Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-23 / 145. szám

4 SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP! 1963. június 23. 1500. ?agon hibridkukorica Az Alföld gyík legkor­szerűbb vetőmagelőállító kombinátjában, a Szentta­mási Állami Gazdaság hibridüzemében befejezték a szokásos nagyjavítást. Szakavatott kezek felújítot­ták az automatikusan mű­ködő berendezéseket, szállí­tószalagokat, rostákat, mor- zsolókat; Az elmúlt év­ben már szűknek bizo­nyult kétszáz vagonos táro­lót most bővítik, újabb százhúsz vagon termés be­fogadására alkalmas, beton­lábakon nyugvó tárolószínt építenek. 3800 hold hibrid vetésük van. — A kedvező csapadékos időjárás hatásá­ra átlagosan egy méteresre nőtt a növény. A tervek szerint százhúsz vagonnal többet, mint tavaly 370 va­gon minőségi vetőmagot állítanak elő. Ezzel már az ezerötszázadik vagon is elhagyja az ötéves üzemet. Ma nyílik a Nyári Tárlat Földművesszövetkezoti szocialista brigádvezeítők tanácskoztak Szolnokon A Szolnok megyei művészek nyári seregszemléje a .Nyári Tárlat ma nyílik a Damjanich Múzeum földszinti kiállítótermében Szolnokon. Képünkön a kiállítás egyik darabja: Szabó László Leányfej című alkotása A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban az ered­mények további fokozása, tapasztalataik kölcsönös át­adása érdekében összejöve­telt tartottak. A tanácsko­zást Varga Illés, a MÉ­SZÖV igazgatóságának el­nöke nyitotta meg. Szenes Ottóné, a KPVDSZ Szol­nok megyei Bizottságának titkára vitaindító előadást tartott. Elmondta, hogy ma már a földművesszövetke­zeti boltok dolgozóinak több. mint fele vesz részt a munkaversenyben. Me­gyénk negyvenkét földmű­vesszövetkezetében har­mincnégy szocialista brigád dolgozik. Jászfényszarun, Tiszaszentimrén ellenben — jóllehet az adottságok meg­vannak! — a szakszervezeti és gazdasáig vezetés elég­telensége miatt' még nem alakult szocialista címért küzdő munkabrigiád. A KPVDSZ megyei titkára külön méltatta annak je­lentőségét, hogy a szocia­Hét nép fiaival leveleznek A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház eszperantó szakköre rövid idő alatt számos külföldi eszperan- tistával teremtett kapcsola­tot. A kör tagjai a „prole­tariátus latinján” levelee- nek a Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, Lengyelor­szágban, Bulgáriában, Ang­liában, Olaszországban és az Amerikai Egyesült Álla­mokban élő társaikkal; A szakkör kedden dél­előtti nyitja meg kiállítását a járműjavító kultúrházá- ban. Ez vasárnapig bezáró­lag díjmentesen megtekint­hető délelőtt tíztől este nyolcig. Vasárnap reggel ki. lenckor magyar nyelvű, de eszperantó tárgyú kultúr­műsor kezdődik. Csapol nak-öntenek Á nyári verőfényről az öntödébe lép­ve valami különös hűvösség és csend fo­gadja az embert. Igaz, délelőtt van és ilyenkor még csak a formakészítők bir­tokolják az évek óta felszálló portól és füsttől feketefalú csarnokot Nem igen hallatszik hangos szó. Elmerülten, meg­feszített figyelemmel készítik az öntőfor­mákat A leghangosabb zajt ilyenkor a szitáknak a tenyerekhez való ritmikus csapódása okozza. A különleges minőségű homokot szitálják a vaskeretekbe. A dön­gölővas dobbanásának hangja pedig el­vész a nagy helyiségben. Hideg a két hatalmas kúpolókemen- ce Is. Az egyik javítását már megkezd­ték, hogy holnapra üzemképes legyen. Ezért kell a kettő. Hiába, az ezemégy- százfokos izzó vaskása „hordósra” szopja a kemence hengeralakú falát Pedig mi­lyen hihetetlenül kemény ez a villany­fényben csillogó bélés. Mint az üveg. Nézem a formakészítőket. Milyen ér­dekes, milyen precíz munkát végeznek. Milyen biztos kézzel emelik ki a ke­ményre döngölt és szép simára eldolgo­zott homokból a festett fa öntőmagot. S ha néhány szem homok hull a mag he­lyére, kézi fújtatóval azonnal eltávolít­ják. Nézelődésemet a begyújtásra váró kemenece felől jövő dübörgés szakítja félbe. Akaratlanul is összerezzenek, pedig tudom, csak az alapkokszot adagolják. Három-négy mázsát Erre jön aztán réte­genként a nyersvas, koksz, mészkő és a különböző adalékanyagok. A kemence körül Csongrádi Gábor kúpoló kezelő sürgölődik. Sok munkája akad csapolás előtt. A begyújtáson' már túl van. A gázlángtól egyre fehérebben izzik a koksz. Nekilát a kézitégelyek béle­lésének. Tűzálló homokból néhány perc alatt ujjnyi vastag védőréteget ragaszt a sok használattól csipkés szélű tégelyek belsejébe. Egyetlen szerszáma van, egy hengeralakú fa. A kibélelt tégelyeket vi­zes grafittal keni be, aztán a salaklefolyó csatorna jön. Az utolsó formakészítő is elhagyta a csarnokot. Az öntők egyenként jönnek az öltöző felől. Nagy darab efnberek, nad­rágjuk elől viaszosvászonnal borítva. Né­melyik atlétatrikóban, némelyik félmez­telen, vagy az izzadságtól rongyosra mál­lóit ingben. Benéztem a kemence kék üveggel fe­dett kémlelőnyílásán. A nyílás mellett forró levegő csapott az arcomba. A pokol- tűzzé vált kokszdarabokon fentről már olvadt vascseppek siklottak alá, hogy To­tyogó tócsává gyűljenek a kúpoló aljába. — Megindult a vas — jegyzi meg Csongrádi Gábor. — Nemsokára kez­dünk. A sínpályán futó első kétmázsás ön­tőtégelyt már odahelyezték a kifolyócsa- toma alá. Csikós Péter főöntőmesterrel a ke­mencével szemben állunk. Negyven éve dolgozik itt, a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban. Sok mindent meg­érhetett már ez a hatalmas termetű, fia­talos mozgású és modem gondolkozású ember. — Jó dolog ez a sínpálya — mutat a csarnokot többször átszelő függesztett pályára, melyen két ember könnyedén tolja a két mázsa folyékony vassal telt öntőtégelyeket. — Az utóbbi időben a legnagyobb segítség az öntőknek. Ott, a sarokban van egy-két régi öntőtégely. Két ember vitte, és tele kilencven kilót nyomott. A nyelvünk is kilógott munka végeztével. — Ügy látom, kezdődik a csapolás — mondtam. — Igen, de az első adag még csak a kokillákba megy, mert 3—400 fokra fel kell melegíteni azokat öntés előtt. Megtörtént a csapolás. Csongrádi Gábor óvatosan beütötte az agyagdugót és az izzó vascsermely szikrázva zúdult a tégelybe. Ezután már 5—6 percenként csapoltak. < Csupa élet, mozgás és fény töltötte be a - csarnokot. Sokszínű zajtól, hangos figyelmeztetéstől sürgető utasítástól zen­gett a hatalmas helyiség. Csapoltak, öntöttek. A folyékony vassal vigyázni kell. A folyékony vassal sietni kell. Ilyenkor már nincs megállás. Folyt az izzadság az emberekről. Sütött a levegő a tégely mellett, amelyben az 1300—1400 fokos fém fortyogott. Néha ki-kiszaladtak az udvarra, megcsapkodták nadrágjuk szárát és mondták, tapintsam meg, hogy átforró­sodott a viaszosvászon. Aztán siettek vissza. Csapoltak, ön­töttek; csapoltak öntöttek. r— bognár =» lista brigádtagok: fele leány, asszony. A hozzászólások során a tiszasasi Németh József a tapasztalatok serényebb át­adását sürgette. Javasolta továbbá,, hogy a gyengébb brigádokat az erősebbek ne • csak jóakarattal, de sok tapintattal segítsék. Ne csak a hibákat olvassák fejükre, hanem a kibontakozás útját is mutassák meg. Dézsd Béláné karcagi kül­• dött arról beszélt, mint sikerült az állami kiskeres­kedelemből a föl dművesszö- vetkezetihez — az átszer­vezés miatt — átkerült dolgozók és a régi fmsz- esek között ha sznos, elv­társi kapcsolatot kiépíteni. A tanácskozás befejez­tével a résztve vők megte- kintették a szocialista bri­gádok életét bemutató fényképkáállításrf,. Simon Lajos: A bolygók balladája Nagyanyám egyszer szomorúan kivezetett a ház elébe. Ott álltunk épp, hol most a kút van, s néztünk a tiszta, nyári égre. Ragyogtak mérhetetlen messze a csillagok, s indult a szél is lanyhán, csak épp hogy ébredezve. Egy pillanatig eltűnődtünk, aztán az égre néztünk újra. Nézd csak: üstökös jár felettünk! — magyarázta nagyanyám ujja. r Rossz csillag az, mert háborút hoz, így olvastam az álmoskönyvben... Imádkozzunk, fiam az Úrhoz! Szegény, babonás öregasszony! Mi lenne ha még ma is élne? Mit mondana a csillagokról, mikor a tiszta égre nézne? Mit mondanátok régi holtak most, hogy már égi pályán szállnak emberrel, embergyúrta Holdak? Nagyanyám ülne bóbiskolva a réges-régi karosszékben. — Ö, istenem — rebegve szólna — hogy ezt is megengedted élnem! Új Holdak járnak... milyen szép ez! fogatlan ajkkal rám nevetne: fiacskámhallod! Békesség lesz) HIRTARISZNYA a jászsági nagy köriekből A jászf elsős zen tgyörgyi Űj Hajnal Tsz összterüle­tének 10 szá;:a!ókán kertészkedik, ugyanakkor a kerté­szet tervezeti: bevétele a növénytermelés hozamának 70 százalékát adja. Háromszázharmiinc holdról 2 626 000 forint szép 'bevétel. Az összehasonlító számok önma­gukért is beszélnek, mutatják az ágazat fontosságát. Vajon reálisan tervez­tek-e, nem túlzottak-e ada­taik? Bene László elnök és Ugrin Zoltán főkönyvelő a kétkedésre határozottan vá­laszolnak: — Óvatosan bántunk a számokkal. Szerények vol­tunk a termésátlagokkal, s nem akarjuk, hogy a tag­ság csalódjon. Inkább több legyen a jövedelem a ter­vezettnél. Borsó-dömping Számaikat az illetékes szervek féléves felmérése is igazolja. A tervezett 294 000 helyeid 554 000 fo­rint bevételt ’eredményezett a kertészet félév alatt. Te­hát csaknem, megduplázó­dott a jövedelmük. ötven hold. zöldborsójuk kereken 10C ezer forint pluszt hozott. Pedig az utol­só szedés eg:y részét már értékesíteni sem tudták. Nem kellett n konzervgyár­nak és hiába: próbálkoztak vele a budaj>esü, salgótar­jáni és gödöllői piacokon is. Huszonkét mázsányit az állatokkal etettek fel. Nagy a borsó-dömping. Nekik is több termett, mint amire számítottak. Néhány nappal ezelőtt hagyta el az első uborka­szállítmány az Üj Hajnalt. Tíz holdról rekordtermést Várnak. A főkönyvelő büsz­kén mondta: — Pénzügyi tervünknek 60 százalékát már ebből is teljesítettük. Együttesen legalább 80 ezer forintot várunk a tíz holdról. Szfibványnélküli uborka Az idén új módszerrel — a dinnyéihez hasonlóan — gyeptéglál ja .keltették és palántálták az uborkát. Ez az eljárás 'eredményesnek bizonyult. I?;az, a fajta is kiváló. Most először a szov­jet Berlisovíizki elnevezésű uborkát termelik. Előnye, hogy bőten.nő, salátának, kovászolásrd és savanyítás­ra is kiválóan alkalmas. Értékesítésénél mégis viták keletkezhetnek, mert hiány­zik a szabványból, illetve még nem lismerték el. A , szabványkor íyv ugyanis hamvas, sirnahéjú uborkát határoz meg elsőosztályú­ként. A sitovjet fajta — bár kiváló tulajdonságai vannak — inem ilyen. Hiba, hogy az úij fajták terme­lésével nem tart lépést a szabványosítás. Kilenc vagon úi burgonya Az Oj Hajnal Tsz gazdái megkezdték az újburgonya és a szal>adföldi paprika szállítását is. Huszonhárom holdon 8—9 vagon burgo­nyát várnék, s 160 ezer helyett 220 ezer forint be­vételre számítanak, ötven hold cecefi paprikájuk 650 ezer forintot jövedelmez, mely szintén óvatos szám­adat. A főkönyvelő a gya­korlati , tapasztalatból be­szél: — Enmía jóval többet ta- karíthatusnk be. — Mire alapozza ezt? tőállo­— A nagyobb mányra. Harc a maradiság ellen A beszélgetés során ki­tűnt, hogy az Űj Hajnal Tsz vezetői a palánta és burognyaültetés előtt ke­mény szócsatát vívtak a ta­gokkal. Összeütközött a ré­gi és az új módszerek gon­dolata. Köztudott, hogy a felsőszentgyörgyiek kiváló kertészek és jól ismerik a termelés technikáját. Ám nem az újat, a nagyüzemit, hanem a régit, a kispar- celláisat. Tiltakoztak például az általuk nem ismert, új né­met burgonya termelése miatt. Azóta rájöttek, hogy kiváló, bőventermő fajta, s most maguk ajánlják: hagyjunk magnak valót be­lőle. Ugyanígy voltak a pap­rika tőszám emeléssel is. Tavaly 14 ezres tőállomá­nyuk volt holdanként, most 20—22 ezret palántáltak ki. Nehezen fogadták él a veze­tőség érvelését: több tő, több kiló paprika. A fő­könyvelő gyors számítást végzett: — Tövenként 50 deka­gramm paprika várható. Egy millió tőnél ez 50 va­gon. Tízzel több, mint a régi tőállománynál. A ter­vet azonban még a 14 ez­reshez készítettük, termé­szetesen a bevételi elő­irányzat is ahhoz igazodik... Veszélyben a csányi dinnyések monopóliuma Ezt határozottan állítják a jászfelsőszentgyörgyiek. Talajuk adottságával, tag­jaik szakértelmével indo­kolják ezt. Az idén 140 hold görög-, 14 hold sárga­dinnyét termelnek. A ter­més eddig kiválónak ígér­kezik. A sárga már befu­totta a táblát, s ökölnyi gyümölcsöket nevelt. A görögdinnyén mogyorónagy­ságú a termés. Három hét múlva piacra viszik az első sárgadinnye-íszáUít- mányt. Az óvatosság itt is meg­mutatkozik, 1 220 000 forint bevételt tervezték dinnyé­ből. Ha a lisztharmat el­kerüld őket és nem lesz nagy a nappali és éjszakai hőingadozás, — tövenként 10 kiló termést számolva — elérhetik a hárommillió forintos bevételt is. • • Ötszáz holdat öntöznek Az Űj Hajnal gazdái 50 hold paradicsom termelésé, re szerződtek a Hatvani Konzervgyárral. Tervük itt 180 ezer forint bevételt irányzott elő; További 100 ezer forintot várnak a má­sodnövényként termelt kel­káposztából, karfiolból, csemegekukoricából és a fővetésű őszi káposztából; Szorgalmasak a felső- szentgyörgyi gazdák; Há­romszázan rendszeresen dolgoznak a határban. A kertészet munkaigényes, sok kézierőt kíván, különö­sen a betakarításnál. De győzik a munkát. Növényeik üdezöldek és gyommentesek. Rendszere­sen ápolják és öntözik őket. Náluk kevés eső esett, így mesterségesen pótolják a csapadékot. Két kútcsoport- juk mellé két héttel ezelőtt helyezték üzembe a harma­dak kútcso portot. Csupán ezzel, húsz ikerszórófejjel percenként háromezer liter vizet permeteznek szét, Működnek a régen fúrt egyes kútjaik is. Együttesen mintegy 500 holdat öntöz­nek; Bizakodóak, optimisták az emberek. Joggal, hisz a féléves felmérés 14 300 fo­rint várható átlagjövedel­met állapított meg. De az sem okoz majd meglepetést, ha év végén 16 000 forintot osztanak tagonként. M. Is

Next

/
Thumbnails
Contents