Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-23 / 170. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M / * m A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 170. szám. Ára 50 fillér 1963. július 23., kedd. MA: Munkásgondok—munkásszemmel Áldozatát cserben hagyta Színházi esték Szegeden Hazaindult Moszkvából a magyar küldöttség Látogatás Hruscsov nyaralójában A Kádár János vezette magyar kormányküldöttség vasárnap délben Hruscsov meghívására hajékirámdulé- son vett részt a Moszkva— Volga csatornán. A küldöttség helyi idő szerint 12 óra körül étkezett meg a Himki folyami kikötőhöz és a Makszim Gorkij sétahajóra szállt. Szergej Turutyin, a hajó kapitánya jelentést tett Kádár Jánosnak: a hajó személyzete szeretettel várja a magyar vendégeket A pdros-fehér-zöM zászló alatt hajózó Makszim Gorkij fedélzetén ott volt Kádár János vezetésével a magyar küldöttség: Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Benkei András, Péter János, külügyminiszter, Szipka József moszkvai magyar nagykövet, — ott volt Nyíkita Hruscsov és családjának számos tagja, közöttük Alekszej Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője és félesége, Rada Hruscsova, Leonyid Brezsnyev és felesége, Anasztasz Mikojan, Jekatyerina Furceva és Nyikolaj Firjubin, Szergej Asztavin, a külügyminisztérium 5. európai osztályának vezetője, Georgij Gye- rryiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar küldöttség tagjain kívül ott volt a hajókiránduláson Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának július 24-én • szovjet fővárosban megkezdődő tárgyalásaira érkezett Moszkvába. Ugyancsak ott volt az átutazóban levő Szarka Károly külügyminiszterhelyettes és Dobozy Imre, az Írószövetség titkára, akik a kubai július 26-i ünnepségekre utaztukban a szovjet fővárosba érkeztek. A sétahajó kellemes időben, magyar népi muzsika hangjai mellett indult el a Moszkva—Volga-csator- nán a Volga felé. A Himki folyami kikötőben össze- sereglett tömeg éljenzéssel és tapssal köszöntötte Hrus- csovot és Kádár Jánost. A későbbiekben a folyó két partján a sok ezer kiránduló és strandoló moszkvai mindenfelé felismerte a 6z»vjet és magyar vezetőket, s a víziből, a víz partjáról mosolyogva integettek a hajó felé. Hruscsov, Kádár János, a küldöttség tagjai és a szovjet vezetők örömmel viszonozták az üdvözlést. A hajón Hruscsov ebéden látta vendégül a küldöttség tagjait és a kíséretükben lévő személyeket. Ezután a hajó kifutott az úgynevezett „moszkvai tengerre”, a nagy víztároló tükrére, majd egy festői nyírfaligetnél kikötött. A Zeljonij Misz (Zöldfok) közelében lévő nyírfaligetiben Hruscsov Kádár János társaságában hosz- szabb sétát tett. Ezután a szovjet és a magyar vezetők egy Meteortípusú szárnyashajóra szálltak. A Meteor 70 kilométeres sebességgel száguldott vissza Moszkvába a csatorna vizén. Hruscsov meghívta Kádár Jánost, Apró Antalt, Fehér Lajost és Fock Jenót, látogassanak el Moszkva környéki nyaralójába. A magyar vezetők köszönettel elfogadták a meghívást A küldöttség és a kíséret többi tagja a, szovjet—amerikai atlétikai mérkőzésre indult a Lenin-stadionba. A stadion kormánypáíío- lyában Hruscsov és Kádár társaságában foglalt helyet Averell Harriman. az Egyesült Államok külűgyminisz- terhelyettese és Foy D. Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete is. Búcsúztatás a moszkvai Kijev pályaudvaron Hétfőn reggel Moszkvából Budapestre utazott a Magyar Népköztársaság párt és kormányküldöttsége, amely tíz napos hivatalos látogatást tett , az SZKP Központ] Bizottsága és a szovjet kormány meghívására a Szovjetuniban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Moszkvában marad, hogy részt vegyen a szerdán, 24-én kezdődő KGST- csúcsértekezleten. A szovjet főváros Kijevi- pályaudvarán a küldöttséget Brezsnyev, Hruscsov, Kirilenko, Mikojan, Sver- nyik, Voronov, őriéin, Jef- remov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, illetve póttagjai; Andropóv, Jemicsev, Ilji- csov, Rudakov, Seljepin és Tyitov, a Központi Bizottság titkárai: őromiko külügyminiszter, a szovjet kormány és tábornoki kar több tagja; Pjotr Fedoszejev, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke. Kliment Vorosilov, a Legfelső Tanács elnökségének tagja; Andrej Grecsko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsáéira; Georgij Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarorszá-, gi nagykövete és mások I búcsúztatták. Ott volt a pályaudvaron a moszkvai magyar kolónia csaknem teljes számban, 9 részt vett a búcsúztatáson Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese is, aki ugyancsak a KGST-tanács- kozásra érkezett Moszkvába. A magyar küldöttséget a határig elkíséri Alekszandr Orlov külügyminiszterhe- lyettes, Andrej Gorcsakov, a Központi Bizottság helyettes osztályvezetője és Fjodor Molocskov, a külügyminisztérium protokoll- csztályának vezetője. A szovjet főváros utcáin többezer moszkvai dolgozó búcsúztatta a küldöttséget. Amikor a delegáció gépkocsioszlopa a pályaudvar előtti hatalmas térre érkezett. magyar és szovjet zászlókat lobogtató, éljenző. tapsoló tízezrek köszöntötték Hruscsovot és Kádár Jánost. A felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentéstétele után felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Hruscsov és Kádár János megszemlélte a felsorakozott díszalakula(Folytatás a 2. oldalon) MAGYAR-SZOVJET KÖZÖS NYILATKOZAT A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának meghívására 1963. július 10—22-ig baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Szovjetunióban való tartózkodása alatt tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott és ellátogatott Tas* kentbe, Irkutszkba és Bratszkba. 1. A magyar és a szovjet fél a tárgyalások során tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, az új társadalom építésén fáradozó két ország pártjának és kormányának tevékenységéről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége őszinte elismerését fejezte ki a kimagasló eredményekért és nagyszerű tervekért, amelyekkel a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak Lenini Központi Bizottsága vezetésével szilárdan halad előre a kommunista társadalom teljes felépítésének útján. A magyar nép szívből örül a szovjet ^munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek áldozatos, hősies munkája eredményeinek. A szovjet nép alkotó munkájának köszönhető, hogy a Szovjetunió ma a világ legfejlettebb országainak egyike, amely a gazdasági élet számos területén elérte, sőt túlszárnyalta a kapitalista országok vezető hatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat. Különösen kitűnik a Szovjetunió fölénye és elsőbbsége a világűr békés felhasználásában elért tudományos és technikai eredményekben, amelyek új távlatokat nyitnak a világ- történelemben. A magyar küldöttség hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak nagy jelentősége van a lenini elveknek a népgazdaság párt- és állami irányításában való alkalmazásában, ellenőrzésének fejlesztésében, valamint a párt ideológiai tevékenységének fokozásában. A szovjet fél nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Központi Bizottsága vezetésével, kimagasló sikereket értek el a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, erkölcsi és politikai egységük megszilárdításában. A magyar nép életében történelmi jelentőségű esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresz- szusa, amely kifejezésre juttatta a párt sorainak megbonthatatlan egységét, a párt rendíthetetlen hűségét Marx és Lenin tanításaihoz. A szovjet emberek őszintén örülnek a magyar nép kimagasló eredményeinek, a. Magyar Szocialista Munkáspárt állandóan növekvő tekintélyének, a Magyar Nép- köztársaság szocialista társadalmi viszonyai zavartalan fejlődésének. A Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország gyorsütemű politikai, gazdasági és kulturális fejlődése igazolja azt a marxi—lenini tételt, hogy a szocialista országok többé kevésbé egyidejűleg, azonos történelmi korszakban érkeznek el a kommunizmus időszakába. E cél elérésében, a belső erőforrásoknak és az egyes . országok lehetőségeinek legmesszebbmenő felhasználása mellett, fontos szerepe van a termelés szakosításának és az együttműködés további bővítésének, a szocialista világpiac adta lehetőségek hatékony felhasználásának, a nemzetközi szocialista munkamegosztás további szélesítésének. Mindkét fél megállapította, hogy ezen együttműködés előnyeinek felhasználásával egyfelől a szocialista testvéri közösség minden egyes országa teljes mértékben mejőrzi szuverénitását, másfelől nemcsak saját erejére, hanem az egész testvéri közösség segítségére is támaszkodik. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a többi tagországgal együttműködve, továbbfejlesszék a népgazdasági tervek, a termelés egybehangolását és a kollektív gazdasági együttműködés szakosításának más formáit A felek kifejezésre juttatták, hogy a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai eredményesen fejlődnek. E kapcsolatok a teljes egyenjogúságra és a két ország szuverénitásának tiszteletbentartására épülnek. A tárgyalások során hangsúlyozták a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió gyümölcsöző, baráti, a két ország népei létérdekeinek megfelelő gazdasági együttműködés nagy fejlődését. Állandóan növekszik a két ország árucsere-forgalma. Többek között, mindkét fél megállapította, hogy a magyar timföld és a szovjet villamosenergia egységes termelési ciklusban való felhasználására vonatkozó aluminiumegyezmény egyik ragyogó példája a mindkét ország javát egyaránt szolgáló baráti, gazdasági kapcsolatoknak. Hangsúlyozták, hogy a továbbiakban kívánatos újabb ilyen hosszúlejáratú megállapodások létrehozása a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak különböző területein. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió távlati népgazdasági terveinek egyeztetése érdekében jelenleg folyó munkának. A felek szükségesnek tartják a tudomány, a kultúra és a művészet területén dolgozók utazásainak, a filmek és sajtókiadványok cseréjének, a rádió és a televízió kapcsolatainak további bővítését. Mindkét fél kedvezően értékeli a magyar és a szovjet társadalmi szervezetek, üzemek és tanintézetek, testvérvárosok és megyék sokoldalú kapcsolatainak fejlődését. A kulturális együttműködés fejlesztésében és a tapasztalatok cseréjében mind nagyobb feladat vár a magyar—szovjet és a szovjet—magyar baráti társaságokra. 2. A tárgyalások során eszmecsere folyt a Jelenlegi nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseiről. Az eszmecsere igazolta, hogy a felek egyetértenek a mai nemzetközi helyzet értékelésében és abban, hogy eltökélten folytatják harcukat az új háború veszélye ellen, a tartós világbékéért. Mind a Magyar Népköztársaság, mind a Szovjetunió külpolitikáját a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvei •vezérlik. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy az imperializmus ragadozó természete nem változott és így még mindig fennáll az a veszély, hogy termonukleáris világháborút robbant ki. Az imperialista körök egyre jobban fokozzák a nukleáris fegyverkezési hajsza ütemét Ilyen körülmények között a szocialista államok kénytelenek maximális éberséget tanúsítani és megfelelő intézkedéseket foganatosítani védelmi erejük fokozására. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának meggyőződése, hogy a szocialista államok e védelmi politikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista testvéri közösség országai biztonságának és elősegíti az általános béke biztosítását. A felek határozottan elítélik az imperialista hatalmaknak külföldi területek, valamint a tengerek rakéta- kilövő terekké való átalakítására irányuló tevékenységét és állandó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a népek jogos követeléseinek megfelelően rakéta- és nukleáris fegyverektől mentes övezetek jöjjenek létre, Magyarország és a Szovjetunió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább folytatják a rakéta- és nukleáris fegyverkezési hajszát. A magyar és a szovjet kormány kötelességének tartja, hogy figyelmeztessen arra, milyen veszélyes következményekkel jár az, ha atomfegyverhez juttatják a nyugatnémet militaristákat és revansistákat, akik mérhetetlen szenvedéseket okoztak már a Szovjetunió, Magyarország és más európai országok népeinek. Mindkét fél úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei által folytatott revansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a politikának a nyugati államok részéről történő bármiféle támogatása csak fokozza az európai és a világbékét fenyegető veszélyt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya az ez év januárjában kötött francia—nyugatnémet szerződést úgy tekinti, mint bizonyos francia körök veszélyes lépését; amellyel a francia nép és más európai országok népeinek érdekei ellenére a nyugatnémet revansista erőkkel való összeesküvés útjára tértek. Ha valóra válnának a Nyugat-Németországnak nukleáris fegyverhez juttatására vonatkozó tervek, új helyzet állna elő Európában és ez újabb intézkedéseket követelne a szocialista államoktól. El kell tüntetni a második világháború maradványait, alá kell írni a német békeszerződést és ezen az alapon rendezni-kell a nyugatberlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki, hogy lehetséges e kérdést a nyugati államokkal egyetértésben megoldani, ha az utóbbiak készek lesznek józanul és ésszerűen cselekedni, figyelembe- véve a ténylegesen kialakult helyzetet és a két szuverén német állam, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés megkötése alapján rendeződne a nyugat-berlini helyzet is. Nyugat-Berlin semleges, szabad város státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kérdés rendezéséhez és a maguk részéről minden szükséges lépést megtesznek, hogy biztosítsák a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul megoldódjék a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek örökre szóló megtiltása. Minthogy a nyugati hatalmak a végtelenségig el akarják húzni az e kérdésben folyó tárgyalásokat, ürügyként követelik az úgynevezett nemzetközi ellenőrző állomások létrehozását a földalatti atomkísérletek megszüntetésének ellenőrzésére, bár tudományosan és gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen ellenőrző állomásokra nincs szükség. A Magyar Népköztársaság kormánya osztia a Szovjetunió kormányának azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állomások létrehozására vonatkozó követelése ilyen körülmények között a NATO-országok bizonyos köreinek ama törekvéseiről tanúskodik, hogy kémkedés céljából megteremtse a Szovjetunió területére való behatolás csatornáit, amit éppen a béke védelme érdekében nem szabad megengedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormányának azzal a javaslatával, hogy mivel a nyugati hatalmak lehetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel folytatott összes kísérletek (Folytatás a 3. oldalon) /
