Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-05 / 129. szám

VÍLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK Mi*- á ^n/ef%ÍMé% A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 129. szám. Ára 50 fillér 1963. június 5., szerda. Ma: Többet politizáljanak Egy város színház nélkül Mi lesz belőled? Óvjuk a legdrágábbat BESZÉDES SZÁMOK / az időszerű munkákról A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának jú­nius 3-i tájékoztatója részletesen ismerteti, hol tartanak megyénk közös gazdaságai az időszerű munkák végzé­sével. A számok beszédesen szólnak arról, hogy egy-egy járás, város termelőszövetkezetei milyen eredményeket tudhatnak magukénak, de egyben figyelmeztetnek a lemaradásra is, s a késlekedés mielőbbi „behozására” serkentenek. Népgazdaságunk fejlő­désével egyidejűleg jelen­tős eredményeket értünk el a munkakörülmények javításéban. A párt és a szakszervezet javaslatára hozott kormányintézkedé­sek és a mindinkább fo­kozódó nevelőmunka ha­tására javulás mutatkozik az üzemekben és minden más munkaterületen a dolgozók testi épségének, egészségének védelmében. Sajnos, a halálos balese­tek száma 1962-ben az azt megelőző évhez viszonyít­va emelkedett. 1961-ben a megye ipari és mezőgaz­dasági üzemeiben 29.52 fő szenvedeti balesetet és a munkából kiesett napok száma 1750 volt ezer dol­gozóra számítva, addig 1962-ben a balesetek és a kiesett munkanapok száma ugyancsak ezer dolgozóra számítva 29.66 fő és 502.9 nap volt. A halálos balesetek száma — a termelőszö­vetkezetek kivételével — 8-ról 11-re emelkedett 1962-ben. örvendetesen javult a helyzet, ha a termelőszövetkezetek bal­esetből eredő halálozási statisztikáját vizsgáljuk. 1961-ben 13 halálos bal­eset után a következő évben csak egyetlen egy volt. A munkahelyek dolgo­zóinak és vezetőinek kö­telessége, hogy a közös­ség erejével óvják a leg­drágábbat, az emberi éle­tet, az egészséget. Fog­janak össze és követel­jék meg mindenkitől — a termelésben ■ résztvevő dolgozóktól és gazdasági vezetőktől egyaránt —, hogy szerezzenek érvényt a munkásvédelmi jogsza­bályoknak, tartsák be az óvórendszabályok előírá­sait. Társadalmunknak le­hetősége van megszüntet­ni a munkahelyeken le­selkedő veszélyt és elejét tudja venni a családokat, a hozzátartozókat, bará­tokat gyászba borító tra­gédiáknak. A munkakö­rülményeik javítására Szolnok megye üzemei 1960-ban 20.1 millió, 1961- ben 21.8 millió forintot fordítottak. Munka- és védőruhákra, egyéni vé­dőfelszerelésekre 3 év alatt 85 millió forintot áldozott népgazdaságunk, mely összeg a megye dolgozóinak biztonságos munkáját segíti elő. Átérezve a felelősséget a kialakult helyzetért, felhívjuk szakszervezeti tisztségviselőinket, hogy a SZOT X. teljes ülése ha­tározatainak érvényesíté­seként az elkövetkező időben különösen nagy gonddal foglalkozzanak a munkásvédelmi ellenőr­zéssel és az ehhez elen­gedhetetlen felvilágosító tevékenységgel. Harcol­janak az észlelt hibák megszüntetéséért és élje­nek következetesebben azokkal a jogokkal, ame­lyeket államunk a dolgo­zók életének, testi épsé­gének, egészségének vé­delmében reájuk ruházott. Haladéktalanul szervez­zék meg a munkásvédel­mi őrségeket ott is, ahol eddig elmulasztották vol­na. Megyénkben az ipari és mezőgazdasági üzemek­ben tevékenykedő mun­kavédelmi őrségek száma jelenleg meghaladja az ezret. Felhívjuk a munkásvé­delmi őröket, hogy ébe­ren őrködjenek minden műszakban, minden üzemrészben, munkahe­lyen. Jelentsenek minden baleseti veszélyforrást, adjanak tanácsot dolgozó­társaiknak, hogyan kell biztonságosan dolgozni. Elvtársi módon lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik saját ma­guk vagy mások testi épségét, egészségét. Az építőiparban és a mezőgazdaságban emelke­dett a balesetek és ennek következtében a munká­val nem töltött napok száma, ezért - felhívjuk e népgazdasági ágak dolgo­zóit és Vezetőit, hogy a jövőben még fokozottabb gondot fordítsanak a munkásvédelmi előírások, rendelkezések végrehaj­tására. Határozzák meg a legfontosabb tennivalókat a munkahelyeken a bal­esetek számának csök­kentése érdekében. Az építkezéseken a kü­lönösen veszélyes helye­ken — az állványokon — a munka megkezdése előtt feltétlenül tartsanak ellenőrzést a munkavédel­mi megbízottak és ne en­gedjék a munkát meg­kezdeni abban az eset­ben, ha ott a biztonságos munkafeltételek hiányoz­nak. A gépállomások és ál­lami gazdaságok vezetői már most tegyenek intéz­kedéseket a nemsokára bekövetkező aratási-csép- lési munkálatoknál bekö­vetkezhető balesetek meg­előzésére. Az erőgépek mellett fordítsanak nagy gondot a szállítóeszközök jó, üzembiztos állapotára, mert az utóbbi időben igen elszaporodott a von­tatókon és más jármű­veken bekövetkezett bal­esetek száma. Munkavédelmi felügye­lőink a jövőben még kö- yetkezetesebben lépnek fel az előírások megsze­gői ellen. Az eddiginél szigorúbban vonják majd felelősségre mindazokat, akik felelőseik az óvó- rendszabályok végrehaj­tásáért, a kiadott rendel­kezések betartásáért és betartatásáért, de ennek nem tesznek eleget. A társadalmi összefo­gás a munka- és egész­ségvédelem területén is eredményhez fog vezetni, a dolgozók ég vezetők ön­tudatos fellépése meg fogja óvni a baleseti ve­szélyektől mindazokat, akik nap mint nap oda- adóan dolgoznak életünk gazdagításéért, szépítésé­ért. Közösségünk közre­működése lehetővé teszi, hogy dolgozóink erőben, egészségben élvezhessék mindazt, amiért nap mint nap fáradoznak. Csontos Béla munkavédelmi főfelügyelő, a bizottság vezetője Jólsikerült szavaDó* verseny Szolnokon, az MSZBT klubban Június 3-án az MSZBT megrendezte a már hagyo­mányos orosz nyelvű sza­valóversenyt. Erre Szolnok 11 iskolája közül kilenc nevezett be és a versenyen ötvennyolc ta­nuló vett részt. A verseny igen színvona­las volt, a tanulók szép ki­ejtéssel szavaltak, amely­nek eredményét mutatja, hogy sokan értek el első helyezést. Ez szorgalmas munkájuk gyümölcse, de nemcsak ők dolgoztak jól, hanem a II. és III. díjat el­ért versenyzők is. I. díjat tizenegyen értek el. Díjon felüli jutalmat heten kap­tak. ít író—olvasó találkozó Az ünnepi könyvhét be­fejezése alkalmával író-ol­vasó találkozó volt vasár­nap Tiszafüreden. Az irodalmi est első ré­szében a helybeli irodalmi színpad adott rövid műsort, majd a Szolnok megyei írók olvastak fel műveik­ből. A kukorica vetés még njncs befejezve Ezt a fontos takarmány- növényt megyei . szinten 146 800 holdon tervezték elvetni. Jászberény és Tö- rökszentmiklós város ter­melőszövetkezetei mindent meg is tettek azért, hogy teljesíthessék előirányzatu­kat. Ennek eredményeként az előbbi város 115,6, az utóbbi pedig 110,1 százalé­kos teljesítményével vezet a kukoricavetésben. A szol­noki járás és város, vala­mint Mezőtúr közös gazda­ságai a tervezett terület minden holdján szintén földbe tették a vetőmagot. A kunhegyes!, kunszent­mártoni, törökszentmiklósi, jászberényi és tiszafüredi járás is közel jár tervének teljesítéséhez, illetve meg­haladta a 90 százalékot. Nem mondhatják ezt a karcagi, túrkevei és kisúj­szállási termelőszövetkeze­tek. A jelentés időszakában a karcagi közös gazdasá­gok 83,6, a túrkeveiek 69,4 százaléknál tartottak a ku­korica vetésével. Jórészt az ő rovásukra írható, hogy a kukoricatermesztésre szánt területnek 95,2 százalékán került földbe a-vetőmag. A rizsvetés 100.1 százalék Ebben a munkában a mezőtúri termelőszövetke­zetek szerezték meg az el­sőséget, a tervezett 1400 hold helyett 1778 holdon tették földbe a vetőmagot. Őket követik a szolnoki já­rás, város közös gazdasá­gai, 115,2 százalékos telje­sítményükkel. A -kisújszál­lási és jászberényi járási termelőszövetkezetek, vala­mint a karcagiak is meg­fölözték a 100 százalékot rizsvetésben. A tervezett 9000 hold helyett 9011 hol­don került földbe a rizs vetőmag megyénk termelő- szövetkezeteiben. Igyekezni kell a növényápolással A kukorica és napraforgó első kapálását — géppel és kézzel — Mezőtúron fejez­ték be. A mezőtúri termelő- szövetkezetek 7540 holdon termelnek kukoricát, 332 holdon napraforgót. Jász­berény város közös gazda­ságaiban az utóbbi növény­ből 122 holdat vetettek, en­nek első kapálása megtör­tént. A többi járás, város termelőszövetkezeteiben fo­kózni kell a növényápolás ütemét, mivel a karcagiak például mindössze 33,3 szá­zalékát kapálták meg a ku­koricának, a jászberényiek pedig 42,1 százalékát. A jobbak, mint a kisújszállá­si, a kunszentmártoni járá­si és Túrkeve termelőszö­vetkezetei alig haladták meg a 80, illetve nem érik el ezt a százalékot a kuko­rica első kézi kapálásában. A gépi kapálás eredménye megyei szinten 79,9, a kézi pedig 65,3 százalék a ku­koricánál. A napraforgónál pedig 78,5 gépi, 55 százalék kézi kapálás. A burgonya kapálását Karcag, Túrkeve, a jász­berényi, a kunhegyesi, a kunszentmártoni, a szolno­ki, a tiszafüredi járás és Szolnok, Kisújszállás város közös gazdaságai befejez­ték. A töltögetést 135 hol­don — 'ami 100 százalékot jelent — a karcagi tsz-ek elvégezték. A cukorrépa egyelést Karcag, Kisújszállás, Me­zőtúr, Túrkeve és a török­szentmiklósi járás már le­tudta. Megyei szinten nem egészen 3 százalék híja a cukorrépa egyelés befejezé­sének. E növény mélyka­pálása is megkezdődött, il­letve Kisújszálláson és Túr- kevén befejeződött. Az el­vetett 17 575 hold cukorré­pából 11 255 holdon történt meg eddig a mélykapálás megyei szinten, ami 64 szá­zaléknak felel meg. A vöröshere kaszálása 35,5, a rétkaszálás ‘ pedig 26,4 százalék a megyei számok alapján. Sürgős tennivaló a lucerna behor- dása a tábláról. Ezzel a munkával eddig csupán a mezőtúri közös gazdaságok végeztek, a többi helyen mindenütt található még első kaszálású lucerna kint a táblákon. Karcagon 72,4, Túrkevén 63,4 százalékát hordták be a lucemaszé- nának. Igen elgondolkoztatóak az öntözés adatai. A terve­zett 67 000 holdból mind­össze 16126 hold kapott mesterséges csapadékot. Ennek nagy százalékát, 8934 holdat a rizs tesz ki, a kukorica mindössze 203 hold, vagyis 1,2 százaléka a tervezettnek. A takar­mánynövények, a rét és i legelő öntözését is szorgal- í mazni keli minden járás- I ban, városban. T HÁROMNEGYED MÉTER ÁTMÉRŐJŰ FOGASKERÉK KÉSZÜL A JÁSZBERÉ­NYI A VRlTÓGÜrG 1 Á RRAN A RUGGYANTAGYÁR GUMIKEVERÖ HENGER­MŰVÉHEZ. A KÉPEN LÁTHATÓ MAAG GÉP 3,5 MÉTER MAGAS FOGASKE­REKET IS KÉSZÍT

Next

/
Thumbnails
Contents