Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-31 / 203. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963 augusztus 31. nemzetközi KALEIDOSZKÓP Moszkva, (MTI) Jaja Wachuku, Nigéria külügyminisztere, aki csütörtökön kormányának külön meghatalmazásával Mos20cvába érkezett, pénteken reggel aláírta az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződést. Nigéria a 74. ország, amely aláírta a szerződés szovjet példányát, Madrid, (AFP) Csütörtökön a spanyolországi León tartományban a hatóságok utasítására három újabb bányát zártak be. A tartományban ez idő szerint összesen hat bányában szünetel a munka négyezer bányász sztrájkja miatt. • Sydney (AP) Óránként hatvan mérföld sebességű szélvihar és felhőszakadás következtében Sydneyben pénteken négyen meghaltak és súlyos anyagi károk keletkeztek. New York (Reuter) ötven amerikai diák pénteken Kubából Madridon át visszaérkezett az Egyesült Államokba. Az amerikai külügyminisztérium illetékes szerved a repülőtéren értesítették őket arról, hogy bevonták útlevelüket, mert a külügyminisztérium utasítása ellenére utaztak Kubába. » Buenos Aires (AP) Négy fegyveres bandita csütörtökön megtámadta a Buenos Aires-i pénzintézetek alkalmazottainak kórházát, s az irodából több mint százezer dollár készpénzt zsákmányolt. A támadók két embert agyonlőttek és hármat megsebesítettek. • New York (Reuter) Az amerikai légierő Thor Agena-D rakétakombináció segítségével csütörtökön mesterséges bolygót bocsátott pályára. A kísérlet részleteit nem közölték. * Algír (Reuter) Az algériai nemzetgyűlés csütörtökön este törvényt: fogadott el, amely szeptember 8-ra tűzi ki a népszavazást Algéria' első alkotmányáról. Az alkotmányt a nemzetgyűlés szer- ■ dán nagy többséggel elfogadta. (MTI) Diefenbaker ellenzékben Ottawa (MTI) Diefenbaker, volt kanadai miniszterelnök, az ellenzék vezetője, sajtóértekezleten politikai kérdésekről nyilatkozott, tekintettel arra, hogy vasárnap indul el európai és közép-keleti útjára. Azzal összefüggésben, hogy Kanada egyezményt kötött az Egyesült Államokkal, amely szerint amerikai atomfegyvereket vásárol, a volt miniszterelnök hangoztatta, hogy a jelenlegi kormány ezirányú kezdeményezése ellentétben áll az egész világon tapasztalható, csaknem általános irányzattal, amelynek célja a leszerelés előmozdítása. Kijelentette, hogy az említett egyezmény kompromittálja Kanada szuve- rénitását, majd hozzáfűzte: meggyőződése, hogy ha Kanada belépne az AÁSZ-ba, ezzel nem segítené elő az ország kereskedelmi és kultúrális kapcsolatainak fejlődését latin-amerika államaival. (MTI) A nevadai atomrobbantásokról Moszkva, (TASZSZ) Az amerikai szenátusban *— írja a Krasznaja 2vezda — igen sajátságos körülmények között kezdődött meg a moszkvai szerződés vitája. A vita kezdetét a Nevada államban levő földalatti támaszpontokon felrobbantott atombombák jelezték. Aligha lehetne azt állítani, hogy ezek a nukleáris robbantások megfelelnek a szerződés szellemének és előmozdítják a nemzetközi feszültség csökkentését. A szenátusban a „veszettek” amellett kardoskodtak, hogy a megállapodást különböző módosításokkal és cikkelyekkel egészítsék ki. Eközben nem fukarkodtak a szovjetellenes kirohanásokkal sem és „védelmi intézkedéseket” követeltek az Egyesült Államok ^biztonságának” növelésére, A „veszettek” terminológiája nemegyszer megegyezik a kínai sajtó hangvételével. A Renmin Ribao például a közelmúltban cikket tett közzé, amelynek címe a következőképpen hangzik: Miért jár a háromhatalmi szerződés száz veszéllyel és miért nem jár semmiféle haszonnal. Ugyanakkor Edward Teller az amerikai hidrogénbomba kéteshírű „atyja” kijelentette, hogy a moszkvai szerződés ratifikálása „szörnyű és tragikus hiba” lenne és a megállapodás — úgymond — „lépés a háború felé”. A Pentagon földalatti robbantási programjával kapcsolatban