Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-02 / 152. szám
I«W. Július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÉPÍTKEZÉS HELVETT LEVELEZÉS Szoimoik, Csongnád és Békés megye autódnak, traktorainak, magánjáró gépeinek akkumulátor-javítását a Szolnoki Vasipari Vállalat végzi, illetve végezné, ha egyáltalán győzné. A vállalat udvarán tornyosuló, több ezer javításra váró akku bizonyítja, hogy képtelenek az igényeket megközelítően is kielégíteni. A jelenlegi szűk, egészségtelen épületben három műszakban folyik a munka, de még így sem kellő eredménnyel. Köztudomású, hogy az akkumulátor javítása, kezelése igen veszélyes az egészségre. Az ólommal végzett munka előfeltétele a tágas, jól szellőző munkahely. Ez hiányzik a vállalatnál. 1962-ben több dolgozó szenvedett ólommérgezést és a többiek egészsége is veszélyben van. Jó munkahely mikorra várható? Sajnos, erre jelen pillanatban még csak hozzávetőleges választ sem lehet adni. Munka helyett határidő-tologatás 1962-bn az üzem vezetői a városi tanács illetékeseivel közösen elhatározták, hogy a meglévő akkumulá- tarjavító üzemet kétszeresére növelik. Ennek érdekében — látva az azonnali intézkedés szükségességét, példás gyorsasággal az új épület felépítésére és berendezésére 555 000 forint beruházási hitelt biztosítottak. Ennek alapján a vállalat 1962. decemberében felkérte a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodáját, hogy készítse él a szükséges tervdokumentációt 1963. január 31-ig, hogy az új épületben az előzetes számítások szerint augusztusban megkezdhessék a munkát. A tervezés nem kezdődött meg, hiszen a legközelebbi írásbeli feljegyzés, amely a „rendelés visszaigazolása előtti egyeztetés” címet viseli, 1963. február 19-i dátummal íródott. Ebben a tervezők az összes részletkérdés éldöntése és írásban történt rögzítése után vállalták, hogy az épület terveit 1963. augusztus 31-re elkészítik. Majd ez a dátum végső soron a sürgősségre való tekintettel június 15-re változott. Ezt az okmányt aláírták a tervezők, a megrendelő üzem, a megyei közegészségügyi állomás, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának jelenlévő megbízottai. Legegyszerűbb a felelősség elhárítás Közben kiderült az is, hogy a tervezés építési része már készen van, viszont a gépészeti rész még sehol- sem tart. Márpedig enélkül nem teljes a terv, nem kezdhetik meg az építkezést. A gépészeti tervek készítője arra hivatkozik, hogy eddigi gyakorlatukban nem fordult elő hasonló munka és emiatt haladnak lassabban. Olyan lassan, hogy augusztus végére lehetnek készen. Csak ezután kezdhetik meg az építkezésű Jelenleg tehát az építkezés helyett levelezés folyik. Érthetetlen, hogy februártól júniusig miért nem jutott a gépészeti tervező eszébe a meglévő adatok kiegészítése? Vagy inkább ez a júniusi levél csupán a határidő- kötelezettség alóli kibújáshoz volt szükséges? Erdélyi György Nincs holtszezon a népfront- bizottságok munkájában A KÖZELMÚLTBAN számos nagy esemény zajlott le, amiben a népfront-bizottságok közreműködtek. Ilyen volt a leszerelési hónap, s a VI. Magyar Békekongresszus előkészítése. Nagy odaadással dolgoztait a világ asszonyainak moszkvai találkozója előkészítésén, s az ott elhangzottak ismertetésén. Ez időszakban sok emberrel váltottak szót a népfront-aktívák, szószerint és képletesen értelmezve is. A különböző békegyűléseken mintegy hetvenezer résztvevő volt, családi köFogy a gyümölcs—szaporodik a forint Egész nap a létrán, vagy a fa gallyán állni nagyon fárasztó. A gyümölcs termesztéséről — különösen a cseresznyéjéről ismert nagykörűi Petőfi Tsz-ben még sem emiatt panaszkodtak, hanem azért, hogy a vártnál gyengébb lett a termés a Germersdorfi cseresznyéből. A tervezett százhatvan mázsa helyett csak százhuszonhárom mázsát tudtak leszedni a két hold cseresznyésről. Igaz, a pénzbevételt még így is sikerült teljesíteniük, illetve néhány ezer forinttal megtoldaniok, mivel elég jó árat, kilogrammonként 7,50 forintot kaptak a cseresznyéért. Most már a meggyet szedik a gyümölcsösben dolgozó szövetkezeti gazdák. Huszonöt mázsát szerződésre adnak át, öt mázsát pedig piacon értékesítenek. A cseresznyeszüret és a meggyszedés között néhány nap telt el, de ez sem tétlenkedéssel. A gyümölcsösben dolgozók ugyanis húsz hold burgonyát is művelnek. A kisvárdai rózsa megérett, ötvennégy mázsát fel is szedtek, hogy új burgonyaként értékesíthessék. A szerződésre átadott egyéb gyümölcsből — szőlő stb. — százharmincezer forint bevételt várnak. A piacon, elárusítóhelyen történő értékesítésből pedig hatvankétezer forintra számítanak. Bizakodnak, hogy a gyümölcskertészet nem marad adós tervének teljesítérökben pedig mintegy negyvenezer ember találkozott, beszélgetett. Az országos békekongresszus küldöttei most mindenütt beszámolókat tartanak, elmondják tapasztalataikat, személyes élményeiket munkatársaiknak, ismerőseiknek. Ezeket a beszélgetéseket összekötik az újabb külpolitikai eseményekkel. A KÖZELJÖVŐBEN újabb feladatokra is vállalkoznak a népfront-bizottságok. A megyei pártbizottság és a megyei tanács legutóbbi közös tanácskozásának határozatát ismertetik az eddiginél közvetlenebb beszélgetéseken. Különös figyelemmel lesznek a mezőgazdasági dolgozók tanulásának, szakmai továbbképzésének segítésére. Ezért ez év őszén előreláthatólag járási és városi szinten szerveznek két-háromnapos tanfolyamokat a tsz-ek különböző bizottságainak — ellenőrző, szociális és kulturális bizottságok — részvételével. A határozat ismertetésével egyidőben ezt is előkészítik. A TSZ-TAGOK szakmai és politikai nevelésére vonatkozóan már most javasolják azt is a szövetkezetek vezetőinek, amikor a termelési terveket készítik, az egyes emberek szakmai tanulását is tervezzék meg. A megyei népfront- hizottság ez év augusztusában tudományos konferenciákat, _ ankétokat is szervez. Augusztus 26- és 30-a között a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági gépesítési bizottságának közreműködésével a gépesítés és a gépjavítás időszerű kérdéseiről tartanak vitát. Ezután pedig ankétokat szerveznek a kenyérgabona-termesztésről, az öntözésről, a kertészeti és gyümölcstermesztésről,; Szövetkezeti « «■ kulturális nap Öcsödön Békenagygyűlés - zene — kultúra — szórakozás Szedik a meggyet sével. A féléves felmérés, az eddigi eredmények alapján, biztosan mutatta a 30 forintos munkaegység értéket. Ehhez a gyümölcskertészet is hozzájárul a forintok szaporításával, bevételi tervének teljesítésével. ( Tudósítónktól) Vasárnap reggel Öcsöd lakóit a cibakházi fúvósok zenés ébresztője köszntötte, a szövetkezeti kulturális nap alkalmából. A kulturális nap részvevői délelőtt 10 órakor meghallgatták Karsai Mihálynak, a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkárának, a nagygyűlés előadójának beszédét, majd a gyűlés végeztével kifejezték táviratban szolidaritásukat a francói fasizmus ellen harcoló spanyol nép mellett, követelték az amnesztiát a politikai foglyoknak, szabadságot a spanyol népnek. A rekkenő hőség ellenére több ezer néző gyűlt össze, hogy megnézzék a műsort, amiből ki kell emelni a nagykörűi cigányegyüttes produkcióját. Nagy sikere volt a tiszazugi napokról már ismert Ábrahám Miklós túrkevei magyarnóta énekesnek is. A földműves- szövetkezet a lányoknak, asszonyoknak divatbemutatóval kedveskedett: a műsor szüneteiben mintegy 80 nyári ruhát, blúzt, ízléses fürdőruhákat mutattak be. Sikeres volt a fiatalok szellemi fejtörője is. Este 10 órákor mintegy kétezer forint értékű tombolanyereményt sorsoltak ki, majd táncmulatság következett. A késő éjszakai órákban ért véget az egész napos program, melynek résztvevői jól szórakoztak. Helyes lennei, ha más fmsz- vezetőségek is rendeznének hasonló kulturális megmozdulást községeikben. K. F. Móricz Zsigmond SZOLNOK MEGYÉBEN A tanács illetékesei, az üzem vezetői — bár nem túlzottan örültek a határidő eltolódásának, mégis megnyugodva várták a tervrajzokat. A derült égből lecsapó villámhoz hasonló hatást váltott ki a tervezők június elején kelt levele, amelyben közük, hogy a várható légszennyeződés adatai is szükségesek a tervezéshez, és ezeket szerezze meg a vállalat, különben ők mossák kezeiket, de nem lesz tervrajz. A vállalat azonnal a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézethez fordult levélben, és kéfte a vizsgálat elv jzését. Levelükre elutasító válasz érkezett. Közölték, hogy ez nem rájuk tartozik, hanem az Országos Közegészségügyi Intézethez, vagy az Országos Munkaegyészségügyi Inté- aethez* II. . A MILLENEUM görögl- tüzes éve volt ez. Frázislovagok a húszmilliós magyar nemzet ábrándképeit csillogtatták. Dekoráció és nyomorúság a ferenejózsefi kor langyos levegőjében rikoltó ellentétben élt egymás mellett. A feltörő polgárság jólétével ijesztő kontrasztban állt a munkások és parasztok nyomorúsága, egy hazug kor önámító, álproblémákon rágódó világa. Mindenütt Lehár- zene szólt, édeskés bécsi keringőkre vonaglott egy társadalom az új század és egy világháború halálárka felé. S a langyos zenét bántóan kísérte az elnyomott nép panasza, az éhes gyomrok korgása. Ebben a korban lett ma- turándus a húszéves Móricz Zsigmond. Egész életre kiható élményanyag rakódik le lelkében a kun városban. Erre azonban csak 1929-ben döbben rá, amikor a hivatalos érettségi találkozót megelőzően, még „amikor új a szerelem”, Simonyi Máriával, második feleségével ellátogat a forró diákálmok zengő emlékeinek városába. Mint felfakadt sebek, elevenednek meg a húsz év előtti emlékek. Ekkor kerülnek a kor társadalmáról azok a keserű jegyzetek Móricz Zsigmond témakönyvébe, melyek pár év múlva szinte szó szerint ömlenek regényébe. Ekkor állapítja meg, hogy abból a társadalmi rétegből, mely ott ült vele az iskolapadban, lett a harmincas évek vezetőrétege. És ahogy akkor az érettségijét csinálta meg, nem munkával, hanem csalással, svindlizéssel, ugyanúgy végezte harminc évvel később az állam életének vezetését az a réteg. Ilyen sorok állnak az író témakönyvében: „Uraskodás, a minden áron úrrá levés a kor vezéreszméje. A szülők minden vágya: kiemelni gyermeküket a nyomorúságból. Aztán ha a paraszt, vagy kisiparos gyermekéből köz- igazgatási tisztviselő, szolgabíró lett — basákká váltak, akik nem törődtek többé fajtájuk', a nép vágyaival, kívánságaival, csak a saját sanyarú fiatalságukért akartak minden áron kárpótlást szerezni. Ha ügyvéd lett — nyúzó fiskálissá vált, ha közigazgatási ember, a tömeg hátán tipró zsarnokká ...” A REGÉNYBEN később egyik tanár alaknak, Koós- nak adja szájába csaknem szóról szóra a következő bejegyzést: „Jól néz ki az az ország, amelyiknek ezek lettek a vezetői egy-két évtized múlva. Tudatlanok pöffesz- kedése állásokban, visszaélés a hatalommal, felelőtlenség ... terv nélküli céltalan élet. Mohó élvezethabzsolás ... Nagyrészükből semmi sem lett: ivócimboráknak, korhely duhaj kódoknak, kártyapajtás, kug- lizóknak, pletykázó, pénzharácsoló, a nép hátán hatalomtáncot járó, kiskaliberű szemétnépnek maradtak. Az ország kihagyott, semmibe lökött egy nemzedéket .. „A szegény ember gyereke!” — írja. Utána: „Meg- koplaltiák a gyerek taníttatását ... De miért adták gimnáziumba a gyereket? Nem azért, hogy tudóst, képzett, művelt, hasznos embert neveljenek belőle, hanem egyrészt, hogy a szülők társadalmi helyzetét emelő képesítést szerezzenek gyermekeik, másrészt, mert ki akarták emelni őket abból az alacsony sorsból, amelyben ők maguk tengődtek. Gazdák, iparosok, kiskereskedők, kishiva- talnokok, lateinerek azt remélték, hogy fiaik ha diplomát kapnak, ezzel urakká lesznek, úri pályára nehet- nek. Ha bevonul katonának: egyéves önkéntes úr lesz, aki aranyzsinóros egyenruhát ölt, ugyanolyan elegáns úriember lesz, mint a cs. és kir. tisztek. Matúrával minden lehet belőle: jogász, városok vezetője, a megye ura, minisztériumok előkelője. Belépőjegyet vált a könnyű, csillogó élethez, nem kell nehéz testi munkában felőrlődnie.” Abból az összeszorult szívű, megrebbent gyermekből, akinek Nyilas Misit, a debreceni diákot festette: Kisújszálláson, ahol Serto- riusról, a rabszolgáról megírta első drámáját, kibontakozott a szellem varázslója. Magába fogadta korát, annak komisz, népnyúzó életét, az élmények forró örvényét, mely fölkap és megpörget egy sereg embert, felejthetetlen, életmeleg alakok sorát. Mennyi emberéletet szedett itt magába ez a szomjas szellemű húszéves diák. Egy élet kevés volt ahhoz, hogy kiírja magából a lerakódott sorsokat. A magyar nép nagy szegénysége fonta körül gyermekkorát, ez kavarog műveiben, ez jajdul fel vallomásaiban. EZÉRT VOLT Móricz Zsigmondnak egész életére szóló nasy beleszólás az a két és fél esztendő, amit Kisújszálláson élt meg. Az ember leginkább 16—20 éves kora között alakul ki. Ezt a nagy alakuló, ember- formáló időszakot foglalta nagyobb részében magába a kisújszállási diákélet. Itt ébredt rá a fájdalmas, nagy titkokra az induló iró. Amikor a harmincas években, tehát három évtized múltával, leglázongóbb és leglázasabb műveit írta: ezekre az évekre nézett vissza, a kisújszállási idők élményanyagából táplálkozott legizzóbb, legemberibb írásainak egész sora. A kisújszállási esztendőknek döntő, talán a legnagyobb jelentősége van későbbi írói fejlődése szempontjából. Életalakító hatást kap itt, ide mutat vissza a harmincas évek válságából. — Ezért nagy tartozása irodalomtörténetírásunknak felbolygatni ezt a szellemfészket, ahonnan kiröppent Móricz Zsigmond. Megírni részletesen, boncolgatóan a kisújszállási éveket, belehelyezve a húszéves Móricz Zsigmond alakját és meglátásait. Ezzel adósak vagyunk Nagy Péter, Vargha Kálmán, Móricz Miklós és mások munkái után is és ez a téma a Szolnok megyei tématár talán legjelentősebb feldolgozásra váró darabja — mondotta Csabai L. Ernő — a témakutatás és irodalmi tervezés tudományának eredeti alkotója. Kiss István
