Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
V Látogatás az écesz-gyárban Már évekkel ezelőtt vállára kapta a hír az écesz- gyárat, mert sehol annyi jó kezdeményezés, ötlet nem született, mint itt. Gyűléseken az ő mozgalmukról beszélt az előadó, brigádgyűléseken őket idézték, róluk cikkeztek az újságok és ha öntudatról, le- leményességrő1, a kezdeményez» készség kibontakoztatásáról, a népen belüli tartalékok feltárásáról tanakodtak valahol, az écesz- gyár neve lett a zászló. A mi gyárunkban is mindennapos szólás lett a lelkesítő ige, de annál többre alig jutottunk. Kerek egy hetet kaptam hát a tapasztalatcserére. Nagyon kedvesen fogadtak éceszéknél, meg kell mondanom, és minden ajtót kinyitottak előttem. — Nálunk nincs titok — mondogatták —, mi bárkinek szívesen átadjuk gazdag tapasztalatainkat, hiszen az a célunk, hogy kezdeményezéseinkkel az egész Hetvenkétezer új elsőosztályos — Nem szabad a meny- nyiségi tervet túlteljesítenünk kartársnő! Az iskolaépítkezésben nem tudnak velünk lépést tartani. Idegen forgalom a Kossuth téren — És mondja mademoiselle, hány éve restaurálják ezt a múzeumot? — Sajnos nem tudom ■ram, ml még csak tizenkét éve lakunk Szolnokon. népgazdaságot előbbre lendítsük. — Haladjunk hát akkor sorjában! — kértem hű segítőtársaimat, és mindjárt érdeklődni kezdtem, hogyan is megy az a fűrészelés. — Mozgalmunk célja az, hogy megtakarítsuk a fűrészelésnél keletkező hulladékanyagot, a fűrészport, s ne vesszenek el értékes köbméterek a drága faanyagokból. Ha ezt az ország valamennyi üzeme meg tudná valósítani, milliókat spórolhatnánk az államnak. Egy a baj: mindeddig nem igen ismerték fel ennek a jelentőségét. — Talán nem is ismerik még a módszereket. — Ez az! Éppen ez az! — mondták egyszerre. — Ki kell dolgozni ennek a technológiáját és akkor megy, mint a karikacsapás. — Értem, értem. És a „Semmiből valamit!”, az hogyan megy? — Az még egyszerűbb. Mondjuk egy üzemnek bőven van értéktelen semmije. Ha ennek csak tíz százalékát bekapcsolja a termelésbe, vagy mondjuk csak ötöt, újabb milliókat fial a kezdeményezés. Vegyünk egy kerek példát. Mondjuk, hogy mi rendelkezünk háromezer köbméter semmivel. Köbmétere átlagosan érjen nyolcszáz forintot, bár semmije válogatja. Tessék számolni! Az annyi mint cirka két és félmillió. Osztva tízzel... És csak ebben az egy üzemben! — A számítás jó! — De ennél is hatásosabb a „Mindennap tegyél túl magadon!” mozgalom. Ennek az a lényege, hogy aki ma egy forint áru anyagit megtakarít, holnap már kettőre lesz képes, és így tovább. A végén az egész termelési költség olyan minimális lesz, hogy szinte elhanyagolható. Persze, persze, nem mindenütt értik meg, hogy milyen módszerekkel kell ezt az ügyet szorgalmazni. — Hát önök például? — Ö, kérem, nálunk ez már régi gyakorlat. Itt voltak ugye az említett kezdeményezések ... Mi már valamennyien túl vagyunk. Ezen is. — De még csak nem is alkalmazzák saját módszereiket? — Alkalmazni? Az már semmi! Kitalálni, mindig és újra kitalálni, ez a valami! Hiszen az előbb mondtuk: semmiből valamit! Tudja maga, milyen jól fizetnek ezek az újítások? No, csak próbálgassák! Sok szerencsét hozzá! Aztán ha megy, majd üzenjenek! » S*. Simon István — Mondja kérem, miért olyan kevés a kerthelyiség Szolnokon? — Valószínűleg a vendégek érdekében, nehogy a szúnyogok háborgassák őket. KÁNIKULA MI LESZ A NEMZETIVEL? — Szörnyű öregem! Ha belegondolunk, hogy ezt az utolsó rendes kocsmát is átalakítják vendéglővé! KERESZTREJTVÉNY 1 t 3 4 5 i r 1 I7 8 9 10 L §lu | 12 1 13 m 14 15 1 ló 17~~ 18 19 Ülj20 1 m 21 == 22 23 24 25 i r 1 1 === 27 1 28 29 ill30 M 31 1 ===== 32 = === 33 = 34 35 m 36 37 mi 38 |39 40 ===== „i I 42 §E5 43 , 44 m 45 i i 46 . 47 = 48 i-?■■■ .. 49 i 5Ö ESS---— 51 — 52 53 J 54 jm 55 | ' 1 — IJgye mondtam neked Rózsi, ne vidd túlzásba a napozást! Hogyan leltei Szolnok nevezeies város ? Mindig irigyeltem a külföldiek által ellepett magyar városokat, falvakat. Micsoda előnyökhöz jutnak az ottlakók. Láthatják a legújabb nyugati kocsi csodákat, alkalmuk van csereberére, vámmentesen juthatnak nájlon szipkától kezdve belül foncsorozott tranzisztoros napszemüvegig minden jóhoz. Itt van például Siófok és a többi Balaton-parti helység. Jelentéktelen kis faluk lennének, ha nem teremtődött volna szomszédságukba egy nagy tó. Legújabban a szegediek trükkösködtek. Építettek a város közepére egy színpadot, elnevezték Szabadtéli Játékoknak és özönlik a sok ember. Szóval, mi, szolnokiak, erről is lemaradtunk. Természeti adottságunk nincs, mert a Tisza ugyan kanyarog egyet a város alatt, de ezenkívül még olyan sok helyen kanyarog, hogy az nem érdekes. Sokat törtem a fejem, hogy mi mivel rukkolhatnánk ki, mit tudnánk olyat produkálni, ami máshol nincs. Most jelenthetem, hogy megtaláltam a megoldást. Olyat, hogy a kül- és belhoni nép egymást taposva törtet, hogy hazánk e kivételesen nevezetes városát láthassa, élvezhesse A városba érkező és megéhezett vendégeknek adjunk virslit tormával — ilyet úgysem kapnak sehol az országban. Hűsítőként kínáljunk még a harmad- osztályú helyeken is jégbe- hűtött kőbányai sört. Ezt se nagyon kapnak másutt. Délelőtt és dé’után rendezzünk felváltva vízilabda- és futballmérkőzéseket — olyan bírákkal, akik minden néző megelégedésére fütyörész- nek. Hétköznap az üzlete leben áruljunk olyan vajat és poharas tejfelt, amire rá van nyomtatva a szavatosság és a lejárat napja. Esténként a kellemes időben az épületeken pompázó szép és ötletes neon feliratok azzal kápráztassák el az idegent, hogy mind hibátlanul működnek. És ha már cselekszünk, legyünk igazán nagyok: ne legyen egyetlen javítás alatt álló utca sem. Isteni érzés lenne, hogy nálunk minden betonút járható is. Mutassuk meg a látogatóknak az összes építkezéseinket, amik mind határidőre elkészülnek. Szóval körülbelül ezekre gondoltam. Állítom, hogy e néhány dolog megvalósítása Szolnokot hazánk különleges városává, idegen- forgalmi nevezetességévé emelné. — ecr — VÍZSZINTES: X, Százhetven éve, július 13-án elhúnyt francia forradalmár. (Zárt betűk: J, A, L, T.) 11. Sofőr-kuncsaftja számos. 12. Akta. 14. Nyolcvan éve, július 4-én született szovjet zeneszerző. 18. Sporteszköz. 20. B —n osztrák fürdőhely. 21. Ta...; megyénkben nagy kárt okozott folyó. 22. Július 7. 23. Egy a hét vezér közül. 25. Egyezségek. 27. Értesülés. 28. Detektív keresi. 30. Elején B-vel európai főváros. 31. Tejtermék. 32. Fém. 33. Testrész. 34. Dísztárgy. 36. Talál. 38. Monda. 40. Fekvőhely. - 41. Férfinév. - 43. Szarvasfajta. 44. Helyhatározó rag. 45. Kilencven éve, július 10-én elhúnyt színigazgató. Nevéhez fűződik a magyar vidéki énekes színészet fellenditése. (Endre). — 47. NK. 48. Népcsoport. (Középső négyzetben két betű.) 49. Arc része. — 51. Német egyetemi város. 53. Férfinév. 55. A függ. 13. folytatása. (Zárt betűk: K, A, I, R. Harmadik négyzetben két betű.) FÜGGŐLEGES: 2. Pedál magánhangzói. 3. AFS. 4. Dal. 5. Éktelen zsákmány (!) 6. D.. .a: takaró. 7. Tulajdonunk. 8. Irányt mutató szó. — 10. AT. 13. Száztíz éve, július 5-én született festőművész. (Zárt betűk: C, T, Y. Folytatása j vízsz. 55.) 15. Ismertetője. I 16. O-val végén férfinév. 17. I Hatvanöt éve. július 7-én elhúnyt festő; az orosz pik- turában első ábrázolója a munkás alakjának. (Zárt betűk: J, S, O.) 19. Fogágy. 22. Béke oroszul. 24. ötven éve, július 2-án elhúnyt nóta- szerző (József). 26. Hetven éve, július 7-én született borvát író és költő, a jugoszláv tudományos és művészeti akadémia alelnöke. — Zárt betű: L. Miroslav.) 27, Százharmincöt éve, július 1- én született zeneszerző, hegedűművész (Károly). — 29. Mezőgazdaságban használt motor. 31. Fegyver része. 35. Boga ikerszava. 36. Néző. — 37. Testrésze. — 39. Öröklési tényező. 41. Locspocs. (Középső négyzetben két betű). — 42. Vissza: bányász. — 45. Hangszer. 46. Dunántúli község. 48. Építőanyag (Utolsó négyzetben két betű). — 50. Tisztálkodási "kellék. 51. Követendő. 52. Keresztül. 54. Július 7. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1, 14, 45, függőleges 13, 17, 24 26, 27. Beküldési határidő: július 11. — Múlt.heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Zaszlav- szkij, Glareanus, Than Mór, Hantken Miksa. Radicevic, Leopardi, Balog, Zetkin, Erkel. A sorsoláson könyvet nyert: Szalai Erzsébet. Tiszafüred. (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap "FJTVÉNYSZEL VÉNYE, 1963. július 7.