a cikk megjegyzi: a Pentagon ezt a programot olyan kísérletként reklámozza, amelynek az a célja, hogy megszilárdítsák a szerződés híveinek álláspontját. Olyan intéz- kérdésekről van szó, — állítják Washingtonban —, amelyek azt tűzik ki célul, hogy „a szerződés feltételei közepette kielégítsék néhány szenátornak az Egyesült Államok biztonságának szavatolásával kapcsolatos Eltemették Du Bois professzort Accra (MTI) Pénteken Accrában eltemették Du Bois profesz- szort, a nagy amerikai néger tudóst, aki 3 évvel ezelőtt visszatért ősei földjére, Afrikába, s ebben az évben felvette a ghanai állampolgárságot. Du Bois professzor a ghanai nép halottja, s a ghani kormány székhelyén, a gyarmati kormányzók egykori rezidenciájában a christienborgi kastélyban helyezték örök nyugalomra; Szerdán a professzor barátai és tisztelői tettek látogatást özvegyénél, köztük Nkrumah elnök. Dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság accrai nagykövete is. A ghanai lapok gyászkeretes első oldalukon adták hírül a na?y tudós elhunytét. Du Bois professzor koporsóját ágyútalpra erősítve vitték végig Accra főutcáján, a ghanai hadsereg díszszázadának kíséretében, a koporsót a ghanai kormány tagjai, a népi konvenció pártvezetői, Accrában tartózkodó afrikai szabadságharcosok, délafrikai emigránsok, s egyszerű accrai dolgozó emberek kísérték védtelen sorban. A rövid gyászszertartás után felolvasták Du Bois professzor utolsó üzenetét, amelyet még 1957-ben írt: ,,Szerettem munkámat, szerettem az embereket és szórakozásaimat. Mindig felemelt az a gondolat, hogy amit jól tettem, tovább fog élni, s igazolja életemet” m- mondja a többi között az üzenet. Ezt követően a nagy tudós tengerparti sírján elhelyezték a megemlékezés koszorúit, (MTI) követelését”. A moszkvai szerződés hívei álláspontjának megerősítése oly módon, hogy engedményeket tesznek a megállapodás ellenzőinek — valóban érdekes kísérlet. Aligha kell bizonyítani, hogy a nevadai atomrobbantások nem járulnak hozzá ahhoz a célkitűzéshez, hogy örökre betiltsák az összes nukleáris kísérleti robbantásokat. Ami a Pentagonnak azt a számítását illeti, hogy a földalatti robbantások segítségével az Egyesült Államok bármiféle nukleáris „előnyre” tesz szert, — ez merő Illúzió. A Szovjetunió nukleáris téren kivívta magának a fölényt és ezt nem hajlandó átengedni — hangsúlyozza befejezésül a Krasznaja Zvezda. (MTI) Hruscsov nyilatkozata az Evening News-ban L ondon A londoni Evening News három folytatásban közölte azt az interjút, amelyet Hruscsov szovjet minisz. terelnökkel készített a moszkvai atomcsend-egyezmény aláírása után Gagrában, a Fekete-tenger melléki üdülőhelyen Drew Pearson ismert amerikai publicista. A beszélgetés elején Drew Pearson emlékeztetett arra, hogy Kennedy elnök nemrégiben Curtis Lemay tábornoknak kijelentette,: „fölösleges olyan katonai ütőerő kialakítására törekedni, amely a szovjet városok többezerszeres elpusztítására is elegendő”. Az amerikai újságíró megkérdezte, mi a véleménye erről a szovjet kormányfőnek? Hruscsov válaszában kijelentette: Nyilvánvaló, hogy Lemay tábornok a fegyver- gyártó monopóliumok nyomása alatt áll, ezek ped;g a lehető legtöbb hadimegrendelés kicsikarására törekednek. Ámde tekintet nélkül arra, hogy az Egyesült Államok felhagy-e katonai költségvetésének állandó növelésével vagy sem, mi a magunk részéről véget vetünk a katonai kiadások növekedésének, hiszen máris minden elképzelhető fegyverből bőségesen elegendő áll rendelkezésünkre. — Ami bennünket illet ml a továbbiakban még abban az esetben sem vagyunk hajlandók ennyi A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén, a Szíriái— izraeli határkonfliktus vitájában Anglia és az Egyesült Államok képviselői közös határozati javaslatot terjesztettek be. A határozati javaslat elitéli két izraeli állampolgár izraeli területen történt meggyilkolását. A határozati javaslat szerzői abból indulnak ki, hogy a két izraeli állampolgár haláláért Szíria a felelős. Marokkó képviselője kijelentette, hogy a kérdés megvizsgálásához időre van szükség és azt indítványozta, hogy a határozati javaslatról csak a jövő hét elején szavazzanak. Újabb próbálkozások Jemen ellen Moszkva, (TASZSZ) A Jemeni Köztársaság első napjai óta — írja a Szovjetszkaja Rosszija — az impeiralisták mindent elkövették, hogy katonai erővel, elszigeteléssel, diplomáciai módszerekkel és belső összeesküvések segítségével fojtsák meg az országot. Most — mutat rá a lap — új háborút, fegyver- és vér nélküli háborút indítottak Jemen ellen. Ezúttal a fiatal köztársaság gazdaságát akarják aláásni és igyekeznek megingatni a nemrég kibocsátott ezüst fiaiba vetett hitet. Eközben olyan régi eszközökhöz folyamodnak, mint például a hamispénzek foraaiomba- hozatala. Ugyaneat a célt szolgálja az a valutaháborúi amit Anglia és Szaud-Ará- bia az Egyesült Államok támogatásával folytat Jemen ellen. A legújabb tények azonban arról tanúskodnak, hogy a Jemeni Köztársaság ellenségei ezt a háborút is elvesztik. Jemen lépésről lépésre rendet teremt a pénzforgalomban, a gazdasági élet e fontos ágában. (MTI) Az ausztráliai kommunista párt vezetői a kínai vezetők szakadár-tevékenységéről L. Sharkey, az Ausztráliai Kommunista Párt főtitkára és R. Dixon, a párt elnöke írja a Pravdában: Az Ausztráliai Kommunista Párt vezetői hangsúlyozzák, hogy „a KKP vezetői dogmatikus, skolasztikus módon kezelik a jelenlegi forradalmi mozgalom kérdéseit. Amikor azt hangoztatják, hogy az imperializmus ellen vívott harc az egyetlen elfoga 1- ható út a forradalmár számára, kibékíthetetlen ellentétbe kerülnek a leniniz- mussal. Ha hallgatnánk a kínai vezetőkre, el kellene szigetelódnünk a tömegektől, és ölbe tett kézzel kellene ülnünk, vagy a politikai kalandorok csoportjává kellene átalakulnunk”. Mi teljes egészében elutasítjuk a kínai vezetők kalandor-álláspontját. Nincs közös utunk azokkal, akik hajlandók játszani százmilliók sorsával. Ha a háború és béke kérdésében a kínai vezetők álláspontjára helyezkednénk — állapítják meg a cikk írói — ez nemcsak teljesen elszigetelne bennünket a néptől, hanem kompromittálná is a kommunista pártot, nagy kárt okozna Ausztráliában a szocializmus ügyének. tenger pénzt fegyverekre költeni, ha történetesen nem sikerülne megállapodnunk az Egyesült Államokkal. Ennek megfelelően már az 1964-es védelmi kJ- adásainkat sem emeljük az idei szint fölé, sőt esetleg csökkentjük is. 1965- ben pedig valószínűleg tovább mérsékelhetjük majd a katonai előirányzatokat. Az amerikai újságíró ezután Kennedy elnök Moszkvába való esetleges meghívásának lehetősége felől érdeklődött. Hruscsov értésemre adta — jegyzi meg Drew Pearson —, hogy ez a lehetőség az amerikai elnöktől függ. — Először is a másik felet kellene megkérdezni erről — mondotta a szovjet kormányfő. Ami egy kormányfői értekezlet lehetőségét illeti — folytatta — sohasem zárkóztam el egy ilyen találkozótól, feltéve persze, ha a résztvevőket jószándék vezérli a tanácskozásra. A német kérdésre áttérve Hruscsov hangoztatta: a német kérdés az európai béke kulcsa. — Mindenki a német kérdés rendezését kívánja. Ez nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok* hanem valamennyi ország kapcsolatainak megjavulá- sához vezetne. Bizonyos vagyok benne, hogy Kennedy elnöknek is ez a kívánsága. Nagyon ésszerű lenne, ha megengednék Nyugat-Ber- lin népének, hogy kívánsága szerint alakítsa jövőjét* de ezen a ponton közbelép Adenauer és ellenvetéseket tesz. Alkudozni kezd egyfelől Kennedyvel, másfelől De Gaulle-lal s e diplomáciai sakktáblán Berlin a paraszt szerepét játssza. — Mindazonáltal — fűzte hozzá Hruscsov — teljesen elképzelhetetlen, hogy emiatt háborúzzunk