Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI szoinok Ai * ­A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 169. szám. A.ra 60 fillér 1963. július 21., vasárnap. MA: Szúrás> nagy adag méreggel Jász-Kun Kakas Ki mint él, úgy ítél A zt mondják: „ki mint él, úgy Ítél.” Az „élés” végeredményben a munkával kezdődik. Nem­csak azért, mert munka nélkül nem létezhet társa­dalom, mert az ember élete tevékeny idejének jó részét a munkahelyén tölti el, ha­nem azért is, mert vég­eredményben a saját és társadalma életkörülmé­nyeinek kulturáltsága java­részt attól függ, hogy ő és társadalma hogyan dolgo­zik. Népünk is azért ér­hette el eddigi kiváló ered­ményeit az anyagi és szel­lemi életben, mert a mun­ka kultúráját is emelte. De ezzel korántsem mondjuk azt, hogy a szocialista mun- kaerkölcs általánossá vált. Jóllehet leraktuk a szocia­lizmus alapjait, a szocia­lista erkölcs azonban még nem hatolt be eléggé mé­lyen az emberek gondolko­dásába, még nem irányítja eléggé cselekedeteiket. A szocialista típusú ember, a szocialista munkaviszony kialakítása éppen ezért napirenden lévő feladat. Engels azt mondja, hogy az emberek erkölcsi nézeteiket azokból a viszonyokból me­rítik, amelyekben termel­nek. A szocialista erkölcs objektív anyagi feltétele tehát a szocialista társadal­mi rendszer, következés­képpen a szocialista emberi tulajdonságok kialakításá­nak igazi feltételei is most a szocializmus alapjainak lerakásával értek meg iga­zán. A megváltozott társa­dalmi körülményekből egyenesen következik, hogy a munka jeVlege is meg­változott, következésképpen a munkához való viszony­nak is ennek megfelelően meg kell változnia. A szocialista emberfor­málás egyik leghathatósabb eszköze a szocialista mun­kaverseny, a brigádokban, különösen a szocialista munkabrigádokban végzett munka. A szocialista bri­gádok tagjait általában a magasabb szocialista öntu­datból fakadó sokoldalú cselekvés jellemzi. Munká­jukban a termelés, a ter­melékenység emeléséért fo­lyó harc szorosan egybe­fonódik a korszerű techni­ka, a tudomány korszerű vívmányainak elsajátításá­val. A modem munkaesz­közök maximális! kihaszná­lása pedig csak az ismere­tek állandó bővítésével le­hetséges. s ezért a munka- erkölcshöz ma már az is hozzátartozik, hogy a szak­mai ismereteit ki hogyan gyarapítja. A szocialista munkaer­kölcs kialakításának ugyan­csak fontos eszközei az anyagi és erkölcsi ösztön­zők. Mindkettő a szorgal­masabb, fegyelmezettebb, magasa,bb színvonalú mun­kára serkent. Amennyire fontos eszközök, annyira kényesek is. Nagyon vi­gyázva kell bánni velük. Az anyagi érdekeltség er­kölcsi ösztönzés nélkül el­homályosítja az ember előtt, mindazokat a nemes célo­kat, amelyek a szocializ­mus teljes felépítésének irányába mutatnak. Az anyagi tényezők túlzott elő­térbe állítása és az erkölcsi ösztönzés jelentőségének le­becsülése, csökkenti a fele­lősségérzetet, a kezdemé­nyező 6a az alkotó kész­séget. A szocialista munka- erkölcs meggyőződéses jel­legének kialakításáhaz te­hát az anyagi ösztönzők ön­magukban nem elegendők, hanem az erkölcsieket is megfelelően kell alkalmazni. Az anyagi érdekeltség elvének lebecsülése viszont a szubjektívizmus veszélyét rejti magában. Be kell lát- niok azoknak, akik csak az erölcsi ösztönzők jelentősé­gét ismerik el, hogy az egyéni érdék' a szocializmus viszonyai között már nem magántulajdonosi érdek, amely mások rovására va­lósul meg, és nem elítélen­dő. Ellenkezőleg, az anyagi ösztönzők helyes alkalma­zása az egész társadalom érdekében ösztönzi az egyéneket magasabb szín­vonalú munkára. Mind ha­zai, mind nemzetközi vo­natkozásban a gyakorlat azt bizonyítja, hogy az anyagi érdekeltség elvének lebe­csülése a fejlődést gátolja. Az anyagi és erkölcsi ösztönzők tehát helyes al­kalmazásuk esetén egymás­sal kölcsönhatásban állnak és a szocialista munkaer­kölcs általánossá válását mozdítják elő. Amennyiben az anyagi ösztönzés iránya formája helyes, fokozza az erkölcsi ösztönzés haté­konyságát. Ha az anyagi ér­dekeltség nem felel meg a társadalmi szükségletnek — kiélezi a társadáíifti és egyéni érdek ellentmondá­sát, ami eredménytelenné teszi az erkölcsi ráhatást. Az erkölcsi ösztönzés vi­szont biztosíték arra, ne­hogy az anyagi érdekeltség kispolgári anyagiassággá torzuljon. A marxizmus—leniniz- mus eszmei