Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

1988. július M. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mit láthatunk a jövő évadban a szolnoki Szigligeti Színházban? „Jó munkát, fiatalok...“ Négy kilométeres csatornát építenek Mezőtúron Nehéz a munka, de a fiúk teljesítik kötelességüket. Az újjáépített Szigligeti Színház társulata a színház fennállásának 50. — jubi­leumi — évadjában igé­nyes és népszerű műsort kíván bemutatni. Ezt nem­csak az ünnepi alkalom in­dokolja, hanem az is, hogy egy év várakozás után vég­re a szolnoki közönség is rendszeres látogatója lehet a színháznak. A színháznak ugyanakkor az a törekvése, hogy a következő évadban minél több új, állandó látogatóval bővítsék a művészet bará­tainak körét, s így ,a kul­túrpolitikai célkitűzéseket még fokozottabb mérték­ben valósíthassák meg. A műsorterv zömét mai életünk fontos, aktuális, politikai és erkölcsi kérdé­sével foglalkozó művek al­kotják. A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén tárgyalta a Szigligeti Színház új évad­jának műsortervét, s arról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A színház szeptember 20- án Szigligeti Ede „Liliomfi” zenés vígjátékával nyitja kapuit. E mű előadását szinte kötelezővé teszi szá­mukra, hogy az 50. jubile­umot a színház névadójá­nak művével kezdjék. Né­hány nappal később kerül bemutatásra, Huszka Jenő hallhatatlan műve a „Gül Baba-’ című operett. A Szolnoki Szigligeti Színház az 1963/64-es évad­ban tizennégy darabot mu­tat be, ebből tíz magyar szerző műve, három közü­lük eredeti bemutató. Színre kerül Dobozi Imre „Holnap folytatjuk” című drámája, mely a háborús generáció értelmiségének problémáit, mai életünkbe és munkánkba illeszkedé- . sének nehézségeit tárja fel. Ugyanakkor bemutatja, hogy ezt a közeledést ho­gyan akadályozzák meg a megcsontosodott félrema- gyarázói pártunk helyes irányvonalának. Ezt a da­rabot a budapesti Nemzeti Színház a VIII. pártkong­resszus tiszteletére mutatta be nagy sikerrel. Majoros István „Vakvá­gány” című drámájának hőse egyszerű, jószándékú vasúti pályaőr, aki azon­ban egész valójával a régi, félparaszti, elmaradott ma­gyar életbe gyökerezik. Miután képtelen beillesz­kedni az egész családja és környezete számára fel- emelkedést jelentő új rend­be, a halálba menekül. A hegyek között meghúzódó bakter sorsa két világ, a régi és az új harcának tükrévé válik. A darab szolnoki bemutatója, ere­deti bemutató. Az elmúlt évadban tájelőadásokon már nagy sikerrel játszotta a színház együttese Dunai Ferenc „A nadrág” című vígjáté­kát. AT- új évadban most. a szolnoki közönség is jól szórakozhat, e szellemes vígjátékon. Ugyancsak eredeti bemu­tató lesz, Boross Elemér— Viski András „Tisztelet a kivételnek” című zenés víg­játéka. A darab mai fia­talokról szól. Főhőse fiatal technikus, aki munkáját szorgalmasan, jól végzi, aki­nek az életben minden si­kerül és talán éppen ezért a szerelemben sajátos erkölcsi normákat állít fel. Mindad­dig, amíg alapos lecke után rá kell döbbenie, hogy a szocialista erkölcsi normák mindenkire kötelezők. Magyarországi bemutató lesz Alj és Rakov „Teg­napi történet” című szatí­rája. A szovjet szerzők e darabjukban azokat az in­tézményi vezetőket állítják pellengérre, akik a XXII. kongresszus után sem tud­nak beleilleszkedni a meg­változott körülményekbe, és megfelelni az új követel­ményeknek. Szintén magyarországi bemutató lesz Alfonso Pa­so „Zárt tárgyalás” című színműve. A darab detek­tív dráma izgalmával fel­érő színvonalas mű. Az angol felső tízezer köreiben játszódik, annak panamáit, piszkos üzelmeit és erkölcs­telenségeit leplezi Ja, egy általuk csirkefogónak kiki­áltott, de