Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-29 / 150. szám

1963. Június 29. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP s + EMBEREK III ÉPÜLETRÉSZ III BÉRLETI RENDSZER III ELŐADÁSOK Herényi Gábor tájékoztatója a színház új évadjáról A színház igazgatósága beszélgetésre hívta meg a sajtó, a rádió és a TIT képviselőit. Ezen a beszélgetésen a színház 1963/64-es évadjának ese­ményei szerepeltek. A beszélgetés során Berényi Gábor igazgató. Hauk László gazdasági igazgató és Fodor szervezőtitkár válaszolt a felmerült kér­désekre. — Milyen stádiumban van a színház újjáépítése? — Egy évi kényszerpihe­nő után végre saját ottho­nában játszhat a színház. A munkálatokat legkésőbb egy .hónapon belül — ha oz építők tartják a szavukat — befejezik. Teljesen újjá­épült már a homlokzat, je­lenleg a padozat egyes ré­szeinek munkálatai, festés, a büfé berendezése és egyéb apróbb részletmun­kák folynak. Elegáns és ké­nyelmes feljárat lesz az er­kélyre. A 18 méter hosszú büfé- és dohányzóhelyiség­ben korszerű hűtőszek­rényt, presszógépet szerel­nek fel. Műszaki érdekes­ség, hogy a megrövidült er­kély hátsó zárófala megja­vítja az akusztikát. Színé­szeink munkakörülményeit — és ezzel az előadás szín­vonalát javítja a nagyszín­pad lehetőségeivel felérő próbaszínpad a második emeleten. A Kossuth Lajos utcán épülő új, 32-lakásos házban kap helyet majd modem jegyirodánk. A megyei tanács végrehajtó bizottsága jóvoltából csak­nem ötmillió forintot kap­tunk a színház rendbeho­zására — mondotta Be­rényi Gábor. — A közönséget érdeklik a színház házatáján végbe­ment személyi változások. Kik mennek el. kik jönnek, kik maradnak? — Tulajdonképpen az 1961/62-es évad társulatá­hoz kellene hasonlítani a változást, hiszen a megye- székhely közönsége nem is­meri azokat a művészeket, akik csak egy évet töltöt­tek nálunk. A változások­kal kapcsolatban egyfelől meg kell állapítanunk, hogy kitűnő társulatot sikerült szerződtetnünk, másfelől azt, hogy tagadhatatlanul jó erők távoztak tőlünk, de a fejlődés az, hogy a színé­szek elmennek nagyobb színházakhoz, Budapestre és a változatosság szem­pontjából semmi esetre sem árt a „friss vér” a színház­nál. Külön öröm számunk­ra, hogy az évek óta vajú­dó főrendező-kérdés is megoldódott, Téry Árpád kinevezésével. Téry Árpá­dot, mint kiváló, sokolda’ú színházi embert tartják számon a művészvilágban. Debrecenben évekig dolgoz­tunk együtt, ismerjük egy­más elképzeléseit, így már az indulás is könnyebb lesz. — Lássuk, kik jönnek a társulathoz: a már említett Téry Árpádon kívül új kar­mester is szerződött színhá­zunkhoz, Visky, András ze­neszerző, aki a vidéki kö­zönség előtt ismert: a Kis­asszonyok a magasban cí­mű darab zenéjét ő írta. A Váczi utca című sikeres pesti darab zenéjének is ő a szerzője. Utóbbi időben hosszabban tartózkodott Lengyelországban, ahol töb­bek között filmzenét , is szerzett. — A művészek közül több pesti és vidéki színház ve­zető színészét sikerült le­szerződtetnünk. Megoldó­dott a zenés társulat bon- viván- és primadonna-kér­dése. Hozzánk szerződött Csizmadia László, az egri színház fiatal bonvivánja és Kovács Ibolya, a Petőfi és az Operettszínház