Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
19891 Július 5. SZOLNOK MEGYEI NÍPLAP 3 I/életlen találkozás Jászjákóhalma legfiatalabb tanácstagjával A TANÁCSHÁZÁN a község dolgairól beszélgetve, egyszer csak előhozakodik a szó arról, hogyan váltak be az új tanácstagok. A választás óta már eltelt néhány hónap, lát- szatjának kell lenni, hogy miként is tevékenykednek a megválasztottak? — Nálunk a tanácstagok harminc százaléka nő és bizonyára tudja, hogy a választáskor nem is egy helyén a megyének, az országnak, hol önzésből, hol elavult előítéletből — tartózkodtak a nők jelölésétől, különösen a férfiak — magyarázza Terjéki elvtárs, a vb-titkár. Ajtó nyílik, szőke hajú, fehérköpenyes fiatal nő hajol be:-— Zavarok? — Sőt! Nagyszerű, hogy jött. Éppen egy ilyen „riportalanyra” van szükség, mint maga, kedves Marika — fogadja örvendezve a vb-titkár. Kiderül, hogy megrendezni sem lehetett volna jobban a dolgot, mert aki váratlanul ránk nyitott, Csipe Lászüóné, a bölcsödé vezetője, egyben tanácstag is. A tanácstagok között ő a legfiatalabb. Huszonhat éves múlt. Mikor leül, megkérem, beszélne magáról, munkájáról és tanácstagi tevékenykedéséről keveset. — Nézze meg a bölcsődénket, érdemes — invitál kedvesen. — Az úton, és helyben majd beszélgethetünk — fűzi hozzá. Kapva kapok a megoldáson. Amerre elhaladunk, mindenfelől barátságosan kö- szöngetnek neki. A tanácsháza és a bölcsőde közti úton sikerül jjkákérdezgetnetn” Csipe Lászlómét. MÁR ASSZONY. Férje Jászberényben, a termény- forgalminál területi előadó. Van egy két és fél esztendős kisfiúk. Pesten elvégezte az ápolónőképzőt, onnan első munkahelyére, Ti- szavárkonyba került. Az ottani bölcsődében szerzett tapasztalatait hasznosítja most Jákóhalmán. — Észre sem vettem és már nyakig benne voltam a társadalmi munkákban is... — így fogalmazza meg, miként is vált a közösségért élő emberré. A parkosítástól a szociális tevékenységig nem volt olyan megmozdulás, amiben részt ne vett volna. Egyszer, még a választási előkészületek idején, megkérdezték tőle, hogy vállalná-e a jelöltséget. — Szívesen, ha megválaszt a körzetem — felelte. Ismerte a 11-es körzet minden lakója igen jól, hát megválasztották. Azóta nagy felelősséggel igyekszik itt is helytállni. Rendszeresen kijár körzete lakóihoz és a családi problémáktól kezdve mindenben igyekszik tanácsot adni, eligazítani választóit. Hogy csak a legutóbbi eseteket említsem: Egv volt kubikos, idős Csőke Pali bácsi házába villám csapott. Életet nem oltott, de kárt csinált mind a házacskában, mind a berendezésben, ö nyomban megszervezte a tanácsi és a társadalmi segítést. Az Arany János utcában lakó öreg Lágner néni segélyügyéiben is eljárt. Ugyanabban az utcában három ház lakói kérték, hogy feléjük is állítsanak villany- oszlopokat. Megtörténik. — Ez a bölcsődénk — mutat utunk végén az üdü- lőszerűen szép község egyik lombos fákkal körülvett épületére. A kert pázsitján az egészségtől majd kicsattanó lánykák, fiúcskák serege hever, mászik, ugrabugrál kedve, hangulata szerint, kellő felügyelet mellett. Aztán beljebb kerülünk, ahol muzsikáló tisztaság közepette alusznak éppen a legkisebbek, a még néhány hőnaposak. INNEN az üvegházba kalauzol, ahonnan az a soksok virág került ki, mely színes szőnyegként terül végig a fő utca két oldalán, s amit idejövet any- nyira megcsodáltam. Huszár Rezső MIT TEREM A TÜRELEM (Folytatás az 1. oldalról) sőt, a harmadik napon sem sikerül meggyőzni a vezetőséget. Akkor folytassuk a negyedik és az ötödik napon. Mi a lényeg? Ne parancsszóval. Ne ellentmondást nem tűrő intézkedéssel helyettesítsük a meggyőző érveket, tehát a vezetőség ne azért változtasson hibáján, mert a fel- sőbbség ezt követeli, hanem mert az érintett emberek belátják tévedésüket. Másfelől viszont nem szabad lagymatagon belenyugodni egy hibás, és kárt okozó gyakorlatba. A bíráló szó munkánk folytonos, javításának nélkülözhetetlen eszköze. Né- melyütt azt vetik a bírálók szemére, hogy türelmetlenek. Persze, hogy azok. Az esetek többségében a bírálat indítéka — az egészséges türelmetlenség. Miért egészséges ez? Mert ha valakit bánt és nem hágy ny igodni az, hogy rosszul szervezik meg a munkáit, hogy hanyagság és nemtörődömség károsítja a közérdeket, az nagyon helyes és egészséges türelmetlenség. Hová jutnánk, ha az észlelt hibák, kárt okozó jelenségek mindenkit hidegen hagynának, és senki sem sürgetné ezeknek jóra fordítását? Azt az egészséges türelmetlenséget tehát, •mely a közjóért felelős embereket nyugtalanítja és kritikára készteti, nemcsak el kell fogadnunk, de nagyon meg is kell becsülnünk. Van azonban az éremnek egy másik oldala is. És ezt a bírálóknak nem szabad elfelejteniük. A kritika ostora a hibákon csattogjon, ne pedig azoknak az embereknek a hátán és önérzetén, akik a botlást elkövétték. Amilyen türelmetlenek vagyunk a hibák iránt, legyünk hasonlóképpen türelmesek az emberekkel szemben: adjunk időt a megfontolásra, a cselekvésre, a változtatásra. Ez a türelem azért is szükséges, mert különösen a nyilvános bírálatot nem nagyon könnyen emészti meg az emberi természet, és ezt jó megérteni. Életünk valamennyi területén jótékony és megtermékenyítő hatást gyakorol, ha helyesen fogjuk fel és helyesen alkalmazzuk ezt a módszert: egészséges türelmetlenség minden jelenséggel szemben, aminek szocialista építésünk s a közérdek vallja kárát, egyszersmind megértő türelem az emberek nevelésében, amikor szembeszállunk a fogyatékosságokkal. így aztán a türelem valóban rózsát terem. Horváth József Hasznos tapasztalatcsere a bemutató gazdaságban (Tudósítónktól) A közelmúltban népes csoport látogatta meg a Surjáni Állami Gazdaságot. a törökszentmiklósi járás bemutató gazdaságát. A termelőszövetkezeti és tanácsi vezetők először is meghallgatták Püski élv- társnak, az állami gazdaság igazgatójának tájékoztatóját az aratás megszervezéséről. Megjegyezhették maguknak, hogy a megalapozottan gazdálkodó fejlődő állami gazdaságban milyen pontos tervet készítettek a nyári munkákra. Mindenki tudja a feladatát, azok is, akik nem kombájnnál, vagy kombájnszérűn dolgoznak, hanem a többi halaszthatatlan munkát végzik. Az alaposan átgondolt terv, a megfelelő bérezés és a célprémium biztosítja, hogy idejében és jóminőségben fejezzék be a nyári munkát, A gazdaság öntözéses legeiőteáepítéséí is tanulmányozták a látogatók. Érdeklődéssel hallgatták Hatmaj Jenő főagronómus szavait, aki ismertette, hogyan készítették élő a talajt a vetésre, önözésre, milyen és mennyi magot vetettek s hogyan éreztette kedvező hatását a műtrágyázás. A főagronómus elmondotta: tapasztalatuk szerint öntözési lehetőség mellett ,a legélő telepítése nincs szorosan az időhöz kötve, A sertéstelep és az itatásos barjúinevelés megtekintése, a kapott tájékoztatás is nagyon hasznos volt. Ezt a látogatás tapasztalatainak összegezése is bizonyította. Több szövetkezeti vezető elmondotta: alkalmazni fogják azokat a jó módszereket, amelyeket a gazdaságban megismertek, tanulmányoztak. Kasuba János TörökszemtmiMós — Véleménye szerint mi tette szükségessé a siófoki konferencia összehívását — tettük fel első kérdésünket Kovács Józsefnek. — Miután a magánerőből épülő kislakásokat nem állami vállalatok tervezik, hanem magánszemélyek, végre meg kellett határozni azokat az irányelveket, amelyek érvényre juttatása az új város- és falukép kialakításában rendkívül fonzást. — Milyen megállapításokat tartalmaztak az elhangzott referátumok, hogyan nyilatkoztak a jelenlevő szakemberek? — Laboda Zsigmond egyetemi adjunktus bevezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy az új saját házak általában nem érik el a korszerű lakás iránt támasztott igényeket, s többségükben megjelenési formájuk sem méltó a magyar építési hagyományokhoz. A jelenlegi kislakásépítkezés és telepítés gazdaságtalan, így az részben az építtetők, részben a népgazdaság lehetőségeit is túlzottan igénybeveszi. Szolnoki mérnök szakértő a KGST-ben Híven a korszerűséghez és az építési hagyományokhoz Országos kislakásépítési tanácskozás Siófokon Aat Építésügyi Minisztérium, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében a közelmúltban országos kislakásépítkezési tanácskozás volt Siófokon. Erre meghívót kaptak a megyék építési hatóságainak főmérnökei. Köztűk ott volt Kovács József, a Szolnok Megyei Tanács Tervező Irodájának igazgatója is, akit a Magyar Építőművészek Szövetsége látott vendégül. öt kértük meg arra, hogy tájékoztassa lapunkat a tanácskozásról. tos. Ezért rendezték meg a kisiakásépítési tanáesko„Misi, nem végleg búcsúzunk! Visszavárunk!” Ezzel a mondattal szorították meg kezét közvetlen munkatársai, barátai és a jelenlévő munkások Juhász Mihálynak, a Szolnoki Papírgyár volt igazgatójának a búcsú zásakor. A volt igazgató még csak harminckét éves, de pályafutása példának állítható minden fiatal műszaki elé. Sokgyermekes, szegény ceglédi vasutas emberek voltak a szülei. A körülmények, a tehetséges fiatalból szorgalmas, szerény embert neveltek. Egyetemi tanulmányait Lengyelországban, a lodzi papíripari egyetemen jeles eredménnyel végezte, majd ennek az egyetemnek egy tudományos fokozatát is megszerezte. A Szolnoki Papírgyárban üzemmérnökként dolgozott és két év múlva, mikor elődjét a Papíripari Igazgatóságra helyezték, igazgatónak nevezték ki. Az eredmények igazolták a választást. Az igazgatói irodában egymás mellett lógnak azok az oklevelek, melyeket a gyár az ő vezetése alatt szerzett. Háromszor egymásután nyerték el élüzem címmel együtt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT elnökségének Vörös Vándorzászlaját, mely így végleg náluk maradt. Ezenkívül még egy élüzem címet is nyertek 1961-ben. Mert sokat tanult. Több nyelven beszél. Elvégezte a mérnök- közgazdász tagozatot is. És most hová visz az útja. Egyelőre Berlinbe. A KGST-ben a vegyipari koordinációk és a papír, valamint a cellulózgyártó ipar fejlesztési ügyeinek szaktanácsadója lesz. — Moszkvában már épül az új KGST palota és Berlin után az várja Szolnak város tehetséges és szorgalmas mérnökét. Az új igazgató, ki maga is tíz éve ebben a gyárban dolgozik, mondta el ezeket. Folyékonyan, készségesen ömlik szájából aszó. Amint azonban őróla érdeklődünk szűkszavúvá válik. Kurta, rövid adatok, de munkatársai bővebben beszélnek. Érthető módon érdekes a kérdés, hogy ilyen tehetséges ember után ki következik? Nos, akiket megkérdezKralupyban üzembe helyezték az első csehszlovák műkaucsukgyárat, amelyet az ifjúság épített. A gyár több mint kétezer munkást tünk egyöntetűen állítják, hogy jobb utódot nem találtak volna. Ez nemcsak viszonyítva igaz. Szilágyi elvtárs 1946-ban, mint munkás került kapcsolatba a papírgyártással, Füzíőn. Életpályája töretlen volt. Elsők között volt, akik a papírgyártási normákat kidolgozták. — 1951-ben megszerezte a mérnöki oklevelet és a következő évtől kezdve gyártásvezető volt Szolnokon. Majd a múlt év végén nevezték ki műszaki főosztályvezetőnek. Megszerezte a mérnök-közgazdász oklevelet is és egyik legtevékenyebb tagja volt annak a műszaki gárdának, melynek újításaival és szervezési munkájával a felsorolt eredményeket elérték. Sajnállak a régi igazgatót, de örülnek az úinak is. Minden bizalmuk és reményük meg van arra, hogy a gvár a7 ól w*rtés alatt Is tovább fejlődik. B. J. foglalkoztat majd, s termelése 50 százalékban fedezi Csehszlovákia szintetikus kauesukszükségletét. ♦ • Uzembehel y ezték az első csehszlovák műk aiicsuk gyárat — A magam véleménye, túlmenően ezen, az, hogy a magántervezők általában nem azt csinálják, ami keli, jó és korszerű, hanem amit a megbízók kívánnak, kiszolgálva bizonyos kispolgári tradíciókat és giccs- igényt. A baj persze ott van, hogy ezidáig az építési hatóságok e terveket minden további nélkül jóváhagyták. — Ezek szerint a hatóságok vezető mérnökeit azért hívták meg Siófokra, hogy velük arról beszélgessenek, hogy milyen terveket ne engedjenek megvalósítani. — Igen, lényegében erről volt szó. — A konferencia adott-e arra feleletet, hogy milyen legyen a korszerű sajátház építés és tervezés, vagy sem? — Elvben feltétlenül, hiszen azzal, hogy a célkitűzéseket és elképzeléseket egységesítette, lehetővé tette azt is, hogy a szakemberek jószándékú törekvései nyomán sok olyan sajátház épüljön majd országunkban, amelyek korszerűen szolgálják az építtetők igényeit, s tájaink, városaink, falvaink szépségének kialakulását. — Ki őrködik majd ezeknek az irányelveknek a megvalósulása felett? — A járási és városi tanácsok építési hatóságai felMíg igazgatóságának elején a gyár halmozott termelési eredménye nyolcvanmillió forint volt, 1962- ben ennek kétszeresét, — százhatvanegy millió forintot termeltek. Ez alatt az idő alatt jelentős beruházás nem volt. Az eredményt főleg rekonstrukciók, újítások és technológiai átszervezések útján érték el. Ezek között a cellulózgyártás technológiájának korszerűsítésében — melynek eredménye a kapacitás kétszeresére való növekedés volt — tevékenyen közreműködött. A megye kommunistáinak küldötteként részt veti az MSZMP VIII. kongresz- szusán. Erről a megyében ieen sok helyen beszámolót tartott. És mikor tanult ennyi elfoglaltság mellett? Erre volt közvetlen munkatársa, az új Igazgató — Szilágyi elvtárs sem tud válaszolót. A lelkiismeret megszólal — Dologidőben nem érek rá játszani! (Balogh Bertalan rajzaj tehetően nem járulnak többé hozzá az azzal ellentétes tervezői elgondolások kivitelezéséhez. Közös tanulság lesz ez az építészeknek és megbízóiknak egyaránt. — Megítélésünk szerinte felvilágosító munkára a közeljövőben nagy szükség lesz. — Igen. Siófokon a rendezők neve között ott volt a TIT-é is, nyilvánvaló, hogy a megfelelő szakosztályokban dolgozó mérnökök és egyéb szakemberek résztvesznek a felvilágosító munkában. Feltétlen szükséges ez, mert közüggyé kell tenni, hogy minden építkező megismerje a korszerű sajátház építések gazdaságos és kultúrált formáit — fejezte be nyilatkozatát a tervező iroda igazgatója.
