Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei A/éftl&ft A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 157. szám. Ara 60 fillér 1963. július 7, vasárnap. ARATÁS A MUNKÁSMOZGALMI EMLÉKMŰRŐL JÄSZKUN KAKAS A nyomtatott szó hatékonyságáról A szó is tett, $ lenini megállapitás a szocialista sajtóra vonatkozik, amely mindig hasznos fegyver volt a párt kezében. Sajtónkat ezer Szál köti össze az olvasókkal, ez a biztosítéka annak, hogy újságjaink, a rádió és a televízió az emberek értelmére és érzelmeire egyaránt ható óriási erővé váltak. Az MSZMP VIII. kongresszusa úgy értékelte, hogy a magyar sajtó a párt politikájának első számú közvetítője, a tömegek gondolkodásának, a közvéleménynek igen fontos formálójává vált. A sajtó dolgozóiról szólva megállapítja a kongresszus, hogy újságíróink nagy felelősségüket átérezve, a szocialista újságíróhoz, azaz közéleti politikai személyiséghez méltóan, odaadóam szolgálják népünket. Most e kongresszusi állásfoglalás szellemében fontos kormányhatározat született a sajtóban nyilvánosságra hozott javaslatok és bírálatok megválaszolásáról. A határozat kötelezi az állami szervek vezetőit, hogy ha a sajtóban bírálat éri a hozzájuk tartozó területek munkáját, vagy azokat illetően javaslat hangzik el, harminc napon belül válaszoljanak arra. A határozat előírja, hogy a válasznak körültekintő vizsgálat eredményén kívül tartalmaznia kell a tett intézkedéseket Is. A határozat arra is kitér, hogy ha az illetékes állami szerv a megszabott harmincnapos határidőn belül hem tesz eleget válaszadási kötelezettségének, akkor végső fokon aZ országos hatásköri szerv vezetője, fhaga az illetékes miniszter köteles haladéktalanul intézkedni aZ érdemi válasz megadáséra, illetve a körülményektől függően elrendelni a mulasztást elkövető személyek felelős- ségrevonását. a Minisztertanács határozatában egyúttal felkéri a társadalmi, a tömegszervezetek és a szövetkezeti szervek vezető testületéit, hogy a határozat szellemében illetékességi területükön megfelelő intézkedéseket hozzanak. A különböző állami és társadalmi szervek eddig is nagy figyelemmel kísérték a sajtó javaslatait és bírálatait. Sok hasznos intézkedés is született azok nyomán. De szerkesztőségünk bőven rendelkezik olyan tapasztalatokkal is, amelyek alapján állíthatjuk, szükség volt a kormány e fontos határozatára. Az utóbbi hónapokban számos olvasónk levélben is felkereste szerkesztőségünket és azt kérdezte: mi történt egy- egy javaslatunk, vagy bírálatunk nyomán. Nem mindig tudtunk e jogos kérdésekre kielégítő választ adná, mert cikkeink egy része hatástalan maradt Sokszor előfordult, hogy egyik szerv sem tartotta itiagát illetékesnek a válaszadásra. Néha akadtak olyan felelős személyek, akik hallgatásukkal bújtak ki a felelősség vállalása, az intézkedés kötelezettsége alól. Ha elvétve is, de egyesek felesleges zaklatásnak, kákán csomót keresésnek tekintették a sajtó jószándékú bírálatát, vagy javaslatait. Olyan vélemény is akadt, hogy „ismerjük mi a hibákat, ki is javítjuk, ha módunkban lesz — de miért kell azt a sajtónak kiteregetni?” A kormány határozata az ilyen jelenségekkel szemben a szocialista demokratizmus kiszélesítését jelenti. A sajtószabadság teljesebbé tétele ez, annak biztosítása, hogy a közvélemény, a dolgozó nép mint az ország gazdája, az eddiginél is jobban beleszólhasson az ügyek menetébe. A sajtó javaslatai, bírálatai nagyrészt a dolgozók bejelentésein, észrevételein alapulnak. A határozat biztosítja, hogy a dolgozóknak ne csak az ily módon tett észrevételhez legyen joguk, hanem megismerhessék azt is, mi történt a javaslatok, bírálatok nyomán. Tükröződik ebben a határozatban pártunk politikája, melynek szilárd alapelve, hogy meg kell becsülni, komolyan kell vermi és súlya szerint kell kezelni a hétköznapok emberének véleményét, észrevételét, kritikáját. A határozatot szerkesztőségünk a párt és a kormány bizalma és megbecsülése jelének tartja. Olyan intézkedésnek, amely növeld a nyomtatott szó hatékonyságát és tekintélyét. Ilyen körülmények között érdemesebb a hibák ellen harcolni, leleplezni mindazokat a jelenségeket, amelyek nehezítik, hátráltatják hazánkban a szocializmus teljes felépítésének ügyét. Tisztában vagyunk azzal a felelősséggel is, ami a sajtó munkásaira a határozat nyomán hárul. Még nagyobb gondossággal, még körültekintőbben kell a jövőben eljárnunk mielőtt egyetlen bíráló sort is leírunk, vagy javaslatunkat megfogalmazzuk. Nem szabad a szocialista sajtó tekintélyét veszélyeztetni azzal, hogy valótlan tényt közlünk, vagy valós tényt hamis színben tüntetünk fel. Ilyen esetekre eddig is érvényes volt a bíród döntés útján foganatosítható helyreigazítás! kötelezettség, de ezek után még fokozottabban erkölcsi kötelességünknek tartjuk a pontosságot, a sajtóra vonatkozó vas- törvény betartását: mcmdj igazat. Közéletünk tisztasága, rendje nemcsak azt követeli meg, hogy a hibákra és azok kijavítására felhívjuk a figyelmet, de azt is, hogy közvéleményt, közhangulatot csak Igaz és igazságos ügy mellett keltsünk, toliunkat mindig a dolgozók érdekében, a szocialista társadalom erősítésére forgassuk. A z új kormányhatáro- zat szellemében célul túzzüfc hogy továbbra is együtt dolgozunk az álllami és társadalmi szervekkel, a szocializmus teljes felépítéséért, küzdjünk velük együtt a közéletünkben található hibák, káros, visszahúzó jelenségek éllen. Ügy tartjuk, lapunk akkor lesz jó fegyver a párt kezében, ha ezen az úton tárunk. FEHÉRÜK A LEGELŐ Hatezer libát fognak tömni az ősszel a jászapáti Vele- mi Tsz-ben Vigyázzatok, emberek! Öt év alatt több mint kétszeresére nő a Szolnoki Cukorgyár kapacitása (Tudósítónktól.) Régebben hírt adtunk arról, hogy a Szolnoki Cukorgyárat a következő évek alatt a napi 200-ról 450 vaNe csak az eredményekről, hanem a gondokról is beszéljünk Szocialista brigádvezetők tanácskozása Jászberényben A Vasas Szakszervezet megyei vezetőségének legutóbbi ülésén határozták el, hogy a megye vasiparának szocialista brigád vezetőit közős tanácskozásra hívják össze. így került sor arra, hogy a jászberényi Petőfi Kertben baráti beszélgetésre, a tapasztalatok kicserélésére ültek össze a jászberényi fémnyomónak., az Aprítőgépgyárnak, a TITASZ-nak, — a helyi AKÖV-nek, és a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárnak szocialista brigádvezetői, az emlitett üzemek pártszervezetének, szakszervezetének képviselői és az üzemvezetők. A rövid bevezető után Baráth László, a fémnyo- mó szakszervezeti bizottságának termelési felelőse tájékoztatta a résztvevőket az üzemükben dolgozó szocialista brigádok életéről. Kijelentve, hogy ez alkalommal nem az eredményekről, hanem a gondokról, problémákról kell beszélni, mert az előrehaladásnak, a való helyzet megismerésének ez a módja. Elmondotta, hogy a szocialista brigád mozgalom ott tud legjobban érvényesülni, ahol a munka- folyamatok egymásba kapcsolódnak. A fejlődés jelenlegi szakaszán helytelen az a gyakorlat, hogy a frissen alakult brigád azonnal a szocialista címért versenyez. Helyesebb az első időszakot munkabrigádban tölteni, ez jó előkészítője a szocialista brigád mozgalomnak. Náluk jelenleg a címért harcoló 51 brigád mellett 34 ilyen előkészítő munkabrigád van. Részletesen foglalkozott a tavalyi év tapasztalataival is. Elmondotta, hogy a Ill-as üzem egyik brigádja, amely minden mutatóját teljesítette mégsem lehetett szocialista brigád, mert egyik tagjukat, akinek sok baj volt a munkafegyelmével, évközben kizárták a brigádból. A nevelés helyett a kőnynyebbik megoldás választása ütötte el Őket a címtől. Hiába volt például a hűtőüzem egyik legjobb brigádjának egy év alatt 286 000 forint összegű anyagmegtakarítása, ha a brigád hét tagja közül háromnak a magatartásával sok baj volt. Ök sem kaphattak címet. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a korszerű termelés képzettebb munkásokat kíván. Ezért is elsőrendű fontosságú a szocialista brigádmazgalom jelszavának, nemcsak a szocialista módon dolgozni, hanem az élni és tanulni részével is többet törődni. E pontok teljesítése teszi különbbé a mozgalmat a régi sablonos munkaversenytől. Jelenleg még itt akad a legtöbb hiba. Az 1962-es évi teljesítmények értékeléséhez nem hívták meg a kultűr- bizottság vezetőjét, — de tnég a bizottság egyetlen tagját sem, pedig a tapasztalatok nem sok jót mutattak. A színház és filmlátogatások nem pótolják a munkásakadémiát, a brigádnapló mellé fűzött nagy köteg mozijegy még nem bizonyított semmit. 1962-ben a versenyben indult 53 brigád közül mind az 53 teljesítette a Gazdasági vállalásokat, de a címet mégis csak 27 brigád érte el, mert a művelődési vállalásokat a többiek nem teljesítették. A száz résztvevő közül elsőnek Kerekes András, az AKÖV jászberényi üzemegységének szocialista műhelyvezetője szólalt fel. Meghívta a fémnyomóbelieket tapasztalatcserére és elmondotta, hogyan alakult ilyen jó egységgé műhelyük. Nagy József a fémnyomó egyik brigádvezetője elmondotta, hogy egyik társukat, aki rendszeresen része- geskedett, kizárták maguk közül, mert nem bírták megnevejni. — Ezért nem kapták meg év végén a szocialista címet. A felszólalók többségükben a fémnyomóból voltak. Volt olyan, aki nem értett egyet azzal, hogy a tizennyolc fős brigádban egy év alatt öt késésért elvegyék a címet. Ezt többen támogatták és hangsúlyozták, hogy esetenként kell elbírálni az okokat. Kovács György, a szer- számüzem párttitkára elmondotta, hogy a szocialista brigádjukban azelőtt ha valaki hibás munkadarabot készített, azt másnap reggel javította meg. Most az a gyakorlat, hogy még aznap, munkaidő után elvégzi a javítást. A Fémnyomó és Lemez- árugyár, ahol jó a szocialista brigádmozgalom, tapasztalatainak átadásával nagy segítséget nyújtott a mozgalomban még fejletlenebb üzemeknek. E. Gy. gon kapacitásra fejlesztik. Ezt különböző rekonstrukciók, új berendezések és korszerűbb gépek beépítésével érik el. Felkerestük Mészáros Sándort, a gyár főműszakvezető j&, hogy tájékoztasson bennünket a bővítés érdekesebb részleteiről és annak előrehaladásáról. Megtudtuk, hogy még a2 idén lecserélik az előmelegítő állomás berendezéseit és 14, egyenként 160 négyzetméter fűtőfelületű hőcserélőt állítanak be. Ettél a teljesítmény 150 százaléka lesz az eredetinek. Üj bepárló készülékeket építenek be. Magyar szabadalom az úgynevezett Zsig- mond-féle filmbepárló. Ennek alapján készül az első 800 négyzetméter fűtőfelületű készülék, melyet három régi bepárló helyett kapcsolnak be. Egyelőre úgy, hogy szelepek segítségével külön-külöh üzemeltethető legyen a régi és az új berendezés is. Az új be- párló technológiai előnye, hogy a cukorlé nagyon rövid ideig tartózkodik a készülékben, s így á cukor roncsol 'dása, lekozmálásá gyakorlatilag teljesen kiküszöbölhető. Hőgazdálkodási szempontból is jobb a készülék az eddig alkalmazottaknál. Wem ez az egyetlen magyar találmány, melynek alkalmazására sor kerül. A cukorrépa szeletekből a cukor kioldása évtizedek óta alkalmazott berendezésekben történik. Ezeknek a kezelése a mai technikai követelmények mellett már nehézkes. A szelepekben tekintélyes mennyiségű cukor marad, hosszabb Ideig tartó kilúgzás esetén pedig olyan melléktermékek Is kerülnek a cukorlébe, melyek kellemetlen ízeket adnak, ugyanakkor a cukrot is színezik. Megérkezett már az a 13 félautomata centrifuga, amit Csehszlovákiából vásároltak. Sőt a napokban megjöttek a gépek felszerelését végző és Irányító csehszlovák szakemberek Is. Ezenkívül Csehszlovákig bői vásárolnak három vákuumfőző készüléket is. B. J. Néhány nap leforgása alatt csupán a Balatonon és a Tisza-fflentén hét ember fizetett a legszebbel a legdrágábbal: — az életével, a figyelmetlenségért, az cíktalan vakmerőségért. A kis 13 éves Kovács Anit hiába várják többé a balatoni kirándulásiról haza szülei. Kicsi tetemét Kenésénél fogták ki a hullámokból a révikapitiányság járőrei. — Másik helyen egy 26 éves, erőtől duzzadó fiatalember izzadtan, kimelegedve ugrott a strand mély vizébe. Szívgörcsöt kapott, — csak a holttestét találták meg. — Üres maradt két pad a szegedi egyetemen is. A két fiatal a mélyvíz mellett egy kőre telepedett le. Az úszni nem tudó Bene Margit véletlenül a vízbe esett, Nánási János a segítségére sietett. De már késő volt, a leány a fiút is magával rántotta, mindketten odavesztek. — Tizennyolc éves volt mindössze Németh Károly, aki tiltott helyen, tutajról ugrált a mélyvízű folyóba. Égy ugrás után nem jött fel többé... És még sorolhatnánk az elővigyázatlanság, a fegyelmezetlenség okozta szomorú tragédiák fájó példázatait. De e héhány eset is kiált, figyelmeztet. Vigyázzatok, emberek! Akikről itt sző volt valamennyien Egészséges, családjuk körében szeretett, szép jövő előtt álló fiatalok voltak. Nem kellett volna még meghal- niok. Élhetne ma a kis Kovács Anl, ha jobban vigyáznak rá társai, s felügyelő tanárai, élhetne a 26 éves fiataember, ha csak néhány percet is vár, mielőtt a vízbe ugrik, élhetne a két egyetemista fiatal, ha egy kicsit is több elővigyázatossággal választják meg a kőhalmazt, melyre le* telepednek, s élhetne a 18 éves Németh Károly, hacsak egy felnőtt is figyelmezteti, hogy tiltott helyen nem lehet a vízbe ugrálni. A lecke drága volt. A tanulság fájó és szomorú. Okuljon belőle, minden szülő, minden nevelő, s minden fürdőző, — mert a nyárnak még csak az elején vagyunk.
