Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-04 / 181. szám
ifVB augusztus 41 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s / jt három gyerek telelár- mázta az utcát, s Ügettek a Kolop irányába. — Leesett a repülő. Bozsó Sándor, az Ezüstkalász elnöke csendesen ránézett a főagronómusra. — Ez a harmadik az idén. Nem ragadtatta el a szenzáció, hijzen a repülőgépek nem leesnek, ahogy a gyerekek kiáltozzák, csupán kényszerleszállásról van szó. Az agronómus Rhéday György, térdnadrágos férfi — gyalog járja a határt, mert szétesett a futókocsi — csóválja a fejét. — Beszéltem egy pilótával. Azt mondják a Kolop felett légörvény van. A vitorlázók csak odáig jutnak el. Kossuth cigarettát szív. — A felhő is csak addig jön. Dörög Apátin, villámuk Kiséren, közeledik a borulás, no mondjuk, megjön a jó eső. Aztán Kolopnál felemelkedik a felhőzet. A falut körülvevő rétek aszottak, kiperzseltek. Június óta még becsületes harmat se látogatta Kőtelket. Elkeserítő helyzet. De az emberek megszokták már, nem is rágódnak rajta, csak azt mondják: — Holnap beszélni kell Peszekivel. Peszeki József, középparaszt fiatal gazda, azt válaszolta 1959-ben az agitátoroknak: — Inkább a térképről le, mint a csoportba be. Utoljára írta alá a belépést. Múlt héten kétségbeesetten panaszolta a felesége: — Jaj, mi lett az urammal. Az éjszaka elkezdett kiabálni: ne oda vigyétek azt a vizet. Álmában ezt kiabálta. Peszeki József, az Ezüstkalász öntözési főnöke. Kétéves iskolát végzett a szövetkezet jóvoltából. Na meg egy párezer forintjába neki is belekerült a tanulás, de nem bánta, mikor megkóstolta a tudás ízét. Hazajött és öntöz éjjel, nappal. Kőtelken nem is öntöznek már, hanem öntik a vizet a határra. Az Ezüstkalász 1500 holdat öntözött meg idáig birtokából. A Petőfi területének a fele is megkapta a mesterséges esőt az idén. Nagy úr, nagy kincs itt a víz. Életmentő. Noha a Petőfi is, az Ezüstkalász is jól gazdálkodó, jó jövedelmet biztosító szövetkezet, azért van gondjuk bőven. És nem is csak a napi munka velejárói ezek. A jövő gondja nyomja a kőtelkieket. Arról van szó, kihal-e a falu, s hogy ötven év múlva esetleg magyar szűzföld lesz-e Kőtelek, ahová majd megbízatással járnak az emberek dolgozni. Az idén ugyanis harminchét falusi gyerek végezte el az általános iskola nyolc osztályát a községben. Nos, az már teljesen bizonyos, hogy a harminchét gyerekből harminc nem marad a faluban Még bizonytalan, hogy a jelen pillanatban maradni szándékozó hétből, hányán ragadnak meg véglegesen. S ha még ennyien maradnak is, nem annyira a földszeretet, mint inkább a gyenge bizonyítvány kényszere miatt teszik. Ráadásul a tavaly végzettek elvándorlása is majdnem ugyanilyen méretű. Arról van szó, hogy a kis község legegészségesebb, legtehetségesebb fiataljai csak azt várják, hogy a bizonyítványt megkapják, s aztán viszontlátásra, szülőfalum, majd látogatóban. Pedig az idén VIII. osztályt végzett harminchét gyerekből is mindössze kettőnek nem parasztszármazású az édesapja. A legjobb gazdák gyerekei szakítják meg az eddig családi generációkban folytatódó földművelő foglalkozást. Látják-e a jelenséget a falu vezetői? Igen. Bartalos Béla, a Petőfi Tsz elnökhelyettese egy statisztikát tesz elém. A Petőfit már most kísérti az elöregedés veszélye. A szövetkezet kétszázhetvenhat tagjából csak 192 a dolgozni tudó ember, a többiek már nyugdíjasok, járulékosok. Hogy az évről évre ismétlődő elvándorlásból mégsem csökken nagy mértékben a falu lakossága, azt is csak az itt élő cigányság gyarapodásának tudható. Nemrégiben taggyűlésen tárgyaltak a kialakult helyzetről. S megállapodtak, hogy a legtöbbet a két szövetkezet teheti. A kőtelki Ezüstkalász komolyan foglalkozik azzal a tervvel például, hogy áttérnek a készpénz fizetésre. A jövedelem egyik termeíőszövetkezet- ' ben sem rossz. Sőt, mindkét tsz évi átlagos 16—17 ezer forint jövedelmet juttat tagjainak. Igen ám, de... A napokban megállították Rhéday György főagro- nómust a fiatalok. — Mondja, Gyuri bácsi, lesz-e pénz búcsúra? A hagyományos falusi búcsúra csak augusztus 20-án kerül sor, de a községben , élő legények már azon törik a fejüket, honnan szereznek akkorára pénzt. A szövetkezetek jól látják, nem a jövedelem mérete miatt kívánkoznak el a fiatalok innen, hanem azért, mert az iparban hónapról hónapra vagy havonta kétszer is rendszeresen készpénzhez jutnak. Amiről nem ők tehetnek. Kérdeztem mindkét szövetkezetben, mit tettek azért, hogy a falusi gyerekek megismerjék a szövetkezet perspektíváját. Csakhogy erről á falu vezetői sem tudnak eleget. Azt kérem Bartalos Béla elnök- helyettestől, mondjon néhány szót a tsz távlati tervéről. — Az elnök elvtárs bezárta a fiókjába. Pedig szép jövő vár a kőtelki szövetkezetekre. Nagyarányú zöldségtermesztő község lesz ez. Csak az Ezüstkalász a közeljövőben legalább negyven szakképzett kertészt tudna foglalkoztatni. Már az idén megkezdi munkáját a szövetkezet savanyító üzeme. A reggeltől estig tartó robotszerű paraszti élet napjai meg vannak számlálva Kőtelkem. S utolsó perceit éli a műveletlen, tudatlan paraszti élet is. Ezen az őszön megnyitja kapuit, illetve első osztályát a törökszentmiklósi ínezőgaz- dasági technikum levelező tagozata a községben. S mi történik, ha a tanév egyik Vagy másik osztály- főnöki óráján, vagy akár más alkalommal a szövetkezeti vezetők felkeresik az iskolát, hogy megismertessék az utánpótlással a falu távlatát. Azért, hogy megszerettessék velük a szövetkezeteket, szülőhelyüket. Nem volt ilyenre példa. Sőt. Év vége előtt Csősz Józsefné, igazgatóbélyettes a nyolcadikosok osztályfőnöke vette azt a fáradságot, hogy mindkét szövetkezet irodájába bekopogtatott. Szerződtetnek-e mezőgazdasági tanulókat? — Milyen választ kapott? — Csak a baj van velük — mondták. A szövetkezeti vezetők ugyan arra hivatkoznak: a .gyerekek csak virágker- . tésznek szerződnének. Nem hiszem, hogy világos érvek, meggyőzés után ne lehetett volna másról is szőtérteni velük. Az igaz, hogy ez több fáradság, több időt kívánó vesződés. De megérné. Borzát Lajos Kedvező feltételekkel lehet már 1964. évi leadásra i§ kötni sertéshizlalási szerződést UGYANCSAK KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL BEINDUL AZ 1964. ÉVI KOCA- TARTÄSI ÉS SÜLDÖNEVELÉSI AKCIÓ. BIKA- TINOHIZLALASI AKCIÓ, — ÜSZÖHIZLALASI akció, kissülyü NÖVENDÉKMARHA NEVELÉSI AKCIÓ, és a HÁZTÁJI és EG YÉNI GAZDASAGOK SELEJT TEHENÜK ÉRTÉKESÍTÉSE TERÉN KEDVEZŐ LEHETŐSÉGEKET VEHETNEK IGÉNYBE. Amennyiben selejt tehenük helyett üszőt állítanak tenyésztésbe, úgy az I. o., vagy II. o. minőségű tehénért az állami szabadfelvásárlási áron felül kg-ként 3.— Ft üszőbeállítási prémiumot kapnak. Magas árak! Termelőszövetkezetek részére kamatmentes hitel, valamint- előnyös feltételek mellett biztosítunk nagyüzemi felárat. Egyéni és háztáji termelők részére kedvezményes abraktakarmány juttatás.— Bővebb felvilágosítást járási kirendeltségeink, valamint községi felvásárlóink nyújtanak. SZOLNOK HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI V. NÉMETHÉK új otthona Átadták az árvízsújtotta Jászdózsa első társadalmi munkában épült lakóházát Azt senki sem mondhatja, hogy Némethnét elkényeztette az élet. — Egyik gyereke kicsi volt, a másik meg pici, amikor férje meghalt. Huszonhat esztendőt élt. Motorszerencsétlenség érte. A legkisebb gyerek akkor volt egy esztendős, a legnagyobb meg hét. özvegyen maradni négy gyerekkel — szomorú dolog. Sokat sírt. — Annyit, hogy azt hitte minden könnyét elsírta már. Dehát az élet követelte a magáét. A gyerekeknek enni kellett adni, s mivel férje nyugdíja nem volt elég, dolgozni ment ő is. Ö lett a jászdózsai óvoda dadus- kája. Hét esztendő múlott így el. Szerényen, egyszerűen éltek a szoba-konyhás házban, s már-már úgy látszott, semmilyen nagy esemény nem mozdíthatja ki őket a megszokottságból. Ez év márciusában azonban megáradt a Zagyva és a Tárná. Az egyik éjszaka váratlanul, ott ahol nem is gondolták, rátört a víz a falura, s elmosta Némethék otthonát is. — Mindenük tönkrement. Az asszony szárazon égő szemekkel nézte a pusztítást, s nem tudta mitévő legyen. Nehéz időket élt ekkortájt a falu. Több mint kétszáz ház jutott ilyen szomorú sorsra, lakóik istállókban, kamrákban, vagy éppen jószomszédoknál, rokonoknál húzták meg magukat. De sok éjszakát töltött ebben az időben a községi tanács vezetősége az íróasztal . mellett. Tár« gyaltak, intézkedtek és segítséget kértek. — Főleg azoknak a házaknak az újjáépítésében segítsenek az elvátrsak, — ahol nincs munkabíró férfiember — mondta nem egyszer Rimócziné, a községi tanács elnöke a jelentkező társadalmi munkásoknak. Egy nap népes küldöttség kopogtatott be Némethék düledező házába. Nézegették a megrepedt il „Lefaragják a Balatont A hullámverés, a téli jégzajlás állandóan formálja, alakítja a Balaton partvonalait. Az uralkodó északi szél miatt a hullámok főleg a déli partot ostromolják, ezért a szakembereknek nagy gondot okoz az itteni üdülőövezet megvédése. A Balatoni Vízügyi Igazgatóság, a Vízgazdálkodási Kutató Intézettel közösen állandóan vizsgálja ezt a jelenségét és a biológiai körülményeket figyelembe véve tervszerűen szabályozzák a partvidéket. Siófok mellett, Balatonszép. laknál a két évvel ezelőtt kezdődött partfeltöltésl munka első szakasza az idén befejeződik. Itt körülbelül 160 000 négyzet- méter területet hódítanak vissza a Balatonból, annyit, amennyit a tó az elinúlt fél évszázad alatt elmosott a szárazföldtől. A feltöltéshez 220 000 köbméter iszapot és homokot használnak fel. A déli part másik nagy üdülőtelepén, Balatonföld- váron, a nemzetközi cam- pingnek építenek új strandot, amelyhez 425 méter hosszú partvédő művet létesítenek. Tulipánhagyma őslzi kiültetésre — már most megrendelhető a Balatonaligai Állami Gazdaság Alsótekeresi Faiskolájától, Balaton- világos. A faiskola kis és nagyobb tételekben, bőséges fajtaválasztékban szállít virágzóképes hagymákat. „A szocialista társadalomban az elemi károsultak megsegítése társadalmi ügy. Ennek jegyében építették fel e házat 1963 év nyarán a jászberényi városi tanács dolgozói özv. Németh Istvánná négy gyermekes anyának, mint árvízkárosultnak az 1963. évi tavaszi — a Jászságot sújtó — nagy árvíz után”. (Egy emléktábla szövege) falakat, méregettek, számolgattak. Pár nappal 'később nagy csapat ember érkezett. Csákányt, lapátot hoztak, s már bontották is a roskatag épületet. Több mint háromezer munkaórát dolgoztak Némethék családi házának építésén a jász.berényi járási tanács és községgazdálkodási vállalat dolgozói. Tíz hét alatt felépítettek egy ' 150 ezer forint értékű iiázat, amelyhez az özvegy csak 70 ezer forintnyi bank-kölcsönnel járult hozzá. Felépült a ház műkő lábazattal, terasszal. két szép szobával, konyhával, fürdőszobával. — Álmodni sem álmodhatott szebbet ennél Némethné. Aztán elérkezett augusztus 3 is, amikor a faluban az első olyan házat adták át tulajdonosának, amit a társadalmi munkások építettek. Némethné szeméből ismét megeredt a könnyek árja — de már az örömtől, amikor Bányai János, a jászberényi városi tanács elnöke átadta neki a lakás kulcsát a lakhatási engedéllyel együtt. .Sírt míg az ünnepi beszédek hangzottak és sírt akkor is, amikor elővett egjr darab papírt, hogy felolvassa azokat a sorokat, amiket éjszaka rótt a társadalmi munkások tiszteletére. Dehát így sem jutott tovább az első mondatnál, s fia, Pista olvasta fel anyja írását: — ... Köszönjük önöknek, hogy ismét van otthonunk. — Köszönjük pártunknak és kormányunknak, az egész szocialista társadalmi rendnek, hogy gondolnak az árvákra és özvegyekre. , És Pisti még papír nélkül Bányai János szemébe nézve hozzátette: — Én igyekszem igaz fia lenni a pártnak és segítek anyámnak, hogy erre nevelje három öcsémet is. Az ünnepségre eljöttek az óvoda lakói is és virággal köszönték meg a társadalmi munkásoknak, hogy az ő daduskájuknak ilyen szép házat építettek. Némethnét nem kényeztette el az élet. Sok csapás érte, de egyet megtanult: a segítenikész emberek mindig mellette vannak. Varga Viktória A Szolnok megyei AGROKER Vállalat Rékasi úti telephellyel KÉT SEGÉDMUNKÁST keres azonnali felvételre. A családtervezésről A várakozás erősíti az igazi szerelmet „Aki diák, az legyen diák” elvemnek gazdasági alapjai vannak. A családalapítás problémája az öreg diákok esetében szerintem az átlagosnál is nehezebb. Országunkban az az általánosan elfogadott nézet, hogy a katonaságot kitöltött férfi nősülhet, a diákoknál is érvényesülhetne. Hisz ha ők nem is voltak katonák, legtöbbször olyan idősek, vagy még idősebbek, mint a katonaviselt fiatalok. Az ösztöndíj azonban nem azonos az önálló keresettel, legalábbis a mai mennyiségét tekintve. Mivel a házassághoz szerintem a szerelem mellett anyagi alap is kell, nem tartom helyesnek az egyetemi vagy főiskolai hallgatók közötti házasságot. Tapasztalataim azt mutatják, hogy a harmónia megrontója a legtöbb esetben nem az érzelmi elhidegülés, hanem a gazdasági alap romlása, ami aztán az elhidegülés- nek is sok esetben okozója lehet. Meglehet, hogy nagy akarattal, az akadályok — lakás, ruházkodás, szórakozási költség — elleni állandó harccal le lehetne küzdeni az ilyen házasságok esetében jelentkező nehézségeket. De szerintem ilyen kitartás sokszor hamar megtörik. Az öreg diákok sem azért kötnek házasságot 22—26 éves korukban, hogy életük küzdelemmel, lemondással kezdődjön, Az egyetemeken látható házastársi kapcsolat a körülmények miatt szerintem valami korcs változata az igazi házastársi kapcsolatnak. Ezt a következőkkel bizonyítom: Egyik kolleganőm házasélete úgy kezdődött, hogy az egyetem dísztermében megkötött házasság után a menyasszony a nászéjszakát a diákszálló sodronyos ágyán töltötte, míg férje hasonló körülmények között, szívességből (mert már végzett az egyetemen és nem szállótag) egy emelettel fentebb. Nem értek egyet azzal a bevett szokással sem, hogy az eljegyzés szükségszerűen maga után vonja szinte hónapokon belüli házasságkötést. Szerintem az eljegyzés és a házasságkötés között évek telhetnek el anélkül, hogy az rontana a későbbi köteléken, sőt szerintem erősíti, nemesíti azt. Ugyanakkor az így eltelt idő nagymértékben hozzájárul egymás szokásainak, jellemének megismeréséhez. Tóth László egyetemi hallgató A SZOLNOKI PAPÍRGYÁR papír és cellulózgyártó szakmára aug. 10-ig még elfogad ipari tanuló jelentkezéseket Az írásos jelentkezéseket a Papírgyárba kell küldeni. Felvételi vizsga aug. 16-án, 9 órakor a Szolnoki Papírgyárban. Szolnok, Vöröshadsereg útja 10. paiij ^gorven^
