Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK jßk / 0» m ^/Veftíüét A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 181, szám. Ara . 60 fillér 1963- augusztus 4, vasárnap MA: „Akkor is elbocsájtom” Fala a légörvényben Korszerűség és dogma J ászkun-Kakas Egymás féltésére Intő statisztika Az esztendő első nap­jaiban símán, szinte észre­vétlenül alakult ki me­gyénkben az új KRESZ diktálta forgalmi rend. A tanács vb-k s a rendőrség megértő együttműködésé­nek eredményeként idejé­ben s jó helyre kerültek a forgalmi jelzőtáblák Török- szentmiklóson, Kisújszállá­son, Túrkevén, Karcagon. Ugyanez nem áll a megye- székhelyre. Szolnokon még ma is elég sok az ideigle­nes, vagy kellően karban nem tartott jelzőtábla, ki- javítatlan útszakasz. (A hir- detőiroda járdáján tátongó lyukakra cikkünk nyomán a rendőrség felhívta a Szol­nok városi tanács vb. építé­si-közlekedési osztályának figyelmét. A javításról nem gondoskodott senki; a gö­dör miatt egy asszony sú­lyos bokasérülést szenve­dett.) Féléves tapasztalatok bir­tokában megállapítható, hogy a KRESZ a közleke­dés meggyorsítása, a jár­művezetők önállóságának növelése tekintetében be­váltotta a reményeket. A közlekedés biztonságát ille­tően — egyelőre — nem. Megyénkben ez év első hat hónapjában 37,5 százalék­kal több baleset történt, mint az előző esztendő el­ső felében. Míg Törökszent- miklós városban és járás­ban, Kunhegyes községben és járásban javult a sta­tisztika, addig Kunszent- mártonban, Jászberényben, Szolnokon — e járásokban is — romlott. A baleseti okok között első helyen a gvorshajtás áll; pontosabban szólva: az útviszonyokhoz, a pillanat­nyi forgalmi helyzethez vi­szonyított túlságosan gyors­hajtás. Mert nem tilos ugyan az országúton akár százas tempóban (persze bukósisakot viselve) vezetni — ám a KRESZ szelleme, a józan emberi belátás sze­rint nem szabad hetvennel venni a kanyart. Az ilyes­mi többnyire kudarccal — kórházzal, temetővel — vég­ződik. Ez a baleseti ok kö­zeli rokona a gondatlanság­nak. Több körültekintés, több önmérséklet, a sebes­ség csábító ördögének hatá­rozottabb ellentmondás megannyi élet, egészség, anyagi érték megmentője lehetett volna. Még a mű­szaki hiba kategóriájába tartozó szerencsétlenségeit is nagyrészt szubjektív okok — felületesség, a gépjármű ellenőrzésének elmulasztá­sa — miatt következtek be. Hogyan ellenőirzték — pél­dául — a kunmadarasi Üj Barázda Tsz teherautóját, mely a fordítva . felszerelt (!) fékpofákkal törte át a kétszeres szajoli sorompót?! Sehogy! Megdöbbentő, hogy 1963 első felében több gyermek­baleset történt megyénk­ben, mint tavaly egész év­ben. A karambolok hetven százalékában a járművezető bizonyult vétkesnek; csu­pán harminc percent írható a gyermeki figyelmetlenség számlájára. Nem véletlen, hogy a KRESZ egyértel­műéin kimondja: a jármű­vezetőnek megállva kell ki­várnia, míg a gyermek az úttesten áthalad. Az „azt gondoltam, nem fordul vissza” mentegetőzés mit- sem érő, kései az olyan gyermekbalesetek után, aminő például a Zagyvará- kas felé vezető úton tör­tént. A következetes rendőri és társadalmi fel- világosító munka — ugyanakkor valószínűleg az élesen zsebbe vágó bír­ságok — eredményeként némileg csökkent az ittas­ságból eredő balesetek szá­ma. Ez a kismérvű javulás különösen értékes lehet ak­kor, ha okaiból az arra hi­vatottak levonják az egye­dül helyes következtetést: fáradhatatlanul nevelni az embereket, szaporítani s szigorítani az ellenőrzést. A közlekedés gyorsítását, biztonságát hathatósan se­gíti ugyan az új KRESZ; ám — mint a tények mu­tatják —, egymagában az sem képes csodatételre. — b. z. — Az ipari üzemek hírei Ci területeken kutatlak a kőolajfúrók — Elő­készületek a nyírségi dohány feldolgozására —- Üj tehergépkocsik az AKÖV-nél — Soronkí- vül a gyermekek szolgálatában Ebben az évben új ku­tatási területekkel bővült az Alföldi Kőolajfúrási Üzem. Túrkevén gáz, Nagykőrö­sön olaj nyöm jelentkezett a fúrások alkalmával. Kun­madarason egy régebben feltárt gázmezőt fejleszte­nek tovább. A megnövekedett felada­tok elvégzéséhez most újabb négy, 50 tonna te­herbírású román lyukvizs­gáló és befejező berende­zés érkezett. Az új gépek már augusztusban munká­ba állnak. Ezekkel együtt az üzem 1963-ban nyolc új berendezéssel gazdagodott. * — A Dohányfermentáló Üzemben még tart a kar­bantartás. de ezzel párhu­zamosan felkészülnek a hevesi dohány fogadására is. Két hét múlva közel ötezer tonna friss dohány kerül az üzembe fermentá­lásra. • A 7. sz. Autóközlekedési Vállalatnál tegnap tizenöt új, 2,5 tonnás tehergépko­csi állt munkába. Ezzel a tervezett gépkocsipark tel-', jesen feltöltődött a megye területén. Az új gépkocsi­kat kisméretűkre való te­kintettel a kereskedelmi áruk szállításánál használ­ják. Az AKÖV nyári csúcs- forgalmára jellemző, hogy csupán a Mezőkernek egy nap alatt a zöldség és gyü­mölcs szállításához 115 gép­kocsit biztosított. * A Bőripari KTSZ leg­újabb szolgáltatása, hogy a gyermekcipőket és iskola­táskákat soronkívül, 24 óra alatt megjavítják. * Megszűnt az utolsó nád­Újabb kilenc földrengés Szkopje, (Tanjug) A szkopjei földrengésjelző állomás péntek délután 14.30 órától szombat reggel 7.30 óráig újabb kilenc földrengést regisztrált a vá­rosban. Ezek közül a pén­tek délutáni négy fok, a szombat hajnali öt fok és a szombat reggel 7,29 óra­kor bekövetkezett földren­gés 4 fok erősségű volt. A macedón tájékoztatás­ügyi államtitkárság közle­ménye szerint a július 26-1 szkopjei nagy földrengés időpontjában Szkopjéban tartózkodó külföldiek száma még mindig ismeretlen. Nem teljes adatok szerint körülbelül kétszáz külföldi tartózkodhatott a mocedón fővárosban. Az eddig ösz- szegyűjtött adatok szerint a földrengés következtében 14 külföldi vesztette életét. A romok alól 21 külföldit mentettek ki. Mintegy húsz külföldi sorsa ismeretlen. Jean Despeyroux párizsi mérnök, a földrengésbiztos épületek tervező-szakértője az UNESCO megbízásából és a jugoszláv hatóságok kérelmére Szkopjéba érke­zik. A francia szakember feét hetet tölt majd a föld­rengés-sújtottá mocedón fő­városban és kifejti szakvé­leményét az újonnan épí­tendő házakkal kapcsolat­ban. Az MTI belgrádi tudósí­tója arról ad hírt, hogy Szkopjéban éjjel-nappalv szakadatlanul folyik a ro­mok eltakarítása. A leg­utóbbi 24 óra alatt további 24 épíilet romjai alól ástak ki halottakat. A nagyobb romhalmazok eltakarításán, amelyek alatt még áldoza­tok vannak, pillanatnyilag 4217 bányász, hegesztő és katona dolgozik. Az ország minden részéből továbbra is érkeznek Szkopjébe gé­pek, de még mindig leg­alább 30 rakodógépre, 150 tehergépkocsira és 10 áram­fejlesztőre, valamint víztar­tály-kocsikra lenne szükség. A jugoszláv néphadsereg több katonai fürdőt bocsá­tott Szkopje lakosainak rendelkezésére, úgyhogy a táborlakók közül naponta több ezren megfürödhet­nek. Ez az intézkedés, a többi egészségügyi intézke­déssel együtt sikeresen hozzájárul a fertőző beteg­ségek megelőzéséhez. — Szkopjét már három napja permetezik repülőgépekből, tartálykocsikból pedig szün­telenül klórmésszel szórják be a még el nem takarított romokat, amelyek alatt holttestek vannak. A városban felállított rögtönzött egészségügyi ál­lomásokon eddig több mint 40 000 személyt oltottak be tífusz, paratífusz és teta­nusz ellen. A Szkopjéból távozó járműveket ugyan­csak fertőtlenítik. Hivatalos közlés szerint péntek reggelig összesen 837 áldozat holttestét talál­ták meg a romok alatt, kö­zülük 691 kilété, állapítot­ták meg A számítások szerint kö­rülbelül 35 000 lakást, vagy­is a város lakóterének csak­nem 85 százalékát le kell rombolni, mert nem lehet helyreállítani azokat. A város kiürítése is foly­tatódik. A családokat nagy­részt a közéld helységekben szállásolják el. Az eddigi adatok szerint több mint 100 000 ember távozott el Szkopjéból. A lakosság töb­bi része sátrakban él, vagy a szabad ég alatt van az utcákon egykori otthona közelében. (MTI) falú munkásöltöző is a Ti- «szamenti Vegyiművek te­rületén. Ezekben a csak nagy jóindulattal öltözőnek nevezhető barakkokban az építőipar munkásai voltak eddig. Az új öltözők kőből épültek és mindegyikhez mosdó is tartozik. Gyümölcsátvétel a MÉK homoki kirendeltségén Gépállomásról — gépállomásra Cibakháza Előtűnnek a falu első la­kóépületei és azt mondja Vedrődy Gusztáv, a megyei főagronómus: — Én tárgyilagos ember vagyok. De azért ezt a Cibakházi Gépállomást ta­lán a legjobban szeretem. Mert ott mindig minden rendben van. Sassi István Kossuth-dí- jas, a gépállomások megyei főigazgatója már óvatosabb: — No, az majd kitűnik. Ki is tűnt. A Cibakházi Gépállomáson egy gép ki­vételével mind üzemel. Az az egy sem üzemképtelen, csak' éppen nincs ember, aki vezetné. Az értékesebb, a nagyobb teljesítményű gépektalajmunkát végez­nek, s . lehetőleg két mű­szakban. Az állomás tizen­három DT típusú erőgépe mind váltott műszakban dolgozik. Igaz, közülük ket­tő nem tarlóműveléssel fog­lalkozik, silót tapos a szö­vetkezetekben. A tizenhét MTZ típusú traktorból tíz fogyasztja a cibakházi kör­let gazdaságainak tarlóit. Hanem a G—35-ösök. A harmincöt G—35-ösből har­mincnégy üzemel, de két műszak egyre se telik. — T Árengedménnyel nyári vásár a ruhásat! kereskedelemben Szombaton a Magyar Sajtó Házában tartott tájé­koztatón Lautnán Ferenc, a Belkereskedelmi Minisz­térium Ruházati Főigazga­tóságának helyettes veze­tője bejelentette., hogy a ruházati kereskede­lemben immár hagyomá­nyossá vált szezonvégi nyári vásárt augusztus 5— 17-e között tartják. Az or­szág mintegv 2200 kijelölt állami- és földművesszövet­kezeti szaküzlete, áruháza jól felkészült erre. Körül­belül 500 millió forint ér­tékű ruházati cikket lehet vásárolni ebben az időben 20—30 százalékos árenged­ménnyel. Közöttük van a tavasz és a nyár minden jelentősebb és megkedvelt áruféléje. Az idényvégi ki­árusítás mintegy 130 mil­lió forint megtakarítást jelent a vásárlóknak. A következő két hétben tehát jelentős árkedvez­ménnyel juthatnak hozzá a. vásárlók különböző pa­mut- és selyem méteráruk­hoz. rövidárukhoz, igen sok­fajta férfi, női és gyermek­ruházati cikkhez, divat- és bőrdíszműáruhoz, lábbeli­hez. Mintegy kétmillió mé­ter pamut mosóáru bő vá­lasztékban áll a vásárlók rendelkezésére. 30 százalé­kos engedménnyel. Férfi- és gyermek nyáriingek 20, női és leányka fürdőruhák, női és leányka fehérneműk, fiú és férfi áttört ingek, fiú- és férfi pamut, flór és krepnylon bokafixes zok­nik 30 százalékos árcsök­kentéssel kerülnek forga­lomba ebbén az időszak­ban. Kétszázezer bébi, leányka- és serdülő nyári ruha, ugyancsak 200 000 női nyári ruha és kompié is 30 százalékkal olcsóbban vár­ják a vásárlókat. Lehet venni leszállított áron férfi sportzakókat, női átmeneti kabátokat, tweed és fésű- szövat kosztümöket, vá­szonöltönyöket, női blúzo­kat, szoknyákat, pongyolá­kat, stb. A cipőkereskede­lemben 655 ezer pár férfi­női- és gyermekszandál ke­rül boltokba 30 százalé­kos kedvezménnyel. (MTI) Öntözik a tarlóba vetett uborkát A szolnoki Lenin Tsz-ben az aratással párhuzamosan végzik a tarlóművelést. Három saját és két gépál­lomási lánctalpas traktor szántja a kalászosok he­lyét. Eddig 200 hold tarló­hántást és 750 hold nyári mélyszántást végeztek. A mélyszántás előtt 110 hold tarlóra szervestrágyát szór­tak ki. Másodvetésiként 13 hold uborkát termesztenek. Két héttel ezelőtt vetették el a magot, s hogy a kelését meggyorsítsák, megöntöz­ték. A szépen fejlődő ubor­kára — szükség szerint — ezután is juttatnak mester­séges csapadékot. A ter­mésre a konzervgyárral kö­töttek szerződést. Mintegy 45 000 forint bevételre szá­mítanak a tarlón termált uborkából. Egyetlen G—35-ös ’sem foly­tatja a munkát éjszaka a nap leszálltával. Jóllehet a gépállomás a legutóbbi tél idején is indított traktoros tanfoyamot, s igen szép számmal végeztek is trakto­rosok. Csak szövetkezeti, gépállomási traktorra ültek kevesen belőlük a bizo­nyítvány megszerzése után. Tötök- szenímikiós A Törökszentmiklósi Gép­állomáson hallott dolgok még a megyei főagronó- must is ' meglepik. Várszegi Imre igazgató arról panasz­kodik: Tiszapüspökiben nem tud két műszakot biz­tosítani a gépekre. — Egyébként hány gép dolgozik kettős műszakban? — Nyolcvanöt. Kilencvenegy gép képezi a Törökszentmiklósi Gép­állomás tulajdonát s belőle nyolcvanegy váltott mű­szakban dolgozik. Sassi Ist­ván főigazgató gratulál Várszegi Imrének. Fegyvernek Panasszal fogadnak ben­nünket. A tiszabői Petőfi Termelőszövetkezetben még egyetlen gépre sem sike­rült két műszakot biztosí­tani. A második műszakra ugyanis a termelőszövetke­zet küld traktorosokat az övéiből. De a bői Petőfi­ben ilyen irányú igyekezet nincsen. Pedig a télen tiz szövetkezeti gazda szerzett ott traktoros képesítést, s legtöbbjük, Iványi AndTás, Zsák István, Házi Ferenc és a többiek — ma is ott dolgoznak a szövetkezetben, csak éppen nem képzettsé­güknek megfelelőn foglal­koztatják őket. A Fegyvernek! Gépállo­más körzetében egyébként is tarlóhántás-ellenes han­gulat alakult ki. Amíg a kuncsorbad Vörös Október, az örményesi Űj Élet szö­vetkezetek megértik, miért fontos a tarlóhántás, a két- pói Zöldmező szövetkezet­ben — ahogy a gépállomás vezetői tájékoztattak — nem engedik a tarlóhántást. Megindult a silózás és ezt nem is lehet halogatni. De nem mindegy, hogyan csi­nálják. A szövetkezetek lánctalpas erőgépekkel sze­retnék tömíteni a silógöd­röt. Igenám, de a lánc­talpas gépek tudják elérni a legnagyobb teljesítményt a szántásban is. Hosszas vita után megszületik a döntés- lánctalpakkal kell felszerelni a G—35-ös trak­torokat és azok tapossák a silót, a lánctalpasok pedig szántsanak.. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents