Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
MB: A második félév gondjai a Szolnoki Papírgyárban Szkopje romokban hever Új szász — szombat délután KÖZLEMÉNY A KGST országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozásáról Moszkva (TASZSZ). Moszkvában ,1963. július ,24—26-ig tanácskozásra ültek össze a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaiban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai és ezeknek az országoknak kormányfői. A tanácskozás munkájában resztvettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai, a nevezett országok- kormányfői. >'• A tanácskozás résztvevői megvizsgálták a KGST végrehajtó bizottságának beszámolóját az 1962. júniusi tanácskozáson hozott határozatok megvalósításával kapcsolatban végzett munkáról és megvitatták a tagországok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének feladatait. Az élet maradéktalanul igazolja a júniusi tanácskozáson levont következtetés helyességét arról, hogy a szocialista építés objektív törvényszerűségei, a szocialista országok termelő erőinek gyors fejlődése, valamint ezen országok létérdekeinek közös volta indokolttá teszi az egyes nemzeti gazdaságok közelebbihozását. A KGST országok együttműködésének tapasztalata arról tanúskodik, hogy a júniusi tanácskozáson helyesen jártak el, amikor jóváhagyták a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit. A tanácskozáson egyöntetűen leszögezték, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében kifejtett munka eredményeként az 1962. júniusában felvázolt hosszúlejáratú program alapján megtörtént az első lépés a KGST országok gazdasági és tudományos műszaki együttműködésének kibővítésére és szilárdítására. A szocialista országok gazdasági együttműködése, amely az egyenjogúság, a szuverénitás szigorú betartása, az elvtársias kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fejlődik, segített a szocialista világrendszernek újabb eredményeket elérni a gazdasági hatalmának megszilárdításában, a tudomány és technika fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok szilárdan tartják az elsőbbséget a gazdasági fejlődésnek ütemében. A KGST országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszonyítva, kb. kilenc százalékkal növekedett, míg a nyugat-európai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különösen jelentősen fejlődött az ipari termelés számos döntő válfaja. így például a KGST országok villanyáram termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolajtermelése U,5 százalékkal, cementtermelése 10.2 százalékkal, mflanvagtermelése 20.7 százalékkal, a műtrágyagyártás 15,3 százalékkal növekedett. A mező- gazdaság most az eddiginél több gépet, műtrágyát, vegyszert és egyéb anyagi műszaki eszközt kap. Növekedett a fogyasztási cikkek. különösen a kultúr- és háztartási cikkek gyártása. Az ipari termelés növekedésének hagy részét a munkatermelékenység növekedése alapján érték «4. Míg a szocialista világ- rendszer feltárva hatalmas lehetőségeit és óriási előnyeit, továbbra is biztosan és tervszerűen fejlődik, addig a tőkés rendszer fejlődését a bizonytalanság, a kapitalizmus sajátos ellentmondásainak éleződése jellemzi. Az értekezlet _ megállapította, hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST országok két- és sokoldalú együttműködése, sikeresen megvalósultak a korábban megkötött különféle egyezmények. Például az együttműködés a Szovjetunió és az NDK között — a vegyipar fejlesztésében, az NDK és Lengyel- ország között — a barnaszéntermelés fejlesztésében Románia, az NDK. a CSSZK és Lengyelország között — a cellulóze-kom- binát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962. júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyezményt kötött, hogy együttműködik a timföld és az alumínium termelésében. a Lengyel Nép- köztársaság és a Szovjetunió megállapodott a kálitrágyák termelésében való együttműködésről; megegyezés született a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a Dunai Vízierőmű tervezésében való együttműködésről; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a Dunai Vízierőmű építéséről: a Szovjetunió és a KGST-országok többsége között — a kingi- szenni foszforitbánva építésében való együttműködésről. Határozatokat fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szorosabb együttműködésének megszervezéséről a lengő csapágyak gyártása és elosztása, a közös tehervagonpark megteremtése, a valuta- a pénz- és bankügyek területén. Megszervezték a nemzetközi szabványügyi intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatósága. Határidő előtt üzembe helyezték a Barátság Olajvezeték csehszlovákiai és magyarországi szakaszait. A korábban egvesített magyar, NDK, lengyel és csehszlovák energetikai rendszerekbe bekapcsolták a nyugat-ukrajnai energetikai rendszert, s megkezdték a villamosenergia szállítását a Szovjetunióból Magyarországra. A KGST-szervek elkészítették az európai népi demokratikus országok előzetes tüzelő — energetikai mérlegének — számításait az 1980-ig terjedő időszakra; ezek a számítások lehetővé tették a problémáknak felderítését, amelyek megoldása további közös erőfeszítéseket igényel. 