Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
1968. júBos 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Modern strandfürdő épül Tiszafüreden. Célprémium a legjobb kombájnosoknak és aratógép vezetőknek A Kunszentmártoni Gépállomás második éve őrzi a megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT vándorzászlóját. Harmadszorra sikerül-e elnyerniük? Erre még határozott igennel nem válaszolhatnak, de annyi bizonyos, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek ezért. Az aratásra, nyári munkára — mint ahogyan ez Konti János i gazgató szavaiból is ki csendült — gondosan készültek. A körzetükben lévő 11 500 hold aratnivalóból 8500 holdra szerződtek. A június 5-én megtartott gépszemlén rendben találták a 20 kombájnt, 25 ara- tófeépet, s azok már kint a brigádszálláson várják a betakarítás megkezdését, illetve egyrészük már dolgozik is, hiszen a múlt hét végén a járás több termelőszövetkezetében megkezdődött az aratás. Cserke- szölőn, Kungyalun, Tisza* ugon stb. már van munkája a gépeknek. A traktorosok brigádértekezleten beszélték meg, miként tudják a legsikeresebben megoldani a rájuk váró feladatokat. Minden kombájnra két felelős vezetőt osztottak be, hogy nyújtott műszakban dolgozhassanak. A meglévő műhelykocsi mellett egy teherautót is felszereltek a legfontosabb szerszámokkal; eszközökkel, hogy gyorsan, s a helyszínen elvégezhessék a kombájnok és aratógépek javítását. Nagy gondot okoz a gépállomás vezetőinek a két műszak, A téli traktoros tanfolyamon ugyan hetvenhárman sikeresen vizsgáztak, most mégsem számíthatnak rájuk. Nem vártak az emberek arra, hogy idénymunkára felvegyék őket, hanem ki erre, ki arra elhelyezkedett. Könnyen sikerült ez, hiszen a tanfolyam hallgatóinak többsége megAcs, bádogos, tetőfedő-szigetelő, szakmunkásokat, ÉM. vizsgával rendelkező gépkezelőket felveszünk. JELENTKEZNI lehet: Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata. Szolnok, Dózsa György út 5 szám. szerezte a vontatóvezetői jogosítványt is. Az állami gtazadság, s a különböző vállalatok alkalmazták őket állandó munkára. A gépállomás viszont nemhogy két műszakban tudná üzemeltetni a gépeit, hanem az aratás idején — mivel a traktorosok kombájnra, aratógépre ülnek — kilenc traktor ember nélkül marad. Nagyon fontos tehát, hogy gyorsan végezzenek a gabona betakarításával. S azok, akik ezt a munkát végzik'legjobb tudásuk szerint. szorgalmasan és jól dolgozzanak. Erre serkent a célprémium is. A kombájnosok és aratógépvezetők közül a négynégy legjobbat illeti prémium mégpedig 2500, 2200, 2000 és 1800 forint. Emellett a tar. ló magasságától »függően holdanként — a rendeletben megállapított — 3, 2, illetve egy forintot is megkapják. A nyári talajmunka végzéséért brigádonként hárman kaphatnak prémiumot 2000, 1500 és 1000 forintot. Az értékelés alapja — aratásnál és talaj- munkánál is — a teljesített műszaknorma, s a minőségi követelmények betartása. A brigádvezetők közül is hármat premizálnak, 2600, 2400 és 2000 forinttal. Mégpedig azokat, akiknek a brigádja az aratásban, nyári talajmunkában a legtöbb műszaknormát teljesíti. Az utóbbi munka elvégzésére 51 szántótraktorral rendelkezik a gépállomás. Számításuk szerint jó két hét alatt betakarítják a gabonatáblák termését, ha az időjárás nem hátráltatja ezt a munkát. A gyors és jóminőségű betakarítás biztosítéka a jó felkészülés és az anyagi ösztönzés mellett az is, hogy olyan traktorosok ülnek az aratógép nyergében, mint Galla Mihály, L; Kovács Ferenc, Papp József, akik tavaly is több mint 400,. illetve 300 hold gabonát vágtak le. Dóba József, G. Kiss István és Jakab János a gépállomás élenjáró kombájnosai, szintén részesei lesznek most is a gabona betakarításnak. N. K. Felső korhatár nélkül! ELHACVOTT SZŐLŐKA Nyíregyházi Középfokú Mezőgazdasági Technikum kertészeti technikumi levelező tagozatára ez év aug. 15-ig lehet jelentkezni. A levelező oktatás 1964/65. tanévére azok a tizenhatodik évüket betöltött érdeklődők jelentkezhetnek, akik elvégezték az általános (elemi) iskola nyolc osztályát, — vagy ezzel egyenértékű középiskola négy osztályát s a technikum szakirányának megfelelő szakmunkás bizonyit- vánnyal, vagy két évnél hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Érettséginek megfelelő végzettséggel rendelkezők általános kertészeti ismeretekből és agrokémiából tett különbözeti vizsga letétele után a második évre jelentkezhetnek. — Hasonló kedvezményben részesülhetnek az újtipusú kertészeti szakiskolát végzettek, ha különbözeti vizsgát tesznek magyarból, matematikából, kémiából és fizikából. A tanulmányi idő négy év. A képesítő vizsga a hallgatókat érettségivel egyenértékű technikusi oklevélhez juttatja, — mely egyetemi továbbtanulást is lehetővé tesz. PU Az országos sajtó mostanában nagy teret szentel a kecskeméti futóhomok hasznosításának, és nem indokolatlanul. Szomszédaink valóban dicséretes módon változtatják meg környezetük arculatát. Rekonstruálják a kiöregedett szőlőket és hatalmas területeken újat telepítenek. Ügy mondják, aranyhomokká varázsolják a Duna—Tisza közi futóhomokot. önkéntelenül is a kecskemétiek jutnak eszünkbe, amikor az elvadult, kipusztult szőlő-, gyümölcsös táblák között járunk Csepesz Imrével, a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz elnökével. Harminc- hetven holdas táblákon 1— 2 holdas, vagy néhány négyszögöles parcellákon csak itt-ott jelzi néhány tőke, hogy valamikor szőlő volt benne. A köztes gyümölcsfákat — melyek még Tömeges mérgezést okozott a permeiezőszer • Egy 14 éves fiú meghalt A múlt hét végén Szabolcs—Szatmár megyében, az apagyi Állami Gazdaság napkori üzemegységében általános iskolásokat vettek fel idénymunkára. A gyerekek a gyümölcsös kertben köztesnövényeket kapáltak. Ebéd után olyan fáról szedett almával oltották szomjukat, amelyeket tíz nappal korábban permeteztek. Az erre vonatkozó figyelmeztető tábla el volt ugyan helyezve feltűnő helyen a főbejárati kapunál és a tanulókat is oktatták a balesetelhárítási rendszabályokról. — Mindezek ellenére fogyasztottak a gyümölcsből s néhány óra eltelte után már jelentkezett a méreg hatása. A gyerekek közül kilencet azonnal a nyíregyházi kórházba szállítottak. Czirják József 14 éves tanulón sajnos már nem segíthettek. A szerencsétlen fiú félóra múlva meghalt. A tanulók egv része három négy nap alatt átesett a veszélyen, hazament, kettőt még mindig a kórházban ápolnak. Szinte ezzel egyidőben a megye másik részén, Nagydoboson ugyancsak tömeges mérgezés történt. A termelőszövetkezet gyümölcsösében ugyancsak a Wo- fatox-szal permeteztek, ezután kimosták a hordókat, s megtöltötték vízzel, hogy ki ne száradjanak. Két napra rá a gyerekek egy csoportja megfürdött a vízben, amely még ekkor is bőségesen tartalmazott — mérgező anyagokat. A gyerekek közül kilencet a mátészalkai, négyet pedig a vásárosnaményi kórházba szállítottak. A gyors orvosi beavatkozás teljes sikerrel járt: két nap múlva valamennyien egészségesen térhettek haza. A megye közegészségügyi-járványügyi állomás vezetői megtették a szükséges intézkedéseket, — hogy az újabb mérgezéseknek elejét vegyék. Kereskedelmi kél lesz Jász ladáuif kan Sokféle érdekes programmal készül a jászladá- nyi földművesszövetkezet vezetősége a július 14-től— 21-ig községükben megrendezendő kereskedelmi hétre. Minden napra más- más bemutatót terveznek, melyek színhelye a községi művelődési ház nagyterme lesz. Első nap lakberendezési kiállításon ismerkedhetnek meg a jászladányiak a legmodernebb hazai és import háló-, nappali szoba, illetve konyhabútorokkal. Utána szakképzett kozmetikusok várják tanácsadásra f község szépülni vágyó asszonyait, lányait. Szintén a nőket érinti a következő program, a mosási és háztartási edény tisztítási tanácsadás. Később áru- és divatbemutató lesz. A legújabb nyári strandviseletet, a fürdőruhákat budapesti maneke- nek mutatják be, szintén a kultúrotthonban. Jászladányban tartják meg megyénkben először a szakács tanácsadást, ahol az egyszerű, gyors főzéstudományba avatják be a falubelieket. A kereskedelmi hét utolsó, vasárnan esti programja könyvbál lesz. Első hét a szövőgyárban — Aztán nincsen honvágyad, Julis? =- Majd aratás után!! (Erdei Sándor rajza) S Z T U L Ó nem száradtak ki — szívja > a pajzstetű, leveleit rágja az amerikai szövőlepke. A látvány elszomorító. Százezres, milliós értékek mennek a szemünk láttára veszendőbe. Vajon miért7 Az elhagyott szőlők, gyümölcsösök tulajdonosai nem törődnek vele. Fittyet hánynak a termőföld védelméről szóló törvénynek, nem művelik, másokkal sem műveltetik földjüket és Is sem mondanak róla. Cserkeszöllő 5174 holdas határából 1837 hold a szőlő és gyümölcsös. Ebből ezer holdat a helybeli tsz, 359-et a környező községek tizenkét tsz-e művel. Száz holdon felül van itt szőlője a tiszakürti Hunyadi-nak és a tiszainokai Szabadságnak. A többieknek egy-ötvenhat hold van birtokukban. A nagy szőlőterülettel rendelkező más községbí- liek földje a helybeliekéhez hasonlóan szép, gondozott. A többiekről nem lehet ugyanezt elmondani. A szarvasi Tessedik Sámuel Tsz-nek kettő, a nagytőkéi Űj Barázdának egy hold szőlője van. A távolság, a korszerű technikai eszközök, a szakértelem hiányában, nem tudják megfelelően gondozni szőlejüket. A nagyobb gondot mégsem a kis szőlőterületű közös gazdaságok művelési módszerei okozzák. Bár ezek sorsát is rendezni kellene. A helyi tsz-nek és a tanácsnak sokkal több baja van az egyéni tulajdonban lévő szőlőkkel. Ezeket hagyták el, s ezek pusztulnak. Meglepően hangzott a községi tanács vb elnökének, Honti Istvánnénak a szájából: „ötszázhuszonnyolc személy négyszáznegyvennyolc hold szőlőt birtokol Cserkeszőlőn'’. Majd hosszú kimutatást szed elő, abból olvashatjuk a kipusztult szőlők gazdáinak névsorát. Prokop Ferenc, Láng Györgyné Budapest, Papp Tivadar Orosháza, találunk közte békés- szentandrási, tiszafüredi, kiskundorozsmai, endrődi, kóndorosi, békéscsabai, du- navecsei, komlói, ajkaren- deki, sőt olaszországi tulajdonost is. A magántulajdonban lévő szőlők általában egy- egy hold területűek. ösz- szességükben mégis számottevőek. Különösen, ha figyelembe vesszük: a 448 holdból 150—200 hold száz százalékban, a többi hetven százalékban kipusztult. A Magyar—Román Barátság Tsz-ben a holdankénti átlagtermés 30 mázsa szőlő, illetve 21—22 hektoliter bor. Pénzbeli értéke tizenötezer forint. Ha csupán a száz százalék san kipusztult szőlők utáni jövedelemikiesést számoljuk, er évenként hárommillió forintot jelent. Nyilvánvaló, hogy értékeink pusztulását nem nézhetjük ölhetett kézzel annál inkább sem, mert á továbbiakkal is kell számolnunk. Azt sem szabad fi- gyelmenkfvül hagyni, hogy az elhagyott szőlők tulajdonosai nem adóznak, közterheket nem viselnek. Köztudomású, hogy ren- deleteink kötelezővé teszik a kártevők elleni védekezést. A községi tanács elrendelheti a gyümölcsösök permetezését. Ezév koratavaszán sokszáz levélben szólította fel az fmsz a vidéki tulajdonosakat; saját maguk végzik-e el a permetezést, vagy az fmsz brigádjaira bízzák azt? A levelek egy része mint „ismeretlen” címzettől visszajött, a másik része válasz nélkül maradt, vagy közölték a tulajdonosok, hogy saját maguk gondoskodnak a védekezésről. Hogyan? Arra a pajzstetves és szőÉRTÉKEK vőlepkés fák válaszolnak. Az fmsz nem permetezi, mert a költségét úgy sem tudná behajtani. A tsz-ek hiába tesznek erőfeszítéseket, ha a tábláikba beékelődött egyéniek nem törődnek a védekezéssel. Ott marad a fertőző góc és rontja a tsz-ek által végzett permetezés hatását. Az elhagyott földek kényszer hasznosítását a VI. földtörvény végrehajtási utasítása, a 7/1962. (III. 13.) számú kormányrendelet írja elő. A rendelet kimondja, hogy az elhagyott földeket a helyi tanács köteles kényszer hasznosításra kiadni. S. ezt a földet csak három év után kap- hktja vissza tulajdonosa, ha előzetesen visszaigényli azt. Érte sem haszonbért, sem más ellenszolgáltatást nem kaphat. Ha visszakapja, köteles a ráfordítás összegét megtéríteni. A rendelet nem intézkedik a szőlő-gyümölcsös kényszer hasznosításának megoldásáról, melyek nem azonosak a szántóföldével. A helyi tanácsnak sok gondot okoz a kényszerhasznosítás. Az elhagyott földek — mivel elhanyagoltak — nehezen találnak gazdára. Az idén mindössze huszonöt holdat tudtak kiadni, a többi parlagon hever. A helybeli tsz megfelelő gépi és kéri munkaerővel rendelkezik, vállalni tudná az elhagyott szőlők gondozását, újratelepítését, de nem a szétszórt néhányszáz négyszögöles parcellákét. A gondozást a tulajdonviszonyok is akadályozzák. Három évvel ezelőtt tizenöt holdon őszibarackot telepített a tsz, melybe két egyéni — néhányszáz négyszög- öles parcella — is beleesett. Addig hiába szólították fel tulajdonosaikat a művelésre, nem törődtek vele. Csak akkor jelentkeztek, amikor az őszibarack már termőre fordult. Végül kártalanítani kellett őket. A cserkeszöllői probléma megoldásra vár. Először a helyileg intézhető ügyekben kellene rendet tenni. Például a járási tanács mezőgazdasági osztályának nem lenne szabad tűrnie, hogy a kunszentmártoni Zalka és a kungyalui Zöld Mező tsz-ek termőföldön — öt. illetve egy holdon — homokbányát nyissanak és műveljenek. A községben ugyanis van már hivatalosan kijelölt homokbánya. Ugyancsak a Zalka Tsz- nek tíz hold kiöregedett szőlője ekére vár. Az idén át akarta adni ezt a Magyar—Román Barátság Tsz- nek, de nem sikerült. A kiszárítást követően ugyanis istálló- és zöldtrágyázást igényel az újratelepítés előtt a talaj. Ehhez viszont engedélyezni kell a művelési ág változást, bizonyos időre. A járási tanács mezőgazdasági osztálya miatt nem ment a dolog. Most ez a szőlő is parlagon van. Törvényeink messzemenően tiszteletben tartják a magántulajdon elvét. Ez így helyes. De a magántulajdonban lévő föld is része az ország földjének, s értékeinek. Pusztulását nem szabad eltűrni. Sajnos, azonban a hatos földtörvény végrehajtási utasítása sem intézkedik a szőlős vidékek speciális problémáiról. Itt a kivénült, elhagyott szőlőket, gyümölcsösöket nagyon nehéz kényszer hasznosításra kiadni. Tehát generális intézkedésre, megfelelő rendeletre lenne szükség, mely végetvetne a műveletlen magántulajdonban lévő földek pusztulásának. Mát hé László
