Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-27 / 199. szám

1963. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mind a négy csapatunk vereséget szenvedett az NB IH-ban ii REGI IDŐK EMLÉKEI Csongrádi Petőfi—Szabó Lajos HSE 4:2 (1:2) Csongrád, 1200 néző. Cson- grád: Kádár — Gonda, Ma- gony, Bánfy — Banda, Oláh — Szabó, Gál, Gát, Her­ceg, Varga. Mezőtúr: Kerék­gyártó — Veres I„ Veres II. Szűcs — Nagy, Gyuricza — Halmai, Haász, Hites, Vé­kony, Sánta, Edző: Lukács László. Kezdés után a Honvéd támadott és az első percben Hites góljával megszerezte a vezetést, 0:1. A 25. perc­ben Vékony az egész védel­met kicselezve lőtt a hálóba, 0:2. A gól felrázta a hazaia­kat és kapu előtti kavaro­dásból szépítettek, 1:2. Hazai rohamokkal kezdő­dött a második félidő. — A Honvéd védelme megzava­rodott és a hazai csatárok ezután könnyen érték el góljaikat. A vereség egyik oka az volt, hogy a Honvéd vezető­sége egy játékos igazolását otthon felejtette és így tar­talékot állítottak be. Góllö­vő: Gát (2), Gál, Herceg, il­letve: Hites, Vékony. — Jó: Oláh, Gát, Gál, illetve: Ke­rékgyártó, Nagy. — Tasst — Békéscsabai VTSK—Jász­berényi Vasas 4:0 (1:0) Békéscsaba, 200 néző, ve­zette: Spitzer. VTSK: Csep- regi — Litenzki, Blahut, Do­bó — Novák, Kiss — Bakó, Lonovits, Urgent, Schneider, Papp. — Edző: Szobmati György. Vasas: Csikós — Benke, Rigó, Szívós — Ivá- nyi, Hering — Csizmadia, Kovács II., Urbán, Bíró Be­nedek. Edző: Rétsági Gyula. Már a 7. percben Lono­vits közelről kapu mellé gu­rított. A 30. percben Bíró megsérült és ettől kezdve a Szolnoki MTE II.—Jászkisér 4:2 (2:1) Jászkisér, 300 néző, vezet­te: Baranyi. Szó. MTE II.: Bencsik — Pintér, Kolláth, Borzi — Cs. Farkas, Nyári — Rákos, Császár, Vilisch, Pi­rn, Sós. — Jászkisér: Major III, — Makai, Vas, Nagypál — Bende, Antal — Csajági, Balogh, Bánlaki, Földvári, Kovács III, A sportszerű légkörben lejátszott mérkőzésen a tech- nikásabb MTE győzött. Gól- lövő: Nyári, Császár, Vilisch (2), illetve: Balogh, Bánlaki, Jó: Nyári (a mezőny leg­jobbja), Császár, Vilisch, il­letve: Makai, Antal, Bende, — tar! — Jászjákóhalma—Jászapáti 3:2 (2:1) Jászapáti, 300 néző, vezet­te: Balczó, Jászjákóhalma: Nagy I. — Uhari, Kovács, László — Fodor I., Nagy II, — Fodor II., Farkas, Luká­csi, Kozmóczki, Kamarás. — Jászapáti: Szabó — Vágó, Utasi, Molnár — Horváth, Rempler — Kökény III., Kö­kény II., Ádám, Kökény I., Szirze, Vasas tíz emberrel játszott. A 39. percben Szívós öngólt vétett, 1:0. Fordulás után az 55. perc­ben szabadrúgáshoz jutott a hazai csapat. A rosszul he­lyezkedő sorfal mellett No­vák lövése Csikós kezéről pattant a hálóba. A 61. perc­ben Schneider révén ért el újabb gólt a helyi csapat. A 75. percben Papp a leálló Vasas védők mellett meg­szerezte a negyedik gólt. Az igen gyenge erőnlétű tartalékos Vasas megérde­melten súlyos vereséget szenvedett. Az egész csapat mélyen formája alatt ját­szott. A hazaiak közül Csep- regi, Blahut és a csatársor volt jó. A játékvezetői hár­mas hiba nélkül bíráskodott. G. J. Kiskunhalasi MEDOSZ— Martfű 3:1 (2:1) Vezette: Csepregi, 400 néző. Kiskunhalas: Horváth — Tóth II., Várhegyi, Mester — Tóth I., Hornyák — Csá- nyi, Vanyiska, Fodor, Jáger, Csermák II. Martfű: Csen­des — Száraz, Seres, Haik — Erdei, Szűcs — Cifra, Mes­ter, Mészáros, Magyar, Me­zőteleki. Az első negyedórában a cipőgyáriak támadtak töb­bet és a 17. percben Szűcs beadásából Cifra megszerez­te a vezetést, 0:1. A 24. percben szögletből Vanyiska egyenlített. A 40. percben újabb szöglet révén a veze­tést is megszerezték a ha­zaiak, A második félidőben is a helyiek támadtak többet. A 63. percben Jáger a martfűi védelem díszkísérete mellett lőtte a harmadik gólt. A helyiek megérdemelten győztek, különösen csatár­Gyenge iramú mérkőzésen Kozmóczki három góljával győzőt a vendégcsapat. Jó: Nagy I., Kozmóczki, illetve: Molnár, Utasi, Jászjákóhalma ifi — Jász­apáti ifi 3:0. Kisújszállás—Karcag 2:1 (0:0) Kisújszállás, 300 néző, ve­zette: Bállá. — Kisújszállás: Kovács — Márta, Csizi, Ga­lop — Radies, Gál — Bara­bás, Cs. Nagy, Gy, Nagy, Farkas, Erdei. Karcag: Kiss — Tüdős, Székely, Kovács II. — Szabados, Kovács III, — Radványi, Nagy L, Nagy II., Orlős, Takács, A kisújszállásiak a máso­dik félidőben lőtt két góljá­ra csak a 86. percben tud­tak válaszolni a karcagiak Radványi révén. Jó: Radvá­nyi, örlős, Szabados, illet­ve: Barabás, Gy, Nagy. Kisújszállás ifi—Karcag ifi 2:0. Tiszaföldvár—Törökszent­miklósi Fáklya 3:0 (2:0) Törökszentmiklós, 150 né­ző, vez.: Mihályi, Tiszaföld­vár: Szelindi — Kiss, Ko­vács, Pete — Bállá, Gazsó, — Molnár, Berta, Bóka, Kává­soruk játszott kitűnően. — Martfűből csak Szűcs játé­ka emelkedett az átlag fölé. Kiss J, Nagykőrösi Kinizsi—Török­szentmiklósi Vasas 1:0 (0:0) Nagykőrös, 1000 néző, ve­zette: Kovács. Nagykőrös: Gömöri — Vas, Kiss, Bara­nyai — Csikós I., Somlányi — Klenorits, Toricska, Csi­kós II., Lányi, Toronyi. Ed­ző: Hertelényi Géza. Vasas: Vasas — Kiss, Frikker, Ba­lázs — Szedlák, Szabó — Darvasi, Muszka, Kovács, Erdős, Fekete. Edző: Korom P A helyiek kaptak előbb lábra és két kapufa jelezte fölényüket. A Vasas ellen- támadások során Darvasi három nagy helyzetet is ki­hagyott. A félidő végéig hullámzó volt a játék. A második félidő Vasas támadásokkal kezdődött és csak a 70. perctől jött fel a házi csapat. A 89. percben a hazaiak balszélsőjének lö­vését Vasas Csikós II. elé ütötte, aki öt méterről biz­tosan lőtt a hálóba, 1:0. A mérkőzés sportszerű, — jó színvonalú játékot hozott. — Jó: Csikós II., Lányi. Toro­nyi, illetve: Vasas, Frikker. Polgár A Délkeleti csoport állása: 1. Kisk-h. 3 2 10 10: 5 5 2. Szeged 3 2 0 1 7: 4 4 3. Martfű 3 2 0 1 8: 5 4 4. Nkőrös 3 2 0 1 6: 4 4 5-6. Bcs. H. 3 1 2 0 7: 5 4 5-6. Csongr. 3 1 2 0 7: 5 4 7. Újszeg. 3 2 0 1 7: 8 4 8. Bcs.Vtsk 3 111 8: 5 3 9. H. MED. 3 111 4: 3 3 10. Kecském. 3 111 1: 1 3 11. Mezőh. 3 111 5: 6 3 12. Mezőtúr 3 10 2 10:10 2 13. Makó 3 1 0 2 4: 7 2 14. Jberény 3 1 0 2 5:10 2 15. T. Vasas 3 0 1 2 2:6 1 16. Oroshi 3 0 0 3 4:11 0 si, Kupeczki. T. Fáklya: Fó- rizs — Annus, Vizi, Márton — Búzás, Szabó — Vízhányó, Kenyeres, Gerei, Fábián, Muszka. Egy öngól, két 11-es dön­tötték el az erősen tartalé­kos Fáklya sorsát. A játék­vezetői hármas igen gyen­gén működött. Zs. F, Szolnoki Olajbányász—Jász­berényi Lehel II. 3:2 (2:0) Mezőtúri Spartacus—Nagy­kunsági MEDOSZ 4:0 (1:0) Mezőtúr, 500 néző, vezet­te: Honti. Spartacus: Csepke — Bujda, Kolbusz, Bíró — Herceg, Török - Kállai, Gombás II., Csete, Gombás I., Kegyes. — Edző. Laczkó József. Nagykunság: Szarka — Gábor, B. Nagy, Vad — Dávid, Blaskovits — Tapodi, Kárpáti, Sotus, Kiss, Kádár. Edző: Úgrái István. Nagyszerűen sikerült, az újonc Spartacus bemutatko­zása a megyei bajnokság­ban. Góllövő: Csete, Gom­bás II,, Gombás I., Kegyes. Nagykunság ifi—Spartacus ifi 3:1, — sindel ­Khegyes—Sz. MÁV II. 2:0. A NÉPLAP KUPÁÉRT: 16. Orosh. 3 0 0 3 4:11 ( Nagy küzdelmek a megyei bajnokságban ( Wp^óhTrdejéJTk) ÁLLAS A SZOLNOK megyei AGROKER Vállalat Rékasi úti telephellyel felvételre keres szerződéssel két fő gépipari technikumot vég­zett technikust, egy fő ké­pesített könyvelőt és állan­dó jelleggel egy fő szállítási vizsgával rendelkező elő­adót A FEGYVERNEK és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet vendéglátóipari üzemág csoportvezetőt keres. Jelent­kezni lehet a szövetkezet igazgatóságánál. Útiköltséget felvétel esetén megtéríti, A TISZAMENTI Vegyimű­vek — Szolnok — november 1-i belépéssel, előrelátható­lag egyévi időtartamra, mű­szaki ismeretekkel rendelke­ző német-magyar tolmácsot keres. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vál­lalat személyzeti osztályán, VÍZMŰVEK, Szolnok, alkal­maz mérlegképes belső el­lenőrt vagy pénzügyi elő­adót, Ajánlatokat írásban. Kőműves, ács, bádogos, szo- bafestő-mázoló, lakatos, vil­lanyszerelő, vízvezeték sze­relő, tetőfedő-szigetelő, par­kettás szakmunkásokat, fi. M. vizsgával rendelkező építő­ipari gépkezelőket, kubikoso­kat és segédmunkásokat Szolnok megyei munkahely­re azonnali belépéssel felve­szünk. Munkaruhát biztosí­tunk, különélésl pótlékot fi­zetünk, Bérezés teljesítmény bérrendszerben történik. Je­lentkezni lehet: Szolnok Me­gyei Tanács Építési és Sze­relőipari Vállalatánál, Szol­nok, Dózsa György u, S> ADÁS-VETED RÖVID zongora olcsón el­adó. Karcag, Tompa u, 4, sz, Labancai < v v . TELI tárolásra alkalmas ba­barózsa burgonya eladó ki- sebb-nagyobb tételekben, — házhoz szállítva. Modla Sán­dor, Szolnok, IX. kér. Üj- szászi u, 1, Sás utca sarok, LAKÁS ÉS CSERE MÁSFÉL vagy kettő szoba összkomfortos bérházi, vagy szövetkezeti lakást keresek megegyezéssel. „Otthon” jel­igére a szolnoki hirdetőbe. INGATLAN SZOBA-konyhás kis családi ház beköltözhetően eladó. — Szolnok, Párduc u. 10. özv, Virág Jánosné. SZOLNOK, VIII. kér. Gyár utca 3. sz. alatti ház eladó, — azonnal beköltözhető. Ér­deklődni ugyanott. HÁZ eladó. Jászberény, Rá­kóczi út 52. GÉPJÁRMŰ Jö állapotban lévő oldalko­csis 500-as Zündapp, első te­leszkópos sürgősen eladó, — 14 000-ért. Fogas, Karcag, Kuthen u, 4, Az embernek kedve támad néha lapozgatni a múlt történelemkönyvében, ámulni rajta, s borzongó csodá­lattal újra meg újra elolvasni, hogyan éltek, mit csi­náltak őseink. Megyénk érdekes múltjának dokumen­tumai még koránt sincsenek teljes egészükben feltárva, s a feltárt gyűjtemények sem közismertek. Az emlékek gazdag tárházára bukkan a látogató például a kende- resi református templom tövében épült régi papiakban is. A díszes faragású kalotaszegi bútorok rengeteg meg­sárgult jegyzőkönyvet, királyi levelet, törvényt, ér­dekes néprajzi feljegyzést őriznek. VERBUVÁLÁS Ezt a királyi parancsot annak idején — a XVII. században — eredetileg la­tin nyelven írták, de hogy a köznép is megértse, le­fordították magyarra. Szó szerinti idézetben így hang­zik: „Felséges Császári és Apostoli Királyunk paran­csolata által hirdettetik mindenki tudtára! Mivel a mostani terhes francia ha­dakozások folytatására Ö- felségének mentül több ka­tonákra van szüksége és azoknak szedését mindenek által parancsolja előmozdít- tatni. Maga is Őfelsége különös kegyelmes engedel- mekkel kívánja segíteni, hogy azok, kik a magyar gyalog regementekbe önként állók, tovább ne tartozza­nak katonáskodni, hanem csak addig, mikor az ármá- da széjjel oszlik és a bé­kesség tökéletességre me­gyén”. (Tudniillik abban az időben még nem volt rit­kaság, hogy valaki 12—15 évig katonáskodott.)-G>­— Nem bánom én, Sán­dor, ha herceg volt is, csak a hasam teli legyen, meg fedél legyen a fejem fölött. Hagyott volna ránk vagy száz holdat, akkor igen. Engem a megélhetés érdekel, én attul még fel­foroghatok éhen, hogy ő gróf volt. Mindeneseire csak jobban örül az ember, mintha kéregető lett véna, dehát... Mondd, testvér, mikor van itt a piac? Belevágott. A közepibe. Mit teketóriázzon annyit, mit beszéljen itt annyit, mit töltse az időt? — A piac — gondolko­dott Sándor bácsi. Aha. Fél tőlük. Fél, hogy nem bírnak fizetni. A piac, Ró­zám — húzta a szót — az kedden van. Meg pénteken. Mír? — Hoztam, tudod, egy kis ruhafélét. A piacon tán legjobban el tudnám adni. — Oszt mit — kezdett új­VENNEK részletre megegye­zéssel egy kifogástalan Sko­da— Octavia—Super, Moszk­vics, esetleg Wartburg szink­ronos személygépkocsit, — Ajánlatokat levélben: Donkó László, Jászszentandrás, Fel­sőtanyai iskola, EGYÉB KÉZÍRÁSBÓL megbízható jellemrajzot, lélektani ana­lízist ad, levélileg is Szabó Sándor írásszakértő, Buda­pest, Vilii, Népszínház utca 17, szám, MEGÉRKEZTEK szövetkeze­tünk méretes