egymással. Miért is mennék háborúba Adenauer követelései miatt? A berlini helyzet rendezéséről feltett kérdésre a szovjet kormányfő így válaszolt: — A két német államnak alá kell írnia a békeszerződést. Az egyik kapitalista úton fejlődik, a másik a szocializmust építi. Rájuk kell bíznunk jövőjük kialakítását. Alá kell írnunk a békeszerződést, amely garantálná a szabad közlekedést az összekötő útvonalakon és biztosítaná, hogy külső beavatkozás nélkül intézhessék belügyeiket. Nyugat-Berlinnek lehetőséget kell adnunk arra, hogy az általa kívánt úton fejlődhessék. — Ez ésszerű megoldás lenne, a két német állam egyikének sem okozna kárt s lehetővé tenné, hogy a maguk útját járják. Csakis akkor lehetséges a két német állam egyesítése, ha a két német kormány megállapodásra tud jutni. Felvetődik a kérdés, milyen alapon egyezhetnének meg egymással? Talán kapitalista, talán szocialista alapon. De ezt nekik maguknak kell megvitatnáok és eldönteniük. Hruscsov kijelentette, Rusk amerikai külügyminiszterrel ezekben az ügyekben csupán eszmecserét folytatott. — Ügy döntöttünk, hogy ezt a kérdést most nem tűzzük napirendre, legalábbis addig nem, amíg az atomcsend-egyezmény ügye nem rendeződik. Azután majd rátérünk más kérdésekre is. Azt is elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk a NATO és a Varsói Szerződés hatalmai közötti megnemtámadási megállapodás lehetőségeit. Ebben a kérdésben sem hoztunk döntéseket, de megállapodtunk, hogy később még visszatérünk rá. Drew Pearson emlékeztetett Willy Brandt nyugat-berlini polgármester múlt évi javaslatára, hogy helyezzék az ENSZ egyes szerveinek székhelyét Nyu- gat-Berlinbe. Hruscsov ezzel kapcsolatban megjegyezte: — Mi helyeseljük ezt az elgondolást, ez azonban nem jelentené azt* hogy megszűnnék az ellenőrzés a Berlint kettéosztó határ mentén. Minden államnak vannak határai* amelyek őrzéséről gondoskodnia kell és itt az ideje, hogy végre a nyugat is hozzászokjék ehhez a tényhez. Az NDK ezután is őrködni fog határain. áttekinthetetlen a helyzet Dél-Vietnamban Saigon* az AP amerikai hírügynökség saigemi tudósítója írja: Dél-Vietnamban a lehető legszigorúbb hírcenzúrát vezették be és semmi jele sincs annak, hogy ezt megszüntetik, noha még Cabot- Lodge amerikai nagykövet is tiltakozott miatta. Céljuk szemmel láthatóan az, hogy kihúzzanak minden olyan szót, amely kedvezőtlenül tükrözi a helyzet bármilyen vonatkozását. Az utcákat ellepő katonákra, a légelhárító fegyverekre és az összetűzésekre való minden utalást kiirtják. Sőt még az olyan utalást is kihúzzák, amelyből kitűnik, hogy Ngo Dinh Diem elnök katolikus. A múlt hét végén a hatóságok elvágták egy tucatnyi nagykövetség diplomáciai távbeszélő vonalait. A helyzet azóta is változatlan. A nagykövetségek tiltakoztak a kormánynál a diplomáciai protokoll megszegése miatt. Párizs Mint már jelentettük, a francia kormány csütörtökön ülést tartott. Az ülésen De Gaulle elnök nyilatkozatot tett, burkoltan bírálta az Egyesült Államok dél-Vctnami politikáját és tevékenységét felajánlotta Franciaország „szívélyes együttműködését” a .külföldi befolyás” lerázására. Az AP a nyilatkozatot az amerikai kormány arcul- csapásának nevezi és ugyanakkor a francia elnök kijelentéseiben a dél-vietnami francia befolyás megerősítésére tett igyekezetei Is felfedez. A hírmagyarázók ebbőj azt a feltevést szűrték le, hogy De Gaulle most „új módot” keres „Kennedy elnök zaklatására.” New York Az ENSZ-ben az afro- ázsiai országok hathatalmi bizottságot jelöltek ki, amelyet megbíztak azzal, hogy nyilvánítsa ld a dél-vietnami helyzet miatt támadt aggodalmukat U Thant ENSZ-főtitkámak. A bizottság csütörtökön meghallgatta az ENSZ-hez kiküldött dél-vietnami megfigyelőt is, aki kormánya nevében kérte, hogy a dél- vietnami kérdést ne tűzzék az ENSZ rendkívüli közgyűlésének napirendjére.
