Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

1963. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sikeresen öntöznek a kisújszállási közös gazdaságok A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata Ä kisújszállási Népi El­lenőrzési Bizottság május elején megvizsgálta a má­sodik ötéves terv öntözéses beruházásait. A népi ellen­őrök megállapították, hogy a város közös gazdaságai jól hasznosítják az állam nyújtotta segítséget Kisújszállás ossz szántóte­rülete 27 178 hold. Ebből az idén 8484 holdra kötöttek öntözési szerződést a tsz-ek ' a helyi vízgazdálkodási tár­sulattal. A Búzakalász Tsz jól gazdálkodik a vízzel. A korábbi évek gyakorlatától eltérően az idén már ápri­lis végén megkezdték a 169 kát. holdnyi legelő öntözé­sét. Ennek eredményeként az első kaszálásuk nagy mennyiségű gyepszénát adott — holdanként két má­zsával többet, mint az ön- tözetlen legelő. A széna első betakarítása után mindjárt megkezdték a legelő szakaszos öntözé­sét, a rajta termett íű sza­kaszos kaszálását és eteté­sét. így a tsz folyamatos zöldtakarmánnyal tudja el­látni szarvasmarháit, majd 1800 juhnak év végéig ele­gendő legelőt tud biztosí­tani. A Bűzakalász Tsz az idén 1758 hold öntözésére szer­ződött. König István fő- agronómus szakszerűen irá­nyítja a több nagy gyakor­lattal rendelkező öntözéses szakember munkáját. Sz. Máté Mihálv például tizen­öt éve végzi a rizs és a fü- veshere-félék öntözését. Barta Endre a szántóföldi öntözőtelep vezetője a hat­hónapos tanfolyam elvégzé­se után sikerrel oldja meg feladatát. A tanács által szervezett téli tanfolyamo­kon harminckét személyt képeztek ki öntöző szak­munkássá, akik a gyakor­latban igen jól megállják helyüket. Az öntözéses gazdálko­dást eredményesen segíti az anyagi érdekeltség bevezetése. Az elárasztott telep után a munkaegység­járandósághoz plusz tíz százalék jutalmat kapnak az ott dolgozók. Ezenkívül, a terven felül termelt mennyiségnek 40 százalékát kapják meg az év végén. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálata megálla­pította, hogv a város többi szövetkezetei is nagy erőfe­szítéseket tesznek az öntö­zésért. A Dózsa Tsz például 1273 hold víz-ellátására szerződött. Gépei két mű­szakban éjjel-nappal üzemelnek. Kiemelkedő eredményt ér­tek el a 'kapásoknál, eddig 585 holdat árasztottak el. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság megfelelőnek talál­ta az Ady Tsz öntözését. Itt a lucematáblákat rend­szeresen öntözték, így ta­valy négyszer kaszálhatták. Az idén is négy kiváló ter­mést tudnak róla betakarí­tani. Az Ady Tsz 55 holdon kertészkedik, 26 hold para­dicsomot, 10—10 hold pap­rikát, káposztát és dinnyét termel. Július 10-ig több mint 250 mázsa export mi­nőségű paradicsomot érté­kesíthetett kilogrammon­ként 9—4 forintos áron. A népi ellenőrök meg­vizsgálták a helyi vízgaz­dálkodási társulat munká­ját is. Ellenőrizték, hogy mit tettek az öntözés fej­lesztéséért. Megállapították, hogy a társulat az idén be­fejezte a Kontai magas* vezetésű csatorna építését, mely 14 kilométer főcsatornából és 9 kilomé­ter mellékcsatomából áll. Ez öt gazdaság területét látja el öntözővízzel. Az idén 1500 hold kapás- és pillangósnövény vízellátá­sára szerződtek az érintett gazdaságok. Az öntözhető terület 3800 holdra fejleszt­hető, ha a társulat meg tudja szüntetni a szivár­gást. A csatorna igen nagy elő­nye, hogy gravitációs úton szállítja a vizet, ezáltal sok gépet és emberi munkaerőt tesz fölöslegessé. A társulat hétéves távlati tervében szerepel a nagyréti főcsa­torna megépítése 3,5 millió forintos költséggel. E ma­gasvezetésű csatorna kikap­csolja a Villogó belvízcsa­tornát az öntözésből, s ez­által újabb 17 gép és több szakember lekötését teszi fölöslegessé. A távlati terv­ben a társulat füvesíteni, fásítani akarja a csatornák partjait, s újabb gépeket akar beszerezni. A vízgazdálkodási társu­AUGUSZTUSI ELŐZETES Már elöljáróban megál­lapíthatjuk, hogy igen gaz­dagnak, változatosnak ígér­kezik a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház augusztusi programja. Ne­gyedikén a művelődési ház és az IBUSZ szervezésé­ben hajókirándulás lesz Tiszapüspökibe, melyen a művelődési ház tánczeneka­ra szórakoztatja a résztve­vőket. A kirándulás díja — a finomnak ígérkező halászlével együtt — 30 forint. Ugyancsak 4-én, es­te 8 órakor mutatja be az újszászi művelődési ház­ban műsorát a Tisza Tánc- együttes. Hetedikén este 8 órakor egy finnországi táncegyüt­tes mutatkozik be Szolno­kon. Tizenkilencedikén a Szig­ligeti Színház együttese a szandaszöllősi Petőfi te­remben a „Kisasszonyok a magasban” című darabot mutatja be. Ugyanezen a aason, délután 5 órakor, a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő Szol­noki Cukorgyárban ad ün­nepi műsort a művelődési ház kamarakórusa, Budai Péter vezetésével. Idáig még nem rögzítet­ték a teljes augusztus 20-i, Alkotmány-ünnepi kultu­rális programot. Annyit azonban már most elárul­hatunk, hogy a Szolnoki Helyőrségi klub és a mű­velődési ház a szabadtéri színpadon vidám műsoros estet szervez. Annabál/ agusztus 27-én, a „Ságvárin” kívül a Kol- tói Anna úti kultúrotthon- ban lesz, 25-én pedig a debreceni Csokonai Szín­ház operaegyüttese ven­dégszerepel Bizet: Carmen című operájával Szolno­kon. A karcagi Déryné Művelődési Házban 31-én kerül sor a Tisza Tánc- együttes, a vegyeskar, a szimfónikus zenekar és népi zenekar új műsorá­nak bemutatóién* latnál Karsai László öntö­zéses agronómus szaktanáccsal látja el a termelőszövetkezeteket. Létrehozták a szaktanács- adói csoportot, mely a me­zőgazdasági osztály veze­tőjéből, a kísérleti intézet munkatársaiból és az álla­mi gazdaság agrármérnö­kéből áll. A népi ellenőrök negatív jelenséggel is találkoztak. Az öntöző gazdaságok nem kellő szakszerűséggel és esetenként a gazdaságosság figyelmenkívül hagyásával hasznosítják a vizet. Néha túlkapások is történnek. Ezért a társulat vezetősége vízórarendet állított fel és szigorúan ellenőrzi az egyes gazdaságoknak juttatott fel­használható víz mennyisé­gét. Természetesen számol­nak azzal is, hogy a nyári hőség idején nagyobb a pá­rolgás és a szivárgás, ez azonban a vízellátást szá­mottevően nem befolyá­solja Oros László NEB elnök Aprótermetű halász „óriás“ zsákmánya A szolnoki Halászati Tsz legkisebb termetű halásza a 34 éves Csanádi Kálmán, a Tisza vezsenyi szakaszán a hét végén két harcsa­óriást fogott. Pénteken reg­gel egy 30 kilós harcsa ke­rült a varsájába. Ugyan­azon a helyen szombaton reggel egy 210 centiméter hosszú, 60 kilogrammos harcsát szedett ki a háló­ból. A rendkívül erős halat csak fáradságos munkával tudta a partra vonszolni. Szombati fogásával Csaná­di Kálmán tartja a tsz idei rekordját. Az óriás harcsát szomba­ton délelőtt Budapestre szállították. Útnak indult az első görögdinnye A jászfényszarui MÉK átvevőtelepan pénteken délután vették át az első idei görögdinnyét a helyi termelőszövetkezetektől. A Sugár Baby elnevezésű, új görögdinnye-fajta sajátos­sága, hogy korán érik és 3—4 kilogramm átlagsúlyú. A mézédes görögdinnyét a Szabadság és Lehel Kürt Tsz csányi dinnyései ter­melték. A pénteki szállítmányból egy-egy vagonnal adtak fel az NDK-ba és Csehszlová­kiába. Szombaton az ex­port igényeken kívül Szol­nokra is küldtek görög­dinnyét. Hatszázezer forint közvilágításra Szolnokon a 4-es számú főközlekedési- és 32-es számú összekötő útkereszteződéstől, az úgynevezett Kolozsvári hídig terjedő szakasz, új közvilágítási hálózata még ebben az évben elkészül. A mintegy hatszázezer forint értékű beruházás szerelési munkálatait a TITÁSZ végzi. Ezen a vona­lon valószínűleg ostornyeles megoldásban, higany­gőzlámpákat helyeznek el. amely a korszerű és ol­csó világítási technika követelményeinek teljes mér­tékben megfelel. CIKKÜNK NYOM A N Lapunk július 10-1 szá­mában „Mocsár Szolnok szívében” címmel cikket közöltünk, amely részben a Népbüfé tarthatatlan ál­lapotával, részben a Kos­suth tér 5 szám alatti új bérház pincéjének sorsával foglalkozott. írásunk nyomán a Szol­nok és Vidéke Vendéglátó­ipari Vállalat igazgatója vizsgálatot indított és an­nak eredményéről az aláb­bi tájékoztatást juttatta el szerkesztőségünkbe: „A vállalat 1963. évi hálózatfejlesztési és korszerű­sítési terveiben szerepel a szolnoki Népbüfé átalakítá­sa. A tervek alapján a jelenlegi üzem helyén modern, elsősorban étkezési igényeket kielégítő, gyorskiszolgáló büfé létesül. Az ételek mellett palackozott üdítőitalok, palacko­zott bor, csapolt és palackozott sör értékesítésével álla­nak a fogyasztók rendelkezésére. A korszerűsítés után a büféből kivonjuk az égetett szeszesitalokat és a hordós bort is. A szükséges munkálatok elvégzésére a vállalat irá­nyító szerve az Építőipari és Javító Vállalatot jelölte ki, amely a július 12-én folytatott személyes tárgyalá­son jegyzőkönyvben vállalt kötelezettséget arra, hogy a kivitelezési munkálatokat 1963. szeptember hó 1-én megkezdi és azt 1963. decetnoer hó 15-én befejezi”. Barta László igazgató A Kossuth tér 5 szám alatti új bérház pincéjé­nek sorsát illetően a Köz­ponti Döntő Bizottság 1963. július 8-én kelt tár­gyalási jegyzőkönyvéből idézünk: „A szakértő közölte, hogy a kivitelezési hiba on­nan adódott, hogy a talajvíz elleni szigetelést a Szol­nok megyei Állami Építőipari Vállalat télen végezte, továbbá, hogy megfelelő szakmunkásai nincsenek. — Kétségtelenül megállapítható, hogy a vízbetörések ki­vitelezési hibából származnak. A tervek hibátlanok. A talajvízszint lesüllyesztése két hét alatt elvégezhető, a hiba teljes kijavítása körülbelül három hónapot vesz igénybe. Ideiglenes raktárak két hét alatt készíthetők. i.. A megyei tanács tervosztálya, mint felperes, az ideiglenes raktárak és pincék ugyanolyan méretét kéri, (joint a használhatatlanok, mert a terület feltétlenül szükséges”. A Központi Döntő Bi- következő végzést hirdet­zottság e per ügyében a te ki: „1. A 15/1962. (V. 6.) Korm. sz. rendelet 28. §. 3. bek. alapján kötelezi az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot, hogy a Szolnok, Sólyom utcai 40 lakásos lakóépület víz alatt álló lakáspincéi és élelmi­szer raktárai miatt, ideiglenes hatállyal készítsen az épület udvarán tároló helyiségeket. A teljesítés határ­ideje 1963. július 31. 2. Ugyancsak kötelezi a vállalatot arra is, hogy a pincék víztelenítését és a szigetelés rendbehozatálát 1963. július 18-án kezdje meg és a javítást 1963. év ok­tóber 15-ig fejezze be”, Hogyan lett U Thant szövetkezeti elnök ? A jászberényi tanítóképző felvétel erőinek történelmi műveltségéről Tavaly jelent meg Ka­zan faaki sz görög író regé­nye, az Akinek meg kell halnia. Ennek a könyvnek lelkes tanítója jutott az eszembe, amikor a jászbe­rényi tanítóképző felvételi vizsgáinak tapasztalatairól beszélgettem Fábián Zoltán tanárral. — Nincs a gyere­keknek történelmi valóság­érzékük — mondta lesúj­tottam — Csodálkoznak, ha azt hallják, hogy. a közép- koreleji földesúr nem ba­rokk palotában lakott, vagy hitetlenkednek, amikor a 25 holdas jobbágytelekről hal­lanak. Nagyon hiányzik a szemléltetés. A negyedikes könyvben még egy kép sincs. — És itt gondoltam a kis görög tanítóra, aki lejátszotta gyerekeivel a marathoni csatát. (Persze, könnyebb dolguk volt tanít­ványainak, mint az ősök­nek; ezúttal ugyanis a szé­kek képviselték a perzsa túlerőt.) A kép, amit a másfélszáz nappali és esti tagozatra pályázó történelem vizsgái alapján kialakíthattunk, még ' annak betudásával 6em éppen szívderítő, hogy tanítónak kevés jó tanuló jelentkezik. Ez persze ért­hető is, ha a rendkívül cse­kély kezdőfizetésre gondo­lunk. De még így a tehet­ségesebbje távollétében isi a jó átlaggal akad dolga a vizsgabizottságnak. Vagy­is azzal a réteggel, amely leginkább bíztatja általános következtetésekre az em­bert. Tehát a legnagyobb haj az összefüggések konkrét ismeretének hiánya. Azt mindenki tudta a je­lentkezők közül, hogy mi­lyen társadalmi alakulatok­ban fejlődött az emberi­ség, de jóval kevesebben vázolták csak a különböző társadalmi típusok jellem­vonásait, felbomlásuk okait és az új formába átvitt tulajdonságokat. Hogy ez elsősorban a szemléltetés hiányéiból ered, mutatja az irodalmi vizsga is. Itt ugyanis az egyes korokban könnyebben sikerült a vizs­gázóknak eligazodni, hiszen segítette őket a konkrét mű, az akkor élt író vagy költő. Persze, nem ártana ala­posabb tárgyi tudásra sem alapozni a fiatalok tör­ténelemszemléletét, mivel enélkül nehéz tartalommal kitölteni a történelmi ma­terializmus törvényszerű­ségeit. Némelyik jelentkező megdöbbentő tájékozatlan­ságot árult el: volt, aki úgy vélte, hogy a Tanácsköz­társaságot Hitlerék verték le, de akadt olyan is, aki mohácsi vészben német— magyar győzelmet látott a tőrok felett Ez utóbbi fél­reértésnek — bármennyire kedvező lehetőségeket is csillogtatott volna meg egy­koron a helyzet ilyen ala­kulása — éppen úgy nem örülhetünk, mint annak, hogy a káli vizsgázó mit- sem sejtett a 48-as szabad­ságharcnak a község hatá­rában lefolyt nagy csatá­járól. Úgy vélem ez utób­bi a súlvogabb tünet, hiszen a történelmi érdek­lődés teljes hiányát bizo­nyítja. Márpedig a törté­nelemtanítás célja nem me­rül ki az emberek művelt­ségének növelésében. Ah­hoz, hogy eligazodjunk a világban, ahhoz, hogy em­beri öntudattal éljünk, tud­nunk kell, honnan jövünk. Szükségünk van mindazok­nak a küzdelmeknek a tör­ténetére, amelyet az embe­riség dolgozó osztályai foly­tattak előbb" a létért, aztán már a boldogulásért, hiszen különben nem kerülhetjük el az egyszer már megjárt buktatókat. De nem lehetsé­ges az újfajta ember vagy nemzet kialakítása sem anélkül, hogy mindaz, ami érték, népünk múltjában ne formálja embereink karak­terét. Ezt az összefüggést bizo­nyítja, hogy ilyen körül­mények között a tanulók érdeklődése megelégszik a múlt néhány romantikus eseményének dédelgetésé- vel, s U Thant-ot hajlamos szövetkezeti elnöknek mi­nősíteni. A példá persze kirívó, de figyelmeztet a történelemoktatás bizonyos szürkeségére. A hibákat fe­lesleges mindjárt a köny­vekben keresni, hiszen a tankönyv sohasem válhat magazinná. így tehát a ta­nárra vár elsősorban a fel­adat. hogy egy-egy esemény vagy személyiség színes be­mutatásával. az esetleg oda­illő műalkotások ismerteté­sével olyan csomópontokat hozzon létre, amelyek nem­csak jellemzik áz illetőket, de megragadják a diák csa­pongó fantáziáját is. Az elvi következtetések ebben a korban még eléggé nehe­zen megemészthetők, éppen ezért az sem ártana, ha — módjával ugyan — nagyobb fontosságot kapna a tan­anyagban egy olyan ki­emelkedő személy, akiért a fiatalok lelkesedhetnek. Amiként a mai köz­életet megelőzte a tör­ténelem, úgy iskolája a politizálásnak a história­tanulás. Annak idején a gyerekek nemcsak Vin- netou-t, de Árpád vezért vagy Rákóczi Ferencet js alakították játszadozásuk közben. Ahhoz, hogy ismét megéledjen ez a történeti lelkesedés, elengedhetetlen emberközelségbe hozni az egykori eseményeket. Hi­szen a mai politikában is csak úgy válik alapossá az eligazodás lehetősége é* igénye. Tompa László

Next

/
Thumbnails
Contents