Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-23 / 196. szám

Mas VAN BENNE FANTÁZIA... Aki többször eltemette mamáját RÁDIÓMŰSOR Van elegendő gyapjúmackó, gyapjú­pulóver, továbbra is hiánycikk a jersey, a szintetikus kötöttáru Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Ülést tartott a A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­nap délelőtti ülésén több fontos problémát tárgyalt. Így a továbbképzési tervek­ről szóló jelentés után a Keletmagyaronszági Rövid- Kötött Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatá- nalk tájékoztató jelentését vitatták meg, mely a me­gye rövid-kötöttáru ellátá­sát, az őszi szezonra való felkészülést tartalmazta. 'E vállalat Szolnok megyei lerakata látja el Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar- és Szolnok megye lakosságát rövid-, kötött- és fehér­nemű cikkekkel — a kiske­reskedelmi bolthálózaton keresztül. Megyénkben ösz- szesen 376 szak- és vegyes­boltot kell rendszeresen el­látnia elegendő áruval. A vállalat harmadik, ne. gyedik negyedévi értékesí­tési terve több mint 90 millió forint. Ehhez termé­szetesen megfelelő árukész­lettel — 136 millió forintot meghaladó — rendelkez­nek. Ez a mennyiség vá­lasztékban és árban egy­aránt biztosítja az élő­irányzott értékesítési terv teljesítését. Megfelelő mennyiség van raktáron gyermek tréning-ruhából, gyapjúmackó garnitúrából, női gyapjúpulóverből és leányka-, bakfis szintetikus pulóverből, A férfiak téliruha ellátá­sáról is gondoskodnak. Te- niszflanell-alsóruha, fla- nellpizsama, barhenting, newa ing megfelelő meny- nyiségben áll raktáron. A jelentkező igényeket azon­ban előreláthatólag jéger- áruból perlonos tréningöl­tönyből, szintetikus felső kötöttáruból, bakfis krepp- harisnyából és jersey-áru- ból nem tudják majd kielé­gíteni, A végrehajtó bizottság az előterjesztett jelentést el­fogadta, úgyszintén megvi­tatta és elfogadta az építé­si-, közlekedési- és vízügyi- osztály, valamint a KPM Közúti Igazgatóság együt­tes tájékoztató jelentését az árvíz által megrongált állami utak és hidak hely­reállításának helyzetéről. Ez utóbbi jelentés szerint a KPM Közúti Igazgatósá­ga Szolnok megye állami közúthálózatát ért árvízká­rainak helyreállítására 2 800 000 forintot fordít. A megjavított utak hossza összesen 18,3 kilométer. Eszerint az árvíz okozta ká­rok helyreállítása minde­nütt megtörtént olyan mér­tékben, hogy a közúti for­galmat '— az árvíz előtti viszonyoknak megfelelően — megindíthatták. A végrehajtó bizottság ezután egyéb előterjeszté­seket tárgyalt. Országos állattenyésztői tanácskozás Szolnokon A Jászságban folytatódik a tapasztalatcsere Legutóbb Kaposváron, most pedig Szolnokon ren. dezte meg a Földművelésügyi Minisztérium az orszá­gos állattenyésztői munkaértekezletet. Hazánk minden megyéjének főállattenyésztője, törzskönyvezési fel­ügyelője megjelent a tegnap kezdődött kétnapos ta­nácskozáson. A Szolnok megyei Állami Gazdaságok székházában tartott megbeszélésen dr. Németh Lajos, állattenyésztési főigazgató, Magas László főigazgatóhe­lyettes, Gyémánt Gyula Szolnok—Heves megye fel­ügyelője. Horváth Imre baromfitenyésztési osztályve­zető képviselték a Földművelésügyi Minisztériumot. Az állattenyésztés idő­szerű tennivalóiról dr; Németh Lajos főigazgató tartott előadást. Foglalko­zott a kukoricaszár takar­mány hasznosításával. Évente 600 ezer vagon ku­koricaszár teremi Magyar- orezágon, ez 250 ezer vagon széna értékének felel meg. Ez a széna mennyiség egy millió hold földön teremne meg. Nyilvánvaló a népgaz­dasági vonatkozása, s ez ugyanúgy jelentkezik a ter­melőszövetkezetekben is. Dr Németh Lajos javasolta a kukoricaszár silózását. A szarvasmarha tenyész­tésről szólva többek között az itatásos borjúnevelést, az üsző kiválogatását jelöl­te meg az előadó közvetlen tennivalóként. A sertéste­nyésztésről önömmel álla­pította meg, hogy az idén kisebb volt az elhullás, mint tavaly. Jól sikerült a háztáji gazdaságok koca- nevelési akciója, a termelő- szövetkezetekben viszont még mindig kevés a koca­létszám. A baromfitenyész­tés első számú feladataként Jelölte meg dr. Németh La­jos a keltetőállomások _ te­nyészt ojás ellátását a jövő évi baromfinevelés érdeké­ben. Ezután Virág István Szolnok megye főállatte­nyésztője mutatta be a vendégeknek megyénket. Szólt az öntözéses takar­mány termesztésről. amely­ben különösen a kunszent­mártoni Zalka Máté Ter­melőszövetkezet, a szolnoki és az öcsödi legeltetési bi­zottság dicsekedhet szép eredménnyel. Megemlítette Virág István, hogy már nyolc mintalegelője van a megyének, s évenként há­rom—négyezer holdon tör­ténik legelőjavítás nálunk. Szólt arról is. hogy a me­gye állatállományának ta­karmányellátását hét keve­rőüzem segíti, s ezek az idén 8200 vagon takar­mánykeveréket állítanak elő. A vitában elsőnek Balla- bás elvtárs. a Csongrád megyei főállattenyésztőkért Bukarest (MTI). Statiszti­kai könyv jelent meg Bu­karestben, amely számos összehasonlító adattal il­lusztrálja, hogy fejlődött Románia 1950—1962 között. Az ország gazdasági erejé­nek fejlődését leginkább az az adat példázza, hogy a nemzeti jövedelem az első ötéves tervet megelőző utol­só esztendőhöz képest 1962 végéig megháromszorozó­dott. Az emelkedés átlagos évi mértéke kereken 10 szá­zalék volt. Beruházásra ta­valy 34,2 milliárd lejt for­szót, Majd Papp Sándor Heves megyei főállatte­nyésztő foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a ter­melőszövetkezetek szérű­gazdákat jelöljenek ki a takarmányfelhasználás el­lenőrzésére. A Somogy, a Szabolcs-Szatmár, a Hajdú- Bihar. a Komárom megyei főállattenyésztők és a ceg­lédi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet állattenyész­tője sürgették a szövetkeze­ti gazdaságok szakember ellátását, s tettek más ja­vaslatokat állattenyészté­sünk gondjainak kisebbí­tésére. Délután a Szandai réten a közös üszőnevelő telepet tekintették meg az ország állattenyésztő szakemberei, ma pedig a jászalsószent- györgyi Petőfi, a j ászból- dogházi Aranykalász és a jászapáti Alkotmány Ter­melőszövetkezetekben tanul, mányozzák a sertéstenyész­tést, a tehenészetet és a nö­vendékmarha nevelést. dítottak, hatszor annyit, mint 1950-ben. Az 1950— 1962 között pedig a beruhá­zások teljes összege 215 milliárd lej volt. A beruhá­zások eredményeként a tel­jes ipari termelés az el­múlt tizenkétéves időszak folyamán 4,5-szörösére emelkedett (az átlagos évi növekedés 13,3 százalék volt. A román ipar terme­lékenysége 1950—1962 kö­zött 8 százalékos átlagos évi emelkedés mellett - 2,7-szeresére nő t. Adatok a román ipar fejlődéséről Megkezdődött a fövő évi költségvetés készítése Tovább bővül az oktatási és egészségügyi intézmények hálózata, többet költenek az ingatlanok karbantartására Az állami intézmények­nél