offenzivája és ezen belül a szocialista er­kölcsi arculat kialakítása belpolitikai életünk hóm lokterében álló egyik leg­fontosabb feladat. Már az elmondottakból is követke­zik, hogy az erkölcsi neve­lésen belül a szocialista munkaerkölcs kialakítása foglalja el a helyet a leg­fontosabb teendőink kö­zött. Az is nyilvánvaló, hogy az üzemekben folyó politikai, eszmei, erkölcsi nevelés döntő fontosságú eszköze a szocialista mun­kaerkölcs kialakításának. C elvetődhet a kérdés, " melyek a leghatáso­sabb módszerek ebben a munkában? Nehéz lenne erre kielégítően válaszolni. Sorolni lehetne a magas- 6zinvonalú szakmai, politi­kai és kulturális előadáso­kat, tanfolyamokat. Megle­hetne említeni, hogy a szo­cialista munkaerkölcs ki­alakításának egyik hatásos módszere, bármennyire is különösen hangzik, a jó munkaszervezés. A fegyel­mezett munka alapfeltéte­le ugyanis az, hogy a mun­ka ütemes legyen, a hozzá szükséges nyersanyagok, szerszámok, tervrajzok mindig időben, jó minőség­ben rendelkezésre álljanak. A dolgozó mindig tudja, hogy mit miért csinál, mennyire halad előre saját és üzeme tervének teljesí­tésében, mik a gondok és így tovább. Száz szónak Is egy a vége: minden mód­szer jó, amely a szocialista munkaerkölcs kialakítását segíti elő. Boros Béla Gyalogos átjáró készül a Zagyvára Rövidesen hozzákezdenek a szolnoki Zagyva-híd bon­tásához, s helyére tizenhárom méter széles modem hidat építenek. Képünkön a Hídépítő Vállalat dolgo­zói az ideiglenes gyalog átjárót szerelik Tanácskozást tartanak a KGST-országok kommunista és munkáspártjainak első titkárai és kormányfői A KGST tagországok testvérpártjainak Központi Bizottságai között létrejött megállapodás értelmében július 24-re Moszkvába összehívták a KGST orszá­gok kommunista és mun­kás pártjai. első titkárainak és kormányfőinek tanács­kozását. A tanácskozáson magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a ma­gyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöké és Apró Antal a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány el­nökhelyettesé vesz részt. A tanácskozáson megvi­tatják a KGST végrehajtó bizottságának jelentését, amely beszámol a KGST tagországok kommunista és munkáspártjai képviselői­nek 1962. évi júniusi ta­nácskozásán hozott határo­zatok végrehajtásával kap­csolatban végzett munká­ról és a tagországok kö­zötti gazdasági együttmű­ködés fejlesztésének továb­bi feladatairól. A tanácskozásra Apró Antal szombaton reggel a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába utazott. Aláírták a m agya r-sso vjet kosos nyilatkosatot Moszkva, (MTI) Szombaton délután a nagy Kreml palota fehér márványtermében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnö­ke és Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke aláírta a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásá­ról,. a szovjet és a magyar vezetők tárgyalásairól ki­adott közös nyilatkozatot. A nyilatkozat szövegét Budapesten és Moszkvában kedden hozzák nyilvános­ságra. (MTI) Az asszony is kombájnon ül A kisújszállási Búzaka­lász Tsz két kombájnosa, B Tóth Imre és Erdős Jó­zsef 64, illetve 40 vagon gabonát takarított be a hét végéig. B. Tóth Imiét Csízi Já­nos, Erdős Józsefet pedig asszony. Erdős Józsefné váltja a gépen. Négyőjük szorgalmát dicséri a 450 és 300 holdas aratási teljesít­mény; Többet, jobbat, korszerűbben Három tétel a mezőgazdasági gépjavító műszaki fejlesztési tervéből Ambrus Imrével a szolnoki Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat igazgatójával az építőanyagokkal zsúfolt udvaron az épülő új műhelyeket néztük. 1. Az üzem, amely DT és az SZ—80-as traktorfajták javítását végzi, minden egyes használt motor hengerfej felújí­tásért 250 forintot fizetett a mezőhegyesi javító állomásnak. 1962-ben felmerült az a gondolat, hogy itthon, Szolnokon kellene elvégezni a felújítást olcsóbban. Az el­képzeléshez a Gépjavító Tröszt főkonst­ruktőre technológia-leírást adott és ennek alapján az 1963-as év műszaki fejlesztési tervének egyik pontja lett az ötletes el­képzelés. Ma pedig már készül az új műhely. Itt teljesen zárt ciklusban az üzem egyéb; javítási munkáitól függetlenül készülnek a felújított hengerfejek. A mezőhegyesi gyakorlattól eltérően gázhegesztés helyett ívhegesztési technológiát dolgoztak ki. A két melegítőkemence is rövid időn belül készen áll. És mindezt műszaki irányítás mellett az ipari tanulók készítik. Az új hengerfej felújító üzemben augusztus 1-től egy, szeptembertől kettő és 1964 januártól három műszakban ter­melnek. A lehetőségek teljes kihasználá­sakor havonta 300 hengerfejet tudnak felújítani darabonként 130 forintos ráfor­dítással. így takarítanak meg minden hengerfejnél 120 forintot. 2. Ahogy egyre jobban belemelegedtünk a témába, kiderült, hogy van itt még en­nél érdekesebb dolog is. A javításra kerülő traktorok henger­perselyeit eddig a selejttárolóba vitték, a motorokba pedig új, 400 forint értékű per­selyeket tettek. Tavaly az Autóközlekedési Tudomá­nyos Intézetnél elkészült egy szabadalom, aminek alapján a hengerperselyek kija­víthatok és teljes értékűvé tehetők. Ezt a szabadalmat megvásárolta a Gépjavító Tröszt és a szolnoki gépjavítóval meg­állapodást kötött, hogy a folyamatos javí­tási lehetőségeket kikísérletezi. Juhász Já­nos, az üzem főtechnológusa végezte ei a kísérleteket és azt Győri József, a tudo­mányos intézet munkatársa jónak ítélte. A munka lényege az, hogy az edzett perselyeket eddig nem tudták megmun­kálni. Ezután a használt perselyeket ki­lágyítják, így munkálják és szulfidálással újra edzetté teszik. Még ebben az évben a folyamatos munka megindultával körülbelül 30 000 darab felújított perselyt készítenek. Ezzel saját szükségletükön kívül ellátják az egész ország mezőgazdasági erőgépeinek hengerpersely javítását. 3. Az igazi csattanó a végére maradt, amikoris az igazgató bemutatta a szerviz- kocsit. Az áramvonalas, két keréken gör­dülő, bármivel vontatható utánfutókon *h készítők már az utolsó simításokat vég­zik. A kisméretű kocsiban magasnyomású szivattyú, kompresszor, zsírzóberendezé3, kezelő pisztolyok találhatók. Kétfajta vál­tozatban készül és ahol nincs elektromos hálózat, ott a beépített Diesel- vagy ben­zinmotorral is üzemeltethető. Ez pedig azt jelenti, hogy akár a földeken is el lehet végezni a traktorok, erőgépek töké­letes szerviz karbantartását, vagyis az al­vázlemosást, leszárítást, alváz lefújás; korróziógátló anyaggal, magasnyomású zsírozást, olajfeltöltést, kisjavítást, festést. Az elkészülő prototípusok a közeli na- ponkban kerülnek a Gépkísérleti Intézet bírálói elé, ahol eldöntik, hogy melyik változat sorozatgyártását kezdik meg. A nagyszerű és nagyon hiányzó be­rendezés 1964-ben már sorozatban készül és hazánkon kívül a baráti országokba is eljut. A gépet Szentesi Gábornak, a Gép­javító Tröszt vezető tervezőjének irányí­tásával készíti egy tízfőnyi gárda, amely egyben az üzemben nemrég létesült kísér­leti üzem törzsgárdája is. Itt kerül kivi­telezésre minden olyan elképzelés, amely a műszaki fejlesztést elősegíti. A látottakhoz Ambrus Imre igazgató még szóban hozzáteszi összefoglalóul, hogy mindhárom most megvalósuló elképzelés ezévi műszakfejlesztési tervükben szere­pel. E. Gy. Több tsz-ben befejezték az aratást A gabona aratásának be­fejezéséről érkező első hírt — amelyet a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ből kap­tunk — újabbak követik. Szombaton a Jászságból és a kunszentmártoni járás­ból jelentették: letudták az aratást. A csépai Űj Barázda Tsz-ből Szaszkó Károly fő- agronómus újságolta, hogy a Kunszentmártoni Gép­állomás kombájnosai, — aratógépvezetői segítséggel — befejezték az aratást, ötszáz holdat vágtak le az aratógépek, 426 hold ter­mését pedig a kombájnok takarították be. Termésát­laguk tavaszi árpából 18, San Pastore búzából 17.33 mázsa. A közös gazdaság kötelezettségeinek teljesíté­sére 21 vagon gabonát szállított a terményforgal­mi raktárába. A kungyalui Zöldmező Tsz-ben a kunszentmárto­ni és a tiszakéeskei gépál­lomás aratógépei vágták a gabonát. Szombaton már nem volt munkája a gé­peknek, egy hét múlva a cséplést is befejezik. A kungyaluiak eddig 10 vagon sörárpát és 15 va­gon kenyérgabonát adtak át. A szállítás tovább fo­lyik, s meggyorsul a ta­lajmunka is. Saját gépeik, 4 gumikerekű traktor és két DT éjjel-nappal és vasárnap is szánt. A jászfelsőszentgyörgyi Üj Hajnal Tsz-ben kom­bájnokkal aratták le az 1100 hold termését. Most már csak a magtisztító cséplőgépek dolgoznak. A tiszainokai Szabadság és a cserkeszöllői Magyar-Ro­mán Barátság Tsz-ben is befejeződött az aratás.

Next

/
Thumbnails
Contents