Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-26 / 147. szám
ftefus 96, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A termelőszövetkezetek érdekében A Legfelsőbb Bíróság határozataiból A termeiuszuvetkezetek peres ügyeivel kapcsolatban az utóbb} időben több igen jelentős törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Ezekből ismertetünk néhányat. Az egyik vidéki állami építőipari vállalattal egy szövetkezet 96 férőhelyes nö- vendékmarha-istállót építtetett. Már a műszaki átvételnél vita keletkezett, mert a vállalat a nádfedést nem a költségvetésnek megfelelően készítette el és a hő- szigetelés sem volt kielégítő. Mivel nem tudtak megegyezni, per keletkezett. A járásbíróság úgy döntött, hogy a vállalat a tetőt az egyéves szavatossági határidőn belül köteles rendbehozatni. Az ítélet jogerőre emelkedett, de törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a járásbíróság ítéletének a teljesítési határidő felől rendelkező részét megváltoztatta és a hiánypótlás teljesítésére 30 napos határidőt szabott meg. Határozatát a következőkkel indokolta: Építkezésnél különösen pedig termelőszövetkezetek építkezéseinél, ahol a hibáknak és hiányosságoknak a lehető legrövidebb időn belül történő sürgős megszüntetése elsőrendű fontosságú népgazdasági érdek, a műszaki átadáskor megállapított — rendszerint kisebb jelentőségű és gyorsan helyrehozható — hibák és hiányosságok megszüntetésére csak a feltétlenül szükséges, tehát a legrövidebb határidőt kell megállapítani. Ezért a hiány pótlására a járásbíróságnak az indokoltan szükséges határidőt kellett volna megszabnia. Ezt a Legfelsőbb Bíróság harminc napban engedélyezte. Egy másik termelőszövetkezetnek is elszámolási vitája támadt egy építőipari vállalattal. A per tárgyalását a járásbíróság felfüggesztette, kimondva, előbb a Magyar Nemzeti Bank területi irodájánál igyekezzenek megegyezni. Ezt a végzést a megyei bíróság megváltoztatta és a járás- bíróságot a per érdemi tárgyalására utasította. — Állásfoglalását azzal indokolta, hogy a szövetkezet beszámítási kifogással élt és így nincs szükség egyeztető eljárásra. E végzés ellen benyújtott törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságok végzéseit hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette, egyben elrendelte az iratoknak a Magyar Nemzeti Bank illetékes megyei igazgatóságához való áttételét. — Termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) állami (tanácsi) építőipari vállalatok, illetve építőipari kisipari szövetkezetek között építőipari munkával kapcsolatban keletkezett pénzügyi elszámolási vita bírósági elbírálását a Magyar Nemzeti Banknál lefolytatott egyeztetési eljárásnak kell megelőznie — hangzott a határozat. Ennek során a vitás kérdésben a Magyar Nemzeti Bank dönt. Az a fél, amelyik a bank döntését sérelmesnek tartja, igényét — az elévülési időn belül — a bíróságnál keresettel érvényesítheti. Ennek az a magyarázata, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak megvalósítását és pénzügyi lebonyolítását a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi. Ennek az ellenőrzési jognak hathatós megvalósítására szolgál az egyeztetési eljárás és az azt követő döntés. Eljárási szabálytalanságot valósítottak meg az alsófokú bíróságok azzal is, hogy a perről a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályát nem értesítették, holott effelől az igazságügyminiszter intézkedett. A kötbérek miatt sok vita van. Ilyen pert indított egy tejipari vállalat az egyik szövetkezet ellen. Ugyanis a szövetkezet még 1961-ben 30 ezer liter tej szállítására vállalt kötelezettséget. A hozam azonban még ezt a meny- nyiséget sem érte el, holott a szövetkezetnek a helybeli községi óvoda és bölcsőde, valamint a kisgyermekes tsz-tagok részére is nagyobb mennyiségű tejet kellett biztosítania. A megindult kötbér-perben a szövetkezet azzal védekezett, hogy az aszály okozta kisebb takarmánytermés miatt teheneit nem tudta úgy élelmezni, ahogy azt a magasabb tej hozam megkívánta. Ezért a tehenek kevesebb tejet adtak. A járásbíróság a keresetet elutasította, megállapítva, hogy a felhozott okok miatt a szövetkezet nem vétkes. A gazdaság tejhozama a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt csökkent. Több tejet a vállalatnak nem adhatott, mert szállítási kötelezettségét időrendben megelőzte az előbb említett két másik kötelezettsége. A vállalat fellebbezésére a megyei bíróság a kötbér egyrészét megítélte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróság ítéletét hagyta helyben. Határozatát a következőkkel indokolta: — A polgári törvény- könyv értelmében a termelő akkor köteles kötbért fizetni, ha a termést vagy annak meghatározott részét felróható okból nem adja át. Ebből következik, hogy kötbérfelelőssége alól kimentheti magát, ha bizonyítani tudja, hogy az adott helyzetnek megfelelően járt el. Ebben az esetben a fel- róhatóság vizsgálatánál két körülménynek van döntő jelentősége. Az egyik az, hogy a tejhozam csökkenése a szövetkezet hibáján kívül következett be, a másik az, hogy a tej szétosztásánál a másokkal szemben fennálló kötelezettségét nem részesíthette előnyben a vállalattal szemben. A szerződésnek megkötésekor meg volt a reális alapja. Nem számíthattak a nyári aszályra, amely rendkívül káros hatással volt a takarmánytermelésre. Köztudomású, hogy az 1961. évi aszályos évben a takarmányféleségekben országosan gyenge volt a termés. Országosan jelentkező probléma volt az állatok takarmányozása és átteleltetése. A szövetkezet nem tudott takarmányt vásárolni. Ilyen helyzetben nem hibáztatható, hogy gazdaságának tejhozama kevesebb lett a tervezett mennyiségnél. Egy termelőszövetkezet az egyik vidéki konzervgyárral tíz kát. hold zöldbab termelésére szerződést kötött. A gyár 98 százalékos tisztaságú és 88 százalékos csírázóképességű vetőmagot volt köteles szállítani. Ezzel szemben minőséghibás magot küldött. Ezt azonban már csak akkor vették észre, amikor a kikelt terménynél 39 százalékos fajtaeltérést állapítottak meg. Ennek következtében terméskiesés keletkezett és a szövetkezet a gyár ellen 60 ezer forintos kártérítési pert indított. A gyár szavatokként perbe hívta azt a vállalatot, amelytől a vetőmagot vette. Ez a vállalat viszont arra hivatkozott, hogy a mag nem volt minőség- hibás. A járásbíróság a magot szállító vállalatot 27 600 forint megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a vetőmag minőséghi- bában szenvedett. A gyárat viszont mentesítette kártérítés fizetése alól, mert a magot fémzárral ellátott zsákokban kapta és így a minőségről nem győződhetett meg. Egyébként is a hibát ránézéssel amúgy sem lehetett volna megállapítani. A szövetkezet kára a magot szállító vállalat gondatlanságának következménye volt. Ezt az ,fé- letet a megyei bíróság csak annyiban változtatta meg, hogy a kártérítés összegét 19 600 forintra szállította le. Törvénysségi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. — Termelési szerződéseknél gyakori, hogy a vetőmagot nem a termeltető vállalat, hanem a vetőmag- értékesítéssel foglalkozó vállalat szállítja — hangzott a határozat. — Ilyenkor a két vállalat között rendszerint tervszerződéses viszony keletkezik és a magot szállító vállalat a termeltető vállalat megbízottjának minősül. Ha tehát a szállító vállalat szerződésszegést követett el, akkor ezért a kárt okozó eljárásért a termelővel szemben a megbízó felel, vagyis jelen esetben a konzervgyár. A megbízóval szemben viszont a magot szállító vállalat felelős, ez a kérdés azonban nem tartozik erre a perre. Tehát, tekintettel arra, hogy a szövetkezet kárigényét csak a gyárral szemben érvényesítheti, ezért a Legfelsőbb Bíróság mind a megyei, mind a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a kár mértékének meghatározására szakértőt kell meghallgatni. Hajdú Endre Négyszázhuszonkilenc kiváló dolgozó A martfűi Tisza Cipőgyárban a napokban adták át százhetvennyolc nő és kétszázötvenegy férfi dolgozónak 1962-ben végzett jó munkája jutalmaként a „Kiváló dolgozó1’ oklevelet, ületve jelvényt, ‘ * » " • Oklevelet és egy heti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat háromszázhatvan- öten, jelvényt és két heti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat hatvannégyen kaptaki - • * ' » > < - • Kevesebbe! a szóból és a sörből Ha ma élne a telefon- hírmondó nagy „mestere”, az emberiség jótevője. Puskás Tivadar, bizonyára elképedne ama cselekedeten, amelyet a szolnoki posta művel e nagy jelentőségű találmánnyal. Tenné ezt azért, mert fájna neki, hogy hallgatásra kárhoztatják a kor eme felbecsülhetetlen technikai vívmányát. Szerkesztőségünkben némaság ülte meg az egyik telefonkészüléket. Rimán- kodánk egyszer szólaltassák meg, rimánkodánk kétszer szükségünk van a telefonra, rimánkodánk harmadszor éltető elemünk a kis fekete készülék, de e sóhajok azonban süket fülekre találtak. Házunkban jár az illetékes postai szakember, nem is egy, három-négy. Könyörgünk öt perc munka az egész, csak ennyi időre kellene felfüggeszteni az órákig tartó sörözést, amely bizonyára jól esik a tikkasztó melegben. Az Ígéret megvan, de a tett megint elmarad. — Hangulat embere a vonalf elvigyázó — kapjuk a felvilágosítást a posta műszaki vezetőjétől, amikor panaszt emelünk a már szinte cinikus kő- .ömbösség ellen. Nem szólván arról, hogy egy másik tíz percnyi munkára már több mint egy hónapja befizettünk és várunk. Kedves szolnoki telefon-szakértők, nem ártana kevesebbet a szóból (no meg a sörből) és többet a tettből? Iskola építésnél segédkeznek a cipőgyári szocialista brigádok A gépkocsi vezet ők egész nap dolgoztak — Nehéz, férfiaknak való munkát végeztek a nők Homokon, a Vrráphegyen kéttaratermes iskola és pedagóguslakás épül. Az építkezéshez a Tisza Cipőgyár szocialista brigádjai társadalmi munkával járulnak hozzá. A két épület eléggé la- pályos helyét fel kell tölteni. A feltöréshez szükséges földet 100—200 méterről kell talicskázni. E nehéz munkából a női szocialista brigádok is kiveszik részüket. A gépkocsivezetők Szlankó János vezetésével az elmúlt hét szombatján egész napon át dolgoztak. Ugyancsak a műk héten kora délutántól késó estig dolgozott a 37/A műhelyből Sályj Gizella tizenegy tagú női szocialista brigádja. Kedden, 25-én a jelvénnyel kétszeresen kitüntetett 38/B műhely szocialista brigádja dolgozott, Gonda András brigádveze>- tővel az élen. A társadalmi munkából a kazánházi szocialista brigádok, a 37/A műhely férfi szocialista brigádja is kivette a részét. Széchenyi iskola-igazgató rendkívül elégedett az eddig végzett munkával VILLANY HELYETT: LÁMPAFÉNY Nagy az öröm Jászapátiban. ha egy-egy új területen megkezdik a villamosítást, hiszen még 20 kilométer hálózatot kell felszerelni ahhoz, hogy a község valamennyi házában esténként petróleumlámpa helyett, elektromos izzó szórja a sugarait. Két hónappal ezelőtt a Katona-telepet és az Iskolaföldet kapcsolták be az áramkörbe. Az utcákon kigyultak a közvilágítási lámpák. A házakban azonban az öröm elmaradt mind a mai napig, mert az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nem gondoskodott azoknak a fővezetékre való bekötéséről. Ki tudja, a községi tanács, hány levélben és telefonbeszélgetés során panaszolta már a dolgot, sajnos, hiába. Az ÉMÁSZ félvállról, félválaszokat adott. A lakosság türelmetlen. Hat hete. Akkor járt le a határidő. Nyolc—tíz év óta várnak arra a pillanatra, amikor felkattint- hatják a szobájukban a kapcsolót. Áldozatot is hoztak érte, családonként 800—1500 forintos önkéntes hozzájárulást fizettek be, a tanács 187 000 forintjához. Reméljük, hogy a hivatalos leveleknek, telefon- beszélgetéseknek azért rövidesen meg lesz a foganatja, s a villanyfénnyel együtt kigyul a katonatelepiek és iskolaföldiek arcán az őröm is. — P. A falusi kört ifvtarjesziésro! HÁROMSZÁZKILEENCVENEZER lakos könyvellátását intézik megyénkben a földművesszövetkezetek. Tizenkét könyvesbolt és fejlett bizományos-hálózat juttatja el a könyveket a városok, községek, tanyák lakóihoz. A MÉSZÖV igazgatósági ülése a napokban tárgyalta a falusi könyvterjesztést, ehhez kívánunk néhány megjegyzést fűzni. Kétségtelen, hogy a könyvek eladásában földművesszövetkezeteink tekintélyes eredményeket értek el. 1957-ben az egy lakosra eső forgalom 6,90 forint volt, ez 1962-ben 19 forintra emelkedett. És bár a tervet nem tudták 100 százalékra teljesíteni (a törökszentmiklósi könyvesbolt vezető lapunkban is megírt sikkasztási ügye miatt), így is ötödik helyen végeztek a megyék között. Kitűnően bevált a bizományosi rendszer. Pedagógusok, vállalati dolgozók igen nagy eredményeket érnek el a könyvek elhelyezésében, s ez nem elsősorban anyagilag jelent sokat, hanem azért, mert a könyvek ajánlásával, a könyvekről való beszélgetésekkel a dolgozók irodalmi ízlését fejlesztik, igényességüket fokozzák. Amennyire jó a helyzet az ipari vállalatoknál, az iskolákban, a különböző hivatalokban, annyira elmaradott a termelőszövetkezetek bizományi könyvárusítása. Van olyan járás is, ahol egyetlenegy bizományos sincs a termelőszövetkezetekben, de ahol van, ott is járásonként legfeljebb hárman dolgoznak. Ott sincs azonban sok köszönet munkásságukban, ahol működnek. A nagyrévi Béke és a szelevényi Szikra bizományosainak egész 1962-es évi könyvforgalma nem érte el a 250 forintot sem. Természetesen vannak olyan kiváló könyvterjesztők, mint a mezőhéki Táncsicsban, ahol 6800 forint értékű könyvet vettek meg egy év alatt a gazdák. Nem egyforma a könyv- terjesztés a különböző községekben sem. A kunszentmártoni járásban például Csépán 1,62 forint, Tisza- sason 11 forintnál is több az egy főre eső évi könyvforgalom. A Jászságban Jászkiséren több mint 20 forint, Jászdózsán 3,42 forint az átlag. Azt hisszük felesleges a számok felsorolását tovább folytatni. A következtetés világos: néhol rendkívül elhanyagolják a könyvterjesztést. Kizárólag üzleti feladatnak tekintik, és nem politikai munkának. Pedig a könyvek népszerűsítése elsősorban politikai feladat, hiszen a könyvek a tudatformálás nélkülözhetetlen eszközei. Érdemes megnézni a műfajok arányát. A szépirodalom 53, a mezőgazdasági könyv mindössze 10 százalékkal szerepel a forgalomban. Ez azt bizonyítja, hogy ezen a területen sürgős változást kell elérnünk. Földművesszövetkezeteinknek meg kell javítaniuk a propagandamunkát. Széles körben kell elterjeszteni a jó bizományosok munka- módszereit. A párt- és töPatakjaink rákállományából évente több ezer kilómyit ki lehet fogni e törzsállomány veszélyeztetése nélkül.- A MAVAD külkereskedelmi szövetkezeti vállalat irányításával nemrégiben hozzákezdtek a ,,friss termésű” páncélos-csemege gyűjtéséhez, főleg a dunánmegszervezetek az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak erre a területre, segítsenek a propagandamunka megjavításában, tsz-bizományosok beállításában. Célszerű lenne, ha a tsz népművelési ügyvezetők vállalnák a bizományosok feladatkörét is. TÖBB KÖNYV, több kultúra — ezt a kézenfekvő igazságot kell győzelemre vinni a legközelebbi jövőben a falusi könyvterjesztésnek. H. T. Robotember óriás Amerikai szakemberek emberalakú óriási robotgépet szerkesztettek. A gép belsejébe élő embert helyeznek, akinek mozdulatait á 3,5 méter magasságú berendezés utánozza és felerősíti. A vasból készült óriás a benne elhelyezett ember utasítására fel- és lemászik, súlyos terheket emel. Mindenekelőtt a tengerfenéken végzett kutatómunkánál és őserdei expedícióknál akarják felhasználni a robotember-óriást. túli és az északi hegyvidékeik patakjaiban; Az úgynevezett nemes rákot kosarakba zárva, repülőgépen szállítják Franciaországba, Svájcba és a Német Szövetségi Köztársaságba. A körülbelül 3000—4000 kilő- nyi idei termésből eddig 200—300 kiló rák került a nyugateurópai hotelek, vendéglők asztalára, (MTU Repül a magyar rák Nyugat-Európába
