Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-19 / 167. szám
1963 július IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sürget a talajmunka Megkezdődött a rák halászat Az aratásba most már jól belelendült a megye. Egyik- másik közös gazdaságban a befejezésnél tart a gabona betakarítása és egy jó hét múlva a termelőszövetkezetek többségében leállhatnak az aratógépek és kombájnok. Nem ilyen kedvező a kép a nyári talajmunkáról. S ez annál is inkább aggasztó, mert megyénk mezőgazdaságúnak jelenlegi gépesítettsége nem indokolja azt a nagyfokú elmaradást, amit számokkal így érzékeltethetünk: az aratás felén túl jutottunk, a talajmunka viszont a 20 százalékot sem éri el. Csak néhány gépállomást említhetünk, ahol a megyei átlagnál magasabb a százalék a tarlóhántásban, szántásban. A Cibakházi Gépállomás 32,5, a mesterszállási 29,5 és a tószegi 29 százalékos eredménye jobb, de ez sem kielégítő. A többiek, de különösen a tiszafüredi és Törökszentmiklósi Gépállomás a learatott területhez viszonyítva nagyon csekély mennyiségű tarlóhántást és szántást végzett eddig. Azt is meg kell mondani, hogy minőségileg még ez a kevés talajmunka sem. kifogástalan. Több helyen egyenetlen a szántás, de ami még ennél is nagyobb hiba, hogy elhanyagolják a talaj lezárását, s ez a 30 fok körüli melegben gyorsan kiszárad. A szakembereknek, de a gazdálkodáshoz és földhöz értő paraszt- embereknek sem kell magyarázni, hogy mit jelent ez, s az elhanyagolt, késve végzett nyári talajmunka miként hat ki a termésátlagokra. A szelevényi Szikra Tsz szolgáltat most erre szomorú példát, ahol tavaly nem végeztek semmilyen tarlómunkát, s emiatt a holdanként! termésátlaguk legalább két-három mázsával csökkent. Jelenleg mi gátolja a talajmunkát? Több dolgot említhetünk, például azt, hogy amíg a kombájnok dolgoznak, kevés a traktoros. Emiatt a Mezőtúri Gépállomáson tizenkilenc, a fegyvemekin tizenkettő, a kunhegyesin javítási időpont megállapítása mechanikus, vagyis a gép fajtájától, az üzemeltetés körülményeitől, a műszakok számától, függetlenül, annak figyelembevétele nélkül történik. Ez a helyzet abból következik, hogy ma még vállalataink jelentős részénél a berendezések kihasználását nem mérik, s így annak mértékéről vállalatvezetőink nincsenek tájékozódva. AZ ELKÖVETKEZENDŐ időben a karbantartási költségek csökkentése érdekében nagy gondot kell fordítani az alkatrészellátás megjavítására. A tervszerűtlen alkatrész rendelés ma komoly gátja a karbantartási — javítási költségek csökkentésének. A vállalatok sokszor arra „kényszerülnek”, hogy -saját műhelyeikben állítják elő többszörös költséggel a szükséges alkatrészeket, holott ha erről idejében gondoskodnak, jóval olcsóbb áron megvásárolhatták volna. Az előkészítés ilyen jellegű hibái miatt a tervezett javítási határidőket túllépik és ez zavarja a termelési tervek időben történő teljesítését. Szintén a szervezetlenség következménye a javítási-karbantartási tervezett költségek túllépése, ezek utólagos megállapításának rendkívül nagy bizonytalansága, sót teljes hiánya. Tulajdonképpen a jól szervezett, korszerű gépjavítási eljárás ma *zt követelné meg, hogy •zervezzük meg az alkat- Jfcz-cserés, illetve bizonyos tizenöt gép áll. A Tiszafüredi Gépállomáson július 10-én még harmincöt gépre, most tizenötre nincs traktoros. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a termelőszövetkezetek sem megfelelően üzemeltetik saját gépeiket. Sok helyen tapasztalható, hogy túlzottan csak a mélyszántás elvégzésére törekednek. Mi adódik ebből? Az, hogy hetekig szárad, gyo- mosodik a tarló, amíg sor kerül a felszántására. Az a helyes, ha az ilyen területeken az aratást követő napokban elvégzik a tarlóhántást. Az olyan közös gazdaságokban, mint például a tószegi Dózsa Tsz, ahol idejében eldöntötték, hogy melyik táblán milyen művelést alkalmaznak, szervezettebben, gyorsabban halad a talajmunka. A tsz vezetőinek, szakembereinek már tudni kell, hogy hová, mit fognak vetni, melyik táblát trágyázzák, s annak megfelelően, milyen talaj munkára — vető-, vagy mélyszántásra, illetve tarlóhántásra van-e szükség. A gépállomások igazgatói szerdai tanácskozásukon számbavették mennyi traktorossal és géppel rendelkeznek, hány traktort tudnak két műszakban üzemeltetni. A termelőszövetkezetek vezetői se sajánljanak néhány órahosszát arra fordítani, hogy megbeszéljék: miként végezhetik el gyorsan, megfelelő minőségben gazdaságukban a nyári tala jmunkát. Csak az együttes erőfeszítés hozhat sikert. Nagy Katalin — Mennyi búzát osztanak a tagok munkaegységeire és mennyit visznek az állami felvásárló telepre? — Kérdeztem Rácz La_ jóstól, a mezőtúri Petőfi Tsz elnökétől. esetekben- a gépcserés javítás feltételeit. A javítandó gépek egyes alkatrészeit ma még igen sok helyen sokszor kisipari módszerekkel, drágán állítják elő, a javítandó gép sokszor hosz- szú ideig szétszerelve kiesik a termelésből és a javítandó gépek a terme! ő üzemrészekben maradnak, ahol hasznos területeket foglalnak el, zavarva a termelést. Tetemes költségeket takaríthatnának meg tehát vállalataink, ha legalább a nagyszámú azonos, vagy hasonló berendezés javítását központosítanánk. Valóban, csak ezzel a módszerrel lehetne a gépcserés módszert is általánossá tenni. A karbantartásoknál — a közép- és nagyjavításoknál egyaránt — komoly hiányosság ma még az. hogy nem alakultak ki a megfelelő nyilvántartási módszerek. Ennek következtében a vállalatok többsége nem tudja még ma megmondani, mibe került valamely gép javítása. Csak külön kigyűjtés utján lehet megállapítani, hogy egy-egy gép megjavítása miatt mennyi állásidő, a javításra fordított munkabérnek és alkatrésznek költségei milyen mértékben jelentkeztek. A javítási. költségek nyilvántartásának elhanyagolása lehetetlenné teszi a költségek elemzését, vizsgálatát, s ezzel együtt megfelelő intézkedések kidolgozását a költségek csökkentésére. A tiszamenti holt-ágakban a szolnoki Felszabadulási Halászati Tsz tagjai megkezdték a rák halászatot. Az Ínyencek kedvencei az utóbbi időben nagyon elszaporodtak — elsősorban a szolnoki holtágakban találhatók. Az alig 8—15 dekás állatokból a halászok naponta 5—6 kilogrammot fognak ki. A kertvárosi holtágban 250 varsát vetnek ki és a varsákba a halakkal együtt — Ezt a kérdést nem most, hanem a tervezés időszakában, a februári közgyűlésen döntöttük el — válaszolja az elnök. — A szükséglet szerint osztjuk a gabonát. A munkaegység arányában a tagok ÖSSZEFOGLALÓAN az eddigiek alapján a karbantartási tevékenység színvonalának emelése céljából az alábbi főbb szempontokra kell kiterjednie a szervezésnek. A termelő berendezések időelőtti elhasználódásának megelőzésére tervet kell készíteni. Ügy kell a kar- bantactási, közép- és nagy- javítási munkákat megy szervezni, hogy a javítások a termelés műiéi kisebb kiesésével járjanak, ezért időben biztosítani kell a szükséges javító létszámot, a javítási munkák elvégzéséhez szükséges gépeket — segédberendezéseket, alkatrészeiket és anyagokat. A ;svíiási költségek csökkentése megfelelő nyivántartá. sok vezetését követeli meg, csak így válik lehetővé az egyes költségtényezők csök- rértését szolgáló intézkedése': kidolgozása, a javítási ciklus időtartamának csökkentése. Végső soron tehát a tervszerű megelőző karbantartás a vállalati gazdálkodásban egy olyan rendszer kialakítását, szervezését igényli, mely magában foglalja mindazokat a szervezeti és műszaki intézkedéseket, amelyek biztosítják a termelő berendezések váratlan meghibásodásának megelőzését, a javítási költségek csökkentését. Kahulits István az'MSZMP KB. államigazgatási osztályának munkatársa CVégel úszik be a rák. — Remete Sándor és ifj. Gyulai István rákhalászoknak voltak olyan napjai, amikor az apró állatokból 10 kilogrammot is felszínre hoztak. ' A „pehelysúlyú” rákokból az első hatvan kilogrammot a hét végén küldik fel Budapestre, ahol egyrészét a MAVAD hazai fogyasztásra adja, másrészét pedig külföldre exportálja. és családtagjaik 250 kilogramm búzát kapnak. Ki- sebb-nagyobb eltérések persze lesznek, de átlagosan ez nem haladja meg a 250 kilogrammot. Feleslegesen nem tartalékoljuk otthon a kenyérgabonát — így döntött a közgyűlésünk. A mezőtúri közös gazdaság 750 holdon termel búzát. Az ősszel csupán intenzív fajtákat, mégpedig San Pastorét és Bezosztáját vetettek. Gabonáik tűrhetően vészelték át a telet és a koratavaszi belvizet. Csupán 14 hold San Pastorét kellett kiszántaniuk. —• Mit várnak az idei terméstől? — Az aratás előtt másfél héttel szakembereink — a növénytermelők meghallgatásával — megállapították: a tervezettnél — 13 mázsa — 80—100 kilogrammal többet takaríthatunk be holdanként. Eredményeink is azt igazolják: reálisan értékeltünk. A San Pastore 15—16, a Bezosztája 13,50— 14 mázsával fizet holdanként. — Ha nem is kiváló, de nem is rossz eredmény ez. — így van — kapcsolódik a beszélgetésbe az időközben érkezett főagronó- mué. — De nem sajnáltuk a vetőmagot, sem istállóéi műtrágyát a gabonáktól. Holdanként 140 kilogramm vetőmagot adtunk. — Ezek szerint a vártnál többet takarítanak be. Vajon mit csinálnak a felesleggel? — Nem hordjuk a padlásra — mondja az elnök mosolyogva. — Átadjuk az 1700 mázsa adógabonát és az eredetileg szerződött 3500 mázsa búzát. Meghagyjuk a tagok szükségletét. a biztonsági tartalékot, a többit szintén eladjuk az államnak. A tervfelmérés után ugyanis további 700 mázsa búza szállítására kötöttünk pótszerződést. tíj TV játék forgatását kezdték meg a Magyar Rádió és Televízió műtermeiben. Az új darabot szovjet ötletből írta Deme Gábor. A „Felnőttek iskolája” című TV játék főszereplői: Dómján Edit és Koncz Gábor. — Rendező: Szőnyi Sándor. Képünkön: Koncz Gábor a kamera előtt. Nem tartalékolnak feleslegesen 4 szükséglet szerint osztanak búzát a mezőtúri Petőfi Tsz-ben »Ha adnak fogadd el« Jegyzet a szövetkezeti beruházásokról Megyénk termelőszövetkezetei évenként több száz millió forint állami hitelt kapnak beruházásra. Nem kis összegről van szó, és nem mindegy, hogy a társadalmi termelés eredményeképpen előteremtett forintokat hol és hogyan realizáljuk. Éppen ezért a termelőszövetkezeti beruházások előkészítése komoly gondosságot kíván, mind a beruházótól, mind a bonyolító és kivitelező szervektől. Nem kis segítséget adtak az állami beruházások ahhoz, hogy ma már kiépült termelőszövetkezeti majorok vannak, nőtt a tsz-ek gépi felszerelése és öntözésre berendezett területe. Korántsem mondhatjuk azonban azt, hogy az eddig beruházásra fordított ösz- szegeket a legcélszerűbben használtuk fel. Most ezekre a negatívumokra hívjuk fel a figyelmet, mivel megszüntetésükkel sokat javíthatunk a termelőszövetkezetek építési munkájában; A negatívumok egy része lent jelentkezik a termelőszövetkezeteknél. Ilyen pl. az, hogy a beruházási igény nem elég megfontolt. A tsz nem gondolja meg kellőképp azt, amit igényel. Sok helyen úgy gondolkoznak, hogy „ha adnak fogadd el” és elfogadnak bármit, amit a járás felkínál. Ebből aztán az következik, hogy nem azt építik meg, ami a legszükségesebb lenne. A létesítmény kihasználatlan marad és csak teher a termelőszövetkezetnek, Szükségtelen bizonygatni, hogy ez az álláspont menynyire káros a tsz-nek, és a nemzetgazadságnak. Néha még a járásokra is ráragad az előbb említett betegség, és foggal, körömmel ragaszkodnak minden forinthoz, még akkor is, ha az nem szükséges, ugyanakkor más járásokban jobban kellene a beruházás. Most arról van szó, hogy okuljunk az eddigi tapasztalatokból bármely oldalról jelentkezett is a hiba és az 1964. évi beruházásokat már úgy készítsük elő, hogy meggyőződéssel mondhassuk: azt legjobb belátásunk és gondos előkészítő munkánk eredményeképpen tettük. Mielőtt még végérvényesen határoznak termelőszövetkezeteink, néhány tanáccsal szolgálnék az igények felméréséhez: Az 1964. évi beruházásoknál helyezzék előtérbe a meglévő majorok járulékos építmény és felszerelés szükségleteinek kiegészítését. Pl. azokban a majorokban. ahol villannyal és elegendő vízzel nem rendelkeznek, ott fúrottikút és villanyvezeték megépítéséről kell gondoskodni; Ki kell egészíteni a majort olyan járulékos építményekkel, mint a borjúnevelő, ellető, tejház, a tehenészetekhez. Takarmánykeverő, falkásító, esetleg szúró-boncolóhely a sertéstelepeken stb. A már megépített, de a termelési kívánalmaknak nem megfelelő épületek korszerűsítését is napirendre kell tűzni. Azokat a ser- tésfiaztatólkat, amelyek télen annyira hidegek, hogy fiaztatásra alkalmatlanok, meleggé kell tenni, falvas- tagítással, légtércsökkentéssel, meleg padló építésével, stb. El kell látni villannyal, vízzel azokat az épületeket, amelyek eddig közművesít- ve nem voltak, de a befektetést megérik; Korszerűbbé kell tenni azokat a gazdasági épületeket, amelyek megérdemlik a ■ ráfordítást. Fordítsunk továbbá az eddigieknél több gondot az épületek gépi felszerelésére, önefetők- önitatókkal való berendezésére. A belső szállítási eszközök építésével, az emberi munka megkönnyítésére törekedjünk. Amellett, hogy a már meglévő majorok és létesítmények korszerűbbé tételét a beruházások napirendjére tűzzük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a termelés bővítéséhez nélkülözhetetlen beruházásokat sem. Ott, ahol a termelésnövelés feltétlen szükségessé teszi, új állati férőhelyeket Is kell építeni, de ezeket csak kompletten, a járulékos tartozékokkal együtt építsék, úgy, ahogyan az a nagyüzemi követelményéknek megfelel. Hogvan készítsék elő a tsz-ék a következő évi beruházásokat? Mindenekelőtt nagyon komolyan vegyék számba az igényeket. Fontosságuknak megfelelően sorolják azokat. A szükségletekből emeljék ki azt, ami a legszükségesebb és előreláthatólag saját erővel nem rendelkeznek annak megépítéséhez. Mielőtt a beruházást igényelnék ne csak azt döntsék el, hogy mire kérik, hanem azt is, hogy milyen kivitelű épületet építsenek. A tsz-nek joga van kiválasztani azt, amit épít. A jó felkészültségre azért is felhívjuk a tsz-ek figyelmét, mert a jövőben a rapszodikusan történő változásokat nem vesszük figyelembe. A beruházások nem bírják azt a tervsze- rűtlenséget, ami a gyakorlatban eddig jelentkezett. A tsz-ék részéről visszamondott beruházás esetleges elfogadása esetén is a felmerült költségek a termelőszövetkezeteket terhelik. Azt hiszem érthető, hogy a nagyobb önállóság nagyobb felelősséggel párosulva érvényesülhet. De az ügy megéri a nagyobb törődést. Az állami hitel címén biztosított beruházási összeg a beruházó termelőszövetkezeté. Kötelességük megmondani és meggondolni, hogy hogyan akarják azt beépíteni. A jól értelmezett és előkészített tsz-bexuházás lesz a biztosítéka annak, hogy a megvalósított létesítmények a termelést nem csupán általában, hanem a termelői: megelégedésére szolgálják. Erdei Katalin csoportvezető, Szolnok megyei Tanács Mezőgazdasági Osztály
