Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-04 / 181. szám
1963. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Akkor Is elbocsájtom...” 115 éves a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár A szerkesztési osztályon az eddig szériában gyártott ETB 18-as tárcsás boronákhoz vetőláda, illetve műtrágyaszóró berendezést terveznek. Képünkön Bálint László műszaki rajzoló Korszerű, modern gépek gördülnek ki az ..öreg5’ gyárból A Zimmermann szocialista brigád társadalmi munkában is kimagasló eredményt ért e] Holdanként 18.65 mázsa átlag Egy kiló kacsahús 11 forintért Á Csorbái Állami Gazdaságban 1961 óta foglalkozunk a külföldi búzafajták —, San Pastore, Bezosztája — termesztésével. A gazdaság területén a felszabadulás előtt kulák- birtokok voltak. Idős embereik elmondása szerint — A kommunista pártok általánosan elfogadott és leghelyesebb jelszava, amelyet százmilliók elfogadnak és támogatnak: a béke. A békés egymás mellett élés korszakának fenntartása a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolat fejlesztését, a háború megakadályozását nagyszerűen szolgálja. Az emberiség túlnyomó többsége teljesen egyetért azzal, hogy ne háborúban, hanem békés körülmények között, gazdasági versenyben bizonyosodjék be: a szocializmus vagy a kapitalizmus tud-e jobbat, többet adni az emberiségnek. Halad a világ a béke megszilárdításának korszakában is. A társadalmi fejlődés objektív törvényszerűsége szerint csakis a szocializmus felé. Erről beszél az olyan történelmi jelentőségű változás, mint amilyen éppen napjainkban történt az amerikai földtekén: győzedelmeskedett Kubában is a szocializmus eszméje. Teljesen helyes az a marxista—leninista értékelés, hogy napjainkban a béke megőrzése a szocialista forradalom terjedését szolgálja. A kommunisták semmivel sem árthatnának nagyobb mértékben politikájuknak, mint azzal, hogy a * szocialista társadalmi átalakulást háború kirobbantásával akarnák megvalósítani. A háborús politikával cáak elszigetelnék magukat, mert az emberiség is eljutott ahhoz a józan felismeréshez, hogy legszebb céljait összefogással, békés körülmények közepette is megvalósíthatja. A világ helyzetét és a népek törekvéseit figyelembevenni és annak megfelelően alakítani a politikát — igazi kommunista cselekedet akik ismerik a gazd aság földjét — a múltban hathét mázsás termésátlag igen jó eredménynek számított. Az idén 1109 kát. holdról 18,65 mázsa nyers búzát (tisztítás nélkül) takarítottunk be holdanként Sándor Kálmán igazgató Marx, Engels és Lenin gyakorta hangoztatták, hogy a változást, a fejlődést, a kommunistáknak fel kell ismerniük és aszerint kell cselekedniük. A kommunista- és munkáspártok 1957- es és 1960-as moszkvai értekezletének történelmi jelentőségű felismerése, hogy a két íábor békés egymás mellett élésének alkalmazása lehetővé teszi, a szocialista átalakulást háború és véres forradalom nélkül is. E politika józanságában, az emberiség érdekeinek felismerésében zseniálisan mutatkozik meg a marxizmus—leninizmus korszerűsége. Nagy kár, hogy a marxizmus—leninizmusnak a kor követelményei szerint való alkalmazását a munkásmozgalomban sem érti meg mindenki, és dogmatikus módon bírálja. A dog- matizmus fő hibája, hogy képtelen a régi, megszokott formulákkal szakítani, görcsösen ragaszkodik a rossz gyakorlathoz, és reformizmussal azonosítja mindazt, ami a maraAzmus—leninizmusnak fejlesztése és alkotó alkalmazása. A békés egymás mellett élés és főleg a szocializmusnak békés vagy viszonylag békés körülmények közötti megvalósításáról elhangzott gondolatokat reformizmusnak tartja. A reformizmus — mely szerint a kapitalizmus önmagától, ideológiai és osztályharc nélkül belenő a szocializmusba — valóban idegen a marxizmus—leni- nizmustól. Aki azonban a valóság alapján ítélkezik, és ismeri a marxista—leninista pártok munkáját, az nagyon jól tudja, hogy az az erőfeszítés, mely a békés gazdasági verseny megnyeréséért, a szocialista eszme terjesztéséért történik, és az az áldozat, amelyet A Palotási Állami Gazdaságban az idén több mint százezer pecsenyekacsát nevelnek a legkorszerűbb eljárással. A- kikelt kiskacsákat két hétig központi fűtésű élőnevelőben tartják. Háromhetes kora korszerű fegyverzet megteremtéséért szükséges vállalni, valamint az ideológiai harc, mely az ellenség eszmei leleplezését szolgálja, távol áll a reformizmustól. A marxizmus—leninizmusnak „baloldali” kritikusai eljutottak addig, hogy a békés egymás mellett élés politikája szerintük nem más, mint félelem a kapitalizmustól. Ez teljesen alaptalan. Mióta jelenti az emberiség érdekeinek védelme a kapitalizmustól való félelmet? Mióta félelem az eszüket vesztetteknek, a fenevadaknak a féken tartása? A dogmatikusok úgy viselkednek, mint az a polgár, aki a cirkuszban azt hitte, hogy a torreádor biztatása a bátorság, nem pedig a bikával való viaskodás. Csak meggondolatlan emberek tehetik, hogy magukat marxistáknak vallva, ok nélkül durván támadják éppen azokat, akik a szocializmus építésében a nemzetközi forradalmi mozgalom terjesztésében a legnagyobb sikereket érték el. A rágalmazók úgy beszélnek, mintha a marxizmus—le- ninizmusban nem a tények lennének a döntőek. Puszta átkozódással bizonygatják vélt igazságaikat, egyebek között azt, hogy ezzel az imperializmust is meg lehet félemlíteni. A kapitalizmust minden eddigi történelmi tapasztalat szerint sem a reformizmus, sem a iogmatizmus nem képes megfélemlíteni, s még kevésbé megdönteni. Csak a jobb- és baloldali torzításoktól mentes marxizmus—leninizmus volt alkalmas a szocialista forradalmakat győzelemre vezetni. így van ez napjainkban is, így lesz ez a jövőben >s. Lányai Sándor ban a harmincöt holdas halastóba szállítják ki, ahoi dróthálóval elkülönített vízfelületen korcsoportonként nevelik őket; A vízre etetőtutajókat helyeztek, így megkímélik a szárnyasokat attól, hogy eleségért a partra ússzanak; A korszerű tartási módszerek lényegesen olcsóbbá teszik a tenyésztést Egy kilogramm kacsahús előállításához 3,80 kilogramm abrakot, 2,5 kilogramm keményítőértéket használnak fel. Egy kilogramm kacsahús előállítási költsége így mindössze 11,17 forint A gazdaság farmjáról eddig 45 500, átlag 2,40 kilogramm súlyú pecsenyekacsát értékesítettek. Jelenleg 59 000 szárnyas úszkál a halastavi nevelőben, s az év végéig még további húszezret nevelnek fel. A Palotási Állami Gazdaság az idén 27 vagon pecsenyekacsával segíti az ország húsellátását Zákány Zsigmondné 1951 óta dolgozott a tiszabői. a kengyeli és legutóbb a Törökszentmiklósi Gépállomáson. Évekig nem volt ellene semmi kifogás. 1958-ban született első gyermeke, akit nem tudott bölcsődében elhelyezni, és mivel fizetésnélküli szabadságot nem kapott, megszakította munkaviszonyát. 1959 márciusában ismét munkára jelentkezett a gépállomáson, ugyanabban a beosztásban dolgozott, mint előzőleg. Ekkor azzal a kikötéssel alkalmazták, hogy valakit be kell tanítania maga helyett, mert ő alacsonyabb beosztásba kerül. A „tanítvány” időközben elköszönt, és Zákányné maradt. Egy hónappal később a gépállomás igazgatója kinevezte őt írásban „a főkönyvelő első helyettesévé”, és 1200 forintos fizetését 230 forinttal felemelte. Zákánynénak 1960-ban súlyosan megbetegedett a kisfia. Többször éjjel lett rosszul a gyerek, s az anya rohant vele az orvoshoz, nem egyszer Szolnokra. Mégis reggel úgy kezdett munkához, mint máskor, mert nem akart hiányozni. Közben tanult. A könyvelői tanfolyam után elvégezte a 6—8 általános osztályt, tavaly ősszel pedig beiratkozott Szolnokon a közgazda- sági technikumba. Egy évvel ezelőtt bízták meg a belső ellenőri teendőkkel. Fizetését felemelték 1800 forintra. Decemberre újra gyermeket várt és ez év májusában telt le szülési szabadsága. Zákányné azonban hiába akart volna dolgozni; levelet kapott, mely szerint munkaköre megszűnt. Szóban közölték vele, hogy alacsonyabb munkakört tudnak biztosítani a számára. Az ajánlatot elfogadta, de ahhoz ragaszkodott, hogy a munkatörvénykönyv adta lehetőségek alapján a fizetése hat hónapig változatlan legyen. Kérésével a vállalati egyeztető bizottsághoz fordult, de mikor onnan elutasították azt, a területi egyeztető bizottságot is felkereste. Az úgy döntött, hogy fizetését munkakörének módosítása mellett is csak a szülési szabadság letelte után hat hónappal csökkenthetik. Törvényben biztosított jogainak kivívása azonban sok kellemetlenségbe sodorta az asszonyt. Igazgatója megírta neki: „a hat hónap letelte után átszervezés alapján elbocsájtom. Ettől az elhatározásomtól nem állok el”. Zákányné nem akart tovább vitatkozni és hirtelenében kétévi fízetésnélküli szabadságot kért, ami a törvények értelmében szülés után szintén megilleti öt. Várszegi igazgató most is azt mondja: „ha a két év letelik, akkor is elbocsájtom”... mert; — „Mindig nagyon sok baj volt Zákánynéval”. De akkor miért helyezte mégis többször fontos beosztásba? v „Tavaly ilyenkor nyitottak egy státuszt, a belső ellenőrit. Olyan valakit kellett oda állítani, aki az adminisztrációhoz is ért, és megbízható is. Később kiderült, ezt a munkakört nem is jól értelmeztük, mert aki ide kerül, annak nemcsak a belső adminisztrációhoz kell érteni, hanem a kinti műszaki dolgokhoz is. Ez a beosztás — mint önálló munkakör megszűnt, a munkát most egy gyakorló mérnök látja el”. Ponyokai Bálint ÜB-el- nök válasza Zákányné ügyében a következő: — Én már rég elküldtem volna a gépállomásról Zá- kánynét. összeférhetetlen. Mennyire? Erre elfogadható példa nem kerül elő... Miért hagyta jóvá, hogy belső ellenőrré léptessék elő? — „Akkor éppen szabadságon voltam.” S miért nem tiltakozott legalább utólag, ha ilyen véleménynyel van az asszonyról?’ „Mert már úgyis utána voltunk”. S hányszor beszéltek vele, hogy változtasson magatartásán? — „Beszéltünk, mikor a területi egyeztető bizottsághoz is elment.” Mit mondanak a volt munkatársak erről az összeférhetetlen asszonyról? Többen írásban adták, hogy együtt tudtak dolgozni vele, mert Zákányné értette a dolgát, mindenkinek segített. Igaz: „Néha mások magánéletéből többre volt kíváncsi, mint ami általában rá, vagy bárki másra tartozik. De ez nem egyedül az ő szokása” — mondják. Jelenné fogalmazta meg azt, amit a többiek csak kerülgettek: „Mellé nem álltam, mert én is kenyeret akarok keresni A munkáját szerintem ellátta”. Az intézkedés hátterét az üzemi pártszervezet titkára, Rapi János közelítette meg legjobban: „Nem számíthatunk rá, sokat beteg, és most már a második gyereket szüli”j Ez hát a legnyomósabb indok. Természetét egy évtizeden át is el lehetett viselni. De azt, hogy többször beteg, és gyermeket szül, ráadásul számontartja, hogy ehhez a törvény mit biztosít neki —■ ezt már nem. Borsi Eszter gyümölcstermelők li Gyümölcs, F szőlő 1 értékesítési szerződés G Y köthető a MEK telepeken és F a földművesszövetkezeteknél ^ csemegeszőlőre, kései őszibarackra augusztus ® 15-ig, télialmára, télikörtére és magvaváló szilül vára augusztus 10-ig, étkezési, bor-szőlőre szeptember 15-ig. Igyekezzenek szerződéseiket minél előbb megkötni, mert a közölt határidőkön túl már nem lesz lehetőség a szerződés megkötésére.
