Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-12 / 135. szám

WC? június 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Takarékos járás Tiszakürtön új takarék­szövetkezet alakult; kebelé­be — a helységen kívül — Cserkeszöllő, Tiszaug és Tiszainoka tartozik. Az ala­kulással immár a kunszent­mártoni járás valamennyi községe bekapcsolódott a ta­karékszövetkezeti hálózatba. Az egyedüli kivétel a járás székhelye, ahol az Orszá­gos Takarékpénztár fiókja működik. A takarékszövet­kezet szervezésében végzett munkáért Akácz Mártonné, Tóth Lajosné, Mészáros György és Petyus Sándor földművesszövetkezeti dol­gozót dicséretben részesítet­te az fjk igazgatósága. — TISZAFÖLDVÁRON a korszerű nagyüzem; széna­szárítás módszerét honosí­tották meg, A meleglevegős szénaszárító berendezés üzemeléséről, általában a lucernát érmés betakarításá­ról dokumentum felvétele­ket készített a moszkvai te­levízió. Százezrek akarata Április elején operatív bizottság alakult megyénk­ben, amely a leszerelési hó­nap megrendezésére prog­ramot dolgozott ki. Ennek alapján április közepén négyszáz résztvevővel me­gyei aktívaülést tartottak, ahol a leszerelési hónap és a VI. Magyar Békekong­resszus előkészítéséről ta­nácskoztak. A leszerelési hónap ren­dezvényei május 9-én, a második világháború befe­jezése évfordulójának nap­ján a Mezőtúron ötezer résztvevővel tartott béke- gyűléssel kezdődtek. Május­ban összesen huszonhét bé­kenagygyűlés volt a megyé­ben, melyeken tizennyolc- ezer ember vett részt. Má­jus 10-e és 31-e között nyolcvanöt réteggyűlés zaj­lott le mérnökök, jogászok, orvosok, egészségügyi dol­gozók, pedagógusok, kisipa­rosok, ktsz-tagok, háziasz- szonyok részvételével. Eze­ken tizenkétezemégy százan hallgatták meg a megyei népfront bizottság tagjai­nak a párt-, állami és tö- megszervezeti vezetőknek előadásait. Megkezdődött a szőlő-, must és borértékesítési szerződéskötés A FEST-SZOLNOK me­gy« Állami Pincegazdaság megkezdte a szőlő-, must- és borértékesítési szerző­dések kötését termelőszö­vetkezetekkel, termelőszö­vetkezeti csoportokkal, egy­szerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetekkel, hegyközsé­gekkel, valamint háztáji részművelt területtel ren­delkező termelőkkel és az egyénileg gazdálkodó ter­melőkkel. Az új szerződé­ses rendszer a termelőszö­vetkezetek részére ugyan­azokat a kedvezményeket nyújtja, mint az elmúlt évi. Változott a feltétel a ház­táji és egyéni szerződések­nél. Igen lényeges változás, hogy idén az új termésre vonatkozóan a must- es borfelvásárlási árakat már a szerződéskötés alkalmá­val, a vállalat pincészetei és felvásárlói közölni tud­ják a termelőkkel, mivel az új árakat az illetékes szer­vek jóváhagyták. Ezzel az intézkedéssel a termelők régi kívánságát teljesítet­ték. Az új szerződéses rend­szer lehetővé teszi min­den európai (hazai) fajtájú borszőlő-, must és bor, va­lamint Othelló szőlő, must és bor leszerződését, ha egyéb direkttermőtől men­tes. A TERMELŐSZÖVET­KEZETEKNEK tszcs-knek, egyszerűbb társulásoknak, hegyközségeknek, a szerző­dés alapján átadott borsző­lő, most és bor együttes mennyisége után, ha a ter­més 60 százalékát nem ha­ladja meg 10 százalék, a termés 60 százalékát eléri, de 80 százalékát nem ha­ladja meg, 20 százalék; a termés 80 százalékát meg­haladja, 30 százalék szerző­déses felárat fizet a válla­lat. Igen előnyösen változott a háztáji és egyéni szőlő- termelőknek biztosított szerződéses felárrendszer. Ez évben nem a terméshez viszonyított és átadott mennyiségért fizet a válla­lat szerződéses felárat, ha­nem a leszerződött és tény­legesen átadott árufélesé­gért, az alábbiak szerint: ha a leszerződött és át­adott borszőlő-, must- és bor mennyisége a 3 hekto­litert nem éri el 10 százalé­kot, 3—5 hektoliter között 15 százalékot, 5 hektolitert meghaladja 20 százalékot. A SZERZŐDÉSES felárat uz áru átadásakor azonnal megkapják a termelők. Szá­mottevő változás a malli- gandfok után járó minőségi jutalom eltörlése, illetve e jutalomnak az alapárakba történő beépítése. Az eddi­gi gyakorlat szerint ugyan­is a termelők minőségi ju­talmat kaptak, amennyiben boraik a rendeletben előírt malligandfok határt elér­ték. Azok a termelők vi­szont háttérbe szorultak, akiknek ugyan józamatú, illatos, de alkoholfokban szegény boruk termett. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy az alkoholfokban sze­gényebb, de egyéb tekintet­ben jónak minősíthető bo­rokat magasabb áron ve­gyék át, mint tavaly. Változatlanul érvényben maradt tsz-eink részére, a háztáji termelők keretszer­ződés útján történő borér­tékesítési lehetősége. Ha a szövetkezeti gazdák — ter­melőszövetkezeten belül — boreladási sztraődést köt­nek, akkor a keretszerződés útján értékesített árumenV- nyiséget a vállalat szerző­déses felár szempontjából figyelembe veszi. így ma­gasabb felárat kap a kö­zös gazdaság, de több jöve­delemhez jut a termelőszö­vetkezeti tag is, mivel az így nyert felárból a terme­lőszövetkezet — a borukat keretszerződés útján érté­kesítő tagoknak — közgyű­lés határozata szerint visz- szatérítést fizet. Szerződ­hetnek a vállalattal azok a tsz-tagok is, akik mun­kaegységre kapott borkész­lettel rendelkeznek. AZ ALAPÁRHOZ és a szerződéses felárhoz járul még valamennyi termelő­szektor részére a fajtatisz­tasági felár, amely a ren­deletben meghatározott mi­nőség elérésekor lényege­sen növeli a leszerződött áruért kapott bevételt. Szerződni lehet a terület­hez viszonyított arányosan várható termésmennyiség­re, a termelők által válasz­tott átadási határidőre. Azokon a helyeken, ahol a vállalat szőlőfeldolgozó te­leppel rendelkezik, elsősor­ban szőlőben kívánják a felvásárlásra kerülő meny- nyiséget leszerződni. A sző­lőre történő szerződéskötés az árak miatt is kedvezőbb. A termelők bővebb felvi­lágosítást a területileg ille­tékes pincészetektől és a vállalat felvásárlódtól kér­hetnek. A választókerületekben, .termelőszövetkezetekben, klsgyűléseken, baráti beszél­getéseken közel harmicezer ember cserélte ki vélemé­nyét. A nők nemzetközi barátságának hete alkal­mából pedig tizenkilenc nő­gyűlésen három és félezren vettek részt. A leszerelési hónap keretében rendezték meg a gyarmati ifjúság napját is. Hatvan ifjúsági gyűlésen több mint tízez­ren emlékeztek meg a gyar­mati fiatalok sorsáról A kisebb-nagyobb ren­dezvényeket családlátogatá­sok, a béke aktivisták be­szélgetései egészítették ki. Többezer családot kerestek fel. összesen mintegy négy- ötszázezer ember vett részt a nagy békeoffenzivában. Sokhelyen leveleket, táv­iratokat olvastak fel és to­vábbítottak a Béke Világ­tanácshoz. A rendezvények tartal­mát gazdagította, hogy a megyei tanács vb művelő­dési osztálya támogatásával mindenütt kultúrműsor kö­vette az előadásokat, s az, hogy az Országos Béketa­nács legjobb békeharcosok közül nyolcvannak arany- és ezüstkoszorús jelvény juttatásával fejezte ki elis­merését. — 224 MILLIÓ forintot fordítanak ebben az évben beruházásokra megyénk ter­melőszövetkezetei. A legna­gyobb összeget, több mint ISO millió forintot építkezé­sekre költik, 30,5 millió fo­rinttal pedig a gépállomá­nyukat bővítik) A tsz-ek sa­ját erőből átlagosan 10 szá­zalékkal járulnak hozzá a beruházások megvalósításá­hoz. A megyeszékhely zöldség és gyümölcs­ellátásáról II. Ha Szolnok város zöld­ség. gyümölcsellátásáró’ be­szélünk és vizsgáljuk miért drágábbak a piaci árak Szolnokon, akkor az igazság kedvéért azt is meg kell mondanunk, hogy az áru­ellátásban sincs minden rendben, bár az utóbbi idő­ben bőven van áru a pia­con. A földmű vessző vetkezet a MÉK-től kapja, attól ren­deli meg a szükséges áru­féleségeket. Röviden erről a megren­delésről: A MÉK diszpo­zíciós rendszerrel dolgozik. A kereskedelmi szerveknek — a földmű vessző vetkezet­nek, a kiskereskedelmi vál­lalatnak — tíz nappal előbb kell bejelentenie, hogy a városnak mikor, milyen és mennyi zöldárura lesz szüksége. Ugyanakkor 48 óránként szállítási szerző­dést is kötniök kell. Ezt a rendeletét, betartani, na­gyon nehéz. A kereskedők „a hasukra ütve” rendelnek. Sok visszásságra ad ez al­kalmat és ez természetes is. Csak egy példa erre: amikor még tíz forint volt a zöldborsónak kilónkénti ára, kevesebbet vettek az emberek, így kevesebbet rendelték a kereskedők is. Következett egy hirtelen árcsökkenés, nagyobb lett a kereslet, de kielégíteni már nem tudták teljes mértékben az igényeket, mert a MÉK — jogosan — csak a szerződésiben lekö­tött mennyiséget szállította ki az üzleteknek. Miért kap különleges hangsúlyt a jogosan szó? Az almamoly ötven -haívan százalékos kárt is okozhat Az almatermesztés, állan­dó kerékkötője az alma­moly. Tömeges elszaporo­dásának kedvező feltételt biztosítanak az elhanya­golt házikertek és a keze­letlen öreg gyümölcsösök. Általában a kukac néven ismert almambly hernyója a gyümölcsöt férgessé te­szi és annak érés előtti le­hullását okozza. A férges alma könnyen romlik és emiatt csak nehezen szál­lítható és tárolható. Fertő- zöttsége miatt piaci és ex­port értéke is minimális. Érés előtti lehullása miatt étkezésre nem alkalmas, ipari célra is csak korláto­zott mértékben használható. Az almamoly évente át­lagban 15—20 százalékos kárt okozhat, de ott ahol a védekezést nem hajtják végre, kártétele az 50—60 százalékot is meghalad­hatja. Hernyók telelnek át, ta­vaszra alakulnak bábbá és almavirágzás után rajzanak ki a lepkék. Tojásrakás céljából elsősorban az al­mát keresik fel, de a kör­tének, szilvának, baracknak, sőt a diának Is kártevője. A nagyon elhúzódó tavaszi és nyári lepkerajzás azzal a veszéllyel is járhat, hogy a gyümölcs egész kicsi ko­rától szeptember elejéig ki van téve annak, hogy az almamoly rárakja tojá­sait. A lepke rajzásának esetleges hosszú elhúzódása miatt évente többször (hat- nyolcszor) is szükséges a vegyszeres védekezés. Ha a permetezést nem az előirt módon végezzük, abban az esetben az eredmény a per- taeseaetlennel egyenlő. A Ima moly és gombabe­tegségek ellen (lisztharma t, varasodás) a védekezést lehetőleg együtt kell elvé­gezni. Az almamoly ellen az el­ső permetezést akikor kezd­jük meg, amikor az alma kis dió nagyságú. A továb­bi permetezést szükség sze­rint^ kéthetenként kell meg­ismételni. Üzemi gyümöl­csösben az almamoly irtá­sára a következő szerek alkalmazhatók: DDT tar­talmú. szerek (40 dg) hl. Pemtt, vagy 25—35 dkg/hl. 50 százalékos DDT pép); DDT és Lindán tartalmú szerek (30 dkg hl Hungária DL. 40.; Wofatox 50—60 dkg hl. Wofatox Spritzpul- ver 30. Szórvány és házikertek­ben: 50—70 dkg/hl. Darsdnt nyári almánál egy, téld al­mánál két védekezés (jú­nius 30-ig) alkalmazható. További védekezésre DDT tartalmú szereket haszná­lunk. (Pemitből 40 dkg/hl; Hungária DL 40-es szerből 30 dkg/hl. A DDT tartalmú (Pemit 50 százalékos DDT pép), valamint a DDT és Lindán tartalmú (Hungá­ria DL. 40) szerrel való permetezésnél 30 nappal, a parathdon tartalmú szerek­kel való permetezésnél a gyümölcsszedés előtt 14 nappal a permetezést be kell fejezni. Az említett vegyszerekkel való védekezés esetén az előirt óvórendszabályokaí szigorúan be kell tartani. Bossányi László Szolnok megyei Növény­védő Állomás Ugyanis ha több árut tar­talékolnak, mint amennyit a kereskedelem rendel, s arra nem tart igényt sem a földművesszövetkezet, sem a kiskereskedelmi vállalat, s ha az áru megromlik, a MÉK illetékes előadójának kell a kárt megtérítenie. Viszont a kereskedelem képtelen tíz nappal előbb pontosan megmondani a szükségletet. Marad tehát a pontatlanság, a bizony- talansá"' a „gondolomra” rendelés. Másrészt a MÉK azért sem tud egyszerre nagyobb mennyiségű árut felvásárol­ni, mert nincs tárolóhelye és Szolnok városnak sincs hűtőháza. így azután elő­fordul nemegyszer, hogy a korábban felvásárolt áru már fonnyadtan kerül az üzletekbe, sőt a .piacra is. Javasoljuk tehát, hogy a város fejlesztési tervébe — ha eddig nem szerepelne még — feltétlenül be kell venni egy hűtőház építését. A MÉK-en kívül a föld­művesszövetkezet, néhány termelőszövetkezettel is kö­tött szerződést közvetlen szállításra. Hiba, hogy ez a szerződéskötés csupán formalitás. A közös gazda­ságokat- ugyanis nem lehet kötelezni arra, hogy e szer­ződést betartva Szolnokon adják el áruikat. Oda vi­szik, ahol több pénzt kap­nak, vagy remélnek érte. Ki kell emelni a „remélni” szót. Tavaly megtörtént ugyanis, hogy a szandaszöl- iősi Vörös Mező Termelő- szövetkezet áruját először Salgótarjánba vitte, mivel ott nem kelt el, Tatabányá­ra szállította. Igazán nem tehettek róla, hogy a zöld­áru ott sem talált gazdára Visszahozták Szolnokra s mivel a MÉK-nek köte­lező az átvétel, itt értéke­sítették. ^ S vajon a szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet­nek tavaly minden esetben kifizetődő volt Balatonföld- várra szállítani a görög­dinnyét és szabadpiacon árusítani? Nem valószínű! A közös gazdaságokat nem lehet kötelezni a szer­ződés betartására — mond­ja az fmsz. Viszont a föld­művesszövetkezetnék nem­csak kereskedelmi feladata van. Sőt mint tömegszer- vezetnek, egyik legfonto­sabb tevékenysége lenne, hogy politikai felvilágosító munkával, meggyőzéssel hasson a közös gazdaságok­ra, megmagyarázza: a_ vá­ros, a környék termelőszö­vetkezeteinek fontos köte­lessége, Szolnok város za­vartalan ellátása jó és ol­csó áruval. A városi tanács végre­hajtó bizottsága helyesen foglalt állást, amikor ki­mondta: a város lakói ma már nem alapozhatnak arra, hogy mit visznek a