Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-04 / 154. szám
«WS. jölius 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos tudományos tanácskozás a takarmánytermesztésről Szolnokon Szerdán nagyjelentőségű országos takarmánytermesztési tudományos tanácskozás kezdődött Szolnokon az állami gazdaságok megyei székházában. A Magyar Tudományos Akadémia és az Agrártudományi Egyesület együttes rendezésében hazánk legnevesebb tudósai, szakemberei foglalkoztak elmaradott takarmánytermesztésünk korszerűsítésével. Nyíri Béla, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettesének megnyitója után dr. Schlandl József, Kossuth-díjas akadémikus vállalkozott a vitaindító előadás megtartására. A professzor véleménye szerint állattenyésztésünk azért nem jövedelmező és addig nem is lesz jövedelmező, amíg a korszerű takarmányozást meg nem teremtjük. Mint mondotta, a korábbi feljegyzések szerint a magyar tarka tehenek 3—3.5 ezer liter tejet is adtak, s hogy ma csak kétezer liter tejet fejünk tőlük, kimondottan az állatállomány silány táplálásának következmé- nye. S hogy a takarmánytermesztés még mindig ilyen kezdetleges és rengeteg bajjal küzdő nálunk, annak nem az időjárás áz oka, ahogy a kényelmesek magyarázzák, hanem. asro- kultúránk jelenlegi állapota. Schlandl professzor beszélt a lehetetlen talajerő állapotról, s mint mondotta, szerencsés fordulatot jelentene az állattenyésztésben, ha ugyanolyan gonddal és szeretettel foglalkoznának a takarmánytermesztéssel, mint a direkt piaci és az ipari feldolgozásra kerülő növényekkel. A takarmánynövényeknek nagy a variációjuk, a magyar takar- rnánytermesztés mégis csak a lucernát, a kukoricát, a silót, az őszi keveréket és a csalamádét tekinti annak. És nem jutnak szóhoz az olyan, a gyengébb tala- • jokon is jó termést adó takarmányok, mint a szója, az alexandriai lucerna, a napraforgó csalamádé- val, a csillagfürt, a som- kóró, a szedletes lednek, a szudáni cirokffl, a fehérmustár. a rozsos repce, a takarmánykáposzta és társai. A maradi agronómu- sok ugyanis szívesebben látnak a szérűn nyolc szénásszekeret, mint más takarmányokból a többszörösét. Maradiság az, hogy. a takarmányozás silóval és szénával megoldható. A magyar állattenyésztés neves tudósa kijelentette, a takarmánynövények bimbózása és nem a virágzás a kaszaérés időszaka. Dr. Kolbay Károly, Kos- euth-díjas egyetemi tanár az árva rozsnok meghonosítását, nemesítését sürgette. Mint mondotta a kanadai, amerikai, szovjet nemesítők jó eredményeket értek el vele; Szolnok megye gerincén is végigfolyik a Tisza és ha árterületét árva rozsnokkal betelepítenék, többszörös termés takarítható be e területről. Magyarországon négy millió holdon termelünk szálastakarmányokat, de ez a terület a gyomgyepek parlag állapotai miatt még kedvező időjárás esetén sem fedezik a szükségletet. Kultúrgyepek kellenek — mondotta — Kolbay professzor. — A korszerű gyepkultúra alfája pedig az árva rozsnok meghonosítása. Hivatkozott Andreiev moszkvai professzor, dr. Varga János magyar kutatók tapasztalataira is. valamint az angliai, amerikai eredményekre. Dr. Dőry Lajos egyetemi tanár többek között azt bizonygatta, a somkóró kétszeres termést ad még ott is, ahol a lucerna nem terem meg. Varsányi József, az iregszemcsei intézet tudományos kutatója a borsós napraforgó, a szójás siló termesztésének nagyfontosságát bizonyította. — Ruzicska Sándor Szabolcs megyei főállattenyésztő azt elemezte, miért négyezer liter á tejhozám Hollandiában, s miért csak a fele ennek Magyarországon. A csillagfürt és a szudáni fű termesztését javasolta. Weber Béla Somogy megyei takarmánygazdálkodási főelőadó a legelő javítással foglalkozott, dr. Gratzl Dénes szarvasi tudományos kutató az Orkán silógépeket marasztalta el. — Dr. Bajay Béla marton vásári tudományos kutató szerint évente másfél millió tonna zöldtakarmány hiányzik az országban, s ennek pótlására is a szudáni füvet, a szemes cirkot és a cukor cirkot ajánlotta. Fogarasi László, a Pest-Nógrád megyei Állami Gazdaság fő- állattenyésztője a takarmánynövények vetőmag hiányáról szólt. Megyénk szakembereit Szarvas Ferenc karcagi tudományos kutató és Bozsik Tibor megyei igazgató reprezentálta hozzászólásával. Szarvas Ferenc foglalkozott azzal, hogy Szolnok megye, sőt a közép-Alföld területén kevesebb az állatállomány, mint a XIX. század második felében volt. S ezt a legelők félsivatagi állapotának, a takarmány készletgazdálkodás hiányának, a tömegtakarmányt fogyasztó állatok nagy arányának tudja be. A tudományos tanácskozást érdekes alkotó vitatkozás után Nyíri Béla, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettese zárta be. B. L. Az Aranykalász Tsz-ben 1178 hold kalászos, s 240 hold egyéb növény — borsó, olajlen, szegletes lednek — vár betakarításra Abád- szalókon. A három kom- bájh és két aratógép biztosítja, hogy az aratnivaló 95 százalékát géppel takarítsák be. Ötvenhat hóid rozsosbükkönyt és 40—45 hold tavaszi árpát, ami megdőlt, kézzel vágják. A raktárak tisztítása, fertőtlenítése, valamint a kombájnszérűn a magtisztító- gépiek kipróbálása most folyik. Jelenleg a kukorica második kapálását, valamint a második kaszálásé lucerna gyűjtését, kazlazását végzik a szövetkezeti gazdák. Aratják a borsót is. Százhúsz holdon, termesztik ezt a növényt, eddig 45 holdról aratták le, s csütörtökön a cséplését is megkezdik. Hosszabb ideje húzódik már a herei határrésznél lévő híd megjavítása. A termelőszövetkezetnek ebből az a kára, hogy 200 hold rét szénatermését nem tudják a földről lehordani. A közös gazdaság két ácsa dolgozik most a híd javításán és az anyagszállítását is magára vállalta a tsz, hogy minél előbb használtató legyen a híd. Sürgős ez a munka azért is, mert nemsokára már a sarjuszénát fcll kaszálni. Borsóval kezdték a nyári -betakarítást a tiszadprzsi Kossuth Tsz-ben. A 275 holdon termelt fajta borsót exportra szánják. Negyedik napja többszáz embernek ad munkát a borsó betakarítása. Érdekes, hogy a szokástól eltérően nem kaszát, hanem 'kapát visznek magukkal a szövetkezeti gazdák a borsóföldre, azzal vágják el a szárat a gyökértől. Tavaly próbálkoztak először ezzel a módszerrel, amelynek haszna, hogy kevesebb a szempergés. Annál is inkább, mert a földről nem szállítják el a növényt, három-négy napi szárítás után ott a helyszínen kombájnokkal csépelik el. Tegnap a négy kombájn próbacséplést tartott. A számítás szerint borsóból meglesz a tervezett 10. mázsás átlagtermés. A kalászosok még nem érettek kasza alá. A csaknem 1200 hold búza és árpa aratásáig minden szövetkezeti gazda elvégzi a cukorrépa gazoló és a kukorica második kapálását. A Kossuth Tsz cukorrépája nagyon szép, holdanként 250 mázsás termést ígér. E fontos ipari növényre és 220 hold kukoricára mesterséges csapadékot juttatnak esőztetőgéppel, illetve barázdás öntözéssel. A legelőt is öntözik. Harmincegy holdra szórtak ki pétisót 1 mázsa/kh, s most esörgedeztető öntözéssel serkentik a fű növekedését. Szakaszos legeltetést alkalmaznak a tsz-ben. A most öntözött területre cséplés- kor hajtják rá az állatokat, akkorra már bizonyára dús pázsitot hoz az öntözött legelő. Műanyag házak az önfözőgépészeknek „Összkomfortos” műanyag v íkendházakba költözött a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság öntöző gépészeinek egy4 része, akik kora tavasztól őszig, az öntözési idény bezárásáig kint laknak az öntözőművek, csatornák mentén. Eddig tizenkét, egyenként háromszor három négyzet- méter alapterületű, színes házat vásároltak meg a dunakeszi kocsigyártól, amelyeket otthonosan berendeztek. A tökéletesen szigetelő falak között két fekvőhely, szekrény, asztal, székek, függönyei elkülöníthető mosdófülke szolgál ja a gépkezelők munka utáni kényelmét. Ilyen tarka, komplettül felszerelt mű- anyaghózat állítottak már fel többek között a tisza- örvónyi öntözőműnél, a Zagyva mentén, a Palotás! Állami Gazdaság közelében és a megye több más pontján. Az igazgatóság tervei szerint a régi fabódékat fokozatosan műanyag-házakkal váltják fel. Mezőtúri szőnyegek sikere külföldön A mezőtúri szőnyegszövő termelőszövetkezet az idén tizenkétezer négyzetméter torontáli és 1200 négyzet- méter perzsaszőnyeg elkészítésére kapott megrendelést. A vevők között jórészt régi törzsvásárló államokat, Nyugat-Németor- szágot, Éinnországot, Hollandiát, Ausztriát, Svájcot találjuk. ,Az idén szovjet megrendelésre is nagyobb mennyiséget készítenék: a drága perzsából 900 zetmétert csomóznak. A szövetkezet1 asszonyai* leányai, — akik két generációt képviselnek — az első félévet is sikeresen zárták. Hat és félezer négyzetméter torontáli és ötszáz négyzetméter perzsaszőnyeget készítették és ezzel megcsillogtatták az éves terv túlteljesítésének a lehetőségét is. Elszámolási nehézség I '•< .«..riwaaL^ Hm... Erre hány munkaegységet molni? (Endrődi István rajza) Ma egy ember Valamikor azt mondta: „Azért jöjjön szabadságra az ember, hogy itthon ási- tozzon?” Most meg klott- gatyára vetkőzve darálja a meggyet a veranda előtti diófa hűsében. Láthatólag nyugodtan, kiegyensúlyozottan telnek napjai. — Néhány hete látták volna, akkor még nem vette ilyen könnyen — mondja a felesége. — A búcsúvacsorán is elpityeredett. Pedig nem olyan ember Papp Géza kerékkovács, akinek kenyere lenne a sírás. Dehát ha az ember nyugdíjba megy, csak elszorul a szíve. Különösen akkor, ha ezt vallhatja: „Egy hét híján negyvenkét évet töltöttem a járműjaví-. tóban. De ha a túlórákat is beszámítjuk, túl van az jócskán a negyvenkettőn”. S ebből a járműben töltött negyvenkét évből harminckilencet egy munkahelyen, a VIII. osztály kerékkovács műhelyében húzott le. — Egyszer lehetett bemenni — mélázik a felesége —, egy este, mert mindig túlórázott, akkor láttam, milyen szép munka folyik ott. Nézem az öreg munkás széles vállait, s gondolatok jutnak eszembe a munka szeretetéről, a munkahely megbecsüléséről, de érzem, milyen banálisán, milyen üresen csengenének most a szavak. Élete, példája többet mond mindennél. A szoba hűvösében fényképeket vesz elő. — Ez volt a csoportom. Akkor készült, mikor elnyertük a szocialista brigád címet. Az üzem bejáratával szemben van egy nagy tábla, oda tették ki a képeket. — Sokat dolgozott. Mikor levetette az ingét, így megállt a sótól — mutatja az asszony. — Egy nyáron két ing is lemállott róla. — Hiába, meleg üzem! S aztán kérés nélkül tolulnak ajkukra az emlékek: — Állapotos voltam, mikor úgy hozták haza az uramat. A víznyomás oldalba érte. — Nem szerettem a tre- hányságot. Ha követelik a munkát, az iroda is hasson A FEGYVERNEK! KOSSUTH TSZ BOLGÁRKEKx ÉSZEXÉBEN KAP ALJAK A PARADICSOMOT. oda, hogy rendben legyen minden. — A kollégák kitettek magukért. Nézze, mit adták emlékbe. Arany pecsétgyűrű, szép porcelánszobor, váza, pohárkészlet („ezt a szakszervezet adta”) s egy .kocsikerékpár miniatűr mása kerül az asztalra. A modell talpazatán ott a felírás: „Javította Papp Géza 1921 — 1963”. * Felesége a szomszéd szobából vázában virágcsokrot hoz. — Ötvennyolc szál rózsa, mert annyi éves vagyok. Én meg ezt kaptam férjem kollégáitól. • Elteszem emlékbe, pedig nincs kinek... — A néni nem dolgozott; — Dehogynem! — tiltakozik. — A háziiparban dolgoztam —, mi készítettük kezdetben a zászlókat az üzemeknek. Lehet, hogy megint visszamegyek dolgozni. — Mész ám! Majd adok én neked — mordul rá az öreg. — Megélünk abból az ezerkétszáz forint nyugdíjból. Nyugdíjba kerülése óta eltelt másfél hónap. Csoportjánál azóta nem volt bent. „Minek mennék? Hogy feltartsam őket? Meg aztán nagy szükség nincs is ott rám. Nem úgy neveltem én a többieket, hogy megálljon a vasát, ha egy ember elmegy. Meg sem szabad annak zökkennie.” — Olyan édesek a kollégák. Nem volt olyan nap, hogy öten-hatan ne jöttek volna — dicséri őket az asszony. — El is láttak jótanáes- csal — hunyorít az öreg. — Azt mondták: ha kiküld az asszony a piacra, ne feledd: három italbolt van útközben. Többet nem kell cipe- kedned. Mosogatáskor meg ejts le két tányért, s ilyen munkára sem lesz gondod. Élhetsz békében, nyugdíjashoz méltóan, Simon Béla Aratás előtt Abá(Aszalókon. Tiszaderzsen
