Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

VTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK} SZOLNOK MB* a A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 167. szám Ära 50 fillér 1963. július 19., péntek. Nagygyűlés Bratszkban a magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére A TV déli adásában közvetíti a moszkvai nagygyűlést Bratszk (TASZSZ) A magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai, élü­kön Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárával, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével csütör­tökön megtekintették az épülő bratszki vízierőmű­vet A magyar vendégeket elkísérte L. N. Jefremov, az SZKP Központi Bizott­sága elnökségének póttagja, A. L. Orlov szovjet kül- ügymiriiszterhelyettes, G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe, Sz. T. Asztavin, a szovjet külügyminisztérium 5. európai osztályának ve­zetője, az irkutszki terület és Bratszk város párt- és tanácsi szervezeteinek szá­mos vezetője. A vendégeknek A. M. Gingyin, építésvezető fő­mérnök mutatta meg az erőmű-óriás különböző ré­szeit. Elmondotta, hogy az erőmű duzzasztó gátjába eddig 4 200 000 köbméter betont építettek be. Az építkezés még folyik, de máris működik 12 gépegy­ség, összesen 2 700 000 kilo­watt kapacitással. Az év végére további négy gép­egységet helyeznek üzembe. Az erőmű vendégköny­vébe Kádár János elvtárs a következő bejegyzést tette: „A magyar párt- és kor­mányküldöttség őszinte lel­Megszervezték a két műszakot Nem marad tarló az Öcsöd! Kossuth Tsz-ben A jókora szántás messze feketéllik. Láttán ugyan­csak meglepődik az, aki néhány nappal ezelőtt járt azon a dűlőn. Akkor még a magtól súlyos kalászok milliói bólogattak ott, beleveszve a határ szürkés-kék­jébe. Az a százegynéhány hold felszántott föld szinte a jelképe annak, hogy a jól megszervezett aratással lépést tarthat a nyári talajmunka — Már f éppen végzünk ezzel a darabbal, aztán má­sik táblába állhatunk — mondja csendesen, de ma­gabiztosan a deresedé trak­toros, Jónás István. A DT- je kicsit féloldalra dőlve áll a barázdában* már csak „beszegi” a szántást, s az­tán huzatnak másik tarlóra. Beljebb a táblán most for­dul a dűlő felé a másik DT, azt Molnár Sándor kormányozza. — Ügy egyeztünk meg, mivel egymás mellett dol­gozik a két DT, — hogy az egyikén a felelős vezető, a másikon meg a segéd­vezető dolgozk egyidőben. Éjjel-nappal szántunk En majd este 6 órakor adom át a kormányt a se- gédVezetőmnek, Jordan Sándornak, s akkor kezdi a műszakot a másik gép felelős vezetője, Borbély Péter is. Mi aztán reggel hatkor ülünk a helyükre. A múlt héten mi voltunk az éjszakások. — Most kell megfognunk a munka végét, hiszen ne­künk most kezdődik a sze­zon. Hatodik éve dolgozok DT-vel, s valamit már ta­pasztaltam arról is, hogy mikor van szükség ezekre a gépekre — minden di­csekvés nélkül nagyon is szerényen mondta ezt Jónás István. S azt is csak beszélgetés közben — amikor már Mol­nár Sándor is közbe-közbe- szólt — tudtam meg, hogy a különböző oklevél, s egyéb kitüntetés után má­jus elsején megkapta a gépállomás kiváló dolgozója jelvényt is. Egy évtizednél többet töltött el a Mester­szállási Gépállomáson, de 1959-től az öcsödi Kossuth Tsz-nek is tagja, s most már tsz-traktoros. — Munkaegységet írnak nekünk is, mint a többi szö­vetkezeti tagnak. De azért reméljük, hogy így sem lesz kevesebb a jövedel­münk, mintha pénz fizetést Unnánk. Jól megválasztot­ta a tsz vezetősége, hogy kát ültessen a gépre. Mi mér nem .vágyunk a mozi­ba* vagy egyéb szórakozó­helyre, szombaton és vasárnap Is szívemen dolgozunk — vélekedett a két trak­toros. — Igaz, elsősorban a két saját gépünkre számítunk a nyáritalajmunkánál, de azért a gépállomás segít­ségét is igénybe vesszük — mondotta Zs. Varga István tsz-elnök, szinte a trakto­rosok szavait folytatva. — Ha az aratás kicsit előbbre halad, a gépállomás DT-je is hozzáfog a szántáshoz. 1950 holdról kerül most le a termés, ebből 300 holdon középmélv szántást, a töb­bin tarlóhántást végzünk. Termelőszövetkezetünkben huszonnégy gazda szerezte meg a gépállomás téli tan­folyamán, illetve 5 hónapos iskolán a traktoros szak­mához szükséges tudást, így a saját gépeinken kívül a kombájnokra és a gép­állomás! szántótraktorokra is biztosítottuk a második műszakost Van egy olyan kombájno- sunk is, aki az aratást le­számítva, az építőbrigádban dolgozik. P. Kiss Antal olyan ezermester féle, a negyedik nyarat tölti a kombájnon. Most Gere An­tallal* a gépállomás fiatal dolgozójával váltják egy­mást a nyeregben. Bizakodó az elnök, s ez érthető is. A kétműszak, a gépekkel dolgozó, s az ő munkájukat segítő em­berek jó együttműködése, igyekezete biztosíték arra. hogy az aratással a nyári talajmunkát is idejében be­fejezik. Nagy Katalin kesedéssel és nagyrabecsü­léssel köszönti a bratszki vízierőmű kommunistáit és az egész szovjet népet az emberiség e nagyszerű al­kotásának megtekintése­kor”. Az erőmű közelében épült sportpályán a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség tagjai találkoztak a bratszki dolgozókkal. A többezres nagygyűlésen P. B. Kacuba, az SZKP Ir­kutszki területi Ipari Bi­zottságának első titkára és az erőmű több dolgozója üdvözölte a magyar vendé­geket, méltatta a szovjet— magyar barátságot. A test­véri magyar népnek továb­bi sikereket kívánt a szo­cializmus építésében. A nagygyűlés résztvevői forró ünneplésben részesí­tették a szónoki emelvény­re lépő Kádár János elv­társat. (Folytatás a 2. oldalon) Érik az őszi- § barack Félévi bizonyítvány Exportra 100,000, belföldi fogyasztásra 200.000 cipővel többet gyártott Martfű. — Tovább javult a minőség — Felzárkózik á debreceni telep is — Aminek nem örülnek ■ átlagos a bér- és anyagkeret túllépés Nagyon jó termelési eredményekkel zárta az el­ső félévet megyénk köny^- nyűipari nagyvállalata, a martfűi Tisza Cipőgyár. Azonkívül, hogy az összes lábbeli termelési tervüket 104,8 százalékra teljesítet­ték a vállalat dogozói ör­vendetes* hogy ezt cikken­kénti százalékos tervszerű­ség mellett érték el. A ta­valyi év hasonló időszaká­hoz viszonyítva közel 9 százalékkal termeltek töb­bet, A cipők minősége 1962. I. félévéhez viszonyítva to­vább javult, ennek elle­nére az előirányzott mi­nőségi követelményt — 92,1 százalékot — még nem érték el. attól 1,8 százalékkal elmaradtak. Az egyéb gumiáruk ter­melésénél is hasonlóan jó a helyzet, A nagyon jól be­vált thunit műbőrtalpból — amelyből a cipőgyárak egyre többet kémek — á tervezettnél 13,5 százalék­kal több készült. Gumi for­matalpból 6,9, női köröm- cipőknél használatos mű­anyag sanokflekkből 7,3 százalékkal teljesítette túl első félévi tervét a Tisza Cipőgyár. Egy üzem munkáját na­gyon sok tényezőn keresz­tül lehet mérlegelni. Ezek azonban nagyobbrészt elha­nyagolhatók akkor, ha a szóbanforgó üzem export terméket állít elő. Ilyenkor elsősorban azt kell vizsgál­ni, milyen mértékben tett eleget export kötelezettsé­gének. Ha ezt nézzük, ak­kor a cipőgyár nagyon jól vizsgázott. Export előirányzatát a vállalat 100 000 párral túl­teljesítette. Ez a szám valójában akkor válik értékessé, ha tudjuk, az engedélyezett 5,9 száza­lék export kivetés helyett mindössze 4,9 százalék, vagyis 97 000 helyett csak 69 000 pár olyan cipőt gyártották az üzem dolgo­zói, ami nem felelt meg az exportkövetelményeknek. A konfekció műhelyek külön külön is. teljesítették mennyiségi tervüket és mi­nőséggel is csak egytized százalékkal maradtak le. Egyedül a „B” gyár két műhelye — amely vulkani­zált talpú bőrlábbelit gyárt — maradt el a száz száza­lékos tervteljesítéstől és minőségi előirányzatuktól. A vállalati átszervezések során a második negyedév elejétől a Tisza Cipőgyár­hoz tartozó debreceni cipő­gyár, amely az első ne­gyedévben nem a legjobb termelési eredményekkel dicsekedett pár-számban tervét 3 százalékkal túltel­jesítette az első osztályú lábbelik százalékát 83,3 százalékról 90,8 százalékra emelte. Ha a debreceni eredmé­nyeket is figyelembe ve­szik a termelékenységi eredmények értékelésé, nél, akkor a Tisza Cipő­gyár első féléves terme­lékenységi tervét Is telje, sítette. A jó termelési eredmé­nyek mellett mégis gon­dokkal küzd a gyár vezető­sége. Annak ellenére, hogy az üzem részére megállapí­tott 6,2 százalékos alapjö­vedelmezőséggel szemben az első öt hónapban 7,8 százalékos vállalati ered­ményt értek el, amely 4 300 000 forint többletnye­reséget jelent, az átlag óra­bér és az anyagkeret jelen­tős túllépése miatt alapo­san csökkenni fog az eddig elért nyereségrészesedés. 1963. első félévének jé eredményei további ki. tartó és lelkiismeretes munkára ösztönzik a Ti­sza Cipőgyár dolgozóit. A dolgozók munkakedvét azonban csökkentené az. ha erőfeszítésük anyagi elis­merését jelentő nyereségré­szesedést Ilyen rajtuk kí­vülálló okok — béralap és anyagkeret túllépés — to­vábbra is csökkentenék. Ezért a legfontosabb fel­adat most a vállalat veze­tőségét terheli. Megtalálni az átlagórabér, valamint az anyagkeret túllépésének okát és hathatós intézkedé­sekkel megszüntetni azt. A hibák feltárásával és meg­szüntetésével a termelési eredményekkel egyenes arányban fog nőni a jó munka elismerése, a nyere­ségrészesedés is — B. J. — EBÉDSZÜNET Befejezték a búza aratást Csütörtökön reggel a ti- szaföldvári Szabad Nép Tsz tagjai örömmel közöl­ték, hogy 1615 holdon be­fejezték a kenyérgabona aratását. Ehhez a munká­hoz segítséget kaptak a Cibakházi Gépállomás kombájnosaitól. A tsz föld­iéin a legjobb eredményt Horváth Gyula kombájnos érte el, SZK—3-as gépével 340 holdas teljesítményé­vel. Megyei pá rfaktíva Tegnap Szolnokon a Szakszervezetek Megyei Tanácsának művelődési házában megyei pártaktí­va volt, melyen a bel- és külpolitikai, valamint a nemzetközi munkásmoz­galom időszerű kérdései­ről tartott tájékoztatót Ilku Pál, a párt Politi­kai Bizottságának póttag­ja. művelődésügyi minisz­ter. V

Next

/
Thumbnails
Contents