tagja. Ök előreláthatólag Huszka: Gül baba című operettjében mu­tatkoznak be októberben. A prózai társulat egyik neves tagja Mádi Szabó Gábor, a Vígszínháztól. Ugyancsak «álunk játszik majd a fil­mekről és szolnoki észtrád- szerepléseiről ismert Hor­váth Gyula. Rajtuk kí­vül Pécsről Horváth László és a már ná­lunk jól ismert Upor Péter, a Tarka Színpadtól Győző László lesz tagja a társulat­nak. Két darabhoz leszer­ződött Varga D. József, a szolnokiak közkedvelt Var­ga Dodója i — Kik jönnek a fiatalok közül? — Három olyan fiatal színészünk lesz, akik két éve végezték a főiskolát, az operett tanszakon és azóta különböző vidéki színhá­zaknál játszanak. Egyfor­mán otthonosan mozognak operettben és prózában. Ezek: Bűrös Györgyi és Fonyó István Egerből, Győ­ri Emil Békéscsabáról. Két most végzett főiskolást is kapunk: Gyöngyösi Katit, aki a Félúton című film női főszereplője volt és Si­mon Kázmért, aki Szolnok szülötte. További két fiatal színésznő is gazdagítja a társulat arcképcsarnokát: Vaszy Bori, a Szegedi Nem­zeti Színháztól és Zoltán Sári Budapestről. A szolno­ki közönség lényegében csak most ismeri meg He­gedős Györgyit, aki tájon már sok sikert aratott. A régi társulat sok erőssége dolgozik tovább ebben az évadban: Győri Ilona Já- szai-díjas, Andaházi Mar­git, Hegedűs Ágnes, Mensá- ros László Jászai-díjas, Gálfy László, Halász Lász­ló, Molnár Miklós és még többen. Eltávozik Somogy- vári Rudolf, Linka György, Solti Bertalan, Forgács Kál­mán és még néhányan. — Mi lesz a sorsa a táj­előadásoknak? — Az elmúlt évadban si­került igen magas színvo­nalú tájelőadásokat biztosí­tani a megye közönségének. Ezt a lehetőség szerint tar­tani szeretnénk. Ennek ér­dekében kértük a megyei tanácsot, biztosítsák a sze­mélyi és anyagi feltétele­ket, hogy díszletben, kosz­tümben egyaránt változat­lanul magas színvonalat ad­hassunk, annak ellenére, hogy az erők jórészét le­köti majd a nagyszínház Ehhez elvileg megkaptuk a jóváhagyást. Természetsze­rűleg kevesebb lesz az idén a táj, ezt azzal próbáljuk ellensúlyozni, hogy egy-egy előadáshoz — városnézés­sel, TIT-rendezvénnyel egy­bekötve — színházi külön- vonatokat szervezünk a közeli helységekből. Tájelő­adásokat elsősorban azo­kon a helyeken tartunk, ahol a művészi feltételek adottak, tehát a városok­ban és azokban a közsé­gekben, amelyek új, mo­dem művelődési házat kap­tak. Ide nagyobb díszlete­ket, teljes létszámú társu­latot tudunk vinni. A „kü- iönvonatos” előadásokat azokhoz a produkcióinkhoz szervezzük, amelyek nem vihetők ki, például a Lear királyhoz. — Milyen újításokat ter­vez még az igazgatóság? — Szeretnénk a szünna­pot hétfőről keddre tenni, hogy azon a napon játsszék a színház, mikor nincs tele­vízióadás. Ehhez azonban még várjuk a nézők véle­ményét. Ugyancsak szeret­nénk bevezetni azt az elő­adási-rendszert, amely pél­dául a Pécsi Nemzeti Szín­házat jellemzi: párhuzamo­san több előadást tartunk egyszerre napirenden, így minden hónapban változa­tos műsort kapnak a szol­nokiak és az ide látogató idegenek.. Ez is a közönség véleményétől függ. Kérjük is, a sajtó útján, szóljanak hozzá, adjanak ötleteket. A bérletezésben is lesznek új vonások, ezt idejében közöljük majd a közönség­gel. — Mi lesz a műsoron? — Az előzetes terv ké­szen áll, azonban ez még a megyei tanács végrehajtó bizottságának július 9-i ülé­sén dől el, amikoris jóvá­hagyják a jövő évad tervét. A jóváhagyás után tájékoz­tatjuk majd megyénk kö­zönségét. — ht — A pártoktatás előkészítésének első szakasza a jászberényi járásban A jászberényi járóban befejezték a pártokta­tás előkészítésének első szakaszát. Nagy Ist­ván. a járási és városi pártbizottság titkára adott az eddigi munkáról tájékoztatót lapunk munkatársának. — A MÚLT ÉV tapasz­talatait végrehajtó bizott­sági ülésen beszél tűik meg. Ott alakítottuk ki elgon­dolásainkat arról is, hogyan készítsük elő és hogyan kezdjük majd el az új évet. A kezdet kezdetén két munkacsoportot alakítot­tunk, s ennek tagjai min­denütt a helyszínen be­szélgettek és nemcsak a községi titkárral, — mint az eddig leggyakrabban történt — hanem a tömeg­szervezetek és tömegmoz­galmak vezetőivel is. Most még nem azt döntöttük el, Megyénk öntözéses gazdálkodását vizsgálta, annak eredményessége javítására hozott határozatot a Népi Ellenőrzési Bizottság A megyénkben lehul­ló évi csapadékmennyiség 500 milliméter körül jár, s csupán fele-negyede ér­kezik a tenyészidő tartama alatt. Talajaink kedvezőt­len adottságúák. Körülbe­lül 60 százalékúk szikes, illetve rossz vízgazdálko­dású réti talaj. E miatt a természetes csapadék 30— 40 százaléka — tetemes bel­vízkárokat okozva — el­folyik. Ezekből az követ­kezik, hogy szűkebb ha­zánkban majdnem azonos igyekezetei kívánatos kifej­tenünk az öntözésben és a káros belvizek elvezetésé­ben. A népi ellenőrök tizen­kilenc termelőszövetkezet adottságainak vizsgálata alapján megállapították, hogy az öntözni kívánt te­rülethez elég víz áll ren­delkezésre. Az öntözőtele­pek szétszórtsága miatt azonban a vízelosztás az üzemeken belül nem törté­nik gazdaságosan. E miatt sok csatorna épült felesle­gesén, nem alakulhattak ki összefüggő öntözőfürtök, tetemes a vízveszteség, emelkedtek az építés faj­lagos költségei. A vizsgált tsz-ek tizennégy esőztető berendezése például ötféle típusból áll. A jól gazdálkodó tsz-ek törődnek az öntö­zött területek talajművelé­sével; a gyengébbek viszont a művelési hibákat öntö­zéssel próbálják — inkább kevesebb mint több siker­rel — helyreütni. Rizstele­peknél előforduló gyakori hiba a gátak hanyag szét- szántása, ami miatt a táb­lán belül nemhogy eltűnne, de növekedik a szintkü­lönbség. Noha a vizsgált tsz-ek közül kilenc 1000 kh-nál nagyobb öntözött területtel rendelkezik, azok egyiké­ben sem dolgozik speciáli­san képzett öntöző agro- nómu9. Legtöbb öntöző- szakmunkás Kisújszálláson, Mezőtúron, a kunszentmár­toni járásban segíti ered­ményesebb gazdálkodáshoz a szövetkezeteket. Másutt általában csupán egy öntö­ző szakmunkás jut 100— 110 holdra. Itt így, ott úgy díjazzák az öntözésben dolgozókat... A Födművélésügyi Minisz­térium alaposan átgondolt javaslatot tett a tsz-eknek arra, hogy az öntözőket tel­jesítménybérben fizessék. Gazdagon premizálja sike­resen öntöző gazdáit a tö­rökszentmiklósi Kossuth, a kisújszállási Búzakalász Tsz. Az említett tsz-ekben, továbbá nyolc állami gaz­daságban, egy vízgazdálko­dási társulásnál, a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóságnál, kilenc tanácsnál, a Tsz Beruházási Irodánál és az AGROKER Vállalat­nál végzett vizsgálat, gon­dos értékelés után hozott határozatot a Szolnok me­gyei Népi Ellenőrzési. Bi­zottság. Az öntözéses gazdálkodás jövedelmezősége érdekében javasolta az öntözőtelepek komplex létesítését. Szük­séges felülvizsgálni az ön­tözőtelepeket, s gondoskod­ni a járulékos berendezé­sek pótlásáról, a szántó­földi öntözés támasztotta átalakításokról. Az újonnan építendő te­lepeknél azt javasolta a NEB, hogy arak helyének kiválasztásánál a vizet leg­jobban hasznosító talajtípu­sok kerüljenek előtérbe. Kívánatos az öntözési be­ruházásokat kellő tapaszta­laid, színvonalasan vezetett, kedvező adottságú üzemek­be összpontosítani. A NEB javaslata kifejti, mennyire előnyös a nagyüzemi gépe­sítésnek megfelelő 50—70 kh-as táblák kialakítása. Erre még akkor is érdemes törekedni, ha a kialakítás­nál a különben költséges tereprendezés nem mellőz­hető. Szükséges megoldani — és biztosítani — a fe­lületi öntözés korszerűsíté­sét. A ma alkalmazott ideiglenes csatornás eljárás 4—6 százalékos területvesz- teség^el jár. Műanyagtöm­lők használatával ez meg­előzhető; sőt amellett ol­csóbb a betakarítás, csök­ken a gépi művelés, ápo­lás költsége. Tereprendezésnél érvé­nyesüljön feltétlenül az OMMI szakvéleménye, a gazdaságosság elve, — ja­vasolja a NEB. Szükséges az indokolatanul magas te­reprendezési költségeket csökkenteni. Megyénk természeti adott­ságainak megfelelően a jö­vőben is a felületi öntözés érdemli a vezető szerepet. Az esőszerű öntözést csak nagy vízáteresztő képességű talajokon, tetemes szintkü­lönbségű, nyugtalan terepen, korlátolt vízszerzési lehető­ségek .közepette és a zöld­ségtermesztésben érdemes kiterjeszteni. Igen fontos elérni, hogy az öntözésre berendezett területek hasz­nosítása 75—80 százalékos legyen. Fontos, hogy első­sorban az öntözésre beren­dezkedő üzemek gépigényét elégítsék ki. Mielőbb meg­oldandó megyénkben az ön­tözőberendezések javítása, tartalékalkatrészek beszer­zése. Legyen az AGROKER feladata, hogy az öntözés­hez szükséges valamennyi speciális eszközt és gépet raktáron tároljon; s hogy féléves szállítási szerződé­sek helyett negyedéveseket kössön. Mielőbbi megoldást kí­ván az öntözési szakembe­rek számának növelése. Mezőgazdasági nagyüze­meinkben ma öntöző agro- nómusból 55, technikusból 100, szakmunkásból 800 fő a hiány. Kívánatos a már dolgozó, s munkába állítan­dó szakemberek anyagi ér­dekeltségét fokozni. A NEB javasolta, hogy a szakmun­kások tizenötszázalékos ki­emelt bérezésben részesül­jenek. Az öntözéses gazda­ságok jellegének megfele­lően célszerű kialakítani azok állatállományának szerkezetét, Ennek követ­keztében a tej- és húster­melés mutatói is kedvezőb­ben alakulnak majd, — ál­lapította meg határozatá­ban a Szolnok megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság. — b z. — SO 000 forint a községfejieszlési alap javára Négy kilométernyi jár­dát építenek Jászapátiban. Eddig már közel egyharma- da elkészült. A lakosság a községfejlesztésnek ezt a feladatát társadalmi mun­kában végzi el, míg a köz­ségi tanács az anyagszük­séglet költségeit biztosítja. Esténként azokban az utcák­ban, ahol az építkezés már folyik, egy-egy szakember vezetésével, lázas igyekvés- sel dolgoznak az emberek. Felszedik a régi, tönkre­ment kövezetei, egyengetik, szintelik az új aszfaltjárda alapját. Munkájukkal eddig öt­venezer forintot takarítot­tak meg a községfejlesztési alap javára. A tanácstag­jelölő gyűléseken a lakos­ság kérései között első he­lyen a járdahálózat bőví­tése, felújítása szerepelt. íme, így valósul meg. hogy ki hol tanul majd a közeljövőben, hanem elő­ször is azt, hogy hol mi­lyen oktatási forma szer­vezésére van lehetőség. Ezt mindenekelőtt attól tettük függővé, hogy hány meg­felelő felkészültségű propa­gandista van. Ezeken a beszélgetéseken vetettük fel azt is; lehe­tőleg előzzük meg azt az eddigi gyakorlatot, hogy minden szerv küiön-külön elgondolás szerint indít tanfolyamokat, előadásokat. Az ismeretterjesztő előadá­sokat, a különböző akadé­miákat is a pártbizottság tervezi meg. — A TÖMEGMOZGAL­MI oktatási formáknak mindenütt felelős vezetősé­ge lesz, amelyek társadal­mi munkában dolgoznak. Eddig az akadémia veze­tőit jelöltük ki. A három-öt tagú társadalmi vezetősé­get majd az első előadások alkalmával fogják maguk közül kiválasztani a hall­gatók. Az akadémiák ve­zetői kiváló szakemberek. A szülők akadémiájának vezetője például Rózsavöl­gyi Pál általános iskolai igazgató. A mezőgazdasági akadémiák vezetői elsősor­ban mezőgazdasági szak­emberek. — Érdekes, új, s- úgy gondolom hasznos kezde­ményezés volt tavaly a földművesszövetkezetek dol­gozói körében indított bel­kereskedelmi akadérma Jászkiséren, amit ez évben ig megszervezünk. — Pártonkívtjliek és' tag­jelöltek is vannak a pro­pagandisták között. A kü­lönböző társadalmi vezető­ségekben szintén. Elsősor­ban a politikai és szakmai felkészültséget, rátermett­séget vesszük itt számí­tásba. — KIVÁLASZTOTTUK a vezető propagandistákat, és velük is megbeszéltük mi a legközelebbi teendő. Segítségünkre pedig szak­csoportokat alakítottunk.-Ez a szakcsoport segíti a pro­pagandisták oktató munká­ját, s az ő dolguk lesz egy- egy szeminárium működé­sének az ellenőrzése is. — A szakcsoportok tag­jai nem propagandisták, tehát a foglalkozások ide­jén sem lesznek elfoglalva. De képzett, hozzáértő em­berek, elsősorban az esti egyetem különböző évfolya­mainak a hallgatói. — Szeretnénk azonban túljutni azon, hogy az el­lenőrzés mindössze a sze­mináriumokon való részvé­telre korlátozódjék. Ezért a szakcsoportok tagjainak a propagandisták felkészülé­sét segíteni éppúgy felada­tuk lesz, mint a hallgatók részvételét szervezni. A közeljövő pártbizottsági ülésen javasoljuk, hogy a pártbizottsági tagok is vál­laljanak nagyobb részt az oktatás ellenőrzéséből, se­gítéséből. — A hallgatók kiváloga­tásánál a párttagok közül szeretnénk miinél többet bevonni. Nem jó az az arány, ami tavaly kiala­kult. Akkor az összes párt­tagoknak mindössze 43 szá­zaléka tanult szervezett pártoktatásban, s a hallga­tók 53 százaléka párton-, kívüli volt. A közeljövőben erről is beszélgetünk majd a községekben. 1

Next

/
Thumbnails
Contents