Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1063. július 28. A leninizmus legfontosabb követelménye A szíriai Baath válasza Vasszernek Arab hírek A leninizmus legfonto­sabb követelményével — 3 konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményé­vel foglalkozik F. Burlackij cikke a Pravda csütörtöki számában. „A politikai ve­zetés bölcsességét Lenin nem az elmélet elvont is­meretében látta, hanem az elmélet gyakorlati alkalma­zásának képességében” — írja bevezetőül a szerző. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom fő irányvona­la a jelenlegi világhelyzet elemzésén alapul: szem előtt tart számos olyan lé­nyeges tényezőt, amely ko­runkban alakult ki. Min­denekelőtt a világ erőviszo­nyaiban végbement gyöke­res változásokról van szó. Ma már a nemzeti fel­szabadító mozgalmak csa­pásai alatt a gyarmati rend­szer teljem összeomlásának lehetünk a tanúi. Korábban a nemzetközi imperializmus erői felülmúlták a szocializ­mus erőit, ma már ténnyé vált a béke és a szocializ­mus erőinek fölénye az im­perialista reakció erői fe­lett. Korunk világának fontos új jelenségeként értékeli Burlackij a hadviselési esz­közök mélyreható minőségi változását, amely vissza­tükröződik az emberiség társadalmi életében is. Ez a változás összefügg a to­tális megsemmisítési esz­közöknek, a termonukleá­ris bombáknak és a raké­táknak a megjelenésével és felhalmozódásával. A korszerű háború hadi- technikai elemzése, a világ új erőviszonyainak felisme­rése tette lehetővé a kom­munisták számára annak a következtetésnek a levoná­sát, hogy „korunkban az antiimperialista erők előtt álló feladatok között köz­ponti helyet foglal el a termonukleáris háború el­hárításáért folytatott harc. A kommunista pártok első­rendű feladata — hangsú­lyozza Burlackij — a béke- szerető erők tömörítése a béke védelmére, az emberi­ségnek a nukleáris kataszt­rófától való megmentésére”. A tényezők harmadik csoportja, amelyet a marx­ista-leninista pártok irány­vonaluk kidolgozásakor szem előtt tartottak, az im­perialista államok jelenko­ri taktikájának és politiká­jának elemzésével függ össze. Az imperialisták megpróbálják hozzáidomí­tani politikájukat a ^világ­ban kialakult új erőviszo­nyokhoz. Nyilvánvalóan megrettentek a szocializ­mus erőinek növekedésétől, a nemzeti felszabadító moz­galmaktól és kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek ál­lásaik megvédésére. Korunkban a termonuk­leáris háború lehetséges következményeivel kapcso­latban különösen kiélező­dött a burzsoázia két irány­zata közötti harc, az ag­resszív, kalandokra hajla­mos irányzat és a józanabb mérsékelt irányzat küzdő­mé. A világháború ma már lényegében értelmetlenné vált az imperialista agresz- szorok számára. Aki hábo­rút indít, nyilván arra tö­rekszik, hogy annak segít­ségével bizonyos gazdasági és politikai előnyöket sze­rezzen. Az is világos azon­ban, hogy a korszerű hábo­rú semmiféle előnyt nem biztosít a potenciális táma­dónak. A kommunisták és a ha­ladó erők — hangoztatja Burlackij — érdekeltek ab­ban, hogy a burzsoázia po­litikájában megerősödjék a mérsékelt józan irányzat, amelyet az atomháború táv­latnélküliségének megérté­se diktál. A szocialista or­szágok, amikor szüntelenül növelik képességüket, hogy hatalmas válaszcsapást mérhessenek az agresszor- ra, és amikor ezzel egy- időben az általános és tel­jes leszerelés megvalósítá­sára törekednek, mind több és több hívet szereznek a békepolitikának, egyebek között a burzsoázia ingado­zó elemei közül is. A probléma lényege az — írja Burladkij —t hogy megakadályozva a háború kirobbantásáít, képesek le­gyünk maximálisan kihasz­nálni az adott helyzetet a szocializmusért folytatott vi­lágméretű harc érdekében. „Korunkban éppen a béke­harc vált a szocializmusért vívott küzdelem legfonto­sabb feltételévé. Ez a múlt év októberi Karib-tengeri események legfontosabb ta­nulsága a kommunista vi­lágmozgalom taktikájára nézve”. „Ha nem sikerült volna elhárítani a termonukleáris összecsapást, akikor függet­lenül az egész világot érin­tő következményektől, a kubai népnek kellett volna elszenvedni az első csapá­Moszkva (MTI). Nyugati hírügynökségek Moszkvából keltezett jelen­tései szerint szerdán meg­történtek az utolsó simítá­sok az atomfegyverkísérle­tek beszüntetésére vonatko­zó egyezmény tervezetén. Harriman, Hailsham és Gromiko a szerdai ülésen részletes é§ kimerítő meg­beszélést folytatott. Továb­bi találgatások folynak ar­ról, hogy az egyezményter­vezetet mikor írják alá és Harriman mikor indul visz- sza Washingtonba, hogy a Kennedy-kormányzat a sze­Nixon az NDK fővárosában Berlin, (MTI) Richard Nixon, volt ame­rikai alelnők és elnökjelölt, szerdán több órás látoga­tást tett a demokratikus Berlinben. Nixon, akit út­jára sok amerikai és nyu­gatnémet újságíró elkísért, igyekezett féltűnést kelteni. Később a volt amerikai al- elnök feleségének és az AP egyik tudósítójának kí­séretében ismét átment az NDK fővárosába. Tíz évvel ezelőtt szer­vezte meg Fidel Cast­ro a forradalmi Július 26 mozgalmat. Ötödfél századdal ezelőtt Kolumbusz átkelt az At­lanti-óceánon, s megnyitotta Amerikát az arany és föld után sóvárgó spanyol con- quistadorok hadai előtt. Azóta sem szűnt meg az amerikai népek kifosztása. Egymást követték az ibériai nemesek, az angol kalózok, a francia kalandorok és végül az észak-amerikai imperia'istók. Az ő bűnük, hogy több mint kétszáz- millió latin-amerikai mind sok egyikét, lényegében Kubában minden élőlény elpusztult volna. Milyen forradalomról lehetett vol­na szó ezek után?” — teszi fej a kérdést Burlackij. A szocialista országok világméretekben mindenek­előtt gazdasági sikereikkel járulnak hozzá az új rend­szer megszilárdulásához. Ezt a politikát Lenin hirdette meg. A kommunistáknak nincsenek kétségeik afelől, hogy a békés gazdasági versenyben a szocialista rendszer győzelmet arat. „A kínai vezetők — írja cikkének befejező részében Burlackij — lényegében fi­gyelmen kívül hagyják a kommunista világmozgalom jelenkori harci feltételeinek elemzését. Az, amit ők a kommunista mozgalom ’fő vonalaként’ ajánlanak, tu­lajdonképpen a munkásosz­tály legáltalánosabb felada­tainak felsorolása, a kor­nak és az osztályerők reá­lis viszonyainak figyelem­be vétele nélkül. Ily módon a kínai elvtársák megkísér­lik megfosztani a marxis­ta—leninista pártok politi­káját igazi hatékonyságá­nátus elé terjessze a meg­egyezést. > Mint ismeretes, a szená­tus kétharmados többsége szükséges az egyezmény ratifikálásához. — A kor­mány láthatólag igyek­szik, hogy már elöljáróban legyőzze egyes szenátorok ellenkezését. Rusk ameri­kai külügyminiszter szer­dán a szenátus hadügyi bi­zottsága előtt ismertette a moszkvai tárgyalások me­netét. Az ülés után újság­írók előtt kijelentette: — „Mindannyiunk érdeke, hogy megegyezés jöjjön lét­re az atomfegyverkísérletek kérdésében az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kö­zött”. Rusk korábban a szenátus atomenergia bi­zottsága előtt is kifejtette a kormány álláspontját. A Washington Post csü­törtöki számában cikket kö­zöl, amely megállapítja, hogy a szenátus részéről a javaslat elutasítása belát­hatatlan következmények­kel járna. A lap szerint az atomfegyverkísérletek rész­leges beszüntetésére vonat­kozó egyezmény nem olda­na meg minden problémát, de lelassítaná a fegyverke­zési versenyt és megnyitná az utat a további tárgyalá­sok előtt. a mai napig nyomorban és tudatlanságban él. öt éve egy másik Ko­lumbusz szántén felfedezte Amerikát. Az új Kolum­busz, Fidel Castro a szo­cialista Amerikát fedezte fél, a dolgozó nép örömére. A marxizmus—leninizmus iránytűje vezette át őt a csaták tüzén, az imperia­lista provokációk vészes zátonyain, s az Egyesült Ál­lamok által okozott gazda­sági nehézségek örvényein. A szocialista forradalom érdekében összefogta honfi­társai millióit. Mindegyik kubai átalakított ha?'-i^sk mintegy a felfedezője lett. Magyar államférfiak üdvözlő távirata kubai állam férfiak­hoz Osvaldo Dorticos Torr adó elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnö­kének, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt titkársága tagjának Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Forradalmi Kor­mány miniszterelnökének, a Kubai Szocialista Forra­dalmi Egységpárt Országos Vezet őségé főtitkárának, Havanna Kedves Elvtársak! A Kubai Köztársaság nagy nemzeti ünnepe, az 1953. július 26-i hőstett 10. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében fonó, testvéri üdvözletün­ket és szívből jövő jókí­vánságainkat küldjük önök­nek és Kuba hős népének. A július 26-i hőstettel fémjelzett küzdelemben a kubai nép megdöntötte a zsarnok uralmat, történel­mi győzelmet aratott a külföldi imperialista elnyo­mókat kiszolgáló kegyet­len diktatúra felett. Kuba népe, nagy fiának, Fidel Castro elvtársnak vezetésé­vel, kivívott szabadságának védelmében olyan hősiessé­get tanúsított, mely méltán váltja ki a világ népeinek tiszteletét, mély rokonszen- vét és lelkes együttérzését. Kuba .nép* — büszkén da­colva az imperialisták fe­nyegetéseivel — messze vi­lágító fáklyaként emeli a szabadság és a szocializmus lobogóját. Egyek vagyaink Kubával a népek szabadságáért és békéjéért; a szocializmus győzelméért vívott harcban. Elvtársi üdvözlettel: Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára • Az évforduló alkalmából Péter János külügyminisz­ter táviratban üdvözölte dr. Raul Roát, a Kubai Köztársaság külügyminisz­terét Elmondhatjuk, hogy ma a hétmillió kubai megannyi Kolumbusz. Az új Amerika feltárásá­nak hetedik évfordulója előtt Fidel Castro a nyu­gati félteke úttörőinek aka­ratát fejezte ki, amikor ki­jelentette: „...Nem élhetünk haza nélkül, nem élhetünk sza­badság nélkül, nem élhe­tünk méltóság nélkül, nem élhetünk igazságosság nél­kül, nem élhetünk, ha a gyermekeinknek nincs ke­nyere, nem érdemes él­nünk, ha nincs jogunk! Ezért mondjuk: Haza, vagv halál!” Hétmillió Kolumbusz le­rakta Amerika első szabad területének alapjait, meg­szüntette ott az elnyomást. a nyomort és a tudatlan­ságot. S most hősiesen har­col és eredményesen dol­gozik azért, hogy hazája Amerika földjén az emberi Damaszkusz (MTI) A szíriai baath isták éle­sen támadták Nasszer el­nök hétfőn elmondott Kai­rói beszédét, amelyben az Egyesült Arab Köztársaság elnöke bejelentette, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött nem hajlandó együtt­működni a baath párttal s nem tartja vele megvaló­síthatónak az új Egyesült Arab Köztársaság megala­pításáról szóló április 17—i nyilatkozatot. A szíriai vezetőség merész fordulattal Nasszer elnököt vádolja a hármas arab ál­lamszövetség megteremtésé­nek akadályozásával. Kije­lenti, hogy az április 17 pak­tum elvetése „bűn” az arab egység ellen. „Súlyos történelmi pálfordulásnak" nevezi Nasszer elnök beje­lentését, s azt állítja, hogy a hármasszövetség paktu­mának „megtagadása” nem különbözik attól az 196L szeptember 28-án bekövet­kezett eseménytől, amelyek során a szíriai szeparatis- ták az Egyes üt Arab Köz­társaságból kiszakították Szíriát. A szíriai vezetők A Biztonsági Tanácsban a portugál gyarmatok kérdésének vitája New York (MTI). A Biztonsági Tanács szer­dai második ülésén — amely magyar idő szerint késő este ment végbe — folytatta a portugál gyar­matok kérdésének vitáját. Az első felszólaló Geral- do de Carvalho Silos brazil küldött volt, aki kijelentet­te, hogy Portugália „hajt­hatatlan magatartása” az afrikai országok egyre fo­kozódó ellenséges érzületét váltotta ki, s ezzel olyan feszültséget idézett elő, amely veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát. Bra­zillá reméli — mondotta —, hogy Portugália nem engedi tovább romlani a helyzetet és hajlandó lesz tárgyalásokat kezdeni a fennhatósága alatt álló te­rületek függetlenségének és önrendelkezésének meg­valósításáról. Jacinto Castel Borja fü- löpszigeti megbízott az ülés második szónoka megbé­lyegezte Portugália gyar­mati politikáját, amely „a gyarmati rendszer klasszi­kus példája, a kizsákmá­nyolást a civilizáció ter­jesztésének leple alá rejti’. boldogság csodálatos orszá­ga legyen Az ország termelése évente átlag hét százalékkal nő. S ez csak a kezdet A Legközelebbi évek folyamán a szocialista országok se­gítségével száz iparvállalat lép üzembe a szabadság szigetén, öt év alatt több mint kétszeresére nő majd a villamosáram-termelés. Sok fényt adnak az új vili any telepek, de még en­nél is több világosságot hoz a kubaiaknak a marxista— leninista eszmék gyors ter­jedése. Csupán 1960. au­gusztusától 1962. áprilisáig félmillió példány kelt el Kubában a Kommunista Párt Kiáltványából és két­százezer példány az SZKP programjából. Hétmillió Kolumbusz épí­ti ma a szocialista Ameri­kát a Karib-tengeren, 90 mérföldre a világimperializ­mus fellegvárától, az Egye­sült Államoktól. Miért nem legújabb kőkeménye ezen a helyen elmulasztja meg­említeni, hogy az államszö. vétség felmondásának ki- nyilvánítói között ott vol­tak szíria mostani vezetői is, közöttük Bitar elnök. A nyilatkozat azt állítja, hogy a Szíriai Forradalmi Parancsnokság Nemzeti Tanácsa „tántoríthatatianul ragaszkodik az április 17-i hármas megállapodáshoz”, s célja, úgymond: „az Arab­öböltől az óceánig terjedő arab egység eszméje". „Nasszer elnök hétfői be­széde — ismétli a nyilatko­zat — a hármas szövetség ellen irányuló kairói ma­nőver. Nasszer elnök éppen úgy katasztrófának minősí­ti a Baaht-tal való egyséi- get, mint ahogy a szepara- tisták a Nasszenrel kötött szövetséget”, A szíriai vezetők ezek után kijelentik, hogy haj­landók „fátylat borítani’’ a csütörtökön lezajlott szí­riai Nasszer-barát állam­csínykísérletre, amelynek leverésekor, mint ismeretes a szíriai kormánypárti csapatok sortüzeinek hiva­talos közlemény szerint is több száz halálos áldozata volt; — Július 18-a nem állhalt az unió útjába — hangoztatja a nyilatkozat, majd közli, hogy „Szíria vezetői hajlandók" ismét megkezdeni a tárgyaláso­kat a „forradalmi arab erőkkel”; A Damaszkuszi rádió egyébként szerdán este hi­vatalos közleményt ismerte­tett a néhány órával koráb­ban lezajlott lövöldözésről. Eszerint Nasszer-barát ka­tonák és polgári személyek géppuskával lőtték Damasz- kuszban az elnöki palotát, a rádió-stúdiót és a hadi sereg főparancsnokságának épületét. A tűzharc 45 per­cig tartott, több ember éle­tét veszítette. A libanoni fővárosba érkezett utasok szerint viszont az összecsa­pást a kormánycsapatok kezdeményezték, amikor állítólagos Nasszer-barát katonai csoportokat vettek üldözőbe, (MTI) Megtalálták a Tisza legújabb áldozatát Mint tegnapi lapszámunk­ban közöltük, Hegedűs Má­ria 13 éves cibakháza kis­lány szerdán a 6/2-es gát- örházi szakaszom a Tiszába fulladt A Révkapitányság és a környékbeli halászok nyom­ban munkához láttáik, hogy a szerencsétlenül járt gyer­mek holttestét megleljék. Fáradozásuk sikerrel járt és még aznap — szerdán — előkerült a Hegedűs kislány holtteste. szenvedtek hajótörést az új Kol-umbuszok az imperia­lista blokád, kártevés, zsa­rolás és agresszió vészter­hes hullámai között Azért, mert övék a jövő, s mert testvérként támogatja őket a Szovjetunió és az egész szocialista tábor, meg az­tán szolidáris velük minden haladó ember az egész föl­dön. No meg, mert korunk­nak, a szocializmus és a kommunizmus győzelmes korának hátszele dagasztja a kubai forradalom vörös vitorláit „A forradalmi Kuba, — mondotta N. Sz. Hruscsov a Fidel Castro tiszteletére a moszkvai Vörös téren rendezett: nagygyűlésen, — világítótorony, amely be­világítja Latin-Amerika valamennyi népe előtt a haladás, a szabadság és a boldogulás útját. Az impe­rialisták ezért harcolnak olyan ádázul a kubai for­radalom ellen’’. tói”. Nyugati vélemények a moszkvai atomcsend tárgyalásokról HÉTMILLIÓ KOLUMBUSZ

Next

/
Thumbnails
Contents