Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-09 / 158. szám

I 1988. július 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A felnőtteknek is példát kellene A szombat esti ifjúsági őrjárat tapasztalatai Szolnokon A javulást nem a számok növelése jelenti A rendőrkapitányság if­júságvédelmi előadója, a fiatalkorúak ügyésze, a gyámügyi előadó, a KISZ- funkcionárius és az újság­író szombaton este, nyolc óra után útnak indult. A* öttagú brigád arra volt kí­váncsi: betartják-e a szol­noki szórakozóhelyeken a különféle ifjúságvédelmi célokat szolgáló rendelke­zéseket, hogyan viselkedik, hogyan szórakozik a fiatal­ság? Idézzük fel az ifjúsági őrjárat állomásait. A Nemzeti­büfében teljes a „nagyüzem”. A for­ró, kellemetlen szagú leve­gő szinte mellbevágja a be­lépőt. Gyors terepszemle. Az utcáról négy nyolc-tíz­éves kisgyerek figyel befelé a büfébe, szülői felügyelet nélkül, szurtosan, porosán. A felszólításra gyorsan ke­reket oldanak., Nyolcéves fiúcska áll a ételpult előtt. A szülők után érdeklődünk, kiderül, hogy ő már nincs egyedül. A papa azonnal el­hagyja a helyiséget a fiú­val, s az asszonnyal együtt, aki nem a felesége volt... L. József né este fél ki­lenckor vacsorázott 13 éves kisfiával a büfében, holott ő is, akárcsak az üzletve­zető jól tudja, hogy kisko­rúak este nyolc óra után nem tartózkodhatnak nyil­vános helyeken. A büfé előtti kő virág­edény szélén egy asszony üldögél, a férfi lábát rakta az edény szélére (még jó, hogy nem a virágra). Cso­dálkoznak a figyelmezteté­sen, mert „mások is így csi­nálják, s azoknak miért nem szólnak Kellemes a hangulat, szemmelláthatóan jól érzik a Sport kert­helyiségben magukat a többségében fia­tal vendégek. Az egyik asz­talnál két fiatalember bo- rozgat. Cs. Pál alattyáni la­kos már 18 éves, társa: D. Gábor azonban még csak 17. Fröccsöt isznak, Cs. Pál rendelte, pedig fiatalko­rúnak szeszesitalt fogyasz­tani nyilvános helyen tilos. Egy másik boxban, társa­ságban üldögélt B. László fiatalkorú. Előtte is, mint a társaság más tagjainál, borospohár volt. — Kié a bor? — kérdezte a fiútól a rendőrkapitány­ság ifjúságvédelmi előadója. — Enyém. — A szülei hol vannak? — Nincsenek itt. Az igazoltatáskor azon­ban kiderült, hogy a társa­ság középkorú nő és férfi tagja, a fiú szülei. Ám ek­kor B. Ferenc, az apa szó­lalt meg: — A bor nem a fiamé, hanem az enyém. Egyébként annyi pohár bor állt az asztalon, ahá- lyan ültek a fiatalkorú B. László társaságában, s az apa és anya, ahelyett, hogy elfogadta, megköszönte vol­na jóindulatú figyelmezte­tést — először „falazott”, majd felháborodott... Szerencsére, ez az eset nem tipikus ma már a Sport-ban, ahová egyébként is táncolni jár a fiatalság és nem inni. Bizonyság er­re, hogy este háromnegyed tízig kétezer üveg hűsítő fogyott, a 15 üveg borral és az egy liter töménnyel szemben... A Béke étteremben a 18 éves szolnoki T. Sán­dort kellett figyelmeztetni: tilos szeszesitalt rendelni 17 éves ipari tanuló barát­ja, H. István részére. To­vábbhaladva a Kossuth tér felé a Beloiannisz úton egy csendháborító galerit igazol­tatott az ifjúságvédelmi őr­járat. K. István, Sz. Sándor, K. Tibor, Sz. Ferenc, Sz. Ist­ván, Tibor és B. István szolnoki fiatalok üvöltözés­sel, dudaszóval vonultak a Hősök tere felé, majd egy másik galeri ordította kó­rusban a búcsúzó társnak pár perc múlva: — Szeevaasz, Jóóóska...! Mint kiderült, mindkét társaságban akadt KISZ- tag, kiket szintén nem ár­tott figyelmeztetni felada­tukra, arra, hogy nekik in­kább a vagánykodás meg­akadályozása, mint a szítá­sa a dicsőség ... Az Árkád presszóban, a Múzeum Étteremben sem­mi rendellenességet nem tapasztalt az őrjárat, s az Alföldi Étteremben sem. Az viszont már kevésbé jó, ahogy a fiatalkorúak ügyésze mondotta: — Egyes szülők, és más nagykorúak még mindig nem látják be, hogy első­sorban nekik kellene őr­ködniük az ifjúságvédelmi rendszabályok betartásán és betartatásán. Vagyis az if­júságvédelmi őrjárat során nem a kis- és fiatalkorúak, hanem a felnőttek vizsgáz­tak rosszul... (Tudósítónktól) A július 14-i országos vasutasnap megünneplésé­re nagyszabású program­mal készülnek a szolnoki vasutasok. Július 13-án, szombaton délután 4 órakor ünnepi nagygyűlést tartanak a szol­noki Járműjavító Vállalat szabadtéri színpadán. Ez alkalommal osztják ka a szocialista brigádjelvénye­ket, okleveleket és kiváló dolgozó kitüntetéseket. Több mint 200 000 forint pénzju­A kunhegyesi járási párt- bizottságon Gyűjtő Imrével, a pártbizottság titkárával a pártoktatás előkészítéséről beszélgettünk. Az alábbia­kat mondta el: Tavaly az oktatási évet befejeztük a zárófoglalko­zásokkal. Most addig nem beszéltünk befejezéséről, míg a tapasztalatokat nem összesítettük. így mindaz az észrevétel, amit a pro­pagandisták gyűjtöttek, frissiben idejében jutott el hozzánk. Nem mosódtak el a gondolatok, amelyek se­esti egyetemet a járásban. Eddig ugyanis jó volt, ha néhány ember tanulhatott a járásból az esti egyetemen. Be kellett járni Szolnokra és a járás rossz közlekedési adottságai sokszor meggondolásra késztették azokat, akik egyébként jelentkeztek vol­na. Indul egyéves marxis­ta—leninista középiskola is. Ezeken a marxizmus—le- ninizmus alapvető tételeit magas szinten tanulmá­nyozzák a hallgatók. Mindez növeli felelőssé­Eddig őszintén szólva a ja­vulást elsősorban a számok abszolút növekedésében tatom kerül szétosztásra a legkiválóbb dolgozók kö­zött. A szombat délutáni programot filmvetítéssel zárják. Július 14-én, a vasutas- nap délelőttjén az üzem száz dolgozója a fűtőház és a pályafenn tartás dolgozói­val együtt megkoszorúzza a városi Hősök emlékművét és F. Bede Lászlónak, a vasutasok mártírjának em- léktóbláját. Délután színvonalas ün­nepi műsort rendeznek. gíthetnek a következő év előkészítésében. A megyei párt Végrehajtó bizottság határozata és ta­pasztalataink alapján úgy határoztunk: csak annyi szemináriumot és tanfolya­mot szervezünk, ahány megfelelő propagandistát tudunk kiválasztani. A legnépesebb szeminá­riumaink az Időszerű kér­dések, s a gazdaságpolitikai tanfolyamok lesznek. Külön szeretnék szólni azonban arról, hogy miután erre le­hetőségünk nyílt, is szerveztünk günket mindenekelőtt azért, mert a tekintélyes tanári, oktatói gárdát jórészt a helyi erőkből kell biztosí­tanunk. Számításba vesz- szük azt is, hogy most a tömegszervezetek, tömeg- mozgalmaknál lévő oktatás programját is meg kell ter­veznünk. Szeretnénk, ha az összhang teljes, az ered­mény pedig az eddigieknél nagyobb lenne. Már említettem azt az alapvető elvet, hogy véltük. Most úgy értelmez­zük, hogy mindenki az ed­diginél egy fokkal maga­sabb szinten tanuljon, vagy az azonos szinten tanulók jobban dolgozzák fel az anyagot Szóltam arról, hogy a ma­gasabb iskolai szintekre az előadókat, tanárokat jórészt a járásból biztosítjuk, főleg a vezetők, a szakemberek közül. Eddig közülük keve­sen vezettek szemináriu­mot, most viszont szinte mindenkire szükség van. Ezt néhol nehezen hiszik el. A' járási tanácsnál pél­dául az apparátuson belül szervezett szeminárium ve­zetésére is kívülről, azaz más szervtől akartak pro­pagandistát kérni. Ebbe természetesen nem egyez­hettünk bele. A munka zöme, a hallga­tókkal való tanácskozás még ezután jön. Nagyon körül­tekintően szándékozunk megvizsgálni például azt, kinek, hol a leghiányosabb a műveltsége. Sok segítséget várunk a hallgatóktól. Mindenekelőtt azt, hogy megértsék törek­vésünket, s könnyebb le­gyen majd a döntés arról, ki, hol tanuljon. A tanulás során pedig azt, hogy az anyagokat helyesen értel­mezzék. Szeretnénk még- inkább egyetértésre jutni a tsz tagokkal olyan kérdé­sekben, mint például az anyagi ösztönzés, a közös és az egyéni érdek egyezte­tése stb. Szeretnénk, ha a szövetkezeti tagok minden­kor látnák, hogy számítá­sukat csak az erős közös gazdaságban találhatják meg. Beszélünk azokról a kényes kérdésekről is. amelyek még több helyen eldeformálják, egyoldalúvá teszik a tsz-ekben a mun­kaszervezést. Ilyen szem­betűnő dolog a harmados művelés. Nem egészséges az, hogy amíg a harmados­nak kiosztott kukoricát va­lóban jól és gondosan meg­művelik, más területeket viszont kevésbé. Arra is gondolunk, hogy a követelmény, az adottság nem mindenütt azonos. A kenderesi Haladás Tsz-ben például másként fogjuk előkészíteni a pártoktatást, mint történetesen a tisza- roffi Aranykalászban. Mert míg Kenderesen több vo­natkozásban a dogmatikus, merev szemlélet feloldásá­ban kell segíteni, a pártta­gok és pártonkívüliek vi­szonyát kell javítani, köz­tudottá tenni azt, amit a VIII. kongresszus kimon­dott: mindenkit a munkája alapján ítéljenek meg, ad­dig az Aranykalász Tsz-ben a munkaerkölcsről kell töb­bet beszélnünk. Mindent összegezve: Sze­retnénk, ha ebben az évben mindenki jobban tanulna, s ennek segítségével egy ki­csit az eddiginél jobban is dolgoznánk. — bubor — Ünnepségek a vasutasnapon Koszorúzás — ünnepi műsor — kitüntetések inkább kevesebb, de jobb szemináriumokat szervezünk Az üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze 1L Az üzemszervezés tartalma A termelés jobb meg­szervezésének — tágabb értelemben az üzemszer­vezésnek — szerepe és je­lentősége a munkatermelé­kenység emelése szempont­jából természetesen nem mai keletű felfedezés. Minden időben a termelés vezetésének eszköze, elen­gedhetetlen feltétele volt a munkaeszközök és emberi munka bizonyos harmóniá­jának, összhangjának ■ a megteremtése; A kérdés csak az, hogyan szervezzük ma és hogyan szervezhet­nénk meg még jobban a termelést úgy, hogy az élő és holtmunka felhasz­nálás a lehetőségek hatá­rain belül a leggazdaságo­sabb legyen, illetve a ter­melési költségeket csök­kentse. A napjainkban fo­lyó termelésszervezés csak többé-kevésbé felél meg ennek a követelménynek. Hiányzik a szisztematikus, az egész vállalat működé­sét felölelő tervszerűség a mimikából. A szervezői te­vékenység ötletszerű és nem minden esetben irá­nyul a legfontosabb kérdé­sekre. Ugyanakkor látni kell, hogy a vállalatoknál fésáet* üzemszervezési, te­vékenységgel a költségek csökkentése szempontjából csak akkor érhetünk el megfelelő eredményeket, ha a vállalat vezetésében, működésében a termelési folyamatok egész láncolatát tartják szem előtt; Ellenkező esetben csak részeredményeket hoz a szervezés, s a normaren­dezés során feltárt kieső idők csökkentése minimális értékű; Nem csoda tehát, ha az ily módon folytatott szervezés sokszor csak lát­szateredményeket hoz. sőt, esetleg a termelési folya­mat egyes területein zava­rokat idéz elő. Milyen általános követel­ményt állíthatunk tehát az üzemszervezési tevékenység elé? a) A vezetők szemléle­tében kell odáig jutni, hogy az üzemszervezői munkát komplex tevékeny­ségnek tekintsék, mely el­sősorban műszaki, gazdasá­gi. élettani és lélektani is­mereteket kíván meg; Az üzemszervezési tevé­kenységnek a vállalat egé­szére kell kiterjednie, a termelési folyamat minden területére, így a termelés előkészítésére, előfeltételei­nek biztosítására, magának a termelői folyamat mun­kájának a megszervezésére, irányítására, a termelőmun­kához kapcsolódó ügyvitel, nyilvántartás megszerve­zésére, stb; b) Az üzemszervezésnek nemcsak az élőmunka ta­karékos felhasználására kell korlátozódnia. Legalább ilyen fontos az anyaggal, a gépekkel, az energiával, más szóval, a holt munkával való takaré­kosság is. Ezért az üzem­szervezői munkának fel kell mérnie a termelőerők valamennyi elemét (mun­kaerő munkaeszköz, mun­katárgy). Tervszerűen biz­tosítani kell, hogy ezek idejében, megfelelő meny- nyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre. Csak ezek összehangolása útján érhetjük el a legjobb eredményeket, a kapacitá­sok jobb kihasználásában, az anyagköltség csökken­tésében, egyszóval a gazda­ságosabb termelés feltéte­leinek biztosításában, c) Ma, amikor az ipari termelés gazdaságosabbá tétele gyorsütemű fejlődé­sünk egyik döntő feltétele, az ipar struktúrájában lé­nyeges változások Várha­tók. A gazdaságosabb ter­mékek gyártására azok a vállalatok térnek át, ame­lyek tegnap még korsze­rűtlen termékeket gyártot­tak. Nyilvánvaló; hogy az új termelési feladatok a termelés folyamatában is jelentős változásokat hoz­nak; Ezért ma fokozott gonddal vizsgálni kell a termelőfolyamatban vár­ható és a már bekövetke­zett változásokat is. Az új gyártmányok, az új gép, új anyagok, új technológia következményeit a termelés­ben fel kell mérni és az új heyzetből adódó feladatokat a termelés egész folyama­tában kell vizsgálni a meg­felelő intézkedések kidolgo­zása céljából. De nemcsak az ilyen kézzelfogható vál­tozásokra kell felfigyelni, hanem a szervezés a veze­tés fontos eszköze akkor is, amikor kézzelfogható válto­zás nem állott elő. Az ere­deti állapot megmarad. A termelés bizonyos elemei­ben ugyanis állandóan képződnek kisebb-nagyobb tartalékok és helyes, ha ezek együttes hatását bizo­nyos időközönként feltár­juk és hasznosítjuk. Pl. a szervezőmunkával kell el­végezni olyan elemzéseket is, amelyek feleletet adnak a vállalatvezetőknek, hogy hol, a termelési folyamat melyik szakaszában legcél­szerűbb gépesíteni, illetve nagy teljesítményű gépeket beállítani, hol a legcélsze­rűbb a szakképzettség gyors emelése, s ezzel szemben esetleg hol lehet és célszerű a magasan kép­zett szakmunkások helyett betanított munkásokat al­kalmazni stb, A fentiekből követ­kezik, hogy a jó, színvona­las szervezői munka felté­tele a vállalati tevékenység elemzése, hiszen az üzem- szervezésnek a gazdasági elemzésekre kell épülnie. A szervezési tevékenység ugyanis nem korlátozódhat egyes munkahelyekre, az egyes üzemrészek határain belüli tevékenységre, ellen­kezőleg a vállalat keríté­sein túlra is kilép. A kieső idők. vagy a gazdaságtalan termelés okainak vizsgála­takor sokszor tapasztaljuk, hogy pl. nem megfelelő a vállalatok közötti együtt­működés, hibásak a koope­rációs tervek, sok problé­ma adódik a helytelen pro- filirozásból, az ütemtelen termelés vizsgálatakor a megrendelő gyakran nem átgondolt, változó igényei, stb. zavarják a termelést. MA MÉG sokan idegen­kednek a tervszerűbb, ala­posabb üzemszervezéstől. Úgy gondolják, attól tarta­nak, hogy a szervezés so­rán feltárt „tartalékok” csorbítják a vezetés tekin­télyét, másrészt attól tar­tanak, hogy az állandó szemezgetésben labilis helyzet alakulhat ki a vál­lalatoknál. Ezzel szemben az igazság egyrészt az, hogy a tekintélyt sohasem az csorbítja, ha a vállalat vezetése arra törekszik, hogy a termelést minél gazdaságosabbá tegye, s ennek érdekében minden lehetőséget igénybe vesz. Sokkal inkább elítélendők azok, akik a népgazdaság kárára, vélt érdekeik vé­delmében elhallgatják és elhaHgattatiák a iót. az ésszerűbbet. Az igazság az hogy ahol körültekintő üzemszervező munka folyik ott nemhogy zavarokat idé­zünk a termelésben, hanem fordítva. az ötletszerű csak a pillanatnyi igényeket kielégítő szervezgetések okoznak ide-oda szemezge­téseket, zavarokat. A meg­alapozott üzemszervezői munka egyik fő feladata éppen az, hogy egy idő­szakra viszonylag jól moz­gó, stabil szervezetet hoz­zon létre, mely az adott körülményekhez mindenkor rugalmasan alkalmazkodik. Ott például, ahol gyakori a programváltozás, ahol a termelés nagymértékben függ az anyagellátástól és a rendelésektől, ott a szer­vezetnék is olyannak kell lennie, hogy ezeket a vál­tozásokat követni tudja és ne legyen szükség az egész szervezet állandó változta­tására. Az itt felsorolt néhány összefüggés alap­ján nyivánvaló, hogy külö­nösen ma, amikor teljes ütemben folyik az ipar át­szervezése, a gazdaságosabb ipari termelés céljából a termelés szakosítása, a pro­filgazdag vállalatok kiala­kítása, az üzemszervezés nem lehet kampányfeladat, hanem a vezetéssel járó folyamatos tevékenység. Tahwlits István az MSZMP KB. államigazgatási osztályának munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents