Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-16 / 112. szám
1ŐS.3. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s HÁROM EGYFELVONÁSOS A SZOLNOKI IRODALMI SZÍNPADON ASágvári Művelődési Ház irodalmi színpada olyan kezdeményezéssel állt elő, amely minden elismerést megérdemel, különösen, ha folytatása is lesz a hétfői estnek. Önmagában véve is jelentős esemény volt a szolnokiakat megismertetni a huszadik századi világirodalom nem kisebb reprezentánsaival, mint O’Neil és O’Casey és a mai magyar költészet egyik nagyhatású egyéniségével, Pilinszky Jánossal. Az azonban már vitatható, hogy mennyiben vallják ezek az alkotók a legkorszerűbb felfogást az emberiség sorsáról. Nem művészi becsületességüket vonjuk itt kétségbe, hiszen az adott körülmények között másra nemigen futhatta a felismeréseikből, mint bemutatni a kapitalizmus csődtömegét. A magyar költőnél felcsillanó reményt viszont az irracionalizmus gyengíti. Az viszont, hogy a közönség eljött a nem éppen könnyű szórakozással kecsegtető estre, ez a tény már azt a gondolatot is megforgatja az ember agyában, hogy a helyi színház is megpróbálkozhatna ilyenfajta kamarabemutatókkal. Még akkor is, ha mindöszsze néhány estére készülnének fel színészeink ezekkel az előadásokkal, akárcsak a veszprémiek A vágy villamosá-val. A színészek nem ismeretlen művekkel álltak elénk: az Éjszakai portás és a Csillag-jazz is megjelent a Nagyvilágban. — A kettő közül az ír származású amerikai drámaíró kétszemélyes kisremeke a nagyobb súlyú. Egy szálloda portája a színhely. Két — a társadalom szélén tengődő — ember találkozik itt. A portásnak kibírhatatlanul hosszúnak tűnik az eseménytelen éjszaka, s ráadásul most megérkezik az egyik vendég is, aki beszélős kedvében van. Viszszaemlékezik a portás elődjére. aki szegény kis „palimadár” volt. Egyre jobban elérzékenyül a vendég, — amint felidézi nemrég elhúnyt barátja alakját, — mennyire tisztelte őt, a „zsugáért”, a pacikért, meg a „cicababákért”. A mostani portás azonban fáradt közönnyel hallgatja a szóáradatot, s csak néha ábrándozik el a nagyváros zajainak nyomában. A végén pedig előttünk áll az amerikai életforma minden kegyetlensége: az emberek nem értik meg egymást, kivéve, ha becsapásról van szó. Hiszen a portás is csak akkor figyel fel a vendégre, amikor az m4r újra hazudik. Holott előzőleg az őszinteség perceiben rájött, hogy mennyire értelmetlenül él: amiért egykori barátja tisztelte, az egytől egyig hazugság volt. Kevés írást ismerünk, amely ennyire elénk tárja azt a rombolást, amit a tőke végzett az emberi lélekben. Megrázó kritika ez, amely sötétenlátásával az írót is magával rántja. A dráma egyik ága teljesen belül zajlik le s ennek megfelelően egy elbeszéléssorozat vezet az összeomláshoz és az önáltató újrakezdésihez. A portás már túljutott saját maga ámításán is, csupán létezik és így nemcsak a hangulati aláfestést szolgáltatja közönyével és látomásaival, hanem drámát is ad, lehetővé teszi a két ember küzdelmét. Sajnos, éppen ezt a rejtett összecsapást nem sikerült — a technikai adottságok mostohasóga következtében is — a szerep illusztrálásával megelégedő Linka Györgynek érzékeltetni. Horváth Gyula viszont a kezdeti nehézkességek után kitűnően belejött a kisstílű szélhámos szerepébe ég egyszerre volt hencegő és kétségbeesett, nagyképű és összetört. Hegedős Györgyi meglehetős tartózkodással látta e] a narrátor kényszermegoldásnak tűnő feladatát. Derek Katalin a Csillag° jazz-t adta elő a másik nagy ír drámaírótól. Ez az írás is egy szerencsétlen sorsú kizsákmányoltról szél. Nevét sem tudjuk meg, csak annyi derül ki, hogy a mindennapos robot közepette is él benne a vágy a szép iránt. Egy csillagfényes estén végTe néhány percre kitör rabságából és charlston-t jár a bérhiáz