Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-17 / 113. szám

Emberfejlesztés — szakmaoktatás Ma nyílik a Budapesti Nemzetközi Vásár Megyénk termékei a pavilonokban D □ □ □ s □ tunk. Ott látható a Mező- □ túri Lábbeli készítő KTSZ □ külföldön nagyon keresett, H műanyagstopnis labdarúgó- p cipője is. G Sorolhatnánk tovább. Na- }=j gyón szép és modem for- ~ májú a Karcagi Általános Szerelő KTSZ cipőipari gé­pe, a kétfejes pneumatikus kantványoló gép és nagy sikerre számíthatnak a Szolnoki Vasipari Vállalat □ remek politechnikai kis- D gépei is. p --------------------------------------‘aDaaaaaaaaaaacoxaxxxiG dqqqggqqgqqgqqqc Írásbeli érettségin Ha a többi ország népe összefog a szocialista országok népeivel9 a béke diadalmaskodik a világon — mondotta Marokkó küldötte a jászberényi nagygyűlésen Hazánkban befejezés­hez közeledik a szocialis­ta társadalom megterem­tése. A felszabadulás óta lezajlott alapvető változá­sok lassan már kezdik megváltoztatni az embe­rek gondolkodásmódját. Ennek a tudatátalakulás­nak egyik kicsiny, de jel­lemző megnyilvánulása az íróasztalszemlélet csendes haldoklása. Az a törek­vés, hogy a gyerek az emberibb életet jelképező hivatal falai közé kerül­jön, már értelmét veszí­tette. Csak az élet nyomá­ban kullogó gondolkodás őrzi tovább. Régen a munkás és a paraszt abban reményke­dett, hogy nadrágos em­berként gyermeke jobban boldogul. Bár az igaz volt, hogy a tisztviselő legtöbbször többet kere­sett, társadalmi megbe­csülésben is alaposabban részesült, mégis hogyan beszélhetnénk az ő bol­dogságáról is egy olyan országban, ahol szabadok­nak csak a gyárosok és a földbirtokosok mond­hatták ' magukat. Csak a nyomortól, a testet fel­őrlő, a szellemet a ki­bontakoztatástól meg­fosztó cselédsorstól való irtózás szülhette meg az íróasztal mítoszát. Ma miár azonban min­denki, aki keményen dol­gozik részesedhet a kor­szerű civilizáció és kul­túra vívmányaiból. Nem lehetséges többé eszmé­nyíteni az íróasztalt, kü­lönösen ha arra gondo­lunk, hogy ma már a két­kezi munka sem ugyan­az, mint régebben. Nem­csak több a gép, de a munkásnak is bonyolul­tabb, kiterjedtebb isme­retekre van szüksége a gépek, a berendezések irányításához. Kevesebb a testi erőkifejtés, több az elme tomáztatása. Te­hát a szellem a korábbi­nál sokkal magasabbren­­dű szórakozások, elfog­laltságok befogadására válik alkalmassá. Oktatásunk is felis­merte ezeket a változá­sokat. Márcsak azért is szükség volt a program változtatására, mert a mindennapi életben jelen­tősen előretört a techni­ka. Persze, a fizikai munkának jellemerősítő, közösségi és gyakorlati szellemet ébresztgető ha­tása sem maradt ki a megfontolásokból. Így születtek meg a gimná­ziumok olyan változatai, amelyek egyaránt igye­keznek a népgazdaság szakmunkásigényét és a társadalom erkölcsi-mű­ság egymás nélkül hova­tovább egyre nehezebben létezhet. A mai gimnázium tehát nehezen tekinthető vala­mifajta értelmiségi tech­nikumnak. Akkor pláne nem, hogyha arra a tí­pusára gondolunk, amely a negyedik év végén szakmunkás-képesítéssel bocsátja útra az érettsé­gizetteket. Ebben az úgynevezett 4-(-2-es isko­lafajtában az önálló gon­dolkozás kifejlesztése, a sokoldalú tájékozottság megalapozása együttjár egy-egy szakma elsajátí­tásával. Az itt végzettek­nek egyszerre nyílik le­hetőségük emberségük folytonos csiszolására és az élet- és társadalom­­fenntartó munka hasznos fogásainak kamatoztatá­sára. Ezek a maturánsok a legékesebb bizonyságai annak, hogy ma szakmát tanulni nem jár se társa­dalmi lebecsüléssel, se szellemi betokosodással. Megyénkben a mostani tanév végén megfigyel­hetjük, hogy az ipari szakmára is képesítő gim­náziumokban általában a jelentkezők száma meg­haladja a felvehetőkét. A jászberényi Lehel ve­zér Gimnáziumban pél­dául — ahol a lakatos­ságot is megtanulják a jelentkezettek — egy osz­tályba százan Is próbál­jak bekerülni. Ezzel szemben a Kállai Éva gimnázium szőlészed is­mereteket oktató tancso­portjában a férőhelyek­nek majdnem a fele be­töltetlen. Ez az idegen­kedés a mezőgazdasági szakmáktól más helyeken is tapasztalható, s csak részben magyarázható azzal, hogy az ilyen prog­ramú osztályok jórésze Idei alapítású. A mosta­nában létrehozott jász­apáti génszerelő és karca­gi öntözési szakirányú gimnázium valószínűleg azért is kevésbé népszerű, mert „csak" mezőgazdasá­gi képesítést ad. Pedig ahhoz, hogy ne lehessen többet „csak” mezőgazdaságról beszélni, éppen az kell, hogy mi­nél több gép dolgozzon, minél több korszerű el­járás honosodjon meg ezen a területen. Ehhez azonban művelt és szak­képzett emberekre van szükség. S honnan kerül­jenek ezek ki, ha nem az ország egyik legjellegze­tesebb földművelő vidé­kéről, ahol a gyerekek­nek vérében van a termé­szetközeiben végzett mun­ka iránti érzék. Tegnap délután két óra­kor az országos és vidéki lapok munkatársainak, va­lamint a külföldi újság­íróknak Naményi Géza, a Minisztertanács tájékozta­tási hivatalának vezetője sajtótájékoztatót tartott a Budapesti Nemzetközi Vá­sár területén. — Ötvenhét év telt el az­óta — mondotta —, hogy első ízben rendeztek Ma­gyarországon nemzetközi árumintavásárt a fővárosi Vigadóban és ezzel Buda­pest Európában harmadik­ként belépett a vásárváro­sok azóta rendkívül kibő­vült sorába. Az új pavilonok közül leginkább az Idegenforgal­mi Hivatal gömbalakú, alumíniumvázas, kétszintes merészformájú épülete emelkedik ki. Megállapít­hatjuk, hogy iparunk, kül­kereskedelmünk és a vásár rendezősége ez évben erő­sen törekedett arra, hogy a magyar árubemutató méltó módon reprezentálja egészségesen fejlődő nép­gazdaságunkat, színvonala megfeleljen a megnöveke­dett nemzetközi érdeklő­désnek. A több naint ezer magyar kiállító — állami vállalat, szövetkezet, illetve exportra termelő kisiparos gyártmányaiból gondos ros­tálás alapján választották ki azokat a termékeket, amelyek a vásárra — a ha­zai és ,a külföldi közvéle­mény elé tárt kirakatba — kerülhetnek; Ebben a hatalmas kira­katban megtalálhatók Szol­nok megye ipari üzemeinek minisztériumi üzemeinek, tanácsi vállalatainak és kisipari termelőszövetkeze­teinek termékei is. A jász­berényi Fémnyomó és Le­­mezárugyár gyártmányai két hatalmas pavilonban, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium és a Nehézipari Mi­nisztérium kiállításában is megtalálhatók. Az előbbi­ben a 120 literes kompresz­­szoros. a 70 literes ab­szorpciós Lehel hűtőszek­rény, autoszifon, alumínium radiátor, színes alumínium tálcák és poharak. A mezőgazdasági gépek között található a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár új gyártmánya, a talajmarógép. A találmá­nyi pavilon előterében a szolnoki _ Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat által készített, szemenként! ré­pamagvető gép várja a lá­togatókat. A Tisza Cipőgyár ízléses és tartós vulkanizált talpú gyermekcipőivel a könnyű­ipari pavilonban találkoz­- Már papokkal ezelőtt még nem hivatalosan, ha­nem a Jászberényi Fém­nyomó és Lemezárugyár­­ban — az egyik csiszoló munkástól hallottam, — hogy náluk nagy esemény készül. Nemrég azután je­lentette a sajtó és a rádió is közölte, hogy az üzemben május 16-án délután béke­gyűlés lesz, melyre széles körben meghívták a város dolgozóit. Eljöttek az aprí­tógépgyáriak és más üze­mek, valamint a szolgál­tató vállalatok, a tsz-ek, a Jászsági Állami Gazdaság és egyéb munkahelyek dol­gozói százával. A bejárat előtt személy- és társasgép­kocsik, motorkerékpárok, kerékpárok tömege tarkál­­lott. A festői környezetben ál­ló üzem gyepszőnyeges ud­varán állt a dísztribün, vi­rágokkal rakottan. A hát­térben a békegalambot hor­dozó hatalmas földgömb­bel. A négyezer főre tehe­tő, s a gyárudvart zsúfolá­sig megtöltő hallgatóság csendben várta a küldött­ség tagjainak érkezését. A hangszórókból — indulók zengtek. Körben a magas­ba nyúló rudakon vígan csattogtatta a friss tavaszi szél minden nép zászlaját, köztük a béke nemzetközi lobogóját, kék alapon Pi­casso fehér galambját. „Bé­két a világnak!” — hirdeti a felirat. Közben a gyáriroda épü­letében véget ért a vezetők tájékoztatása az üzem és Jászberény életéről, melyet a külföldi vendégek hall­gattak meg. Az emelvé­nyen sorra helyet foglaltak a városi, járási pártbizott­ság, a tanács, a tömegszer­vezetek küldöttei, s a ked­ves ghanai, marokkói, al­gériai, nyugatnémet — és luxemburgi elvtársak, szak­­szervezeti funkcionáriusok, akik a magyar szakszerve­zetek XX. országos kong­resszusán vettek részt és örömmel tettek eleget a jászberényi .meghívásnak. Őket nyomban körülfogták a KISZ-fiaJalok és baráti csókok kíséretében piros szegfűcsokrokat nyújtottak át. Először egy honvéd fiatal lépett a mikrofon elé és Csepeli Szabó Béla: Kato­nalevél című nagyhatású békeversét tolmácsolta. Ez­után Goriáncz Ignác, a Fémnyomó és Lemezáru­­gyár igazgatója meleg sza­vakkal köszöntötte a gyű­lés minden résztvevőjét; Palotai Károly, a Vasas Szakszervezet Központi Ve­zetőségének titkára, az ün­nepi beszédében hangoztat­ta, hogy 1963. májusa a Béke-Világmozgalom nagy nemzetközi demonstráció­jává nőtt. Európától Japá­nig a biztonság és a nem­/\f unkában a kenderesi Haladás Tsz fogaiosai zetközj leszerelés jegyében széleskörű akciók bonta­koznak ki. Ma már vége annak annak a kornak — mondotta a továbbiakban —) amikor az imperialisták kényükre-kedvükre maguk, hoz láncolhatják a világ népeit. A békében érdekelt száz és száz milliók össze­fogtak megvédésére és a háborúra készülők elleni küzdelemben legreménykel­tőbb biztatás számukra a szocialista országok legyőz­hetetlen gazdasági és kato­nai ereje; Nagy taps kíséretében lépett a mikrofon elé a vendégek közül első szó­nok, Samson Asare, a gha­nai szakszervezeteik főtit­kára — Önök közül talán so­kan vannak, akik most hallanak először afrikait, — kezdte, majd arról be­szélt, hogy a szocializmus összeegyeztethetetlen a há­borúval, s ezt vallja Ghana népe is. Nem véletlen, hogy Nkrumah elnök Le­nin békedíjas. Látjuk, hogy a magyar népnek mindene megvan ahhoz, hogy béké­ben éljen. Népeinknek te­hát szent a béke ügye — folytatta nagy taps kísére­tében beszédét, s a népek fegyverek nélküli világáért vívott harc éltetésével fe­jezte be. A nyugatnémet küldött hazája békeharcosainak ne­vében üdvözölte a gyűlést. Elmondotta, miként tá­masztották fel a német nép ellenségei a militarizmust, miként foszlott semmivé a „gazdasági csoda” mí­tosza. Növekszenek az élelmi­szerárak, fokozódik a mun­kanélküliség, nagy a ese­­csemőhaladóság és szaporo­dik a bűnözők száma. Mind több becsületes nyugatné­met eszeméi azonban arra, hogy Bonn urai szakadék­ba vinnék a világot. Foko­zódnak a békemenetek. A lakosság már nemcsak be­szél, de kiáll a béke mel­lett. Nem kíméljük erőn­ket, hogy minden embert bevonjunk ebbe a létfon­tosságú küzde'embe. Éljen a béke! — kiáltotta a nyu­(Folytatás a 2. oldalon) veltségi követelményeit kielégíteni. E két adott- Tompa László VtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Éjf f^|É^ »ÉP^ u &r •Q&ääP^ !@§*r -ős**— '**'*'' J$||r u |M||WlM|F9MH*PBBWFWHW^WIff^af^|BgHBWiPyBBgfHWJM!tllW d*-».atfBWWWHMfo □ Mr Hfr^fV:P.*#f-Ir4>it^WiW a*IZtfiá+imfiVkKl&^VilZ*r±&m!3 □ ^ Ö XIV. évfolyam, 113. szám. Ara 50 fillér 1S63. május 17, péntek. □ ___________________________________________________________________________________________________□

Next

/
Thumbnails
Contents