szabóságába az őszi és téli szövetújdonságok. A legújabb divat szerint ké­szítünk női és férfi ruhákat, kosztümöket és felöltőket, valamint télikabátokat. Ru­hák és kabátok készítését hozott anyagból is vállaljuk. Kunszentmártoni Ruházati KTSZi v ... \ v s Nemrég kutatták fel a kunmadarasnak régi anya­könyvét. Ebben többek közt az Í739-es nagyméretű pes­tis járványról is olvasha­tunk. Akkor még apró kis község volt Kunmadaras, s lakóinak nagyrészét, szám szerint 778 embert vitt el a járvány. Naponta több tucat temetés volt és a sok halott nem fért el a temető kerítésén belül. OSKOLA TÖRVÉNY Sokféle iskolai bizonyít­vány mellett egy nagyon régi, ütött-kopott, foszlado­zó törvénykönyvet is talál­tunk a kenderesi kis levél­tárban. Elején finoman rajzolt címbetűkkel a fel­írás: „Oskola törvény”, s mögötte ugyanolyan finom művű írással súlyos parag­rafusok következnek. Büntetései, furcsa megköté­sei nem a diákokat, ha­nem az „oskolákban” tanító ifjú „preceptorokat” (gya­korló tanítókat) sújtották. Idézünk belőle: ra egy irtó vastag krumpli- levél-cigarettát sodorni Sándor bácsi — Van ben­ne egy nekem való jó ba­kancs? Ne félj, nem kívá­nom én ingyen, megfizetek én, csakúgy mint más. Olyan nyugodtan mondta mintha kincsek állnának garmadával a kamrában. Nem baj. Majd kiforogja magát a dolog. — Megfizetni? — lesett rá gyanakodva a testvér — Miből? Vagy tényleg úgy van, ahogy az este gondol­ta, sírás, panaszkodás és közben teli a padlás? A, nem lehet. Akiknek egy köcsögjük nincs, lepedőjük nincs, ahol az asszonynak kilátszik az egész felsőtes­te, szoptatáskor... Ahol a tejet úgy habzsolják, mint­ha most innának elősz ír, életükben... Azt a mohósá­got nem lehet hazudni. — Hát megmutathatom testvér — mondta kénysze­redetten — De azt előre megmondom, Sándor, hogy annak egy mázsa búza az ára. Teljesen új bakancs. — Sok lesz az testvér. De majd akkor tudok hoz­zászólni, ha láttam. Az asszony látta, hogy nincs menekvés, meg kell mutatni a rongyosoknak a kincseket. Elment a zsákért az ólpadlásra. Különös vonzást érzett. Mintha egyszerre a lábai parancsoltak volna neki, maguktól akartak indulni, az ól másik oldala felé, a nyári jászolhoz. A nagy csend felé. A gyomra re­megni kezdett. Viaskodott. — „Ne ártsd bele maga­dat”. „Legalább a legyeket hajtsd el róla”. „Mondd meg nekik a magadét. Pisz­kosság, kínzás amit csinál­nak”. „Az egy unokatestvé­red van az egész családból. Azzal is össze akarsz vesz­ni?” „Akko is! Ez nem más mint.„ Jelentsd fel őket.” Ügy megijedt, felhágoít a létrára. Még gondolatnak is iszonyú. Bemenni a köz­ségházára, vagy a csend- őrségre, a nagyfejűekhez, akiket húsz évvel ezelőtt is 1. törvény: ;,Az preceptor köteles az oskola rektorá­nak engedelmességet ígérni és fogadni. 2. Feddhetetlen életet éljen, különben ke­ményen megbüntettetik. 3. Nem szabad ünnepnapon mezőre, kertbe, városba ki­menni. Ebédre, vacsorára az oskola-biztostól kérjen engedelmet.” (Azért voltak ilyen szigorúak, mert kü­lönben az ifjak elcsavarog­tak, — vagy leitták volna magukat és az esti misén nem tudtak volna kántori- zálni. — Ugyanis ez is a kötelességeik közé tarto­zott!) Különben a követ­kező törvény már intézke­dik is az italozás dolgában: „5. Az megrészegedés a legnagyobb vétek. Minden­kor kerülje!” Hasonlóan a hatodik: „Az tsapsZékbe, ha meghívódik se menjen!” Bár kertbe, mezőre nem mehettek, mégis kimond­ták: „13. Az más szöllőjé- ből gyümöltsöt, sem szöllőt ne lopjon!” Azután a fur­csábbak: „névnapokon sen­kit ne köszöntsön, fegyvert ne viseljen, bosszút ne áll­jon, a muzsikával vissza ne éljen (!), és he tácol- jon.” (Szegény tanító!) De ez még nem volt elég. Utol­jára következett a legsú­lyosabb: 18. törvény: „Az preceptor az ekklézsiai fi­zetéssel mindenkor megelé­gedjen!” — Ezt volt a leg­nehezebb betartani. F. M. utált, feladni a saját vé­rét. Utóvégre a gyerek él... Még él talán. Csak addig meg ne haljon, míg ők itt lesznek. Ö nem akar tudni semmiről. Megy innen el. Nem így gondolta, de in­kább a nyakába veszi újra az országutat kipihenetle- nül, fáradtan, mint ő vala­mit tűd jón. A bakancsot pedig csak úgy adja, ide a pénzt! — Hát ez az — túrt a zsák közepébe a durva, ke­mény holmiért. — Látha­tod, teljesen új. Nincs ezen egy kopás, egy szakadás. Különben mit beszélek, lá­tod. Egyszer húzta fel az uram. A bakancs csakugyan kopogott a mustrálgató uj­jak között, ahogy a fűzőn lógva egyik a másikához verődött, de a rongyos ku­bikos elégedetlenül csóvál­ta a fejét. — Víkony. Nízd, milyen víkony a talpa. — Ilyen — vont gyanús könnyedséggel a vállán a testvér. — Nem én csinál­tam. Az én uram nem kop­tatta el, az biztos, mer «3 még csak egyszer volt lá­bon. — Örült, hogy a ba­kancs nem tetszik. — Jó, nem mondom én, hogy te csináltad — óva­toskodott vissza Sándor bá­csi, mert megérezte, hogy ez a flegma hang azt jelen­ti: Akinek rém tetszik, ne tapogassa. Meg aztán, őszintén szólva, csak ka­mukából mondta a vékony talpat, jó volt annak a tal­pa, nagyon is jó. Életében nem volt még egy ilyen ba­kancsa. Egyszer vót, le­génykorában, amikor Szarka Julcsával esküdtek. Hun van az mán. Ahun Szarka Julcsa kétágra font, aranyos haja, puha bőre, ránctalan melle. — Ötve.i kilót adok érte, ha gondolod. Nem csúfom lom az árát. Na, sógor? — A feleségem intézi hárította el a sógor a ve­szélyt. — Nekem nyolc. A feleségem egy kicsit meg­enyhült. Mégiscsak lesz itt valami. Nem mondaná, ha nem volna miből. Csak persze n~m ötvenér. — Majd megegyezünk, na. Elébb nizzétek meg a többit is. — A testvér most, hogy sejtett valamit a ház­nál, kiborította az egész zsákot, egy tarka lepedő^ re. A gyerekek odarohan­tak. Leguggoltak, letérdeli tek a lepedő mellé. y (Folytatjuk) Budai Gabriella t GAZDAG R OKONOK

Next

/
Thumbnails
Contents