Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
iSfiS Június 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Minden talpalatnyi földön termeljenek Nyers Rezső elviárs látogatása Karcagon Az anyagi ösztönzés két oldala A gépipar Szolnok megyei üzemeiben a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugy árban, a jászberényi Aprítógépgyárban és a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban tavaly ősszel intézkedési terv készült az MSZMP Központi Bizottságának ülésén — 1963, június 38., 39-én elhangzott határozatik megvalósítására. Tegnapi lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára megyénkbe látogatott. A megye vezetőivel folytatott beszélgetés után Karcagon töltötte a a napot. Ellátogatott a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe, ahol a város és a kutató intézet vezetői fogadták. Mintegy két óra hosszáig beszélgetett az intézet eredményeiről, tevékenységéről, fejlesztésének perspektívájáról. Dr. Kurucz Gyula, az intézet igazgatója tájékoztatta Nyers elvtársat arról, hogy intézetük még fiatal, de már eddig is szép eredményeket értek el. Majd arról szólt, hogy feladataikat a második ötéves terv és a VIII. pártkongresszus határozatainak megfelelően alakítják ki. A megye vezetői mind. nagyobb igény- nyei fordulnak a kutató intézethez, sok megoldatlan kérdésre várnak választ. A korábbi részkutatásokkal ízemben a jelenlegi körülmények azt követelik, hogy a mezőgazdaság egyes ágaiban komplex kutatást végezzenek. Éppen ezért került sor a kutatómunka átszervezésére. Létrehoznak egy talajművelési osztályt, amely hivatott lesz választ adni arra, milyen művelési rendszert kell alkalmazni a mezőgazdasági nagyüzemekben a tájegységre jellemző talajtípusokon. A talaj-művelési kutatás központjában a szikes és a réti agyagtalaj művelése áll. Feladata lesz ennek az osztálynak az is, hogy meghatározza, milyen talajművelő eszközöket célszerű és szükséges alkalmazni. Bővítik a jelenlegi öntözéses osztályt is, amelynek feladata az öntözéses gazdálkodás nagyobbmérvű kialakításának komplex vizsgálata. A harmadik osztály, amelyet résziben a jelenlegi kutató személyzetből, másrészt a személyi állomány bővítésével hoznak létre, a takarmánygazdálkodása osztály. Ennek feladata lesz elsősorban a tájegységre jellemző szálastakarmány termesztési módszereinek kialakítása. Ezenbelüi is elsősorban a legelőjavítás, legelőgazdálkodás, valamint a lucematermesztés. Nyers elvtárs helyeselte a kutatók elgondolásait, s azt, hogy az intézetben kiválasztották azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek e táj mezőgazdasági termelése fellendítésének még leginkább megoldatlan problémái. Ezután megnézte a kísérleteket, s a kutatók ismertették eredményeiket: a mélyművelési és trágyázás! kísérleteket, a szerves- és műtrágya különböző adagolásának hatását. A vendégek megtekintették a fűmag — és kapáslucerna kísérleteket is. A kutatók beszámoltak arról, hogy a kísérleti parcellán 4.5 mázsa/kh magtermést értek el. Nyers elvtárs érdeklődött arról, hogy a kísérletek átültet- hetők-e a gyakorlatba. A válasz kedvező volt. A kutatók elmondták, hogy már tavaly is jelentős eredményeket értek el nagyüzemi szinten, például a karcagi termelőszövetkezetekben, -5 termésátlag ugyan ott valamivel alacsonyabb volt a kísérleti parcelláénál, de jóvaj magasabb a szokásos maghozamnál. Megtekintette Nyers elv- társ a bókésszentandrási lucernafajtát sűrűsoros vetésben. Ez a kísérlet négy év átlagában 56 mázsa. 1962-ben fjedig 82 mázsa szénatermést adott holdanként. S mindezt a jó telepítéssel, a nagy tőszám biztosításával és megfelelő tápanyag utánpótlással érték el. A legelőjavítási kísérletek bemutatására a karcagi Lenin Tsz-ben került sor. — összehasonlították a kezelés nélküli sziki legelőket a javította!. A különbség szembetűnő. A javított legelőről mór az idén holdanként 15 mázsa szénát takarítottak be, s azóta a tíz hold legelőn ötven növendékmarhát tartanak. De a fűtermést nem győzik lelegeltetni. A szarvasmarhák az elmúlt három hét alatt darabonként 17 kilogrammal gyarapodtak. A legelőn rögtön számításokat is végeztek: megyénkben jelenleg 140 ezer hold rét és legelő van, — amelynek átlagos fűhozama mintegy húsz mázsa. Ezt komplex javítással néhány éven belül meg lehet ötszörözni, további kísérletezéssel pedig az ősgyepek hozamát megtízszerezni. Nyers elvtárs javasolta, hogy a legelőjavítás magas költségeit és a sok műtrágya felhasználását igyekezzenek csökkenteni a kutatók. A délutáni órákban megtekintették a termelő- szövetkezetek gazdaságait. A karcagi határról kedvezően vélekedett Nyers elvtárs. Nagyon szépek a gabonatáblák, jó termést ígérnek Jól gondozott a kukorica és cukorrépa, megfelelő a tőállomány. Az N—15-ös csatorna és a hozzákapcsolódó öntözőtelepek, valamint a Május 1 Tsz tbc- mentes tehenészete is megnyerte a vendég tetszését. Este a város vezetőivel, termelőszövetkezeti elnökökkel és párttitkárokkal folytatott beszélgetést — Nyers elvtárs. Elmondotta, számára nagyon hasznos volt az egynapos látogatás, mind politikai, — mind gazdasági vonatkozásban sokat tapasztalt. Karcag női lakosságának foglalkoztatása is szóba került. E kérdéssel a párt és kormány is foglalkozik — mondotta Nyers elvtárs. Elmondotta Nyers elvtárs, hogy több ízben járt már Karcagon, s véleménye szerint az utóbbi években nagyon sokat fejlődtek a mezőgazdasági üzemek, a helyes irányban haladnak. Néhány dologra felhívta a termelőszövetkezeti vezetők, valamint az állami gazdaság igazgatóhelyettesének figyelmét. A látottak alapján megállapította, hogy a termelőszövetkezetek területe szebb, jobban művelt, mint az állami gazdaságé, holott az állami gazdaságoknak mintagazdaság szerepük Is van, s egy lépéssel mindig előtte kellene járniok az aránylag gyorsan fejlődő termelőszövetkezeteknek. Tanácsolta, nagyobb gondot fordítsanak a termelőszövetkezetek a föld kihasználására. Minden talpalatnyi földön termeljenek. Felhívta a figyelmet, hogy a karcagi legelők gyorsabb ütemű megjavítására és terméshozamának növelésére a kutatás során tapasztaltakat használják fel. Javasolta, hogy a szövetkezetek bátran alkalmazzák az önköltségszámítást, keressék az útját annak, hogyan tudnák olcsóbbá tenni a mezőgazdasági termelést. A vezetés állandó javítására, tökéletesítésére is nagyobb gondot kell fordítani. Kovács István, a városi pártbizottság titkára köszönte meg. Nyers elvtársnak a látogatást, a jó tanácsokat és útmutatást. Pécsett, a Dunántúl legnagyobb városában, csütörtökön Pannónia mezőgazdasági napok néven háromnapos tudományos szakmai tanácskozás kezdődött. A tanácskozásokat dr. Dimény Imre, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági napok részvevői három szekcióban kezdték meg a tanácskozásokat. Mindhárom üzem intézkedési terve tartalmazza a jelen és a jövő feladatait a második ötéves terv végrehajtása során. Az említett inézkedési terveket lapozva megállapíthatjuk, hogy azok elkészültétől a mai napig eltelt rövid idő alatt már A szekciók ülésein számos szakember szólalt fel, köztük jugoszláv és NDK- beli vendégek. Délután a szakemberek ellátogattak az ősi váráról nevezetes Siklósra és a gyógyfürdőjéről híres Harkányba. Pénteken a szekciók folytatják tanácskozásukat és tanulmányi kirándulásokat tesznek a megyében. A Pannónia mezőgazdasági napok szombaton zárulnak. sok elhatározást valóra váltottak. Ragadjunk k| egyetlen témát — a „gazdaságossági vizsgálatok és ténykedések’* címűt és ebből is azt a pontot, mely az anyagi ösztönzésről szól — és nézzük meg. hogyan fest e célkitűzés a valóságban, például a jászberényi Fémnyomó és Lemezé rugy árban. A műszaki fejlesztést figyelmen kívül hagyó és csak a mennyiségi termelésié ösztönző premizálási formát, mely a gépipar fejlődésének és korszerűsítésének visszatartó eszköze volt — már seholsem találtuk. A gyár vezetői azt vallják, — de nemcsak vallják, alkalmazzák is a termelés minden területén —, hogy az anyagi ösztönzők alkalmazása a technika fejlesztésének, a műszaki haladás meggyorsításának is fontos eszköze. A Kohó- és Gépipari Minisztérium is hathatósan segíti a vállalatot, mert a legfontosabb műszaki fejlesztési feladatok sikeres megvalósítására több mint 100 000 forintot adott a fémnyomónak. A vállalat vezetői az intéz kedési tervben így fogalmazták meg a gépipar fejlesztésében élenjáró műszakiak munkájának fontosságát: „A műszaki alkalmazottak 1963. évre kiadandó prémium feladatainál a legfontosabb, hogy a prémium keret minél nagyobb hányadát a gyártmányfejlesztés és gyártásfejlesztési feladatokra tűzzék ki. Ki kell dolgozni az ösztönző prémium feltételeket.” Az anyagi ösztönzésnek ilyen értelmezése és alkalmazása a jászberényi Fémnyomó és Lemezáru- gyárban máris nagy eredményeket hozott. A sorok írója nem is olyan régen járta a Jászság felső területeit, a Jász- fényszaru, Jászároikszállás, Jászivány háromszöget, annak termelőszövetkezeteit, szakemberek, szövetkezeti emberek társaságában. Azóta i§ megfordult néhány községben, azok környékén és úgy tapasztalta, hogy midenütt. ahol öntöző berendezéssel rendelkeznek teljes kezelő- személyzettel és technikailag — üzemképes állapotban „ugrásra készen” várták az öntözés megkezdését és ahol erre szükség van. öntöznek is. Az érintett részen a fel- ső-Zagyva menti területen 1962-ben tervszerint öntözött 3809 katasztrális holdból májusig 219 holdat öntöztek. Áz idén a 4661 holddal növekedett területből addig 287 hold kapott vizet. Egyébként az egész járás idei öntözési terve 5600 katasztrális hold, amelynek 24 százalékára juttattak mesterséges csapadékot. Májusban az úgynevezett ke- lesztő. áztató esők négyszer is végigmosták a határt. Ennek kedvező hatását kiegészítették, főként a zöldségféléket öntözték. Az üzem kollektívája nagyjelentőségű feladatokat nemcsak, hogy megold határidőre, hanem annál sokkal többet nyújt. A Lehel 120 K hűtőszekrény sorozatgyártásánál prémium feladatként szerepelt a március 31—i határidő pontos betartása. Ezzel szemben az első negyedévben már több mint 4000 Lehel 120-as hűtőszekrény készült él. Ennyit a vállalaton belüli egyéni anyagi ösztönzésről és beszéljünk a vállalatok anyagi ösztönzéséről is, mert a kettő a korszerű és gazdaságos termelés mai helyzetében egymástól elválaszthatatlan. A műszaka fejlesztés ugyanis a vállalatoktól pótlólagos ráfordításokat követel meg. Ezek fedezetéről pedig úgy kelt gondoskodni, hogy ezzel ne romoljon a.vállalat termelő tevékenységének eredménye, fennmaradjon, sőt fokozódjon a vállalatok és dolgozóik anyagi érdekeltsége. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatainál nem is jelentéktelen fordulat következett be az anyagi ösztönzésben. Az új módszer, a deg- resszív, ideiglenes dotáció bevezetésével a vállalat bátrabban kalkulálhatja a termék önköltségi árát. Az egyik legnehezebben megoldható feladat az új gyártmányt előállítók és felhasználók ellentétének megszüntetése. A termelő érdekei ugyanis azt kívánják, hogy az új termék árában megtérüljenek a bevezetés költségei és ezen felül a vállalati átlagnál lehetőleg magasabb nyereség is, mert ez biztosítja a dolgozók nyereségrészesedését. Ezért a KGM például a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyámak a Lehel 120 K hűtőszekrény sorozatgyártásának bevezetésekor az első ezer darab után az önköltségi ár 15 százalékának. ezerötszáz után 10 százalékának, kétezer után 5 százalékának megfelelő dotációt biztosít. B. J. A vízügyi igazgatóság jászberényi építésvezetőségének helyi és területi szakembereivel való beszélgetés alkalmával is az igazolódott be, hogy a természetes csapadék még elegendő. Hasonlóképpen nyilatkozott Pete László, a járási tanács vb mező- gazdasági osztályának vízügyi-öntözési szakvezetője is. A csapadék egyenlőtlen elosztásáról pedig bent és kint is az az általános tapasztalat, hogy azok a részek, amelyek egyszer szárazak maradtak, mint például Jászdózsán is, öntözéssel hidalták ezt át, később pedig ők kaptak kiadós esőt. A Jászság felső részén nem húzódoznak az öntözéstől. A berendezések kezelőinek és a tsz-tagok- nak is érdeke, hogy egyetlen órát sem mulasszanak. Es még egy ékes bizonyíték amellett, hogy egyre jobban igénylik az öntözést. Pete elvtárs szerint nem tudják olyan gyors ütemben kielégíteni a járás szövetkezeteit géppel és vízzel, mint ahogyan azok igénylik. Az öntözés eredményességére a választ a nyár dereka és a nyárutó adja meg. Bús Katalin másodéves elektroműszerész tanuló vizsgamunkáját készíti a Jászberényi Általános Műszerész KTSZ-ben Á Surjáni Állami Gazdaság általános iskolásai babot kapálnak a gazdaság földjén. Képünk ebédszünetben készült Megkezdődtek Pécsett a Pannónia mezőgazdasági napok Kedvező az időjárás, mégis öntöznek a Jászságban Több olyan megjegyzést hallottunk a napokban, hogy a Jászság árvízsűjtotta részein érthetően jelenleg nincs szükség az öntözésre. Á jászberényi járás felső — árvíz nem látogatta -r területén azonban nyugtalanító, hogy nem halad úgy az öntözés, mint kellene. Különösen a takarmánynövényeknél van elmaradás, de szükség lenne a kukorica ötözésére is.