1962-ben a KGST országok kölcsönös kereskedelme 1961-hez képest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem általában 10 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a kölcsönös gép- és gépi berendezésszállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról tanúskodik, hogy elmélyült a nemzetközi szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nemzetközi kereskedelmet a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű államok közötti együttműködés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen tovább fejlesztették gazdasági kapcsolataikat más államokkal. A KGST-tagországok külkereskedelmének mérete a kapitalista államokkal — 1962-ben 9 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva; ezenbelül a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal ez a növeke- dédés 19 százalék volt. A KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal mégfelel az itt élő népek törekvésének, hogy fejlesszék nemzetgazdaságukat és erősítsék állami függetlenségüket, elősegíti a szocialista országok tekintélyének növekedését a gyarmati igától megszabadult népek között. Az Amerikai Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei által alkalmazott megkülönböztetés a kereskedelem területén fékezi a gazdasági kapcsolatok fejlődését az iparilag fejlett kapitalista államokkal. A KGST-tagországok nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének, síkraszállnak azért, hogy a2 ENSZ hívjon össze nemzetközi értekezletet a kereskeedlem és a fejlesztés kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető feladatául kell kitűzni a nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakítását, amelyben a teljes egyenjogúság alapján képviseletet kapnának a világ összes területei és országai. Az értekezlet résztvevői kedvezően értékelték a KGST szerveiben az 1962. júniusi határozat értelmében végrehajtott átszervezést. A KGST végrehajtó bizottságának megalakítása és rendszeres munkája elősegítette a KGST — mint a KGST-tagországok közös tevékenységét irányító kollektív szerv — szerepének növekedését a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az együttműködés tekintetében. Az értekezlet résztvevői megvizsgálták, hogyan állnak a termelés nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon* Mit mond az üzem „Kincses Kalen“ Későbben készül a „Zúzmara", de olcsóbb lesz — Szépségversenyt nyert autószifon — Mit mond a feltaláló? Azzal kezdem, amivel Havasi Ferenc főtechnológus és Takács László műszaki fejlesztési osztályvezető befejezte beszélgetésünket. — A jászberényi Fómnyomóés Lemezárugyár már évek óta sorozatosan jó eredményeket ér el. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az üzem dolgozói a műszaki Intézkedési terveket eddig minden évben valóra váltották. Nem kis dolog ez. Kiváltképpen akkor, amikor — a mostanihoz hasonlóan általában száz téma szerepel a tervben. Ezek az elképzelések a program szerint valóra válnak és a megvalósulást követő gyártmányfelfutás után mintegy tíz-. millió forint megtakarítást eredményeznek majd. — 1963-ban, melyek a fontosabb műszaki fejlesz- tési feladatok? — A hűtőszekrényekhez az elképzelések szerint házilag készítjük a huszon- négyféle műanyag-tartozékot. Mindezt lemezhulladék újrafelhasználásából. Egy év alatt másfélmillió forint megtakarítást érünk elmondta Havasi Ferenc. — Sorozatgyártásban, zökkenőmentesen készül a 120 literes Lehel hűtő- szekrény — veszi át a szót Takács László. — A tervben szerepel annak állandó csinosítása, külsőre is kifogástalan, ízléses konstrukció kialakítása. — Éspedig? — A mélyhűtőrekesz ajtajára szép díszítő emblémát tettünk. — Ezzel, remélem, nem akarják azt mondani, hogy a hűtőszekrény motorikus berendezéseit nem lehet korszerűsíteni súlyát csökkenteni? — Erről szó sincs. Van még javítani való bőven — válaszolt a főtechnológus és a „Kincses Kalendárium", azaz a műszinterv egyik lapján lévő feladatra mutatott. — Elkészült egy nagyon fontos berendezés is, a motor indító és védő villamos relé, mely nagy feszültségtartományban — 140—290 Volt között — is megakadályozza a motor leégését és a hűtőgép garantált, üzembiztos működését lehetővé teszi. —- Vajon mit mond erről a feltaláló, Molnár László? Lehetne beszélni vele? — Egy telefonhívás és azonnal itt lesz — nyúlt a kagyló után Havasi Ferenc. Valóban, nem telt bele öt perc, és belépett az irodába a villamos laboratórium vezetője. Nagyon szerény ember. Nem szívesen beszél találmányáról, amely elsősorban is az áramszolgáltató vállalatok és a fogyasztók közötti nézeteltéréseknek vet véget. Ugyanis a hálózati végpontokon lévő háztartásokban az áramfeszültség néha 150 Voltra csökkent, és a hűtőgépmo- tor ilyenkor leégett. Ez a találmány, amely a híres külföldi hűtőgépgyárak szakembereinek figyelmét is felkeltette, augusztusban már sorozatban fog készülni és az eddig alkalmazott villamosberendezésekkel szembe-n 100—150 forintos megtakarítást jelent hűtőszekrényenként. Egy év alatt ez is tetemes összeg, 2—2,5 millió forint. — Milyen új megvalósítandó ötlete van? — kérdeztem Molnár Lászlót. — Távlati, nagyon távlati elképzelés. Egészen új, egyfázisú motort akarok (Folytatás a 2. oldalon) • Jövőre már vásárolni lehet a modernvonalú autó szifonból KÉT HÉT UTÁN ■ Dégen Imre országos vízügyi főigazgató a mezőtúri építőtábor ünnepségén ftd- vözli a fiúkat. (Képes riportunk az 5, oldalon.) WfLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MS* a ^/VeftSMj\ XIV. évfolyam, 175. szám. Ara 60 fillér 1963. július 28, vasárnap.
