Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-19 / 141. szám

ÍSK53. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÉPÜL JÁSZDÓZSA Balról az alattyáni Vörös Csillag Tsz építőbrigádja társadalmi munkában építi Zsidei István földműves­szövetkezeti dolgozó házát. Képünkön Tóth Ferenc építő a tervrajzot magyarázza Zsidei Marikának. Munkában a kőfaragók. Mezőtúron jöhet az aratás 140 mázsa mézet adtak a népgazdaságnak a tö­rökszentmiklósi — méhész szakcsoport tagjai. Ezzel a méhészek teljesítették éves mézszerződési tervüket. A természetes csapadék nem mentesít az öntözéstől (Folytatás az 1. oldalról) töztek. Karcag város, a kunhegyesi és a törökszent­miklósi járások határában sok helyen látni kiégett le­gelőket. A gyep vegetáció­ja szünetel, s hosszabb idő­be kerül, míg újra zöldéi­nek. Mondanom sem kell, hogy ez nagy takarmány­kiesést jelent. — Mit javasol a hiányok pótlására? — Nem tudjuk, milyen lesz a további időjárás. Ép­pen ezért sürgősen hozzá kell fogni a pillangós ta­karmánynövények második kaszálása utáni öntözéshez. A kukorica második ké­zi-, illetve gépi kapálása befejeződött. Ezért sürgő­sen el kell készíteni az ön­tözőbarázdákat és ki kell húzni az ideiglenes csat >r- nákat. Ez két okból is fon­tos. A talaj még nyirkos, tehát könnyebb a csatorna nyitása. A növény alacsony, így még nem tesz kárt bán­na a barázda kihúzása. A kukorica szemlátomást nő, tehát nem lehet halogatni az öntözés előkészítését. Ha a megyét járjuk, alig-alig látunk olyan tsz-et, ahol a barázdanyitással foglalkoz­nának. Tavaly elsősorban az aszály ellen kellett küzdeni az öntözéssel. Az idén ked­vezőbb, csapadékosabb az időjárás. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy a nyári hónapokban nem kell aszállyal számolnunk. Ter­méskilátásaink jók, s ez biztató. Az öntözés mott elsősorban a termésfokozás eszköze. Éppen ezért a le­hulló csapadékkal össz­hangban öntözzük a pillan­gósokat, a gyepet és a ka­pásokat — fejezte be nyi­latkozatát Csizmadia Ist­ván. — m. 1. — Nem vízügyi ügy a szénaügy A Néplap június 8-i szá­mában „Vízügyi szénaügy'* címmel glossza jelent meg, amely szóváteszi, hogy a Nagykörű határát átszelő 19-es belvízlevezető csator­na fűtermése kint szárad még mindig a parton. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság kezelésé­ben van a szóbanforgó csa­torna. Az igazgatóságot azonban nem érintheti a bírálat, mert a fűtermést nem mi hasznosítjuk, ha­nem a környező termelő- szövetkezeteknek adjuk ha­szonbérbe és saját dolgo­zóinknak. A 19-es csatorna fűtermését a kőtelki Eziist- kalász és a nagykörűi Kos­suth Tsz, valamint igazga­tóságunk öt gát- és csator­naőre birtokolja haszonbér ellenében. Az ő joguk és kötelessé­gük a fűtermés kaszálása és begyűjtése is. A közle­mény megjelenése időpont­jában ők mulasztották el kötelességüket. Három ha­szonbérlő, a kőtelki Ezüst- kalász, a nagykörűi Kos­suth Tsz és Miheller Fe­renc kőtelki lakos nem kezdték még meg akkor a fűtermés betakarítását. Hegedűs Lajos a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke OLCSÓ NÖVÉNYSERKENTÖ Kazahsztáni tudósok fel­fedezték a Nikazan nevű preparátum olcsó gyártási módszerét. Ez a készítmény hatásosan serkenti a nö­vényeik fejlődését. A Nika- zant kokszkémiai mellék­termékekből állítják elő. A kísérletek bebizonyították, hogy a nikotinsavból és származékaiból készült szer 5—7 nappal sietteti a ta­vaszi búza beérését és sza­porítja a kalászban lévő magok számát. A portástól kérdezem, hol a főmérnök: — Lenn van az arató- gépeknél. Nem is annyira ott, mint a kombájnoknál. — Az aratógépek mái holnap is munkába állhat­nak. A tizennyolc aratógép aratásra és szemlére készien. Június 20-án tartják Me­zőtúron a gépszemlét. Ki­csit megkésve. A javítás­sal is elcsúsztak kissé, de az időjárás besegített. Az idén később kezdődik ugyanis az aratás. S így a pámapos késés nem je­lent veszélyt. Ezt is az alkatrészhiány­nak köszönhetik, nem a szorgalom hiányzott náluk. Az SZK—3-as kombájnok­hoz terménytelhordó lánc a világán sincs. Bejárták az országot, s végű] át­alakítással, házi barkácso­lással maguknak keliett csinálni. De azért készen lettek. S még nem is csak a saját tizenkilenc kombájnukkal, harminckét cséplőgépükkel. Ok, a gépállomása szerelők javították a szövetkezeti gépeket is. Főként a Petőfi közös gazdaságét. A Petőfi nevét viselő kollektív üzem saját gépesítésre rendezke­dett be, de a javítás a gépállomásán történik. A Mezőtúri Gépállomás főmérnöke bizakodó. Bízik abban, hogy a városban nemigen marad gabona az idén kiskaszára, ha az idő­járás is kedvez. Kétszáz hold gabona betakarítása jut egy-egy gépre szerző­dés szerint és ez nem sok. A tizenkilenc kombájnból ugyan kerek tíz a kisebb kapacitású AC-típusú, de a többi nagyteljesítményű szovjet és magyar kon­strukció. A gépeket jól ki­javították, a javításban részt vettek a lcombájno- sok is. A jó aratás műszaki feltétele tehát adott. A személyi ugyancsak. Minden gépre kijelölték vezetőjét. A kombájnosok ugyanazokkal a gépekkel dolgoznak a nyáron, ame­lyekkel már tavaly és az­előtt, régebben is arattak. Az ivászat. . . íff\f kezdődő» . . Lehelj rám Noé]... (Szegő Gizi rajzaj így ismerik gépeik visel­kedését, tudják, milyen szerkezetére legyenek tekin­tettel. A kombájnosok gya­korlott, régi vezetők. Fad- gyas József, Fási Lajos, Farkas András évtizede arat már kombájnjával. Hozzájuk még a nyárelőn tízen Kunmadarason vé­geztek kombájnos tovább­képzőt. A gépszemlét miár a bri- gádszáilásokon tartják. Ja­vítás után oda húzattak a gépek a helyszínre. A szö­vetkezetek tudják, kik azok a kombájnosok, akik hoz­zájuk kerültek, s a kom­bájnvezetők viszont azt is­merik, melyik szövetkezet­ben dolgoznak. Aratásig még arra is jut idejük, hogy bejárassák, kéz alá szoktassák gépeiket, s ha valami rejtett hiba kide­rülne még, idejében orvo­solják. A nagy munka, a gépja­vítás, a felkészülés simító mozdulatait végzik most. Tűzvédelmi alkalmatossá­gok, mentőcsomagok elké­szítése — ezek még napi gondjaik. A Mezőtúri Gép­állomás sosem tartozott az utolsók közé. Az aratással sem vallot­tak még szégyent eddig. Ferencz Ferdinánd főmér­nök most is hisz a sikeres betakarításban. A megfele­lő felkészülésen kívül jó előjelnek tekinti azt is. hogy tavaszi tervét 120 százalékra teljesítette a gépállomás. B. L. Vásárlással egybekötött bemutató Megyénkben a földmű­vesszövetkezetek június 1- től 20-ig tartották a fürdő­ruha- és strandcikk vásárt. A karcagi áruházban jú­nius 15-én a vásárlással egybekötött bemutatót többszázan tekintették meg. A fürdőruha és strandcikk között válogató vásárlókat műsor szórako- iatta. * mező Még lehet jelentkezni gazdasági szakmunkástanulónak A mezőgazdaság gyorsan fejlődő gépesítése, valamint a modem zoó- és agrotech­nikai eljárások helyes al­kalmazása megköveteli, hogy elméletileg és szak­mailag is jól képzett mező- gazdasági szakmunkások álljanak a termelő üzemek rendelkezésére. E cél eléré­sét elsősorban a mezőgaz­dasági tanulóképzés szol­gálja, ahová a nyolcadik általános iskolát végzett fiatalok kérhetik felvételü­ket. A mezőgazdasági szak­munkásképzésben már ed­dig is szép eredményeket értünk el. A rövid néhány év alatt kiképzettek a ter­melő üzemek kiemelt, meg­becsült munkásai lettek. Az is világos, hogy néhány éven belül a mezőgazdaság­ldejében védekezzünk a máktokbarkó ellen Az ország egész területén elterjedt iflártevő a mák termesztésének kerékkötője. Olyan helyeken, ahol na­gyon elszaporodott, kérdé­sessé teszi ennek a növény­nek a termesztését és a mák ipari feldolgozását le megnehezíti. Ha a máktokon sebzési nyomokat, tűszúrásszerű lyukakat találunk, amelyek körül beszáradt, sötétbarna, enyvszerű folyadék látható, a bogár megkezdte kárté­telét. A lyukak a máiktok- szúnyog elszaporodásához is kedvező feltételt bizto­sítanak, ami a barkó kár­tételét fokozza, sőt eseten­ként félül Is múlja. A barkó bogár alakban telei át és május közepe táján jelenik meg a szür­keszínű, négy-öt milliméter nagyságú, fehérfoltos ormá­nyos bogár. Virágzásig a mák levelét rágja, ami miatt a növény sokszor nem tud fejlődni, hanem elszárad. Virágzáskor a kár­tevő a máktok falán ormá­nyává] lyukat fúr és ezen át tojást rak a tok belse­jébe. A tojásból általába egy héten belül kelnek ka a kukacok, amelyek a fej­lődő szemeket rágják. Háztáji gazdaságok kis- parcellás mákföldjein a vé­dekezést megoldhatjuk a bogár összeszedésével. Vi­gyázni kell, mert ha közel nyúlunk a bogárhoz, az a földre veti magát és el­tűnik szemünk elöl. Ezért ne kézzel igyekezzünk le­szedni a növényről, hanem vizes edényt tartsunk a növény alá, ebbe rázzuk bele a bogarakat. Nagyüzemekben a kárte­vő megjelenésekor virágzás előtt 10 százalékos DDT- vel porozzuk meg a mákot. Előfordul az is, hogy csak a virágok megjelenésekor találunk tömegesen barkót. Ebben az esetben méhkímé­lő (Toxaphén, Melipax) szerekkel kell porozni. A jó termés érdekében ide­jében védekezzünk e kár­tevő ellen. Bossányi László Szolnok megyei Növény­védő Állomás ban is — hasonlóan az iparhoz — lesznek szak­munkások és segédmunká­sok. A mezőgazdasági szak­munkásképzés jelentőségét azonban még nem minde­nütt értették meg. Sok szü­lő csak akkor adja oda gyermekét mezőgazdasági tanulónak, ha már máshová nem vették fel. Pedig a szakmunkásképzés ideje alatt és utána is — ha be­csületesen végz' munkáját — nem kevesebb a jöve­delme, mint bármelyik ipa­ri szakmunkásnak. Az általános iskolából ki­került fiatalok több mint húsz mezőgazdasági szak­mában válgothatnak. A fiúk, lányok egyaránt meg­találhatják az érdeklődési körüknek legjobban megfe­lelőt. A tanulóidő három év. A tanulók a gyakorlati oktatás ideje alatt munka­bért és egyéb juttatást, az elméleti oktatás alatt pedig teljes ellátást kapnak. A jászberényi járás több termelőszövetkezetében ar­ról panaszkodnak, hogy kevés a mezőgazdasági szakmunkás. Ennek ellené­re is az tapasztalható, hogy nem mindenütt foglalkoz­nak kellően a mezőgazda­sági szakmunkástanulók szerződtetésével. A feltéte­lek pedig adva vannak, csak élni kell vele. Minden termelőszövetkezetben van lehetőség arra, hogy jó me­zőgazdasági szakmunkáso­kat neveljenek. Orbán István Jászberéar

Next

/
Thumbnails
Contents