Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-12 / 135. szám

YfLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK AI* M A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 135. szám. Ara 50 fillér 1963. június 12., szerda. MAt Százezrek akarata Az atomtárgyalások új szakaszáról Párbaj a halállal /VVVWW^»VVW^V%%V^'VVWtWy¥VVVW* Hétezeregyszáz új diplomás Az ország felsőoktatási intézményeinek nappali ta­gozatán a hetekben 7100 hallgató fejezi be tanul­mányait, szerzi meg diplo­máját, majd kezdi munká­ját a népgazdaság, a kul­túra különféle területein. Közülük csaknem 1200-an műszaki végzettséget sze­reznek a két budapesti és a miskolci műszaki egye­temen. A veszprémi vegy­ipari egyetem 71 végzett hallgatót bocsát ki. Az egészségügyi szolgálat mun­kájába mintegy 860 új or­vos, csaknem 70 új fogor­vos kapcsolódik be. A pe­dagógusképző felsőoktatási intézménveVh-’-n 720 közép­iskolai, 490 általános isko­lai, 52 gyógypedagógiai, va­lamint 68 testnevelő tanár, 700 tanító és 270 óvónő vé­gez. A tanárképző főiskolá­kon először fejezik be ta­nulmányaikat háromszakos tanárok. Ök két fő szakuk­hoz kapcsolódóan egy szak­ban — műszaki,' illetve mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok, orosz nyelv, rajz, testnevelés —i szerez­nek képesítést, s így külö­nösen a kevesebb tanerő­vel működő vidéki általá­nos iskolákban jelent majd munkájuk nagy segítséget. Budapesten, Szegeden és Debrecenben csaknem 140 Szakember végez idén a természettudományi karo­kon, akik mint matemati­kusok, fizikusok, geológu­sok, vegyészek közvetlenül a gyakorlati munkában hasznosítják az egyetemen szerzett tudásukat. A Föld­A termelőszövetkezetek közegészségügyi kultúrájáról A termelőszövetkezetek általános közegészségügyi kultúrájáról és azok üzem­orvosi ellátottságáról tájé­koztatott bennünket dr. Orosz Sándor, Mezőtúr vá­rosi főorvosa. — Történt e előbbre lé­pés a tsz-ekben a közegész­ség ügyében? — tettük fel első kérdésünket a főorvos­nak. — Általában igen. A tisz­taság valamennyi területen elfogadható. Nincs panasz az emberek hanyagságából származó fertőzéses meg­betegedésekre sem. A ve­zetők arra törekednek, hogy az egészségügyi előírások­nak megfelelően járjanak el például a trágya táro­lásánál. Az elnökök nem is tíz, hanem húsz, har­minc méterre a kúttól je­lölik ki az arra való terü­letet. “Persze sok esetben bosszantó hibával is talál­kozunk. Gondolok itt az étkezés előtti kézmosás el­hanyagolására, a légy el­leni védekezésre, s sorol­hatnám még az apró, de semmi esetre sem jelenték­telen dolgokat. Az összkép a korábbi évekhez, s a kö­vetelményekhez mérten kedvező. — A nyári üzemi konyháik vosuk legyen. Mezőtúron élnek-e a szerződtetések le­hetőségével? — Egyedül az Űj Élet Tsz-nek van üzemorvosa. Pedig a -többi is feltétlenül megoldhatná a tanyaköz­pontok, a várostól távol lakó dolgozóinak gyorsabb, folyamatos, kényelmesebb orvosi szakellátását. Az em- bereknek jelenleg minden apróságért be kell jönniük a körzeti rendelőbe. — Nemcsak ez indokolja. Gondolni kell az idült be­tegségekre, utókezelésre, idősebbekre, gyerekekre, a felvilágosító munkára, de főleg á megelőzésre. — Az üzemorvosok szer­ződtetésének szükségességét majd a télen fogják job­ban látni, tapasztalni, pedig ennek dologidőben is pon­tosan ugyanolyan fontos­sága van. — A tsz-ek vezetőinek meg nem értésében látja-e a passzivitás okát? — Nem. Azok egyet ér­tenek velünk. Tudomásom szerint már volt arra pél­da, hogy javasolták is a közgyűlésnek az. üzemi or­vos szerződtetését, de a ta­gok elvetették ezt a gondo­latot. Tették ezt a saját maguk érdeke ellen! Évi nyolc-tízezer forintról van szó. Meggyőződésem, hogy ez az összeg busásan visz- szatérül az emberek egész­ségével, a megbetegedések megelőzésével, a tsz-ek köz­egészségügyi kultúrájának fejlődésével. i — Azt kell megérteni az embereknek, hogy közügy­ről van szó, arról dönte­nek. Legyenek tehát sok­kal megfontoltabbak — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Orosz Sándor. Ütést tartott a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap reggel 8 órai kezdettel tartotta meg soronkövetkező ülését a Szolnok Megyei Ta­nács Végrehajtó Bi­zottsága. Bárdi Imre, a műve­lődésügyi osztály veze­tője tett jelentést a Szig­ligeti Színház tevé­kenységéről, majd a döntőbizottság munká­járól tárgyaltak az ide­iglenes bizottság jelen­tése alapján, melyet dr. Salló Ferenc ter­jesztett elő. Ezután Ju­hász Imréné dr., a Né­pi Ellenőrzési Bizott­ság megyei elnöke tett jelentést az ötéves he­lyiiparpolitikai tervek vizsgálatáról. A végre­hajtó bizottság mind­három jelentést meg­vitatta és elfogadta. Ezután egyéb előter­jesztéseket tárgyalt. ipar a kulturális színvonal emeléséért Modernebb gépek - Három egyenlő eggyel (Tudósítónktól.) — A statisztikai számok tükrében vizsgálva egy nép kulturális színvonalát igen jellemzőnek tartják az egy főre eső papírfogyasztást, — kezdte el a beszélgetést Molnár László, a Szolnoki Papírgyár főtechnológusa. — A világ átlag papírfo­gyasztása egy főre évenként 2-í kilogramm, Magyaror­szágon ez 16—17 kilo- ■ gramm, ami rendkívül ala­csony. Ennek semmiesetre sem az az oka, hogy nálunk nincs meg az igény, hanem inkább az, hogy a hazai pa­pírgyártás ezeket az igé­nyeket ma már nem tudja fedezni. A papír importá­lása nagyon drága mulatság és a meglévő papírgyártó kapacitásunkat is csak úgy tudjuk kihasználni, ha a cellulóz egy részét külföld­ről vásároljuk, melynek vi­lágpiaci ára tonnánként 150 dollár. — Várhatuhk-e s jövőben javulást a papírgyártásban? — Az előbbiek elmondása után erre akartam rátérni, — válaszolta Molnár Lász­ló. A cellulóz nyersanyag ellátás a dunaújvárosi új cellulózgyár üzembelépésé­vel és a megfelelő many- nyiségben rendelkezésre ál­ló cellulózgyártására alkal­mas nyersanyag felkutatá­sával- megoldhatónak lát­szik. A továbbiak során azonban növelni kell a Pa­pírgyártó gépparkot is, hogy az ötéves terv végére előírt egy főre eső évenkénti 24 kilogrammos fogyasztás­hoz a megfelelő mennyiségű papírt biztosítani tudjuk. — Ezzel a tervvel van összefüggésben az új erő­mű építése is? művelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó fel­sőoktatási intézményekben mintegy 740-en végeznek: agrár-, erdő-, faipari mér­nökök, állatorvosok. A fel­sőfokú mezőgazdasági tech­nikumokban 880-an szerez­nek képesítést. A -művészeti főiskolákon 150-en fejezik be tanulmányaikat. A vizsgákkal egyidejűleg gondoskodnak a végző hall­gatók elhelyezéséről. A nép- gazdasági érdekek figyelem­be vételével, előzetes vizs­gálódások alapján döntöt­ték el, hogy az egyes fő­hatóságok felügyelete alá tartozó vállalatoknál, intéz­ményeknél hány és milyen képzettségű szakembert al­kalmazhatnak a fiatal dip­lomások közül. már működnek. Vajon ele­get tesznek-e azokban a higiéniai előírásoknak? — Viszonylag. S azért nem lehet tökéletes, mert a rendelkezésre álló helyisé­gek szükségmegoldásnak számítanak. Kicsik, lénye­gében zsúfoltak. Ez pedig korlátozza az előírások be­tartásiáinak határát. Min­denesetre az üzemi kony­hák tisztasága alig kifogá­solható. Jelentősnek tartom továbbá, hogy a személyze­tet munkába állításuk előtt, felszólítás nélkül or- vosd vizsgálatra küldték, mert a korábbi években sok szabálysértés történt. Az idén egy sem. — A közegészségügy és megelőző gyógyászat egy­aránt megkívánja, hogy a szövetkezeteknek üzemor­Évenként mintegy 16 millió forint az építkezésekkel összefüggő képzőművészeti alkotásokra Államunk évről évre je­lentős összegeket fordít képzőművészeti alkotások­ra. Rendelet szabályozza, hogy az építkezéseknél a beruházási összeg néhány ezrelékét szobrokra, fres­kókra és díszítőművészeti alkotásokra kell költeni. Ez évenként mintegy 16 millió forintot tesz ki. A beruhá­zó vállalatok élnek is a le­hetőséggel, s mind több középületre és új lakó­telepre terveztetnek képzőművészeti alkotáso­kat. A vidéki városok is egyre gyakrabban keresik meg a Művelődésügyi Mi­nisztériumot, illetve a Kép­zőművészeti Alapot, hogy szobrokat, domborműveket, emlékműveket rendelje­nek. Érdemes megemlítem, hogy ebben az évben a Képzőművészeti Alap már 6,5 millió forintot fizetett ki tervezésre, illetve az el­készült műalkotásokra. Ezek közül több szobrot már fel is állítottak. így Szolnokon a felsza­badulási emlékműt, amely' Kovács Ferenc alkotása, Tihanyban a napokban ál­lítják fel Kerényi Jenő Le­genda című szobrát, és Varga Imre napozó férfit ábrázoló alkotását. (MTI) Autódaruval emelik végleges helyére a nagyméretű ,.nadrágcsövet'’ a tiszabői víz­kivétel korszerűsítési munkáin. A viilamosárammal üzemeltetett szivattyúk lénye­gesen olcsóbban látják majd ej öntözővízzel a tiszabői, tiszagyendai, kunhegyes! és Bánhalmi Állami Gazdaság földjeit. Képünkön: a szivattyútelep szerelési munkálatait végzi a vízügyi igazgatóság gépműhelyének Tyitov brigádja — Bizonyos mértékig igen — kapcsolódik a be­szélgetésbe Boskó József a beruházási osztály vezető­je. — Régi erőművünk ugyanis már annyira el­avult. hogy rekonstrukciója feltétlenül időszerűvé vált, azonban egyéb bővítési ter­veink miatt, már az ener­gia ellátást sem tudná biz­tosítani. Az új turbinás erőmű, mely 1964. elején lép üzembe 2800 kilowatt teljesítményű lesz. Ebből jelenleg kb. 1500 kilowattot használunk fel, így lehetővé válik, hogy a felesleges energiát esetenként az or­szágos hálózatba juttassuk. — Mindaddig — mondta a főtechnológus — míg elő­reláthatólag 1965-ben a VI.- számú papírgép üzembe nem lép. — Mennyit fog termelni az a gép? — A berendezés egymaga képes lesz annyi papírt gyártani, amennyit a meg­lévő három gépünk jelen­leg tud. Ez száz százalékos gyártmánynövekedést je­lent. Sajnos a IV-es számú gép nem 'a legújabb konst­rukció lesz, mert a csepeli papírgyárból telepítjük át, de a jelenlegi berendezé­seknél jóval modernebb. A csepeli papírgyár pedig e helyett egy egészen modern külföldi gépet fog kapni. Az üzemeltetés leállítása nélkül megkezdtük ebben az évben a cellulóz üzem felújítását és bővítését is. B J.

Next

/
Thumbnails
Contents