valójában mind- annyioknál tisztességesebb ember. Méltán tarthat számot nagy érdeklődésre Kozma József—Kristóf Károly „Vö­rös posztó” című zenés víg­játéka. És bizonyára sok, kellemes percet szerez majd a színház közönségé­nek Jacques Dévai—Ná­das Gábor „Potyautas” cí­mű zenés vígjátéka. Ez az amerikai életformát kigú­nyoló szellemes francia vígjáték, amelyet nem ré­gen a budapesti József At­tila színház mutatott be nagy sikerrel. A i hagyományokhoz híven a szolnoki együttes ismét bemuta egy klasszikus iro­dalmi érékű művet, Sha­OlVasva dr. Bene Zol­tán főorvos elvtárs cikkét a családtervezésről, úgy érez­tem, mi is a címzettek kö­zött vagyunk. A cikknek főleg az a része vonatkozik ránk, amely a nők szemlé­letének formálására utal: „Többet kellene foglal­kozni asszonyainkkal, lá­nyainkkal, hogy bennük a gyermek utáni vágy minden más érzésnél erő­sebb legyen.” A mi társadalmunk nem­csak jogilag védi a csalá­dot, hanem megteremti a boldog, harmonikus élet anyagi, gazdasági feltételeit is. Ma a családalapításnak nincsenek olyan gátló té­nyezői, mint régen a társa­dalmi és vagyoni különb­ség, Vagy a kilátástalan munkanélküliség. A fiata­lok számára nemcsak a ta­nulás és művelődés feltéte­lei biztosítottak, hanem ta­nulmányaik befejezése után a munka, a megélhetés, a családalapítás lehetősége is. A kedvező anyagi lehető­ségek, a megalapozott há­zasságkötést is lehetővé te­szik. Ugyanakkor módot ad arra is, hogy sokan meg­gondolatlanul, felületes, rö­vid ismeretség után házas­ságra lépjenek. Mindez nö­kespeare „Lear király” című tragédiáját. E remek­mű bemutatását külön in­dokolja az elkövetkező négyszázadik Shakespeare jubileum. A történelmi drámákat kedvelő közönség bizonyára örömmel fogadja a hírt, hogy az új évadban a szín­ház művészei bemutatják Fényes Samu „Mátyás” cí­mű történelmi drámáját. A Szigligeti Színház nagy adósságot törleszt a Ta­nácsköztársaság után be­börtönzött, majd emigráció­ban elhunyt, méltatlanul elfeledett kiváló író művé­nek bemutatásával. Fényes Samu Hunyadi Mátyásról szóló tragédiája 1919-ben jelent meg, de előadására már nem kerülhetett sor, így lesz a mű eredeti be­mutatója, a szerző születé­sének 100. évfordulóján. A színház operett társu­lata Huszka művén kívül a magyar operettirodalom­nak még két gyöngyszemét viszi színpadra Kálmán Imre „Montmartrei ibolya”, valemint a múlt évadban tájon már nagy sikerrel játszott, Ábrahám Pál ope- retett, a „Hawai rózsá”-ját. Az új évadban ismét rendszeresek lesznek az if­júsági előadások. Itt a kö­vetkező darabok kerülnek bemutatásra: Gül Baba, Le­ar király, Tegnapi történet, Liliomfi, Mátyás, Mont­martrei ibolya, valamint csak középiskolásoknak a Tisztelet a kivételnek. véli az iskela, a társadalom felelősségét a gyermekek nevelésében, a fiatalok élet­re, házasságra nevelésében. Az iskola sokat tehet. De sokat kell tenni az otthon­nak, a családnak is, szóban is és a szülők példamuta­tása révén, rendezett csa­ládi életükkel is. Ügy gondolom, hogy e téren kellene többet ten­ni. Ahhoz ugyanis, hogy a fiatalok milyen foglalkozási ágat választanak élethiva­tásuknak, gyakran kapnak segítséget. De jóval keve­sebb útra valót kapnak a családalapításhoz. Részben azért, mert sok esetben a családi nevelés helytelen módszerei Xpl. kényeztetés) hatására a gyermekben olyan szemlélet alakul ki és erősödik meg, amely a túlzott igény — főleg anya­gi igények —- kielégítését tartja a legfontosabbnak a házasságban. Másrészt: mert a szülők és a gyer­mekek között valamilyen okból nem alakul ki őszin­te, meghitt kapcsolat. En­nek hiányában nem tudja felkészíteni gyermekét ar­ra, milyen gond, nehézség, mennyi öröm és boldogság vár rá, ha hozzávaló élet- társat választ, ha házassá­got köt. Rövid sípszó és véget ért a kézilabda mérkőzés. Óri­ási hurrá, azután rögtönzött lámpionok alatt éneklik a fiúk: „Nem lehet a Verse- ghyvel, nem lehet a Ver- seghyvel kikukoricázni!” — értvén ezt arra, hogy a mezőtúri építőtábor lakói közül a szolnoki Verseghy Ferenc gimnázium diákjai a foci- és röplabda bajnok­ság után a kézilabdában is győztek. Elrepült a két hét. Ez a sípszó a kéthetes ópítőtái- bor befejezését is jelentet­te ezeknek a barnára sült, csupa vidám fiúknak. Két hét! Háromszázharminchat óra — tele munkával, lel­Sok szülőben él még ma is a „majd megismeri, ha megpróbálja” szemlélet. Az édesanyák sokszor félve en­gedik gyermeküket társa­ságba. Nem könnyítik meg a fiatalok házaséletbe indu­lását okos, őszinte szóval sem. Sok meggondolatlan házasságkötést lehetne pe­dig megelőzni, ha felismer­nék a fiatalok a családala­pítás felelősségét, ha a fia­talok a házasság gondolatá­nak felmerülése után meg­egyeznének abban, hogyan akarják az életüket elren­dezni. Tervezgetés közben sóik olyan kérdés kerülhet felszínre, amelynek meg­beszélése során kiderülne, megegyezik-e elképzelésük, célkitűzésük a jövőt ille­tően. Sőt az is: elég erős-e az egymás iránt érzett sze­relem ahhoz, hogy a várat­lan nehézségeket is vállal­ni tudják. Csak közös cél ad alapot ahhoz, hogy kö­zös törekvés, erőfeszítés út­ján formálódjon a család olyan közösséggé, amely kiállja a próbát, eüenáll a gondoknak, nehézségeknek is. Sajnálatos azonban, hogy még napjainkban is szép számmal akadnak, akik a fiataloknak ilyenirá­nyú tervezgetését — külö­nösen ha arról is szó esik, hogy a gyermek, vagy gyer­mekek születését mikorra tervezik — elítélik, félre­magyarázzák. Azt a látsza­tot keltik, mintha a házas­ságkötés utáni életről ter­vezgetni, az anyaságra ké­szülni, a gyermekről beszél­ni a házasság megkötés előtt erkölcstelenség, meg nem engedhető dolog len­ne. Ilyen módon csak gátol­ni lehet annak felismerését, hogy az anyaság a nő leg­szebb, legmagasztosabb hi­vatása. A nőmozgalom feladata, hogy nézzen szembe min­den olyan nézettel, amely valamilyen formában is gá­tolja, nehezíti a család szl­kesedéssel, izgalmas sport- versenyekkel, vidám ki­rándulásokkal, apró csíny­tevésekkel. Az igazság az, hogy egy kicsit megijedtek, amikor először vették kézbe a csá­kány, a lapát nyelét és megkezdték a munkát ezen a nehéz, szikes talajon. Jó erősen markolták a szer­számok nyelét. De az­után Pele már költött egy döcögő rigmust, miszerint: — Lazulnak a szorítások Szaporodnak a vízhó­lyagok. Megszokták a munkát. A „Ki mit tud esten” — mi­vel hogy külön tánczene­karral is rendelkezik a tá­lárd alapjainak megterem­tését. A szemlélet alakítá­sával kapcsolatban még be­szélni kell egy kérdésről. Nem a nők, hanem a gaz­daságvezetők szemléletének alakításáról. A mi álla­munk messzemenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti a fiatal anyákat. Példa erre a VIII. párt- kongresszus határozata, amely kimondja, hogy nö­velni kell a szülési szabad­ságot, és lehetővé kell ten­ni az anyának, hogy mun­kaviszonya fenntartása mel­lett akár három évig tartó fizetésnélküli szabadságot kapjon. Ezt néhány gazda­sági vezető megsérti. Igen gyakran fordulnak hozzánk a kisgyermekes anyák olyan panasszal, hogy bár szüksége lenne a keresetre, nem tudnak el­helyezkedni, vagy a szülési szabadság után hat hét el­teltével felmond neki a vállalat. Legutóbb a Török­szentmiklósi Gépállomásról fordult hozzánk egy édes­anya ilyen panasszal. Vannak olyan' gazdaság­vezetők, akik minden lehe­tőséget megragadnak, hogy a kisgyermekes anyáktól megszabaduljanak. S ennek is elejét kell vennünk. Elis­merjük azt, hogy a kis­gyermekes anyák foglal­koztatása több gonddal jár. A gyermek gyakran megbe­tegszik, egy-két napra, sőt az is előfordul, hogy egy­két hétre az anya kiesik a munkából. Ilyenkor mások­nak kell segíteni. Szabadsá­got kér, ezzel a felettesének több a gondja, mert helyet­tesről kell gondoskodnia. Mégis az a törekvésünk, hogy szerezzünk ezeknél a gazdasági vezetőknél is ér­vényt a kormány rendele­téinek. Ne nehezítsék, sőt olykor keserítsék meg egy- egy édesanya helyzetét, éle­tét, ne szaporítsák amúgy is elég sok gondját azzal, hogy önkényes alapon oko­kat keressenek az elbocsáj- tására, mert ez méltatlan eljárás a mi társadalmunk­ban. Ezt is cl kell monda­ni, ha a családi élet meg­tervezéséről beszélünk. Borsányi Jánosné a nőtanács megyei titkára Szolnok bor — olyan twist-versenyt rendeztek, hogy híre még a városba is eljutott. Külö­nösen Pasztelyák — akit egyébként az egész tábor­ban csak Gatya Jós­ka néven ismernek, mivel minduntalan le akar esni róla ez az intim ruhada­rab — „lepkézése” aratott óriási sikert. S mivel se­hogyan sem értettem meg, mi az a lepkézés, hát be­mutatták a twist egyik fi­guráját. A fiúk váltig erősítet­ték. Emlékezetes marad számukra a mezőtúri ki­rándulás is, ahol megnéz­ték a város ^nevezetessé­geit”: a Borostyán kisven­déglőt, a Berettyó' csárdát. Állítólag a mezőtúri lányok krokodil könnyeket ejtet­tek, amikor az ő szalmaka­lapos különítményük visz- szaindult a táborba. Hát a hétfő esti vihart, vajon ki fogja elfelejteni? Senki sem! Nem egy sá­tort szaggatott darabokra a szélvihar ekkor. Vass Vincze ingét majd egy ki­lométerre sodorta. De a fi­úk mégis elsősorban a konyhasátort tartó oszlo­pokba kapaszkodtak. Mert hát ha tönkre megy a konyha, éhen marad majd kétszáz gyomor, amely­nek befogadó képessége nem kicsi. Beszéltem már az élmé­nyekről, a vidám, kellemes epizódokról, amelyek né­hány nap múlva már csak emlékként élnek a fiúkban. Most sort kerítek a mun­kára is, mert lényegében ez a legfontosabb. Azt mindenki tudja, hogy a Lékai János önkéntes if­júsági építőtábor tagjai a mezőtúri Alkotmány Ter­melőszövetkezetnek ásnak öntözőcsatornát. Négyezer hold földre jut el majd munkájuk nyomán az élte­tő víz. Több részletben, kö­zel négy kilométeres csa­tornát készítenek — kézi­erővel! „Reggel négykor kelnek és hat órát töltenek nehéz fizikai munkával. Az első csoport, mint már em­lítettem, teljesítette külde­tését. összesen 2497 köbmé­ter földet mozgattak meg a fiúk, 77 737 forint érték­ben. Egy fiú egy nap átlag 1,24 köbméter földet ter­melt ki. Az első csoport értéke­lése megtörtént. A versenyt a törökszentmiklósi Ber­csényi gimnázium diákjai nyerték 133 százalékos, na­pi 1,55 köbméteres teljesít­ményükkel. Második a kis­újszállási gimnázium 106, harmadik a Szolnoki Köz- gazdasági Technikum 97, negyedik! a Szolnoki Ver­seghy Ferenc gimnázium 94, és ötödik a karcagi Gá­bor Áron gimnázium ugyancsak 94 százalékos teljesítményével. Az építőtábor volt önkén­tes munkásai ma már ott­hon pihenik ki fáradalma­ikat és mesélik tapasztala­taikat a szülőknek. Az újabb csoport viszont ma veszi át a felszerelését és holnap kezdi a munkát Mezőtúron. Jó munkát fiatalok! Varga Viktória SZŐLŐTERMELŐK! FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETEK! FIGYELEM! A JÁSZBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET kádár részleget vállalja új BOROSHORDÓK, KÁDAK, valamint szüretelő edények készítését és javítá­sát. — Boroshordók 200 litertől 800 literig azon­nali szállításra kaphatók. Sok még a maradi vélemény, ha családalapításról van szó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents