Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

i90S. Július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kedvezően alakulnak az áruértékesítési mutatók Tiszagyendán Az áruértékesítési muta­tók alakulása rávilágít a szövetkezeti gazdák bevéte­li forrásaira, s arra, hogyan tettek eleget állam iránti kötelezettségeiknek. A ti- szagyendai Lenin Tsz-t a gyengébb gazdaságok közé sorolják, ezért nem érdek­telen, hogy mennyi húst és állati terméket adtak el az állami felvásárlóknak. A szövetkezeti gazdáknak sem közömbös az értékesítési mutatók alakulása, hisz et­től függ munkaegységeik utáni előlegük, jövedelmük. Tiszagyendán is megtör­tént a féléves felmérés, így Molnár Zoltánná főkönyve­lő már végleges adatokkal rendelkezik. A gyendai gaz­dák az idén 40 vemhes üsző szállítására szerződtek a TEGI-vel. Állataik után 280 000 forint bevételt ter­veztek. Ám a vemhes üsző­nevelés a vártnál jobban sikerült. Az átadott 38 ál­latért 336 000 forintot kap­tak, mert kiváló minőségű tenyészegyedeknek bizo­nyultak. Félév alatt 400 hízottsertés szállítását tervezték 737 000 forint bevétellel. A gazda­ság azonban nagy takar­mányhiánnyal küzdött, s jelenleg is kevés az etetni- valójuk. Így 37 hízóval adó­sok maradtak. Ez éreztette hatását a pénzgazdálkodás­ban is, 91 000 forinttal csök­kent az árbevételük. Hízó alapanyaguk ele­gendő. Sőt 390 süldő érté­kesítését is tervezték. Az idén 200 holddal több közös kukoricát vetettek, mint ta­valy, tehát megoldódik a takarmányhiányuk, s telje­síteni tudják a 900 hízó át­adási tervüket. Természete­sen, csak az év végére. Az államnak, s a fogyasztók­nak azonban nem mindegy, mikor szállítják, mikor kaphatnak sertéshúst. Az ilyen határidőeltolódások okozzák az ellátási zavaro­kat. Az értékesítési tervben 16 hízott marha átadása szere­pel, 83 000 forint értékben. Ténylegesen 26 állatot szál­lítottak el, s ezért 211 000 forintot kaptak. Jelentős tételnek számít Tiszagyendán a baromfi nevelés és szállítás. Év végéig 17 ezer, június 30-ig 10 300 árubaromfi átadását ter­vezték. Ténylegesen azon­ban csak 8600-at szállítot­tak 203 ezer forint érték­ben. Pénzbevételük itt 17 ezer forinttal csökkent. A kiesést év végéig bő­ven pótolják, mert 30— 35 000 csirkét és 1900 pulykát akarnak felne­velni. Egy hónapos puly­káik egy kilós átlagsú- lyúak, kétezerből mind­össze 25 hüllőt el. Zsíros Zsigmondné és Váradi Já- nosné gondozók érdeme,, hogy a pulykák egy kiló abraktakarmányból 80 de­kagramm súlygyarapodást értek el. A baromfi törzsállo­mány több mint 100 000 forint tojásbevételhez jut­tatta a gyendai közös gaz­daságot. A gyapjúért a tervezett 81 000 forint he­lyett 124 000 forintot kap­táit. Méhcsaládjaik hét mázsa mézet gyűjtöttek össze. Kettővel többet, mint várták. Tejszállítási kötelezettségüket szintén teljesítették, sőt 68 hek­toliter tejjel többet adtak át a tejipari vállalatnak. Az áruértékesítési mutatók tehát vegyes képet adnak Tiszagyendán. Lemaradás­sal és túlteljesítéssel ta­lálkozhatunk náluk. Az összkép mégis biztató, mert az állatokból és ál­lati termékekből 1 436 000 forint bevételük volt, 89 ezerrel több a tervezett­nél. A növényteremlés be­vételeit is túlteljesítették. Együttesen 230 000 forint többlettel zárták az első félévet. Ez tette lehetővé, hogy sohasem okozott gondot a teljesített mun­kaegységek utáni előleg­osztás. — tu. i. — A szalma jó betakarítása népgazdasági és egyéni érdek A termelőszövetkezetek S2almaszükségletének biz­tosítása és az ipar évről évre növekvő igényének ki­elégítése megköveteli,, hogy az idei termés szalmáját, a leggondosabban takarít­suk be. A szalmahozam nö­velése érdekében a Földmű­velésügyi Minisztérium rendeletet hozott a gépállo­mási kombájnosok, arató­gépet vontató traktorosok premizálásáról. A célpré­mium katasztrális holdan­ként tíz centiméter tarló­magasságig 3, tíz-tizenöt centiméterig 2, tizenöt-húsz centiméterig 1 forint. (Húsz centiméternél magasabb tarlót nem lehet hagyni.) Mit jelent ez a megyé­ben? A kombájnosoknak ég az aratógépet vontató trakto­rosoknak összesen mintegy 450 ezer forint többlet- jövedelmet, amennyiben a búza betakarításánál 10 centiméteres, vagy ennél alacsonyabb tarlót hagynak. A termelőszövetkezetek­nek a hazai búzafajtáknál mintegy tíz, a külföldi (in­tenzív) fajtáknál pedig 13 százalék szal-mahozam nö­vekedést, ami 1800 vagon­nak felel meg. Ha ezt a mennyiséget a földműves­szövetkezetnek adják át a termőhelyen, mint alom- szalmát, akkor a termelő­Kéfméferes kukorica Szolnok megye legna­gyobb és legszebb kukori­cájával a szajoli gazdák büszkélkedhetnek. A Vörös Csepél Tsz-ben 150 holdon különös gonddal termelik ezt az értékes takarmány- növényt. A kezdeti két hold helyett az idén már 150 holdon öntöznek és alkal­mazzák a bevált agro­technikát. Az öntözött te­rületen péntekig háromszor végezték él a kapálást és megindultak a szivattyúk, hogy másodszorra árasszák el a növényt. A kukorica ezen a területen meghalad­ja a két métert, fél méter­rel magasabb, mint más­hol, s a hozzáértő szak­emberek szerint rekordter­mést ígér. Osztályozzák az uborkát a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben. Miért szeretjük a kétmenetes aratást? Elmondta a kenderesi Vörös Csepel Tsz főagronómusa — Ha a kétmenetes ara­tást akarják megnézni, ép­pen rosszkor jöttek. Ma délelőtt állítottam le a gé­peket. — így fogadott Ká­bái Elek, a kenderföd Vö­rös Csepel Tsz főagronó­musa. — Talán rosszul dolgoz­tak? — Dehogy. Nagyon Is jók ezek a gépek, s a ve­zetőik Lódi János és Ko­vács László szorgalmára, munkaszeretetéré sem le­het panaszunk. Azért kel­lett leállítani a rendreara- tókat, mert 350 hold bú­zánk fekszik már renden. A kombájnok még most sem foghattak a cséplés- hez, mivél a tavaszi árpa is komfoájnérett, s azt vág­ják. Mindenképpen szeret­nénk elkerülni, hogy a vi­har kárt tegyen a rendre- vágott gabonában. Ezért hagytuk abba néhány nap­ra a vágást. — Nem először aratunk két menetben. Tavaly 750 hold gabonát vágtunk le rendrakókkal, most mintegy 800 holdat tervezünk. Ked­veljük ezt az aratási mód­szert, mert meggyorsítja a betakarítást. Egy-egy rend- rearató naponta 50—60 holdat levág. S néhány napi renden történő szárí­tás után a szovjet kom­bájnok felszedik, elcsépelik a termést. Egynapi telje­sítményük — nyújtotta mű­szakot számítva — száz hold. Ha viszont a kombájn vágja is a kalászost, nyúj­tott műszakban sem tud 25—30 holdnál többet le­aratni. — Az aratás meggyorsí­tása, a kombájnok teljesít­ményének növelése mellett még az is előnye a két- menetes aratásnak, hogy száraz, tárolható gabonát nyerünk. Nem kell tehát arra energiát, munkaegysé­get fordítani, hogy lapátol­juk, szárítsuk a terményt, s így óvjuk meg a befül­ledéstől. Az ilyen módszer­rel aratott, csépelt gabonát akár a mi magtárainkba, akár a terményforgalml raktáraiba a gépektől szál­líthatjuk. szövetkezetek hétmillió két­százezer forint többletjöve­delemhez jutnak. Amennyi­ben ipari minőségű szal­maként értékesítik — s er­re van lehetőség — akkor a jövedelem mintegy ötven százalékkal nő. A felvásárlási árak a következők: ipari gabona- szalma mázsánként 60, alomszalma 40. takarmány­szalma, rizsszalma — ipari 40, keverékes 30 forint. (A szerződéses felár benne van az összegben.) A szál­lítás az átvevőt terheli. Az 1800 súlyvagon szal­ma a megye felvásárlási kötelezettségének 60 száza­léka. Ez a mennyiség fe­dezi a Szolnoki Papírgyár egész évi nyersanyagszük­ségletét. Érdemes elgondolkozni ezeken az adatokon és min­dent elkövetni a szalma jó betakarításáért. A termelő­szövetkezetek vezetői az il­letékes szervektől lehetőleg olyan kombájnokat igé­nyeljenek, amelyek a szal­mát külön válasszák a tő­reiktől. Kérjék a gépállo­másoktól, hogy amennyiben megoldható, így alakítsák át a kombájnokat. Az ara­tásban résztvevőkkel a ve­zetők ismertessék a Föld­művelésügyi Minisztérium rendeletét, annak előnyeit és követeljék meg betar­tásiát. Gondoskodni kell arról is, hogy az aratás után köz­vetlenül megtörténjen a kombájnszalma összehúzása, bekazlazása. így elkerüljük a szalma értékcsökkenését és nem gátolja a talaj­munkát. * A szalmát fájta és minő­ség szerint külön kazalba kell rakni olyan helyen, ahol az őszi és a téli idő­szakban is könnyen '’meg­közelíthető lesz, például kö- vesutak, dülőutak mellé. Javasoljuk, hogy a terme­lőszövetkezetek vezetői a munkaegység jóváíráson túl anyagilag is ösztönöz­zék a szövetkezeti gazdá­kat a szalma jóminőségű betakarítására. Kukri Sándor MÉK osztályvezető Nagyszabású útépítés kezdődik Kunhegyesen Orosz nyelvszakos tanárok továbbképzése Szolnokon Kunhegyes községben a Kenderesi út bejáratától az abádszalókd vasút-kereszte- ződésig kátyús, hepe-hupás út vezet. Nem egyszer oko­zott ez tengelytörést az ar­ra haladó gépkocsiknál. — Most Miami beruházással korszerűsítik, átépítik ezt az útszakaszt. A KPM útiga2gatósága július 8-án megkezdte a felvonulást. A körülbelül négy kilométer hosszúságú aszfaltút építése (8 méter szélességű) megközelítőleg ötmillió forintba kerül. Az útszakaszhoz egy autóbusz fordulót is létesítenek, melynek építéséhez jelen­tős társadalmi munkával a község lakód is hozzájárul­nak. Az új utakon előrelátha­tólag október 1-én indul meg a forgalom, addig az Arany János és az Árpád útra terelik a közúti for­galmat. A szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum­ban az idegen nem érzi a nyári vakációt. A tanter­mekben most is tanítás fo­lyik, szabályos időközökben megszólal a csengő, s ekkor kitódulnak a „nebulók” a folyosóra, hogy nyújtózkod­janak, vagy elszívjanak egy cigarettát... Nem gyerekek, hanem felnőttek, általános iskolai orosz-szakos nevelők kop­tatják a padokat, s gyűjtik magukba napról napra a tudást. A tanfolyam céljáról, programjáról, a hallgatók­ról beszélgetünk az iskola irodájában Szurmay Ernő igazgatóval, a tanfolyam vezetőjével és Jekatyerina Petrovna Garbuzovával, az ötfőnyi szovjet pedagógus­delegáció vezetőjével. — Az általános iskolai orosz-szakos nevelők két­hetes nyári tanfolyama las­san már hagyományos lesz — kezdi Szurmay elvtárs. — Nyaranként kéthetet töl­tenek a nevelők elmélyült munkával, gyakorolják az orosz nvelvet. Beszélgetnek, nyelvtani gyakorlatokat folytatnak. Jelenleg mint­egy hatvan nevelő tanul ezen a tanfolyamon. Buda­pestről, Pest és Szolnok me­gyéből jöttek. — Naponta öt órát fog­lalkoznak az orosz nyelv­vel. Szemelvényeket olvas­nak orosz és szovjet irodal­mi alkotásokból, apró elbe­széléseket rögtönöznek. Kü­lönös figyelmet fordítanak az orosz nyelv hangjainak kiejtésére stb. Jekatyerina Petrovna Gar­buzova tipikus orosz asz- szony. Örökké vidám, min­dig mosolyog. — Az elmúlt vasárnap Egerben és Miskolcon vol­tunk látogatóban — kezdi a beszélgetést Garbuzova elvtársnő. — Minden na­gyon tetszett, igazán pom­pásan éreztük magunkat, de remélem, az egriek és a miskolciak nem haragsza­nak meg, ha azt mondom, hogy „itthon”, vagyis Szol­nokon már sokkal jobban érezzük magunkat. Azzal a céllal jöttünk, hogy segít­séget nyújtsunk magyar kollégáink orosz beszéd- készségének fejlesztésében. — Mennyiben sikerült ed­dig ezt a célt megvalósí­tani? — A magyar nevelőket minden érdekli. Sok kér­dést tesznek fel, örömmel vesznek részt a foglalkozá­sokon. S ha megengedik — teszi hozzá szerényen Gar­buzova elvtársnő —, azt is el szeretném mondani ta­nártársaim nevében, hogy a mi céljaink közösek az önökével, önöknél is, a Szovjetunióban is most fo­lyik az iskolareform meg­valósítása. Céljaink közös­ségét abban látom, hogy mindkét országban közelebb kell vinni az oktatást az élethez, alaposabban kell felkészíteni az ifjúságot az elkövetkező évek feladatai­nak megoldására. Ám, hogyan vélekednek a tanfolyamról a hallgatók, akik minden nap több órát töltenek el az iskolapadok­ban egy nehéz tanév után? íme, néhány vélemény: Kopácsi Erika Pest me­gyéből, Kakucsról jött. — Nagyon jól érezzük magunkat. Már eddig is so­kat tanultam, s bizonyára az elkövetkező tanévben is hasznát veszem az itt ta­nultaknak. Egy kérésem azért lenne, örülnék, ha legközelebb az orosz nyelv­tanfolyamot a Szovjetunió­ban tartanák meg. Erre a célra szívesen fizetnék én is néhányszáz forintot. Vékás Kovács Erzsébet Jászberényt képviseli a tanfolyamon: — Már eddig is sok hasz­nát vettem az itt elhang­zottaknak. Ahol eddig dol­goztam, csak egyedül taní­tottam az orosz nyelvet, s bizony nemigen tudtam ta­nácsot kérni másoktól. Most a kiejtésem, szókin­csem is fejlődött. Rácz Ferenc Budapesten, az Illatos úti általános is­kolában tanít. — Milyen célokkal, ter­vekkel jött a nyári orosz tanfolyamra? — Tolmácstanfolyamra jártam, de a vizsgát még nem tettem le. így már töb­bet tudok ahhoz, hogy az ősszel megszerezzem a tol­mácsigazolványt. A szolnoki nyári orosz tanfolyamon résztvevő ne­velők ma befejezik mun­kájukat. Várja őket a jól megérdemelt pihenő. Molnár Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents