Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-14 / 137. szám
19». június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szövetkezeti nő még családanya is A TISZAKÜRTI Hunya- di szövetkezetben sokat panaszkodnak az asszonyok arra, hogy megrövidítik őket. Elbírálásuknál nincsenek tekintettel arra, hogy ők a szövetkezetben dolgozó asszonyok még családanyák, háztartásvezetők is. Ahhoz. hogy nők is kapjanak háztáji földet, — magas munkaegységet kell teljesíteniük. Már pedig szeretnék a háztáji járandóságot, de eleve lemondanak róla, mivel úgyis kevesen tudják elérni a megszabott kötelező munkaegységet. Szorgalmas asszonyok élnek Tiszakürtön és napnap után benépesítik a szövetkezeti határt, s mégis lassabban gyűlik a munkaegység. Érthető, hiszen a szövetkezet női munkát csak a tavaszi-nyári és az őszi hónapokban tud biztosítani. A növényápolásban tudják a legtöbb nőt foglalkoztatni. A növény- ápolás hónapjai pedig most vannak. Korábban és későbben hevesebb a lehetőség munkaegység gyűjtésére. Ezért már eleve az lenne a kívánatos, ha a termelőszövetkezetek a kedvezmények. juttatások, járandóságok elbírálásánál erre, való tekintettel is kevesebbet követelnének az asszonyoktól. De nem elsősorban a munkaalkalom rövidsége miatt nehezebb a nők helyzete. Mindenki által ismert tény, hogy a szövetkezetbe járó asszonyok nagy része reggel még rendet tesz a konyhában, felöltözteti a gyerekeket, s miután a családról gondoskodott. — akkor indul csak dolgozni. Este pedig újra maszatös kölykök várják, vacsorafőzés, mosdatás, mosás, vasalás is. Ehhez jön még, hogy hetenként, kéthetenként a falusi asszonyok nagymosást, kenyérsütést, nagytakarítást végeznek. Egyszóval, ahogy falun mondják, igen nagy strapa az: dolgozni is. családot nevelni is. Hl ARMOST belátással vannak-e ezt illetően a tiszakürti és a ti- szaburai és más szövetkezetekben, ahol . ugyancsak igen magasra szabták azt a munkaegységkvantumot, amely után háztájit kaphat a dolgozó asszony. Azt mondják erre többhelyütt is. hogy ezek a sirámok elavulóban vannak, hiszen van már patyolat, háztartási gépek, péküzem és háztartási kisgép kölcsönző. Kétségtelen, hogy ahol van, ott nagy segítséget jelent a falu asszonyainak. igen ám, de legyünk csak őszinték, hány faluban van még például Patyolat szolgáltatás? Tisza- íöldváron, Jászárokszállá- son, Jászapátin és még néhány helyen. Háztartási kisgép kölcsönző alig-alig. Jóllehet a szövetkezetek legtöbbje saját erejéből megtehetné, hogy vásároljon például mosógépet, s kölcsönadja ázt asszonyainak. Dehát még olyan mellékes valaminek tartják az efajta igényt a szövetkezetek és nem is sokat törődnek vele. Ilyenformán az az igaz ság, bizony nem könnyű a szövetkezeti üzemekbe — dolgozni járó asszonyok sorsa. Tiszaburán például majdnem sírva panaszolta Kassikné, hogy amíg ő a kertészetben palántái, kapál. gyomlál, addig a kisfia szinte az utcán tekereg. mert nem vették fel az óvodába. Tiszaburán sem ő az egyedüli, ugyanebben a cipőben sántikáló asszony. Sőt azt lehet mondani, sok községünkre ez az állapot jellemző, különösen a nyári hónapokban, munkacsúcsok idején. , Ám ami érdekes. A ti- szagyendai termelőszövetkezet felajánlotta hozzájárulását. anyagi fedezetét napközis óvoda létesítésére, s elgondolása még sem járt sikerrel a megyei művelődésügyi intézmények közömbössége folytán. Ugyanígy a tiszaburai Lenin szövetkezet is hajlandó lenne tagjai után fizetni az óvodai hozzájárulást, ha felvennék a tagok gyerekeit. A pénzt, s a jóindulatot nem sajnálják lám a szövetkezetek, — s mégsem tudnak élni vele. Az élettől, gyakorlattól kicsit elszakadt formulák akadálya miatt, miszerint az óvodai létszám adott, betervezett, s az túl nem léphető még a szövetkezet költségére sem. ILYEXKOR aztán el“ gondolkodik az ember. hogy vajon a rendeletekre hivatkozgató hivatalnokok ténylegesen akarnak-e segíteni a falusi dolgozó asszonyok helyzetén. S ehhez jön még néhány szövetkezetünkben az értet- len közszeliem. hogy nem veszik figyelembe a pa- rasztasszonyok munkáért hozott külön áldozatát. Pedig hány és hány szövetkezeti elnök jelentette már ki, kertészeti munka- torlódások, növényápolás, betakarítás idején: nem tudom. mi lenne velünk, ha nem jönnének az asszonyok. Jászfényszarun éveken át az asszonyok tartották a lelket a falu nagy kertészkedő szövetkezetében. És a jóhírnevű szajoli Vörös Csepel szövetkezetben is sokkal több nő dolgozik mint férfi. Nem túlzás, sokkal inkább asszonyai munkájának köszönheti hírnevét a Vörös Csepel, mintsem férfiainak. Elképzelhetetlen, hogy egy szövetkezetünk is tudna kertészkedni, baromfit tenyészteni. kapásnövényt nagy területen termeszteni az asszonyok munkája nélkül. Mindenkor biztos segítői ők a szövetkezeteknek. Megyénk sok-sokezer szorgalmas, becsületes szövetkezeti parasztasszonya nem is kér sokat. Csak azt, hogy megértéssel kezeljék ügyüket a szövetkezetek, s az állami intézmények is. És hogy megítélésüknél he csak azt vegyék figyelembe, hány száz munkaegységet gyűjtött már. Lássák meg azt is, hogyan gyűjtötte, milyen áldozatok árán. Uram bocsá’ még azt is erkölcsösnek találnánk, hogy egy sokgyerekes, kevesebb munkaegységet szerezni tudó asszony esetleg azonos előnyt élvezzen a nálánál többet dolgozó férfivel. Borzák Lajos Az Árlista képző Iskola nyolc lány-tanuló ja gyakorló fellépésként a „Revű a kötélen” című műsorszámmal vess részt a Fővárosi Nagycirkusz .,Nők a porondon” című július—augusztusi műsorában Megkezdték az ország rétegvíz-kincsének tudományos felmérését A vízgazdálkodás kiterjesztése és fejlesztése keretében megkezdődött hazánk rétegvíz-készletének tudományos felmérése. A rétegvíz, a talajvíz és az artézávíz között, tehát a felszíntől mintegy 1000 méter mélységig helyezkedik el, s ebbe a kategóriába tartoznak az ásvány-, termál-, és gyógyvizek is. Fokozatos feltárását az ipar, a mezőgazdaság, a közművek növekvő vízigénye teszi szükségessé. A folyók- tól távolabb eső helyeken olcsóbban lehet felszínre hozni a mély rétegek vizét, mint odavezetni a folyókét, így a rétegvizek jó alapot nyújthatnak a gyors ütemben fejlődő falusi kommunális létesítményeiének. A rétegvizek . elhelyezkedésének, mennyiségének, minőségének pontos feltárására a vízgazdálkodás tudományos kutató intézetben önálló részleg alakult. Ez tanulmányozza a hidrogeológiai és geohidrológiai folyamatokat, ezek előrejelzésének lehetőségét, s a velük kapcsolatos műszaki kérdéseket. Az intézet irányításával kialakítják az országos rétegvíz-megfigyelő hálózatot, amihez a tervek szerint több mint ezer kút tartozik majd. Ezeknek egy része speciálisan erre a célra készül, s lehetővé teszi az 50—700 méter mélyen levő vizek mennyiségi, hőmérsékleti és kémiai adatainak rendszeres és szakszerű megfigyelését. Az összegyűjtött, feldolgozott adatok alapján készül majd el az ország első hidrogeológiai atlasza. Ez térképszerűen ábrázolja a vízvezető rétegek földtani, geofizikai és egyéb jellemzőit, s a belőlük kitermelhető víz hozamát, fizikai & kémiai tulajdonságait. Már kezdhetnénk is az aratást Felkészültünk a komplex betakarításra A jelenlegi gépesítési foktól függetlenül az aratás és cséplés változatlanul nagy erőpróbát jelent egy-egy gazdaságban. Nagy körültekintést,' alapos, meggondolt szervezést kíván ez a munka. Az a cél, hogy a gabonát megfelelő minőségben takarítsuk be, a legkisebb szem- veszteséggei a lehető legrövidebb idő alatt szállítsuk a tárolóhelyeitre. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a gazdaság minden dolgozójának tisztában kell lennie az ügy fontosságával, ezen túlmenően azzal is, hogy adott időpontban ki milyen beosztásban, mikor és milyen formáiban tesznek eleget kötelességüknek. Termelőszövetkezetünkben az aratásra történő felkészülést már május elején megkezdtük. Első feladatként a műszaki csoport vezetőjével elkészítettük az erő- és munkagépek kijavításának ütemtervét. Azért tartottuk szükségesnek lényegesen korábban rendezni ezt, mivel általában az alkatrészellátás, az anyag- beszerzés is - hosszabb időt vesz igénybe. így azonban volt idő az alkatrészek biztosítására. valamint arra, hogy az előre nem látható hibákat még az aratás megkezdéséig kijavítsuk. Az aratási kampányterv elkészítése volt a következő tennivalónk. Ebben minden munka szerepel, ami ezen időszakban a tsz területén elvégzésre vár. A tervben rögzítettük a szükséges erő- és munkagépek létszámát, a teljes kiszolgálást biztosító személyzetet, természetesen két műszakot számítva. Legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló kombájn- és aratógépek kapacitását maximálisan kihasználjuk, ezért az összes részmunkák ezekhez a gépekhez igazodnak. A gyalog- és fogat erő-mérlegben pontosan megállapítottuk: egy- egy munka idejében történő befejezéséhez hány ember szükséges. Megtörtént a vezetők beosztása, feladatkörének megállapítása az aratás idejére. A szövetkezeti gazdák már az aratás kezdetekor pontosan Ind ják, milyen munka vár fájuk Az erőgépek — legyen az saját, vagy gépállomási — vezetői szintén megkapták a beosztást Termelőszövetkezetünk- oen 3036 hold kalászos vár betakarításra, — valamint 250 hold borsó és 200 hold olajlen. — összesen tehát 3486 hold termését kell learatnunk, illetve elcsépelnünk. A betakarításhoz rendelkezésünkre áll négy SZK—3-as kombájn, három Balaton-kombájn, két ÁC—400-as kombájn, két aratógép és két rendlerakó. Az aratni valóból egy SZK—3-asra 360, egy Ba- laton-kombájnra 225, egy ÁC—400-asra 182, egy aratógépre pedig 229 hold jut. A borsó és len aratását kézi kaszára terveztük. A két rendlerakó egyenként 505 holdat vág le. E gépek számára azokat' a táblákat jelöltük ki. amelyek termése — a terület fekvése miatt — feltehetően később érik. A rendelkezésünkre álló kilenc kombájnból hetet rendfelszedővel láttunk el, ami azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően adott időben ezek a kombájnok nappal talponálló gabonát aratnak, éjszaka pedig rendfelszedővel dolgoznak. Kombáj- nosaink ilyen szervezés mellett a magas tervszáA gazdaságos állattenyésztés egyik eszköze a tenyésztési munka tökéletesítése Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága május 30—31-i együttes ülésén értékelte a megye mezőgazdaságának fejlődését. Az együttes ülésen elfogadott irányelvekben az állattenyésztés jövedelmezőbbé tételével kapcsolatban többek között ezt olvashatjuk: „A tenyésztési munka tökéletesítése egyik legfontosabb eszköze a gazdaságos állattenyésztésnek; Ennek érdekében valamennyi állatfajnál tovább kell szélesíteni a pozitív szelekción alapuló törzskönyvezési munkát”. Ebből kiindulva a megyei Törzskönyvezési Felügyelőség többek között a szarvasmarhatenyésztésben feladatul tűzte a megye szarvas- marha állományának egyöntetűvé tételét, ugyanakkor a gépi fejesre alkalmas egyedek kiválogatását és el- szaporítását. A gazdaságosabb termelés mellett azért is szükséges ez, mert a tehenészgárda megfelelő utánpótlása nincs' biztosítva. A dolgozók félnek a fejes fárasztó munkájától, húzódoznak e munkakör betöltésétől. Megyénkben a csaknem száz százalékban tenyésztett magyartarka szarvas- marha eléggé fiatal fajta Szelektálása a kívánatos tulajdonságok irányában még csak részben történt meg. Az eddigi szelekciós munka jóformán a színeződésre és némileg a termelésre korlátozódott. A jövőben előbbre kívánunk lépni a tipus kialakításában és a tőgyalakulás javításában. E két tulajdonságra tehénállományunk eléggé heterogén. Súlyban például 150—250 kilogrammos eltérések is vannak; Napjainkban a sok tejet termelő, ugyanakkor jó vágóárut jelentő 600 kilogramm körüli élősúlyú, gépi fejésre alkalmas tőggyel bíró egyedek a kívánatosak. Kívánatos gazdasági tipus valamint a gépi fejhetőség legyen a szelekciós munka fő iránya, a törzskönyvezési szakemberek számára egy bemutatót tartottunk a jász- boldogházi Aranykalász Tsz-ben. Lengyel Gyula Szolnok megye valameny- nyi termelőszövetkezetében több napos aranka ellenes hadjáratot szerveztek. Az erre kijelölt brigádok a szövetkezeti földek több mint 50 ezer holdián vizsgálták felül a lucernákat. Az értékes takarmánynövény legveszélyesebb kártevőjének irtására különböző védekezési módszereket alkalmaztak. Naponta ezer—ezerötszáz ember vegyszerezte, permetezte illetve égette az aranmokat is tudják teljesíteni. A kombájnok kiszolgálásához tíz Zetort osztottunk be tizennégy pótkocsival. A gabonát ömlesztve szállítjuk. A tisztításra hat cséplőgépet jelöltünk ki, s az egész aratási idényben két műszakban dolgoznak. A kombájn aratta gabona tisztítását naponta kell elvégezni. Ezért ha szükséges a tartalékba helyezett cséplőgépeket is munkába állítjuk, — amelyeknek egyébként az aratógéppel vágott gabona cséplése a feladatuk. A tisztító helyről a gabona elszállítását két pótkocsis teherautóval és tíz gumiskocsival végezzük. A gazdaság területén a szállítási távolság nem haladja meg az 5km-t, így a szállítással is mindig naprakészek lehetünk. A kombájnós brigádhoz állandó jelleggel egy brigádvezetőt osztottunk be, aki az ott lévő cséplési ellenőrökkel együtt felelős a kilenc kombájn megfelelő irányításáért. A kombájnok minden esetben egy tömbben, egy táblán dolgoznak, így az áttekintés. a szállító járművek irányítása — lényegesen Könnyebb. A kombájnokhoz tartoznak, mint kiegészítő gépek, a szalmalehúzók, valamint a tarlőhántó és mélyszántó erőgépek. Az aratással egyidőben történik a szalma kazlazása K, tehát komplex betakarítást végzünk. Június 25-én értekezletet tartunk, amelyen részt- vesznek az összes brigád- és munkacsapatvezetők, erőgépvezetők, cséplési ellenőrök és a műszaki csoport képviselője. Ezen a megbeszélésen az aratási kampányterv alapján ismertetjük a feladatokat és mindenki megkapja beosztását. A kombájnosok, az aratógépek és rendlerakók felelős vezetői a különböző géptípusokra megállapított prémiumot kapják, amennyiben ezt teljesítményük és a minőségi követelmények betartása lehetővé teszi. A prémium kifizetésénél ilyen feltételek vannak: tíz centiméteres tarló, 2 százalékos szemveszteség, a szalma- csomók egyenes sorba való lerakása, és tiszta ga- bonacséplés. Az aratási, cséplési munkák gondos megszervezésével az a célunk, hogy gabonáinkat idejében és megfelelő minőségben takarítsuk be. s ez a munka az egész közösség ügyévé váljék. Szabó Béla főagronőmus Tiszaföldvár, Lenin Tsz. kával fertőzött területeket. Több közös gazdaságban, mint például a tiszaföldvári Leninben és a jászjákóhal- mi Békében sajátszerkesztésű lángszóróikkal védekeztek a kártevő ellen. Másutt szalmával és olajjal égették ki az Arankát. Voltak olyan területek, ahol annyira súlyos volt a fertőzés, hogy ki kellett szántani a növényt. Ez történt a jászberényi Kossuth Tsz. ben is. ahol kétszáz holdra szántották ki a lucernát. Hadjárat az aranka ellen t.