kofák a piacra. Az ellá­tást elsősorban a termelő- szövetkezeteknek, helye­sebben az fmsz-nek, a kis­kereskedelmi vállalatnak, a MÉK-nek kell biztosí­tania. Ha mind több áru kerül hatósági áron farga- lomba, akkor az egyéni kiskerekedők is kénytele­nek lesznek olcsóbban ad­ni áruikat a szolnoki pia­con. Lehet, hogy többet ke­resett a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet akkor, amikor a közelmúltban Budapestre szállított negy­ven ketrec csirkét és ott értékesítette. Viszont ép­pen ebben az időben nem volt vágóbaromfi a szolnoki piacon, vagy ha volt is egy kevés, azt a kofák árusították igen borsos áron. A MÉK ebben az évben 1200 hold termésére kö­tött szerződést a közös gazdaságokkal. Ennek 60 százalékát Szolnokon kí­vánja értékesíteni, a töb­bi 40 százalékot exportra küldi. De hogy sikerül-e ezt teljesítenie, az nem­csak rajtuk múlik. Kereskedelmi berkekben köztudomású, hogy orszá­gosan a városok rangso­rolásánál Szolnokot a me­zőgazdasági városok közé számítják. Ez azt jelenti, hogy ellátásáról a város­nak magának kell gon­doskodnia, mivel a lakos­ság többsége . a mezőgaz­daságból származó jöve­delemből él. Ez a rangso­rolás régen készülhetett, mert a jelenlegi adatok mást bizonyítanak. A legutóbbi, az 1960-as népszámlálás adatai sze­rint Szolnokon mezőgaz­daságból származó jöve­delemből összesen 3804 ember él. A többi 41936 ember bérből és fizetés­ből élő. A közelmúltban Szandaszöllős községet — Szolnok városhoz csatol­ták. Azonban az itt lakó 3019 emberből is csak 1204 él mezőgazdaságból szár­mazó jövedelemből. Eh­hez még hozzá kell számí­tani a Szolnokra naponta bejáró munkásokat akik­nek száma már 1960-ban meghaladta a háromezret, s azóta a közlekedés ada­tai bizonvftják. hogv szá­muk évről évre nő. Ezek nagyrésze is a napi élel­miszer, zöldség, gyümölcs, hús szükségletüket nem­csak maguknak, hanem családjuk számára is Szol­nokon vásárolják meg. Javasoljuk tehát, hogy a megyei tanács forduljon illetékesekhez a város átsorolását illetően. Mert addig, amíg Szolnok a mezőgazdasági városok közé tartozik, — mindig vontatott lesz az áruellátás. E javaslatun­kat indokolja még a kö­vetkező: nem egyszer for­dult elő az elmúlt évek­ben, hogy a MÉK azt az árut, amit a város részére vásárolt fel, felsőbb szer­vek utasítására átszállítot­ta az ország más ipari városába, mert nékik elő­ször az ipari, majd a ve­gyes és csak ezután kell a mezőgazdasági rangso- rolású városokat ellátniok. Van mit tennie a MÉK- nek is. Szerintünk az ál­lami gazdaság nem ad árut Szolnok ellátására. Viszont a gazdaságok me­gyei igazgatója szerint, ők bőven tudnának adni árut. csak a MÉK nem vásárol tőlük. Döntsék el végre egymás között ezt a vitás kérdést, s legyen a pont a város jobb, gyorsabb, olcsóbb ellátása. El kell ismerni mind a városi tanács, mind a földművesszövetkezet, — mind a kiskereskedelmi vállalat, mind pedig a MÉK az utóbbi időben so­kat tett a város jobb el­látása érdekében. — Bizo­nyítja ezt a napról napra nagyobb áru fel hozatal is. Van bőven zöldáru a pia­con, az üzletekben, de a legszebb árukat még min­dig — sokkal drágábban \ — a magán-'kiskereskedők­nél lehet vásárolni. Ha az előbb elmondottakat kö­zös erővel megvalósítják, akkor már érvényét vesz­ti a kérdés: ..Miért drá­gább Szolnokon?”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents