Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-29 / 201. szám

IN!, augusztus 29. SZOLNOK megye: néplap 3 MOZDONYJAVÍTÓK Mátyás János szocialista brigádja a javításra kerülő mozdonyok leszerelését végzi a szolnoki járműjavító­ban. Rajtuk múlik, hogy a többi javító brigád időben megkapja a leszerelt alkatrészeket és a „megkopasz tott” mozdonyt Kántor Lajos szocialista brigádjából a brigádvezető és Szép Károly látható a képen. Dugattyú és henger esz. tergályozást végeznek A javítás utolsó fázisa. Zombori István fiatal szak­munkás dugattyút szerel Vetéshez készülődik a iiszaörsi Rákóczi Tsz korszerű gyártmányok «Alapíttatott 1848-ban" Az országos sajtóból is közismert, hogy a tiszaórsi Rákóczi, a megye egyik leggyengébb termelőszövet­kezete. Ez év elején a Nép­szabadság írta róluk, s hogy a fennállásuk óta 14-en ad­ták át egymásnak az elnöki széket. Most úgy fest a dolog, a tizenötödik elnök irányítása alatt az idén rév­be jutnak. A tavasszal új szakember — Molnár Pál főagronómus — ment át a Tiszasülyi Állami Gazda­ságból Tiszaőrsre. Tőle ér­deklődtünk: — Visszatért-e az embe­rek munkakedve? — Most már bizakodóak a tagjaink. Tavaly csak 14.20 forintot ért egy mun­kaegység, érthető volt az elkeseredés. Az új gazda­ságvezetők és a pártvezető­ség tagjai sokat beszélget­tek az emberekkel. Próbál­tunk szót érteni: „csak kö­zös erővel lehetünk úrrá a nehézségeken.” Eddig sike­rült. Nem ígérgettünk fe­lelőtlenül, amiről beszél­tünk, biztosítottuk is az embereknek. — így például a havi öt forintos munkaegység elő­leget. Az aratásnál holdan­ként egy kilogramm búza prémiumot, s a borsó össz­termésének tíz százalékát pénzben kiosztottuk. A ka­pásokat részesen művelik. A termésre sem panaszkod­hatunk. A kalászosokból el­értük, illetve meghaladtuk a tervezettet, az. őszi árpa 10, a tavaszi árpa 18, a búza több mint 11 mázsás átlagot adott. A Bezosztaja fajtából a 15 mázsát is meghaladtuk. A kapásaink is jól fejlődtek. — Ezek szerint az idén biztatóbbak a kilátások? — A féléves felmérés 22.60 forint munkaegysé­genként! yárható jövedel­met állapított meg. Nem dicsekedni való ez, de meg­haladja a 18.20 forintos tervezettet. — Hogyan készülnek az ősziek betakarítására, és a vetésre? — Kampánytervet dolgo­zunk ki. A betakarítandó növényeknél figyelembe vettük a vetés előkészítését Is. Arra a táblára össz­pontosítjuk a munkaerőt, ahol vetni akarunk. A siló­zást már befejeztük. Itt dolgozhatnak az erőgének. A kapások betakarítása kissé összetorlódik, de azért nem tartok tőle. A kuko­ricaszár vágása meggyor­sul, ugyanis a felét tagjaink kapják takarmányjuttátás- ként — Lesz-e megfelelő meny- nyiségű erőgépjük a talaj­munkákhoz? — Jelenleg öt traktor dolgozik a talajmunkáknál. A kalászosok utáni tarló­hántás, illetve nyári mély­szántás — 430 hold befeje­zéshez közeledik. Üj gépe­ket is kapunk: két DT-t, egy Beloruszt és egy Super- Zetort. Ezeket is munkába állítjuk. Ha még sem ér­keznének meg, úgy a gép­állomás segítségét fokozot­tabban vesszük igénybe. — Mekkora területen vetnek az idén kalászost? — 458 holdon búzát, 104 holdon őszi árpát terme­tünk. A Bezosztájából 220, a Bánkutiból 135, a Fertő- diből 103 holdat vetünk. A táblákat úgy jelöltük ki, hogy a Bezosztaja a legjobb földbe kerüljön. — Sajnos, a korábbi években nálunk elhanya­golták a táblásítást. Az idén hozzá kell kezdenünk ehhez a munkához. Így el­kerülhetetlen, hogy kalászos után kalászost ne termel­jünk. így például az őszi A Keltemagyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagy­kereskedelmi Vállalat — a növekvő ipari termelés jó­voltából — hosszú őszi-téli cikklistával kurtítja a hiányzó cikkek jegyzékét. A hideg idényben — pél­dául — 75 000 gyermek tréningöltönyt forgalmaz; tízegynéhány százalékkal többet mint tavaly. Tavaly a szintetikus szál­lal szőtt — s igen kedvelt — kulikabát csak a nar pyobbtermetűok méretében került forgalomba; ez idén — összesen 8400-at — bak- fisméretben is árusítanak. Egy-két milliméterrel na­gy obb-e a „slussz" — okos nő szemében nem számít a fagyos hónapok idején. A tavalyi 28 000-rel szemben most 42 000 női bundanad- rág kerül a boltokba. A férfiak — úgy látszik —. már nem állnak ennyi­re közel a kereskedelem szivéhez. Ök esztendeje 6700 jégeralsón osztozkod­hattak; most 8000 érkezik részükre. Kárpótlásul ol­csóbban lehetnek elegán- sabbak. A vasalást nem igénylő — körülbelül 120 forintos áru *= NEVA ing­árpa egy része búza után kerül a földbe. A búza elő- veteménye tavaszi árpa, zab, silókukorica és kuko­rica lesz. — Hogyan készítik elő a talajt a vetésre? — A vetőszántást 25 cen­timéter mélyen végezzük el, utána gyűrűshengerrel lezárjuk a talajt Vetés előtt tárcsázunk és simító­fogast alkalmazunk, hogy a földet kombájnmunkára alkalmassá tegj — Az őszi árpa alá 1,5 mázsa szuperfoszfátot és egy mázsa pétisót adago­lunk. A búzáknak ennél többet szám — Mikor kezdik és feje­zik be a vetést? — Az őszi árpát szeptem­ber 10-én kezdjük, s ugyan­abban a hónapban be is fejezzük. A búzához szep­tember közepén fogunk hozzá és október 20-ig vég­zünk vele. Az őszi mély­szántást november végéig szeretnénk befejezni — fe­jezte be nyilatkozatát Mol­nár Pál főagronómus. — m. I. — bői (sok-sok színben) 20 800 érkezik megyénkbe, három­annyi mint tavaly. Falun szívesen veszik a férfi teniszalsót. Erre a télre a tavalyi kész! értnél harminc százalékkal több: 37 000 jut az üzletekbe. Még egy jó hír; 1962—63 telén kevésnek bizonyult 8 800 gyermek flanel alsó. Remélhetőleg 13 900 elég lesz. Színes iej Az Utrecht-i egyetem ta­nárai különleges eljárást fedeztek fel. — amelynek eredményeként a tehén kü- könböző színű tejet ad. A professzorok szerint a tej szinezésének — gyakorlati értéke is van. mert pél­dául jelezni lehet a tej antibiotikum tartalmát. Az antibiotikumot tartalmazó tej az emberi szervezetre ugyan nem káros, de nem kívánatos. A penicilin zöld- rp festi a tejet, úsvhogy a nagy tejgazdaságokban — könnyen ellenőrizhető a ; feldolgozásra beszállított tei. Pa tó Illés főmérnök író­asztalán feküdt az az egyet­len, szakadozott, megsárgult plakát, amely a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár „ősének”, a Lá- bassy-féle ekegyárnak ter­mékeit reklámozta. A pla­kát jobb felső sarkában lévő számok arról tanús­kodnak, hogy a mezőgép- gyár 115 éves múltra te­kinthet vissza. 1956-ban Butyka Béláné volt az egyetlen szemtanú Törökszentmiklóson, aki Lábassyra emlékezett. A nyolcvanhárom éves asz- szony kislány volt még, amikor Lábassy János a városban letelepedett. Ér­dekes dolgokat mesélt róla. Többek között elmondotta: Lábassy egyszerű, komoly, az emberek által megbe­csült iparos volt. Felesége Fehér Ágnes azonban meg­követelte, hogy nemzetes- asszonynafc szólítsák. Há­zában a város számottevő emberei otthonosak voltak. A római katolikus papok „nagyon körülvették”. Jó barátja volt és sokszor megszállt házában Herman Ottó, a híres természettu­dós és politikus, akit 1875- ben országgyűlési képvise­lővé választottak, s aki 1886-ig függetlenségi prog­rammal Szeged, Miskolc és Törökszentmiklós követe­ként vett részt a parlament működésében. Gyermekük