udvarán. A fáradtság azonban hamar kijózanítja g utána Ismét csak a lépcsőjárás, a tömegszállás és a kényszerű házasélet marad. A színésznő igen komoly átéléssel használta ki azokat a lehetőségeket, amelyeket ez egyszerre költői és kegyetlen elbeszélés nyújt, csak éppen az önálló elképzeléssel maradt adós. A műsor végére maradt Pilinszky János KZ- oratóriumának bemutatása. Az irodalmi színpad színjátszói — Horváth Judit, Balázs Ildikó, Almási Józsefné — oklevelet nyertek ezzel a produkcióval a kulturális szemlén, habár a darab kiválasztását nem tartjuk a legszerencsésebbnek. A költő prózai oratóriumában a háború áldozatainak állít emléket. Hősei már halottak, ^egyikük Varsóból, másikuk Prágából jött, de bárhonnan jöhettek volna. A háború borzalmas Május 17-én és 18-án „Szolnoki földtani napok” címmel a Magyar Földtani Társulat ankétot rendez. Előzetes bejelentések szerint mintegy száz-százhúsz vendéget vár a rendező, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem, közöttük kiváló kutató geológusokat, Kossuth-díjas szakembereket, akadémikusokat. emléke és a művész tanúságtétele a költő reménye szerint véget vet a borzainxaknak. Pilinszky szövege azonban nem annyira lecsiszolt, az idegen hatások nemanynyina megemésztettek, hogy összefüggő egésszé ^Ujon össze ebben a kissé naív, kissé esetleges helyzetben. Magáiból az előadásból is inkább a harsányabb és erőteljesebb hangok iránti érzéket éreztük ki, pedig az oratórium rendkívül "inon. alapgondolatra, a szerétéiből fakadó, kissé misztikus önfeláldozásra épít. A szereplők és a technikai lehetőségek megválasztásában természetszerűleg mutatkozó korlátok ellenére elismerés illeti Valkó Mihályt, a maga nemében értékes előadás betanítóját és az egész est szervezőjét Tompa László , Pénteken, május 17-én délelőtt 10 órakor a városi tanács dísztermében lesz a megnyitó és a plenáris ülés. A péntek délelőtti ülésen többek között szó lesz az Alföld földtani felépítéséről, az alföldi földgáz- és kőolajmezőkről, továbbá Szolnok város és a megye kőolaj- és földgázkutatásának helyzetéről. Antikor etjíf lámf tizenöt éves Szovjet film. Fiatalok, a gyermek- és felnőttkor határán. A film a velencei XIV. nemzetközi gyermekfilm fesztiválon nagydíjat kapott. A Magyar Földtani Társulat kétnapos országos ankétot rendez Szolnokon Gyári történetek Nemrégen avatták szocialista műhellyé a martfűi Tisza Cipőgyár kazánházát. Az első szocialista műhely ez Martfűn. De emberei nem szívesen szólnak magukról. Szerények. Helyettük mondunk el néhány epizódot életükből. m B. A. az egyik vidéki kis községből naponta utazott munkahelyére. Műhelye, a kollektíva tudta: munkájában nem a legmegbízhatóbb ember. Ha valahol a gyári lakótelepen sürgős javítás, szerelés akadt, B.-t soha nem küldték oda. Ha küldték is csak olyankor, amikor biztosan tudták: zárva minden kocsmaajtó a környéken. Csakhogy B. falujából egyre riasztóbb hírek jöttek: szükségben a család, az apa rendre elissza fizetését, durva feleségéhez, gyermekeihez. Meghívták a munkást az egyik brigádgyűlésre, s ott szép szavakkal kérték: álljon közéjük, legyen brigádtag. Nem kerteltek, azt is megmondták, hogy a brigád szeretné rendbehozni egy kicsit az életét. B. először furcsáivá, de eÉBalta. Munkatársai többszőr beszélgettek vele, fizetés napján majdhogy hazáig kísérték. Mégis mindig akadt pohár, amely után sorban jött a többi. Elkeseredtek az emberek, mármár ott tartottak, hogy elvonókúrára javasolják munkatársukat. Beszéltek a feleségévei is. Aztán (ki tudja már, kinek az ötlete volt) egyess'get kötöttek B.-vel. Nyilatkozatot adott, hogy a fizetését hat hónapon keresztül a brigádja vegye fel, s küldje haza a családjának. A hat hónap eltelt. B. újra jelentkezett, ismét aláírja a megbízást. A brigádtagok összenéztek: nincs má arra semmi szükség! A krízis elmúlt! És azóta nyugodtan ldküldhetik akár egész napra szerelni is. Egyedül! m V. soha nem ismerte szüleit. Az egyik közeli gyermekotthonban nőtt fel. A kazánháziak jártak óda, társadalmi munkában segíteni ezt-azt. V. — hiszen férfikorban volt már — elpanaszolta nekik, hogy lassan kinő már az intézetből. Életében soha nem volt emberek között, pénzt, munkát nem ismert. Mi lesz vele? Magukhoz vették. A munkásszállóban helyet biztosítottak számára, megtanították szeretni a munkát — A fiunk — mondták egymásnak, ha segíteni kellett. Nos, valóban bebizonyosodott, hogy a „fiú” nem tud bánni a pénzzel. Beosztották neki, elmentek vele ruhát, cipőt vásárolni. — öt öltözet ruhám van már — mondja V. — és megtanultam gazdálkodni is a pénzzel! Azt már csak súgva mondják, hogy meg ám, sőt: hamarosan tán lakodalomra is készülődhetnek az „apák”... m A brigádgyűlések előtt régi szokás már, hogy egyegy brigádtag kül- és belpolitikai beszámolót tart. Nos. bizony kezdetben döcögősen ment. Munkásemberek nem szokták a beszédet. Leírták hát, s úgy betűzték, ízlelgették a sorokat. Ma már — papír nélkül — tisztán, értelmesen, szépen beszélnek; & lassan sajtóhalmozók. Ügy kedvet kaptak az olvasáshoz, hogy nem is egy, több napilapot járat majd mindenki: Negyedévenként pedig öt-hat könyvet kölcsönöznek a műhely könyvtárából; Hanem a határidőkkel néha baj van: az egész család végigolvassa a könyveket, s ilyenkor késik a csere. Vagy ez nem is olyan baj?... H A Kossuth brigád hírét vette, hogy Tiszaföldváron társadalmi munkával két tantermes iskolát épít a lakosság. A homoki szőlőkben jelölték ki a helyét. Dolgozik odavaló is ebben a brigádban, így valamennyien odamennek segíteni. Néhány nyári vasárnap részt vesznek a munkában. ni. j. j Szülók, nevelők fóruma A tartásdíj A gyermektartásdíj fizetéséért indított perek nagy száma azt mutatja, hogy sajnos a szülők egy része, elsősorban az apák, még nem állnak azon az erkölcsi fokon, hogy átérezzék: a gyermek iránti kötelezettség mindennél előbbrevaló. Nagyon sokan vannak, akik különböző ürügyekkel igyekeznek kibújni kötelezettségük teljesítése alól, ha pedig ez nem sikerül, lehetőleg minél kevesebbet akarnak fizetni, s minden alkalmat megragadnak, hogy mentesüljenek alóla. ♦ A kibújás, illetve a védekezés legáltalánosabb formája, amikor a perbevont féií azzal védekezik: nem én vagyok az apa. Egy ilyen perben a bíróság a következőket mondotta ki: — Gyermektartásdíj perben nem lehet arra hivatkozni, hogy a gyermek nem tőle származik. Ez a védekezés — a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának döntése értelmében — csak külön perben érvényesíthető, amelyet az apaság vélelmének megdöntése iránt kell indítani. Eri azonban a gyerek születésétől számított egy éven belül illetve — jelen esetben — az elismerő nyilatkozat megtételétől számított egy évi határidő alatt kell folyamatba tenni. Amíg az apaság védelmét jogerős bírói ítélet meg nem dönti, tartásdíjat kell fizetni; • Az elvált szülők megegyeztek: a gyermek az anyánál marad, ennek fejében az anya a gyermektartásdíj fizetéséért indított perben lemondott arról, hogy az apa hathónapi tartásdíj-tartozását megfizesse. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az apát a következő indokolással kötelezte a hátralék megfizetésére: — A tartásdíj a gyermeket illeti és erről ellenérték nélkül lemondani nem lehet. A tartásdíj a gyermeknek a per megindítását megelőző hat hónapra akkor is jár, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás terheli. A lemondás mind a múltra, mind a jövőre vonatkozóan semmis. A tartásdíj általában az apa jövedelmének 20 százaléka, de lehet több is. Egy perben kiderült, hogy a gyermek súlyos beteg, egész életében gondozásra, eltartásra szorul, neveltetése többe kerül, mint más gyermeké, ezért a bíróság a tartásdíjat az apa jövedelmének 30 százalékában szabta meg. • helyéhez, hanem inkább azért, hogy a gyermektartásdíj megái !apí tásához szükséges keresete minél alacsonyabb legyen. Ha munkáját megfelelően hasznosítja, a kétezer forintot is megkeresheti, ezért a bíróság ezt az összeget vette alapul. • Egy másik apa is kilépett 1600 forintos állásából, hogy csak alkalmi munkából éljen. A bíróság szigorúan megrótta: — Az Alkotmány értelmében a murikéhoz való jog egyben erre irányuló kötelezettséget is jelent. Mindenki köteles munkaerejét képességének megfelelően kihasználni, de fokozottabb a kötelessége annak, akinek gyermeke eltartásáról kel] gondoskodnia. Az apának megvan a lehetősége, hogy ismét havi 1600 forintot jelentő állásba kerüljön, ezért ezen összeg figyelembevételével állapította meg gyermektartási kötelezettségét. * Egy apa azzal érvelt, hogy ipari tanuló fia havi 150 forint ösztöndíjat kap, tehát a tartásdíj csökkenthető. — Az ösztöndíjnak — mutatott rá a bíróság — nem a szülői terhek csökkentése a célja, hanem a gyermek kisebb szükségleteinek fedezését szolgálja és tanulmányai folytatására kíván ösztönzően hatni. Tehát csak akkor vehető figyelembe, ha az így csökkentett összeg is elegendő a gyermek eltartására. — Betegeskedem, kérem a tartásdíj leszállítását — írta keresetében egy szőrösszívű apa. — Gyenge egészségi állapota nem lehet indoka' az amúgy is alacsony összegben megállapított tartásdíj további csökkentésére — utasította el a bíróság. — A szülő kiskorú gyermekét saját létfenntartásának rovására is köteles eltartani. A tárgyilagosság kedvé* ért meg kell mondanunk, ha ritkán is. de előfordul, amikor a gyermek az apánál van, az anya igyekszik kibújni a fizetési kötelezettség alól. Egy ilyen perben az anya arra hivatkozott, nmcs keresete, a háztartást vezeti, tehát nem tud fizetni. A bíróság ezzel az indokolással állapította meg fizetési kötelezettségét: — Otthon a háztartásban végzett munkája értéke* képvisel, amiből gyermeke megélhetéséhez hozzájárulhat. Ennek értéke 800 forintra tehető; de ennyit megkeres. akkor is, ha ott-Az apa jövedelmét nem mindig könnyű megállapítani. Megtörtént, hogy egy műszerész mindenképpen azt akarta bebizonyítani: havonta mindössze ezer forintot keres. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy rnint szakmunkás legalább havi 1500 forintot keresne, tehát ha ezt a jövedelmet nem érné el, állásiba menne. Ezért az 1500 forint után állapították meg a tartásdíjat. Egy ács viszont azt állítbtta, hogy tsz-ben, ahol dolgozik, csak alkalmi munka adódik, s így mindössze havi 500 forintot keres. A bíróság kiderítette, hogy azelőtt mindig kétezer forint körül volt a jövedelme. A keresete azóta csökkent — szegezte le a bíróság —, amióta csak alkalmi munkát vállal, holott módja volna az építőiparban megfelelő állást kapni. A falun nagy lendülettel folyik a ház- és egyéb építkezés, valószínűtlen, hogy csak havi 500 forintot tudna elérni. Nem hihető az az állítása sem, hogy a tsz-ek megerősítése érdekében ragaszkodik jelenlegi munkahoni munkát vállal. A tartáshoz tehát hozzájárulhat, annál is inkább, mert ennek érdekében ereje megfeszítésével is köteles dolgozni. Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Varga József Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szolnok. I. sz. Irodaház. Telefon: Szerkesztőség: 20-93. 23-20. 20-69. Kiadóhivatal: 20—94; I Index-szám: 25 068 | A lapot előfizetésben és árusításban a Szolnok megyei postahivatalok és fiókposták terjesztik. A lap előfizetési díja egy hóra: 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnok megyei Nyomdaipari Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sárid«
