Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-17 / 113. szám
1963. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Közgazdasági osztály a gyárban Emberek és nem rönkök Vállalatunk a Fémnyomó és Lemezárugyár évről évre igyekszik gyártmányait korszerűsíteni és gazdaságosabbá tenni. Nem véletlen tehát, hogy vállalatunk több éven keresztül a termelési terv teljesítésével párhuzamosan a költségszint csökkentési tervét is teljesíti, illetve túlteljesíti. Munkánk átszervezésében elsőrendű feladat volt a bizonylati fegyelem megszilárdítása és olyan ügyviteli bizonylatok kiadása, melyek lehetővé teszik a felmerült költségek mérését. Ezeket azonban igen sokrétű elemzésnek keik alávetni, hogy a hibák feltárására és korrigálására irányt nyújtson a műszaki és termelési apparátusnak. Ezt a sokrétű és bonyolult feladatot azonban csak egységesen irányított költségelemzésekkel foglalkozó szervekkel lehet sikeresen megvalósítani. Vállalatvezetőségünk ezért tavaly augusztusban létrehozta a közgazdasági osztályt a korábban más irányításhoz tartozó előkalkuláció, utókalkuláció és rezsigazdálkodás szerveinek összevonásával. Az egyesített szerv funkciói közé tartozik az előkalkuláció. Feladata: Az új gyártmányok árvetésének elkészítése és jóváhagyatása. A meglévő gyártmányok műszaki normaköltségeinek meghatározása. Tervkalkuláció elkészítése. Űjítások előkalkulációjának elkészítése. Árak felülvizsgálata. Utókalkuláciő. Feladata: A gyártott termékek költségeinek kigyűjtése sorozatonként, normaszerint és ténylegesen, a költségek sokrétű bontásán keresztül. A költségbontás célja a közvetlen költségek elemezéshez történő elkészítése. Tevékenységéhez tartozik még a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, adatszolgáltatás a költségek alakulásáról, újítások utókalkulációja, prémiumértékelés, munkaverseny felajánlások értékelése. Negyedév végén a kalkulációk lezárása után pedig egyeztetjük az adatokat a szintetikus könyveléssel. Rezsigazdálkodás Feladata: A rezsiköltségek utalványozása és felhasználásának ellenőrzése, elemzése gyártmányonként és üzemenként. Adatokat szolgáltat az üzemek részére* prémiumkiértékelésekhez, munkaversenymozgalomboz, valamint a tervek készítéséhez „tervüzit^ készít. Az említett tevékenységeket egyesítés előtt különkülön elvégezték ezek a szervek, azonban hathatós eredményt nem tudtunk elérni, mivel a munkájuk más-más irányban hatott. Az egyesítés eredményeképpen munkaátcsoportosítással lehetővé vált az új tevékenység megoldása létszámigény nélkül. Az új osztályhoz tartozik a költségelemzés, exportgazdaságossági és egyéb gazdaságo'ssági számítások végzése: A költségelemzés alapja a gazdaságos termelésnek. Célja a ténylegesen felmerülő költségek vizsgálata olyan szempontból, hogy a műszaki normák betartása a gyártás folyamán megtörtént-e. Eltérés esetén ezek részletezésén keresztül rámutatni a hibák konkrét okaira, hogy a következő sorozatok munkába indításánál a hibát korrigálhassák, amennyiben szubjektív tényezők eredménye volt. Ebből következik, hogy általában operatív intézkedésekkel kell az eltéréseket ! «orrigáltatm és ezáltal a j költségelemzés a gazdaságos termelés szerves részévé kell, hogy váljon. A költségelemzési munka hatékony elvégzéséhez igen sok dokumentációra és számításra van szükség. A közvetlen anyagköltségek elemzéséhez a technológia rendelkezésünkre bocsátja a gyártmányok darab jegyzékét, majd ezek segítségével kidolgozzuk az alkatrészek, szerelési egységek, illetve a gyártmányok fajlagos anyagfelhasználásának normaköltségét. Az így kiszámított fajlagos anyagköltséget a GYEK felvezeti a gyártási lapokra, hogy az üzembe lekerülő bizonylatok tükrözzék a felhasználható költséget. Az utókalkulációba kerülő anyagfelhasználási utalványok a tényleges felhasználás mellett tartalmazzák a normaszerint) felhasználást,, és így ezek segítségével az eltérések kimunkálása elvégezhető. Ez feltételezi a norma szerinti kalkuláció bevezetését, valamint az ehhez szükséges nyilván, tartások elkészítését. A sorozatok költségeinek gyűjtéséhez úgynevezett gyűjtőlapőkat használunk, amelyek alapján könnyen kidolgozható a negyedév, illetve egy adott időszak alkatrészenkénti vagy gyártmányonként! anyagfelhasználása, illetve a normától való eltérések, A közvetlen bérek elemzése hasonlóan történik, mint a közvetlen anyagköltségek vizsgálata. Itt meg kell említenem, hogy a pótidő, pótművelet, vagy javítóművelet címen felmerült bérekről havonta felmerülési okonként kimutatást készítünk és ezt áz illetékes műszaka és termelési szervek rendelkezésére bocsájtjuk. A közvetett költségek elemzésével a nezsigazdálkodás foglalkozik: Célunk az egyes gépekre, Illetve gépcsoportokra úgynevezett üzemóra költségeket meghatározni, amelyek segítségével lehetővé válik a gazdaságosabb gyártástervezés, valamint az exportgazdaságossági és egyéb gazdaságossági számítások reális elvégzése. A jelenleg alkalmazott üzemi rezsikulcsok ugyanis több gyártmányt előállító üzemben nem tük-A szövetkezeti székház ormótlan és falai meszeletlenek. Küszöbén férfi lendül ki, nyakoncsípett egeret lóbál nagy tenyerével. r= Te fogtad ma a harmadukat — kiáltják oda •neki. Felrezzen erre szapora öltögetéseiből. Zsálcfoltokat tűzdel nagylyukú tűvel, olyannal, amibe cérna helyett spárga jár, s aminek fokába még az öreg szem is belebújtatja a fonalat. A székház előtt gyalult széken ül. ott ahová legmelegebben odatűz a nap. — Miért nem az irodában, Alapi néni? — Ö, hát beporoljak vele? Ö takarítja ugyanis az irodákat. Minden reggel öt órakor megjelenik és kezdi a seprűzést. Mondták már neki hétre, hét órára járjon Alapi néni. rözik reálisan az egyes gyártmányok közvetett költségeit; A közgazdasági osztály létrehozásával tehát lehetővé vált a normaszerinti kalkuláció bevezetése 1963. január t-től és mivel ez a pontos költségelemzésnek », lényeges feltétele, megteremtettük egyben az alapját az önköltség további csökkentésének, illetőlég a gazdaságosabb termelésnek; Bauer Ferenc a Fémnyomó és Lemezárugyár osztályvezetője A GYÜMÖLCSEXPORT mennyiségi és minőségi fokozása érdekében a múlt évekhez hasonlóan a Külkereskedelmi Minisztérium — anyagi támogatást nyújt a gyümölcstermelési versenyek szervezéséhez. Az országos szilvatermelési verseny a földművelésügyi miniszter rendelete alapján ■— Ö. fiaim, nem tudok ám én már aludni. De hová is lenne szegény. Három fia él ugyanitt a faluban Szászberekén és Alapi néni minden hónap elsején szedi a kisbatyuját, hátára köti a dunyhát, a párnát, csoszog egyiktől a másikig. Csak az éjszakákat tölti családjainál. Még a pihenő időben is (nyugdíjasok csak kevés munkaegységet gyűjthetnek) besétál a szövetkezeti központba. Odahozza nyugdíját a postás is. — Ilyenkor Alapi anyóka — iskolába nem járt — odasompolyog a párttitkárhoz. — írd már alá Kálmán. Azért a korai kelésből nincs harag, ötre bemegy, vagy a gazdász, vagy a párttitkár, hogy Alapi nénit beengedje. Az irodához csak a párttitkárnak, meg • gazdásznaii van kulcsa. Soron kívül lett szakmunkás A budapesti MŰM 9. számú Iparitanuló Intézetben a napokban rendezték meg az ország legjobb géplakatos ipari tanulója cím elnyeréséért folyó versenyt. A megye géplakatos tanulóit Pelyva Lajos, a szolnoki MŰM. 605. Iparitanuló Intézet növendéke, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat harmadéves tanulója képviselte. A tehetséges fiatalember, magassági irdalló készítése és illesztése című gyakorlati munkájáért és jó elméleti felkészültségéért elnyerte az országos negyedik helyezést. Ezzel a szerződése lejárta előtt megszerezte a megyénkben a szolnoki és kunszentmártoni járásokra terjed ki. Ez a verseny nem újkeletű, s az említett járások termelőszövetkezetei 1960 óta sok értékes helyezést értek el és több gépet kaptak jutalomként. Tavaly az országos első helyezett a vezsenyi Tiszamenti Tsz volt. — Szép eredményeket ért el a S így őket részelteti a korai ébresztőben az anyóka. De ahogy 6 ragaszkodik a szövetkezethez, ugyanúgy szeretik a szövetkezetiek. Ha mással nem, legalább jó szávai mindenki tartja. Annái többet pedig semmi se jelent már a hetvennégy éves özvegy néninek. Feketében jár és hosszú, csontos kezében villog a varrótű, Külön senkihez nem tartozik és mindenkihez tartozik a szövetkezetben. Mondogatja is: — Ó, fiaim, miért nem tudott már ez a világ akkor bejönni, mikor én még fiatal voltam. — Oda se neki anyóka. Többet dolgozik még maga, mint hat lány. Szigorúra keseredett arcvonásai megenyhülnek egy pillanatra ilyenkor a dicsérő szóra. B. k Gáspár Gyula, a szajoli ládagyár dolgozója feleségét május 11-én hajnalban szülési fájdalmak. Icai mentővel a szolnoki szülőotthonba kísérte. Akkor nap nem tudott munkába menni. Másnap rendesen megjelent munkakezdéskor és elmondta a .művezetőjének, mi történt a családban. .Kérte, hogy néhány napra valakivel műszakot cserélhet sen, mert másként négy éves kislányát egyedül kell otthon hagynia: A művezető azonnal kérte az előző napi mulasztás igazolását, amit Gáspár Gyula másnap el is vitt. Bodor József a művezető azonban ezt sem várta meg. Csúnyán összeszidta, „takarod.jékr‘ és hasonló kifejezéseikkel illette Gáspárt. Mindezt a panaszos levele mellett legalább tizenöt szem és fültanú bizonyítja. Bodor József arra hivatkozik, hogy 1945. óta párttag, őt nem , kell oktatni, hogy bánjon az emberekkel. „Nem vagyok kötefies tudni, se figyelembe venni mások családi bajait — mondja. — Mert egy üzemben nem olyan könnyű egyik óráról a másikra embert találni, átcsoportosítani.” Ez utóbbi igaz, nem könnyű, de nem is lehetetlen. Ha a pártszervezet segítene, kicsit is lelkesL tené egymás segítésére az embereket. Gáspár Gyula, Lóli Rudolf és mindenki, aki most szánta rá magát, hogy megtanul írni, olvasni, az váltott, vagy cserélt műszakból el is tudna járni az iskolába: Bodor József közel két évtizedes párttagsága akkor lesz igazi érték, ha a párt mai politikáját képviseli Márpedig az ilyen magatartás nem esik azzal egybe. Az emberekkel törődni kell, ha mégamnyi feladata vág is egy művezetőnek. tiszaugi Tiszagyöngye, a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság, a tiszasasi Rákóczi és a tiszakürti Hunyadi Tsz is. MOST AZ EMLÍTETT két járásban benevezhet valamennyi termelőszóvetkezet, szakcsoport, hegyközség, házikerti társulás, ha legalább az üzemi és szórvány-gyümölcsösben ötszáz termőfa egységet kitevő szilvafával rendelkeznek. A versenybe az egész szilvatermő területtel be kell nevezni — a közös művelésben lévő termő, zárt és szórvány-gyümölcsös teljes területével — függetlenül a munkaszervezés formájától (például részesművelés). Szakszövetkezetek, társulások és hegyközségek szórvány-gyümölcsössel is — résztvehetnek a versenyben. A versenyfeltételek között szerepel a fatisztogatási munka, a koratavaszi permetezések elvégzése, a kaliforniai pajzstetű, — a poloskaszagú szilvadarázs és a szilvamoly elleni védekezés szakszerű végrehajtása. A megtermett szilvának legalább 95 százalékban mentesnek kell lennie a kaliforniai pajzstetű fertőzéstől, A VERSENYBEN résztvevők között megyénkben öszszesen mintegy 86 ezer forint értékű gép kerül kiosztásra. A termelőszövetkezeteknek május 25-ig kell bejelenteni a versenyhez való csatlakozásukat, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályán Megyei Növénwédelml Bizottság Mindent szóvá kell tenni, mert nem ez az egyetlen, hogy itt a ládágyárban gorombán, körültekintés nélkül bánnak az emberekkel. Varga Sándorné, Szabó Ferencné és Kalmár Józsefné nemrég azért panaszkodott a járási pártbizottságon, hogy szerződött munkások, s nehéz körülmények között dolgoznak. Szabóné férjét váltja minden műszakban: Otthon három gyerek addig megvan feL ügyelet nélkül. Ez a beosztás nekik mégis nagyon jó. A közelmúltban azonban úgy osztották be őket, hogy a férj és feleség nem válthatták egymást. Csak a járási pártbizottság közbenjárására tették vissza őket előző helyükre: Botka Jánosné 1961. októberéig dolgozott az üzemben. Akkor beteg lett, s azóta is az. Két alkalommal kérte levélben a telepvezetőt, hogy utaljanak ki neki valamennyi segélyt, ami ha nem javítja is meg anyagi helyzetüket, valamit segít. Á telepvezető válaszra se méltatta óit, egyik alkalommal sem. Nagyon nehéz a fűrészüzemi munka, óriási rönköket rakosgatnak, emelgetnek, akik ott dolgoznak. Még sem panaszkodnak, nem követelnek ma. gasabb fizetést. Az embertelenség ellen azonban szót emelnek. Tiltakoznak ha azt érzik, hogy őket is rönkszámba veszik. Jogosan! Borsi Eszter Sikeres próba A Jászberényi Lehel vezér Gimnázium KlSZ-szervezete nagyszabású ISZM próbázást rendezett, melyet a Mátrában bonyolítottak le. A kirándulásnak is beillő próbára május 10-én indultak Jászberényből a KISZ-tagok. Most adtait tanúbizonyságot arról, hogy az egész éven át tartó ISZM foglalkozásokon mit sajátítottak el. Rejtett állomásokon különböző feladatok várták a fiatalokat. Társadalmi, politikai és kulturális kérdésekre válaszoltak, és ötletes ügyességi feladatok megoldásával bizonyították jó felkészültségüket. Négyszázötven KISZ-tag 23 csoportban négy — különböző akadályokkal tarkított — úton oldotta meg feladatát. Az első két útvonalon — Mátrafüred— Kékestető — a II. a III. és a IV. osztályos fiúk indultak. A másik két útvonalon — Mátrafüred—Mátraháza — a leányok és az I. osztályos fiúk haladtak. Amint a próba eredménye mutatja, mindannyian jól készültek fel, mert mind a 23 csoport sikeresen próbázott. A visszaérkezett csoportok Mátrafüreden sportműsort rendeztek. A jól sikerült műsor után következett az est fénypontja, a tábortűz. Később „Ki mit tud?” alapon szórakoztatták egymást az irodalom, a tánc, a művészi torna és a könnyűzene segítségévek Baráth István, Lehel vezér Gimnázium, IÍI/b oszt. Jászberény ALAPI ANYÓKA szakmunkás bizonyítványt. Nyolcrankateser forint értékű gép jutalomként Május 25-ig lehet csatlakozni a szilvatermelési versenyhez
