Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-24 / 171. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. július 24. Ma kezdődik a KGST csúcstalálkozója lik a végrehajtó bizottság megalakulását és eddigi hét ülésszakának tevékenységét, az elmúlt tizenhárom hónap eredményeit. Ezeket többek között az alábbiakban összegezik: * Megkezdődött az 1970- ig szóló, ötéves és az 1980- ig terjedő húszéves tervek koordinációja; * intenzív munka folyt a szakosítás és a kooperáció elvégzésére; Rakéfakísérlet Az indonéz haditengerészet hivatalos közlemény szerint sikeres kísérletet végzett eev irányítható rakétatípussal. A rakétát felszíni hajóról indították, s a tenger felszínén előre megállapított, a kilövőhely- től több mint húsz kilométernyire lévő célpontba Ingadozik az arab egység az árucsereforgalom egyre inkább annak eszköze, hogy a szocialista országok kölcsönösen kiegészítsék egymás gazdaságát; * megkezdődött a tudományos és műszaki kutatások összehangolása. A szocialista országok közvéleménye nagy érdeklődéssel tekint a KGST ma kezdődő csúcstalálkozója elé. Indonéziában juttatták. A rakétakísérlet helyét és időpontját nem jelölték meg. A haditengerészet közleménye hozzáfűzi, hogy a sikerrel kipróbált rakéta rombolóhajók és nagyobb tengerjáró hajók ellen kedvezőtlen időjárási viszonyok között is bevethető. A moszkvai atomcsendtárgyalásokról Moszkva A KGST csúcstalálkozója, vagyis a tagállamok kommunista és munkáspártjai első titkárainak, valamint kormányfőinek értekezlete ma kezdődik Moszkvában. A rendes évi magasszintű tanácskozás lesz ez, amelyet több mint egy évvel ezelőtt, 1962 júniusában határoztak el az első ilyen jellegű értekezlet részvevői. A szocialista országok életének e fontos eseményére Moszkvába már megérkezett a legtöbb küldöttség. A Kádár János vezette magyar delegáció mellett ott már már az NDK Walter Ulbricht vezette küldöttsége, a Mongol Népköztársaság Cedenbal vezette delegációja, s vasárnap este elindult a szovjet fővárosba a Gheorghiu- Dej vezette román küldöttség is. Ma reggel, élén Todor Zsivkowal repülőgépen Moszkvába utazott a bolgár delegáció. Annak idején a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága kezdeményezte a tavalyi moszkvai tanácskozást. Mai, varsói jelentés szerint a lengyel fővárosban nagyra értékeÉletfogytiglani fegyházra íté'ték G lobit ét Az NDK Legfelső Bírósága kedden délelőtt hirdetett ítéletet Globke nyugatnémet államtitkár perében. A Legfelső Bíróság a vádlottat távollétében háborús bűnösként reá háruló felelősségért,. valamint az emberiség ellen elkövetett bűnökért a nemzetközi katonai törvényszék alapokmányának 6. törvénycikkelye és a büntetőtörvénykönyv 211., 47 és 73. paragrafusa értelmében életfogytiglani fegy- házra ítélte. A vádlottat megfosztották polgárjogaitól és a bíróság döntése szerint őt terhelik az eljárás költségei. Kairó (TASZSZ). Gamal Abdel Nasszer hétfőn az 1952-es évi egyiptomi forradalom 11. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen, mintegy százezer főnyi hallgatóság előtt nagy beszédet mondott. Nasszer kijelentette: az egész arab nemzethez fordul, mivel a jelenlegi szíriai válság legalább annyira komoly, mirt az 1961. őszi szakadás. Az elnök megemlítette, hogy a Baath-párt vezérei Egyiptom és Szíria szövetségének első pillanatától kezdve a szakadásra és a hatalom megkaparin- tására törekedtek. Mi — jegyezte meg Nászszer — szkeptikusak voltunk a Baath-párttal szemben. Világos volt ugyanis, hogy a Baath-párt által elképzelt egység — egyszerű mánőver. Rájöttünk, hogy a Baath-párt csupán a hatáskört akarja megszerezni magának Szíriában. Amikor 1963. április 17-én aláírtuk a kiáltványt a hármas egységről — folytatta Nasszer — nemzeti érzéseinket, az arabok érdekeit. Irak érdekeit, az általunk szorgalmazott hármas egység érdekeit tartottuk szem előtt. A kiáltvány aláírását követően a szíriai Baaíh- pártiak ezt az egyezményt, amelynek a közeledés kiinduló pontjául kellett volná szolgálnia, arra használták fel, hogy csapást mérjenek az egység híveire és likvidálják őket. Az Egyesült Arab Köztársaságnak — mondotta Nasszer — nincsenek többé közös céljai a damaszkuszi rendszerrel. Az a véleményünk — mondotta — hogy a jelenlegi damaszkuszi kormány nem azt a Szíriát képviseli, amellyel aláírtuk a hár- mos szövetség egyezményét. Az EAK és az Iraki Köztársaság között kölcsönös viszonyról szólva Nasz- szer elnök megemlítette, hogy amikor az EAK kormányküldöttséget akart küldeni Irakba, hogy üdvözölje az iraki forradalmat, az iraki forradalmi parancsnokság nemzeti tanácsa minden alkalommal csökönyösen halogatta ezt az utazást. Nem kételkedünk abban, hogy az egység elkeÄ Biztonsági Tanács ülése NewYork (MTI) Hétfőn este — 32 afrikai állam kérésére — összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a portugál gyarmati területeken és a Dél-Afrikai Köztársaságban kialakult helyzetet. , Elsőnek Rudolph Grimes libériái külügyminiszter szólalt fel az Addisz Abeba-! értekezlet országainak nevében. Kifogásolta, hogy Portugália semmibe vette az ENSZ korábbi határozatait Felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy hozzon bojkott intézkedéseket Portugália ellen s ezzel kényszerítse, hogy adja meg a függetlenség és az önrendelkezés jogát afrikai területeinek. Grimes figyelmeztetett arra. hogy az afrikai országok — amennyiben követelésüket nem teljesítik — „önálló akcióba kezdenek” valamennyi független afrikai ország részvételével. rülhetetlen — folytatta Nasszer —, de itt is felül kellett vizsgálnunk néhány tételt. Eleinte valamennyi nemzeti párt együttműködése mellett szálltunk síkra. Ez a koncepció azonban hibásnak bizonyult. Most új álláspontokból kell előre tekinteni. Nem egyesíthetjük az arab országokat, ha mindegyikben saját párt működik ... Ezért meg kell kezdenünk az arab nemzeti mozgalmak egyesítését valamennyi arab országban. Az arab egység megvalósítása érdekében létre kell hozni az egységes arab mozgalmat, amely felölelné mindazokat, okik bíznak az arab egységben és áz arab nemzeti érzésben. Nasszer ezután áttérve az Egyesült Arab Köztársaság belső helyzetére, — hangoztatta az ország iparosításának politikájában az a cél. hogv ne csak az egyiptomi nép. hanem az egész arabcég jólétét errte1- iék Emlftért tett a múlt 11 év alatt elért ciberékről. Ez alatt az idő alatt — mondotta az elnök — 700 úi inert üzemet építettünk. (MTI). Moszkva (MTI) Nyugati hírügynökségek megállapítása szerint a háromhatalmi atomesend- tárgyalásokon hétfőn újabb haladást értek el. Nyugati megfigyelők valószínűnek tartják, hogy néhány napon belül megállapodás születik. A Fehér Ház egyelőire semmiféle hivatalos nyilatkozatot nem tett: az amerikai kormányzat már rég nem tanúsított hasonló „szűkszavúságot”. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy mindenféle találgatásra módot nyújtó bizonytalan információkkal nem akarja veszélyeztetni a moszkvai tárgyalások sikerét. Vonatkozik ez elsősorban az Egyesült Államok szövetségeseire, akiknek „lelkesedése” egyáltalában nem egyöntetű. Itt elsősorban Nyugat-Németország és Franciaország „tartózkodó álláspontjára” gondolnak. Az amerikaiak a szövetséAz amerikaiak nagy figyelemmel kísérik a moszkvai háromhatalmi atom- csend-tárgyalásokat. — Amennyire megítélhető — írja a Washingtoni Star — a kommunisták és mi is, minden bizonnyal a feszültség enyhítésének útjára léptünk. Az amerikai lapok és hírügynökségek e reménykedő jelentéseivel merőben ellentétes az hogy az Egyesült Államok hadi monopóliumainak hívei, akik ellenzik a leszerelést és hidegháborút szeretnének folytatni, készülődnek a várható megegyezés elleni harcra. Múlt szombaton és vasárnap a késő éjszakába nyúló vita folyt a Pentagon épületében arról, hogyan lehetne elhárítani az atomcsend-egvezmény esetleges következményeit — írja a Washington Post kedd reggeli száma. A lap pentagoni tudósítója rámutat, hogy vezető amerikai katonai körök véleménye szerint a további légköri robbantások előnyösek az Egyesült Államok számára. A sajtó az utóbbi napokban mind gyak- I rabban utal arra, hogy a geseket mindenesetre ismételten biztosították, hogy „tiszteletben tartják érdekeiket”; * A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői Moszkvában kedden helyi idő szerint 15.00 órakor folytatták tanácskozásaikat a nukleáris fegyverkísérletek eltiltását kimondó részleges egyezmény megkötéséről. A délelőtt folyamán a szövegező bizottság tartott ülést. A kedd délutáni ülésről kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy további haladást értek el a levegőben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek eltiltását kimondó szerződés megszövegezésében. Ezenkívül folytatták az eszmecserét a feleiket kölcsönösen érintő más kérdésekről Is. A közlemény bejelenti, hogy ma újabb ülést tartanak. nukleáris kísérletek eltiltásának legelkeseredettebb ellensége Lemay tábornok, az amerikai katonai légierők vezérkari főnöke és George Anderson tengernagy, a haditengerészeti erők vezérkari főnöke, akik nemrégen egy szenátor csoporttal tartott titkos találkozón nyíltan felhívták az Egyesült Államok kongresszusát, hogy „nemzet- biztonsági elképzelésekből” hiúsítsák meg a nukleáris kísérletek eltiltásáról szóló egyezmény ratifikálását. Az egyezmény szenátusi jóváhagyásának esélyeit értékelve, számos washingtoni szemleíró már most hangoztatja, hogy az egyezmény keresztülvitele a szenátusban viharos lesz és komoly ellenzékre számíthat. A lapok ezt az ellenzéket az Egyesült Államok nemzetbiztonságáról való gondoskodással magyarázzák, de ha jobban a kulisszák mögé tekintünk, rájöhetünk, hogy ezek az emberek egytől- esvig szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Államok hadianyagipari monopóliumaival — fejezi be tudósítását Szagatyelján. Kinek nem érdeke ? Osztályharc — ÉS II SZOCIÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS Nyugat-Berlinben néhány napja ért véget egyike, az eddig szinte egyedülálló szak- szervezeti kongresszusoknak. Nemcsak az tette egyedülállóvá, hogy ez volt a nyugatnémet szakszervezeti szövetség egyikének ama kongresszusa, melyen az amerikai államfő is felszólalt, hanem mindenekelőtt azért, mert ennek a kongresszusnak határozatait és állás- foglalásait még azok a nyugatnémet körök is helyesléssel fogadták, melyek soha még a legcsekélyebb ro- konszenvet sem tanúsították a szakszervezetekkel szemben. Az építőipari munkások VL kongresszusa volt a 16 nyugatnémet szakmai szakszervezeti szövetség egyikének első olyan kongresz- szusa, amely még a szakszervezetellenes körök számára is kedves elveket tett magáévá. A nyugatnémet szakszervezeti mozgalom már hosz- szabb ideje forrong. A Szociáldemokrata Párt és számos e párt közvetlen befolyása alatt álló szakszervezeti vezető igyekszik már évek óta egységes „új irányzatot” rákényszeríteni a szakszervezetekre. .A szak- szervezetek új politikai elveinek megfogalmazására irányuló utolsó kísérlet a múlt év vége felé megrendezett rendes évi közgyűlésen futott zátonyra. A kongresszus akkor — azoknak nyomására, akiket itt az „osztályfelfogás” híveinek neveznek — elvetette az új szakszervezeti programra vonatkozó javaslatot és heves vita után kompromisszumos megoldásként elhatározta, hogy az idén rendkívüli kongresszust hív egybe, melyen folytatni kellene a nyugatnémet szakszervezetek gazdasági, szociális és kulturális politikája programelveiről szóló vitát. Minden jel arra mutat, hogy ez lehetett a „radikális szárny” utolsó jelentősebb megnyilvánulása és most elérkezett az idő, hogy végre a szakszervezeti programot is összhangba hozzák azzal az irányzattal, melyet a szociáldemokraták már Bad Godesberg-i kongresszusukon meghirdettek. Közvetlenül az építőipari munkások szakmai szövetsége kongresszusának kezdete előtt, a nyugatnémet szakszervezetek szövetségének elnöksége új programtervezetet tett közzé, remélve, hogy ez már nem vált íri olyan vitát, mint az elmúlt kongresszuson. Bár a tervezet lényege teljesen azonos maradt az egy évvel azelőtt elutasított javaslatban foglaltakkal, szerzői remélik, hogy a „de- rad'kali zálódás” folyamata Időközben annyira előrehaladt, hogy az új javaslatot már nem fenyegeti az előző sorsa. A program a társadalmi- politikái és gazdasági célkitűzések felsorolásában ugyan számos olyan részletet tartalmaz, amely nem csak az előző elutas'tott tervezetben szerepelt, hanem még abban is, melyet a nyugatnémet szakszervezetek 1949-ben alapító kongresszusukon elfogadtak. Alapvető irányzatát és következetlen megfogalmazásait illetően azonban az új program semmiképp sem elégítette ki azokat a követeléseket, amelyeket a fémmunkások szakszervezete támasztott, midőn a tervezet kidolgozása alkalmazását követelte. Az új program ugyanis sok mindent felhígított, de keveset javított. Jellemző, hogy a program egész társadalmi, politikai és gazdasági részét jelentős mértékben lerövidítették és alapvetően megváltoztatták a feladatok és problémák sorrendjét. A program ugyanis megköveteli a társadalmi termékek igazságos elosztását, a nagy jövedelemmel rendelkezők adókedvezményének megszüntetését, a vállalatvezetésbe való beleszólás jogának kiterjesztését — de már sehol sem követeli a gazdasági és társadalmi berendezkedés alapvető megváltoztatását, melyhez az eddigi program ragaszkodott. . Az új program ugyan még mindig a kartellek hatalmának korlátozását követeli, valamint a gazdasági koncentráció megakadályozását. de első ízben tesza magáévá határozottan a „szabad gazdálkodás” rendszerét és elveit. A szakszervezet e program értelmében még mindig arra az álláspontra helyezkedik, hogy az államnak kell irányítania a beruházási és hitelpolitikát, sőt mi több, hogy valamilyen „keret tervet” is be kellene vezetni, de a „kulcsipar társadalmasítását” csak a végén említi, akkor is mint a „gazdaságiigazgatás és irányítás eszközét”, nem pedig mint a társadalma termék igazságosabb elosztásának, valamint a korszerű társadalmi életformára való áttérés lényegbevágó kérdését Nem vitás, hogy mindezeket és számos más változásokat egyes kommentátorok indokoltnak tartanak és azt állítják, hogy az új program „végérvényesen lefaragja az osztályharc régi függvényeit és véget vet a termelőeszközök társadalmasítása iránti követeléseknek”, melyek még mindig — mint mondják akadályozzák az „új eszmék” meghonosulását. Ez a döntő szakszervezeti fordulat, melyben az osztályharcot ú. n. szociális együttműködéssé kell átalakítani, első jelentősebb ösztönzésiét az építőipari munkások kongresszusán kapta. A szakszervezeti program új tervezését ugyanis ezen a kongresszuson nem azért bírálták, mert túlságosan eltávolodik a szakszervezeti mozgalom eddigi elveitől, hanem azért, mert egyes társadalmi-politikai. valamint gazdasági tételeiben még „mindig túl kevéssé korszerű”. Az építőipari munkások szakszervezetének elnöke, Georg Leber ezért önálló programot fogalmazott meg, amelynek értelmében a szakszervezet gazdasági-politikai célkitűzései lényegében csupán a „társadalmi termék igazságosabb elosztására” és a „döntésben való részvétel jogának kiterjesztésére” korlátozódnak. Nem is csoda, hogy az építőmunkások kongresszusának határozatait nagy elégedettséggel fogadták még a szakszervezetéllenes körök is. Általános a vélemény, hogy ez a kongresszus mutat irányt az egész szakszervezeti szövetség rövidesen megrendezésre kerülő kongresszusának és megerősíti a véleményeket, melyek szerint a „radikális szakszervezeti erők” nem fogják ismételten megakadályozni az új program elfogadtatását. Bár itt a legkisebb nyugatnémet szakszervezeti szakmai szövetségről van szó, az építőipari munkások kongresszusa mindenesetre valóban jellemző és arra a tényre figyelmeztet, hogy a nyugatnémet szakszervezetekben végbemenő forrongás az ú. n. Bad Godes- berg-d irányzat elfogadása felé tendál ’ * 1 '.