országszerte megkez­dődött a jövő évi költség- vetés összeállítása. A kü­lönböző tanácsi szervek, iskolák, kórházak, hivata­lok, a főhatóságok fenn­tartó és karbantartó üze­meinek vezetői augusztus végéig terjesztik elő, hogy 1964-ben milyen anyagi erők lesznek szükségesek munkájuk elvégzéséhez. Körülbelül 12 000 helyen mérik fel az előrelátható bevételeket és kiadásokat, figyelembe véve az ország gazdasági helyzetét, erő­forrásait, a reális lehető­ségeket. A költségvetési kiadásokra a jövő évre körülbelül 8—9 százalék­kal többet fordítanak, mint az idén, s egyik fő feladat a meg­növekedett egészségügyi, szociális és kulturális szükségletek kielégítése, a lehetőségekhez mérten to­vább bővítik az oktatási és az egészségügyi hálóza­tot, azok befogadóképessé­gét. Az oktatási intézmények 1964-es költségvetésének kidolgozásánál már figye­lembe veszik, hogy a most szeptemberben kezdődő tanévtől az ország az eddiginél is nagyobb mértékben gondoskodik a főiskolai nappali ok­tatásban részvevő hall­gatókról. Számottevően növekszik az ösztöndíjak összege és bő­vül az ellátásban részesü­lők köre. Az ösztöndíjak megállapításánál jobban figyelembe veszik a tanul­mányi eredményeket és csökken a tandíj. Kedve­zőbb lesz a gyakorlati oktatás anyag- és eszköz- ellátása, javul a gyermek­védő- és nevelő otthonok élelmezése. A költségvetési javasla­tok összeállításánál azzal Nagy visszhangja van a magyar művészek edinburghi vendég­szereplésének London, (MTI) A Magyar Állami Opera­ház Edinburghban ven­dégszereplő együttesének hétfői bemutatkozása óta az angol sajtó a Skóciában zajló nemzetközi művé­szeti fesztiválról szóló tu­dósításaiban, kritikádban, minden nap foglalkozik a magyar műsorokkal. A he­lyi lapok — a Scotsman és a Glasgow Herald, a skó­ciai Daly Mail és a Daily Express — nagy tudósítá­sodéban értékelik Bartók színpadi műveinek magyar tolmácsolását. Az országos lápok szin­tén nagy helyet szentelnek a magyar bemutatóknak. A Guardian Edinburghba küldött tudósítója megálla­pítja: „Az idei edinburghi fesztiválra Berlioz és Bar­tók nyomja rá bélyegét. Az eddig szerencsejátékok le­bonyolítására feláldozott Empire színház színpadán fellépő magyar együttesnek nem volt könnyű dolga. A nehéz körülmények ellené­re ragyogó előadást nyúj­tottak. Telt ház tapsolt, pe­dig a magyarul énekelt egyfelvonásosti „A kéksza­kállú herceg várát" nem könnyű megemészteni. Ha­sonlóképpen nagy sikert aratott a „Csodálatos man­darin” koreográfiája. Nem beszélve „A fából faragott királyfi”-rol, amelyet ava- tottsággal és finom stílus­sal táncolt Orosz Adél és Róna Viktor.” Nagy visszhangja van az angol lapokban a magyar együttes sajtóértekezleté­nek is, amelyet Lord He- rewood vezetett be. Az an­gol újságírók elsősorban a magyar opera állami támo­gatásáról faggatták az együttes megjelent tagjait, akik elmondották, hogy a Magyar Állami Operaház és fiókszínháza, az Erkel Színház, évente egymillió fontnak megfelelő állami támogatást élvez. — Ezt arany betűkkel írják le — jegyezte meg a sajtóértekezleten az angol újságírókhoz fordulva Lord Harewood, akiről köztudo­mású, hogy hosszú évek óta harcol egy, a korszerű igé­nyeknek megfelelő angol opera-szinházért. Egyébként a magyar együttes edinburghi ven­dégszereplése alkalmából a Guardian hosszabb cikkben foglalkozik Bartók életmű­vével. is számolnak, hogy az év- eleji rendkívüli időjárás miatt az 1963-as költség- vetésnek egy része, külö­nösen azok, amelyek az építőiparral függnek ösz- sze, nem valósult meg. A közlekedés- és postaügyi tárca területén például az utak és hidak felújításá­ban, karbantartásában ta­pasztalható elmaradás. — Hasonló a helyzet külön­féle ingatlanok karbantar­tási és bővítési munkála­tainál. Ezért az 1964-es költségvetés­ben mindenekelőtt az elmaradt munkák pótlá­sának anyagi fedezetéről gondoskodnak. Jövőre egyébként sor ke­rül az ingatlankarbantar­tási normák rendezésére is, ilyen karbantartási cé­lokra a jövő évre nagyobb összeget terveznek, mint az idén. Mód nyílik arra is, hogy a különféle intéz­mények nagyobb gondot fordítsanak a kezelésük­ben lévő ingatlanok külső képének kulturáltságára. A költségvetési javasla­tok elkészítésekor min­denütt a takarékosság elveinek kell érvénye­sülni. A cél, hogy a rendelke­zésre álló keretekből mi­nél nagyobb eredményt érjen el egy-egy Intéz­mény. A minisztériumok és fő­hatóságok szeptember fo­lyamán juttatják el javas­lataikat a Pénzügyminisz­tériumba; s a javaslatok tüzetes megvizsgálása után a költségvetés az év végén a Minisztertanács, majd a jövő év elején az ország- gyűlés elé kerül. (MTI) Küszöbön az ősz: több vidéken vetik már a rozsot, az őszi keveré­keket, Somogybán meg­kezdték az olasz búza vetését A nyarat hideg északi szelek, ismétlődő esők bú­csúztatják,. küszöbön az ősz. Az ország egyes tájain, — elsősorban a szabolcsi, a Duna-Tisza közi és a somo­gyi homokvidékeken meg­kezdték a vetést. Egyelőre még csak a rozsot és az őszi takarmánykeverékeket vetik, de „földbe kívánko­zik” már az őszi árpa mag­ja is. sőt szórványosan kez­dik vetni az olasz búzfajtá- kat is, A korai vetéskezdet indokolt: a termelőüzemek többsége az elmúlt években saját tapasztalatából győ­ződött meg arról, hogy csak az idejében elvetett gabo­nák adnak biztos, jó ter­mést. Az adottságok ked­vezőek: a kiadós esők nyo. mán könnyebbé vált a ta­lajművelő gépeik munkája, nőtt a teljesítményük, s a jelek szerint mindenütt jó magágyat tudnak készíteni a vetéshez. A Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermesz­tési főigazgatóságának ve­zető szakemberei — a jövő évi jó gabonatermés meg­alapozása, a kenyérgabona­kérdés megoldása érdeké­ben arra hívják fel a ter­melést irányító szakembe­rek. főleg a gazdaságok ve­zetőinek figyelmét, hogy a kedvező talaj adottságokat használják ki jói, gyorsít­sák meg a kalászosok alá szánt területek elmunkálá- sát. továbbá, hogy — külö­nösen a sovány homoktala­jokon — már most kezdjék meg mindenütt a rozs és a takarmánykverékek vetését, készüljenek fel az ősziárpa és a búza vetésére. Kívána­tos. hogy az évek többségé­ben a tavaszi árpánál sok­kal nagyobb termést adó őszi árpából a tervezettnél is többet vessenek. Gondos­kodjanak arról a gazdasá­gok, hogy a talaj termőere­jéhez képest elegendő le­gyen a növénysűrűség, s hogy próbacsiráztatás nél­kül sehol ne vessék él a magot. Az őszi vetés közvetlen előkészületei országszerte megkezdődtek. Sőt egyes helyeken — Szabolcs-Szat­már, Bács-Kiskun és So­mogy megye több közös gazdaságában máris mun­kába állították a vetőgépe, két. (MTD r VlbAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! szoiNOK jg / m XIV. évfolyam, 196. szám. Ara 50 fillér 1963. augusztus 23. péntek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents