési alap egész évi bevételeinek 60,3 százaléka folyt be a Községfejlesztési Alap számlánkra az első félévben. Az 1963. évre tervezett községfejlesztési feladatokat az első félévben — annak ellenére, hogy az említett akadályok a kezdési határidőket késleltették — Végre a mi kocsink is kikerült a kátyúból és takarosán halad előre — mondogatták legutóbbi közgyűlésük után a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz sok-sok tapasztalattal rendelkező tagjai. Örömük, bizakodásuk valóban teljesen jogos, hiszen Ács István elnök beszámolójából az derül ki, hogy az év első fele jelencsaknem 40 százalékban valósítottuk meg. A LAKOSSÁG önzetlen társadalmai' munka vállalásával és a községfejlesztési alap pénzeszközeinek igény- bevételével mintegy 33,5 kilométer járda, 14 kilométer villanyhálózat, 7,5 kilométer vízhálózat, öt új orvosi rendelő, négy új általános iskolai tanterem, öt fúrott kút létesült. Ezenkívül még egy sor kisebb-na- gyobb községfejlesztési létesítmény megépítésével javult megyénk lakosságának kommunális-, egészségügyi- és kulturális ellátottsága. Hamarosan átadásra kerül a tiszaörsi orvosi rendelő, a Nagykörű-Csataszögi kuT- túrház. a tiszafüredi strandfürdő is. Jászjákóhalmán tős többletterméssel és többletjövedelemmel zárult. Pedig területüket csúnyán megöntötte az árvíz, bőven akadt kiszántott vetés, még több a kései vetés, más üzemágakban viszont jócskán túlszárnyalták a tervet. Így aztán végső soron az első félévet igencsak biztatóan zárták; A tagok nagy igyekezetét, munkakedvét az bizoés Jászkiséren ez évben községfejlesztési alapból megépülő mintegy 10—10 kilométer villanyhálózat biztosítja a falú teljes villamosítását. MEGYÉNK lakossága az elmúlt évinél is nagyobb számban vette ki részét a községfejlesz/tési feladatok végrehajtásából. Az első félévben a megye lakosai közül 37 901-en vettek részt társadalmi munkában. Különösen jó eredmények születtek a korábbi években a rossz társadalmi munka szervezéséről ismeretes törökszentmiklósi járás községeiben. Itt már az első, félévben az egész évre tervezett társadalmi munka értékének 72,7 százalékát teljesítették. AZ ÁRVÍZKÁROSULT Jászdózsa községben, a lakosság árvíz utáni hangulatát és elfoglaltságát tekintve, egyáltalán nem lehetett társadalmi munkára számítani. Jellemző, hogy ennek ellenére a lakosság az épülő vízmű csőfektetésénél két nap alatt három utca, 350 folyóméter vízhálózat fektető árkát ásta ki ellenszolgáltatás nélkül. Társadalmi összefogással történt n nyomócső lefektetése után az árkok betemetése is. A TISZ AFÖLDVÁRHOZ tartozó Homokon épülő kéttantermes iskola és nevelői lakás építésénél ez- idáig kétszázhuszonnyolc szülő dolgozott. Az iskola épületének jelenleg a födémszerkezetét rakják és az építkezés eddigi ráfordításaiból — anyagköltségen kívül — munkabérre nem egészen négyezer forintot fizettek csupán ki. Jászalsószentgyörgyön. a járda építésénéi mindössze két szakmunkást alkalmaznak. Az ezzel járó összes tennivalót társadalmi munkások, az utca lakói végzik. Sajnos, nem tapasztalhatók hasonló mértékű megmozdulások a kunszentmártoni-, a kunhegyesi- és a tiszafüredi járás községeinél. A helyi társadalmi és gazdasági szerveknek sokkal nagyobb mértékben kellene igényelni és igénybevenni a lakosság kezdeményezését. Kővé**« István főelőadó nyitja legjobban, hogy igen gyakran hangzanak el olyan kezdeményező javas, latok, amelyeknek az a céljuk, hogy a jövedelmet fokozzák, illetőleg a termelési kiadásokat csökkentsék. Legnagyobbszabású ' ezek közül a borjúnevelők kezdeményezése, akik elhatározták, hogy megteremtik ■ az itatásos borjúnevelést. Legelőször is a Hazafias Népfront községi bizottságától kértek segítséget. Varga József nagytapaszta- latú elnök, egyben községi könyvtáros,- gondoskodott arról, hogy a bátor kezdeményezők megtekintsék a televízió „Itatásos borjúnevelés” című filmjét, amelyet a „Többet, jobban, korszerűbben” című sorozatban, délután pergettek le. Ennék különösen az a része volt tanulságos, amely a Fejér megyei Ercsi község „VII. Kongresz- szus” nevű termelőszövetkezetének mesterséges bor- júnevelését mutatta be. Ugyanakkor kiállításra, bemutatásra, megvitatásra kerülték a könyvtárnak azok a művei, amelyek az itatásos borjúneveléssel foglalkoztak. A Hazafias Népfront járási bizottsága is foglalkozott a jánoshidaiak nagy ügyével. és elhatározta, hogy tapasztalatcsérét szer. vez számukra a Jászsági Állami Gazdaság itatásos borjúnevelésének tanulmányozására. Sípos János főállatte- nyésztő, Menyhárt Antal törzsállattenyésztő, Dudás István agronómus és Kun Pál régi, sok gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező borjúnevelő a legapróbb részletekig bemutatták az állami gazdaság’ itatásos borjúnevelő telepét. Volt mire válas2olniok, mert Fazekas József, a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz főállattenyésztője, Szűcs János brigádvezető, Eszes Mihály és Tóth Istvánná bofjúnevelők az érdeklődő kérdések százait intézték hozzájuk. A termékeny vitának azonban még többször is folytatása lesz, mert a Jászsági Állami Gazdaság — a járási-városi pártbizottság felkérésére — állandóan pásztorolni fogja a jánoshidaiak kezdeményezését, Sipos János főállattenyésztő örömmel vállalta azt a szép feladatot, hogy munkahelyükön keresi fel a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz itatásos borjúnevélőit és minden egyes felvetődő fontos kérdést a helyszínen vitat meg velük. Máris bizonyosnak látszik, hogy itatásos rendszerrel 371 liter tej felhasználásával nevelnek fel egy- egy borjút, a régi szopta- tásos rendszer 750—800 liter tejével szemben. Sok előnye, jelentős haszna van tehát az itatásos borjúnevelésnek, érdemes hát megteremtéséért küzdeni, fáradozni, tanulni. Bognár Gyula A kunszentmártoni járásban kilenc termelőszövetkezetben megkezdték a silókukorica betakarítását. Legtöbbet eddig a kunszentmártoni . Zalka Máté Tsz-ben silóztak be — mintegy 180 hold termését. A járási székhely másik közös gazdaságában, a Búzakalász Tsz-ben, valamint a cibakházi Vörös Csillag, a tiszakürti Hunyadi, a csé- pai Alkotmány és a kun- gyalúi Zöldmező Tsz-ben sem késlekedtek a silózás megkezdésével. A járásban elsőként az öcsödi Zöldmező Tsz tudja le ezt a munkát. Lassabban halad a silókukorica betakarítása a mesterszállási Üttörő Tsz-ben^ mégpedig azért, mert a nagytö- méget adó növényben kevés a silókombájnok napi A gépiparban lezajlott nagyszabású átszervezés első lépését négy és fél évvel ezelőtt a tömegcikkipari igazgatóság megszüntetésével, a 36 kisüzem hét nagy vállalattá, történt összevonásával tették. Az KGM értékelése szerint a tömegcikkipar jelentős eredményeket ért el a kisüzemek összevonása óta. A nagyvállalat előnyét kihasználva sikeresen halad a gyártás szakosítása. A kályhák és tűzhelyek gyártását Salgótarjánba, a zománcedényekét Budafokra és Bonyhádra telepítették, — a zománcgyártást Kecskeméten honosították teljesítménye. Annak viszont örülhetnek a szövetkezetiek, hogy gazdag terméssel fizet a silókukorica az ápolásért, öntözésért. Van olyan tábla, amelyről 350—360 mázsa silót takaríthatnak be. A silózás még nem fejeződött be a járás közös gazdaságaiban, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tervezett termésátlagot túlszárnyalják. * A törökszentmiklósi járásban a hét végéig 198 hold silókukoricát takarítottak be. A kétpói Szabadság Tsz vezet ebben a munkában, ahol már 750 köbméter silót készítettek. A kengyeli Dózsa Tsz-ben 40, a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben 34, a kengyeli Mező Imre Tsz-ben 25 hold silónak valót vágtak le. meg. a Lampart pedig a vegyipari berendezések előállítására rendezkedett be. A szakosítás révén nagyobb sorozatokra térhettek át és jobban kihasználják a gépeket, összesen 84 millió forint értékű termelőeszköz ' szabadult fel a tömegcikkiparban, a régi elavult gépek egy részét kiselejtezték, más berendezéseket pedig különféle vállalatoknak ajánlottak fel. Az egységes vezetés és a koncentrált gyártás a gyártmányfejlesztést is kedvezően befolyásolta. Mind a 7 nagyvállalatnál közp. kísérleti műhelyt hoztak létre. Áhíioiios figíjdem Sistereg a gőz, készül a káré Mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok, egyéni termelők Figyelem! Kössenek minél nagyobb mennyiségre értékesítési szerződést az 1963. évi termésű száfastakarnány és szeisnaféieségekre Előnyös árak: Lucernaszéna I o. 135.— Ft/q -f 15.— Ft felár Lóhereszéna I. o. 120.— Ft/q + 15.— Ft felár Rétiszéna I. o. 80.— Ft/q + 10.— Ft felár Ipari min. búza-, -rozsszalma (pelyva, törekmentes) 55.— Ft/q + 5.— Ft felár Alomszalma (komb. és ősziá. sz.) 35.— Ft/q 4- 5. _ Ft felár Ip ari minőségű rizsszalma 35.— Ft/q -f 5._ Ft felár Eg yéb (keverékes) rizsszal. 25.— Ft/q -f 5._ Ft felár Ta karmányszalma 45.— Ft/q -f 5— Ft felár Az árak kazal árra értendők, szállításnál távolságnak megfelelő fuvardíjtérítés. Szerződés köthető a földművesszövetkezeteknél, A községfejlesztési alap felhasználásával — társadalmi összefogással fejlődnek községeink A kisüzemek összevonása óla 84 millió forint értékű termelő eszköz szabadult fel