fiatalon meg­halt, de volt egy örökbe­fogadott lányuk. Mikor el­adósorba került, Fegyver- nekre vitték volt férjhez, de útközben a lakodalmas­kocsi menetből megszökött és a kocsisuk felesége lett. Az idős néni emlékezete szerint a gyáralapító 1895- ben halt meg. Az Almásy gróf kovácsa Lábassy János mint fia­tal gyerek, az Almássy grófok birtokán tanulta ki a kovácsmesterséget, majd később önállósította magát, és Törökszentmiklós határá­ban lévő Basch-dűlőben, jelenleg Földvárhalom V. i szakaszban lévő Lábassy tanyán nyitotta meg kis műhelyét. Az egyszerű, kezdetleges, de a kor követelményeinek akkor legjobban megfelelő fageresndájú ekét vásárokra hordta és terjesztette a gazdaközönség körében. Mikor kint a tanyán mű­helye annyira megerősödött, hogy gyártmányainak nagy kereslete és helyszűke miatt nem tudott eleget tenni a megrendeléseknek, bejött a városba, megvásárolta a Kossuth Lajos utca 85 sz. alatti — jelenlegi gyártelep egy részét. Itt készíttette tisztán kézműiparra beren­dezett műhelyében ékéit és talajművelő eszközeit Ekéd azért örvendtek nagy hírnévnek, mert ő volt az első és egyedüli hazánkban, aki az eke- fejöntvény állításánál „fars- réfeí” alkalmazott, s ezzel lehetővé tette, hogy az ekefejet a talaj minőségé­nek megfelelően a gazda maga tudja állítani. Ekén kívül boronák, kultiváto- rok, gyűrűsben gerék és extirpátorok gyártásával is foglalkozott. Lábassy Jánosnak volt egy fia, de ez még gyermek korában meghalt. Ez na­gyon elkeserítette, mert fiában látta a vállalat to­vábbfejlesztőjét. Fia halála után felesége testvérének egyik fiát, Fehér Alajost örökbefogadta. Halála után örökbefogadott fiára hagyta az ipartelepet a hozzátar­tozó felszereléssel együtt. Tizenhárom órás műszakok Az űzőn ezután „Lábassy J. utána Fehér Alajos” cí­men dolgozott tovább, meg­tartva a régi talajművelő eszközök gyártását. Fehér Alajosban nem találta meg a vállalat azt, aki fejlesz­tését nagyban elősegítette volna. Szakmai képessége megvolt erre, de nem so­kat törődött a vállalattal, mulatott, kártyázott. A munkások szociális körül­ményeivel sem sokat törő­dött csak a minél nagyobb haszon érdekelte. Reggel öt órától este hét óráig tartott a munkaidő, melyet egy órai ebédidő szakított csak meg. A munkától ki­merült dolgozók követelték a munkaidő csökkentését. Fehér ezt a kérést eluta­sította és az 1908. decem­ber 12-i, törökszentmiklósi Néplapba a következő hir­detést tette közzé: „Fehér Alajosnál a munkások sztrájkba léptek. Követelé­sük csekély: háromszoros munkaibér, naponta 18 órai pihenő, kirántott csirke, zöldsalátával, lakkcipő, tel­jes felmentés a munka alól és a mester tönkretétele.” Ezekkel a gúnyos sorok­kal azonban nem lehetett a dologzókban a munka­kedvet felébreszteni. Kel­lett valaki, aki erős kézbe veszi az irányítást. 1910. december 31-én az ekegyár vezetésében változás történt. A tulajdonos mellé üzem­kezelőként társult Umbach István gépész. Az ő ideje alatt 1915-ben állították be az első erőművet, egy 20 lóerős Dieselmotoirt, gépi meghajtású kalapácsot a kovácsműhelybe, csiszoló­gépet, fúrógépet, eszterga- padot, egyengető fagyalut, szalagfűrészt stb. 1918. ok­tóber elsején a gyár Szol­nok megyei Mezőgazdasági és Külső Szolnok megyei Takarékpénztár tulajdoná­ba ment át. A bank 1942. június 30-án eladta a gyá­rat Lovass Gézának, és így a gépgyár az EMAG leányvállalata lett. 1944 ok­tóberében a gyár dolgozói saját kezelésükbe vették az üzemet. (Folytatása követkézül) — bi — Készüljünk nyáron a télre Hosszú a RÖVlKÖT cikklistája ion fu -

Next

/
Thumbnails
Contents