Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-16 / 112. szám

T9S3 május 16, SZOLNOK MEGYEI NfiPLAí s A Hazafias Népfront tudományos tanácsadót szervezett' a tsz-ek segítségére A kisújszállásiak fejszecsapása Együttes párt* és tanács vb-ülés a város gondjairól Kisújszálláson együttes ülést tartott a párt- és vá­rosi tanács vb. Ezen a tanácskozáson a város legfonto­sabb problémáiról esett szó. Olyan kérdésekről is, me­lyek megoldása — s ez a résztvevők előtt sem titok —, nem várható máról holnapra. Kedves és közvetlen be­szélgetés folyt, amikor be­léptem a népfront-iroda aj­taján. Tóth László, a Há­­mán Kató Tsz főagronó­­musa arról igyekezett meg­győzni a jelenlévőket, mi­lyen áldás volna a járás­nak, ha kis vasutat építe­nénk. A cukorrépaszállítás temérdek baja az őszi eső­zések miatt járhatatlanná ázott réti utakon is meg­oldódnék. De itt már egy­másután, sőt a kötetlen be­szélgetés jogával élve, egy­más szavába vágva tették hozzá érveiket a többiek. Kik is beszélgetnek itt? Az egyik agronómust már említettem. Itt van Rózsa Zoltán főállattenyésztő a Hámán Kató Tsz-ből, Bárt­­fai István főáílatorvos, Végh Miklós gyógyszerész, Faragó Ernő. a járási ta­nács mezőgazdasági osztály­­vezetője és aki összehozta ezt a beszélgetést, Nagy Imre, a Hazafias Népfront járási titkára. Mi legyen a réttel ? Ezzel a 6000 hold szurkos fekete földjével Fürednek, amelyen négy tsz osztoz­kodik. Megbízható, mert aszály idején is jó kuko­ricatermést ad, de a talaj­erővel máris baj van. Nagy távolságra van minden községtől, mert nincs kö­­vesútja, de van annak idején vendégmarasztaló és járműpusztító sara. Ide kell majd a kisvasát elsősorban. Akkor ki lehet telepíteni ide az állattenyésztést Is. Két ló nem 5, hanem 50 mázsa trágyát is tud szál­lítani. A szállításoknál je­lentkező megtakarítás mun­kaegységenként 3 forintot is jelentene. Tóth elvtárs számol: az eddig holdanként elért 2—3000 forintot hogy lehet itt megemelni. Ha egyhar­­madát, kétezer holdat vö­­röeherével vetnénk be. An­nak a szénája elegendő ta­karmányt biztosítana, hol­dankét egy mázsa magot is számíthatunk, így 6500 forintot is elérhetünk. A talajt is feljavítaná, s ha ezen túl leszünk, akkor majd lehet választani; hízómarhát vagy hízóser­tést Jelenleg azonban ta­karmánygondjaink vannak. A gépek csoportosításánál la vigyázni kell, míg a felső földekre tárcsa és disztiller is jó tavasszal, ide bultivátor kell. * Sokat építettünk eddig. Milliókat költöttünk a tsz-ek épületeire, mégis néha előfordul, amikor kész a korszerű és drága istálló, amelyben minden megvan az önitatótói a csillés takarmány és trá­gya kihordóig, csak nincs keverőháza és nincs vize. Már nem fért a költségve­tésbe, vagy nem futotta rá, pedig tervezték. Ez évben hét és fél milliója van a járásnak beruházásra. — Végét is kell vetni annak a felelőtlenségnek, hogy nincs gazdája az építőanyagnak attól kezdve, hogy a TÜZÉP-tőI A MÁV-val egyidőben — május 26-án 0 árakor — lép életbe a MÁVAUT nyári menetrendje is. Az új menetrend újabb 38 köz­séget kapcsol be az autó­busz-hálózatba, járatokat kap például Tiszát elek, Rő_ nők, Rábafüzes, Jakabháza, Sénya, Belei na, Kagylók stb. A munkás járatok száma: 278-caI növekszik, s ezek­nek segítségével jelentősen jaVul a munkásszállítás — többek között — Ajka, Baja. Kazincbarcika, Nagyka­nizsa, Nyíregyháza, Sarkad, Szeged, Székesfehérvár, Za­laegerszeg térségében.-198 új kirándulójárat szállítja az utasokat, első­sorban a Balaton partján, különösen annak északi ol­dalán Tihany, Balatcmfü­­red, Badacsony körül, de jelentősen javul a közleke­dés Abaliget, Bükk, Bükk­szék, Cserkeszöllő, Gyula, Kalocsa-Szelidi-tó, Mezőkö­vesd gyógyfürdők környé­kén. 217 új autóbuszmegálló­helyet létesítenék, s csökken a menetidő is, 45 vonalon átvették. — Vegye át a TÖVÁLL, az dolgozik vele, feleljen érte. — Hogyan is kellene a v kulcsátadásig? Mert részletkérdésnek lát­szik ez, mégis fájó pont, hiszen százezrekről van szó, s olyan épületekről, melyek 40—50, sőt 100 évig is jól vagy rosszul töltik be szerepüket. — Vonjuk le a következ­tetéseket — javasolja Nagy Imre. — Ne legyen a ta­nácsadó agytröszt, amely kész dolgok elé állítja a tsz eket. Folytassák a vitát a tsz-vezetők, növényter­mesztők és állatgondozók. Hozzuk tudomásukra az el­hangzottakat, s kérjük a hozzászólásokat. 273 járatnak a menet-tar­tama lesz rövidebb; Az idei nyáron Balaton­­földvárott, Debrecenben, Dunaújvárosban, Sopron­ban és Szegeden is közle­kednek mikrobusz-szerel­vények. (MTI) A Kőolajvezeték Vállalat egyik népes építőrészlege Cegléd határában felvo­nult a hajdúszoboszló—bu­dapesti földgáz távvezeték munkálataihoz. A csőfekte­tés kezdetben Ceglédről ha­lad a főváros, majd Ceg­lédről Szolnok felé. Ezért választották kiindulópontul a nyomvonalnak ezt a ré­szét, hogy a Cegléd—Buda­pest közötti vezetékrészt év végére átadhassák rendel­tetésének. A terv tudniillik az, hogy amint a szakasz elkészül, rákapcsolják a szandaszöllősi gázmezőre, s addig is amíg a vezeték egészen Hajdúszoboszlóig kiépül — a télen ideiglene­sen szandaszöllősi földgáz­zal segítik a főváros gázéi -Elöljáróban ennyit: egjn­­aránt dicséretes az igyeke­zet és az őszinteség, mely­­lyel a problémákhoz nyúl­nak. A kisújszállásiak ezzel nagy fába vágták fejszéjü­ket — tudva, hogy sok-sok erőteljes csapástól a leg­hatalmasabb tölgy is ki­dől. A felszabadulást megelő­ző időkben Kisújszálláson százhuszonhat épület pusz­tult el; közöttük óvoda, gyógyszertár, iskola, üzlet. Anyagi okokból ezek pót­lására jobbadán csak szük­ségmegoldásokhoz lehetett nyúlni. A város egyetlen új szociális-kommunális jel­legű létesítménye: a vízmű nagyobb hányada. Sajnos, hosszabb listát lehetne összeállítani azokról a léte. sítményekről, melyek ma még hiányoznak. A tisztasági fürdőt a felszabadulás után lakó­házból formálták. Befogadó, képessége kicsi; kútja évről évre felmondja a szolgála­tot. Nem kielégítő volta annál kiáltóbb, hogy a vá­ros ipari, szennyező munká­val foglalkozó üzemeiben látását. Amint a jövő év­ben a hajdúszoboszlói gáz megérkezik majd Budapest­re, a szandaszöllősit teljes egészében Szolnok ellátá­sára fordítják, eltekintve attól, hogy a Tisza-parti vá­rosnak — akár csak a töb­binek a vezeték mentén — jut a hajdúszoboszlói gáz­ból is. Ugyanakkor, amikor Ceg­léd határában1 megkezdődik a munka, a Kőolajvezeték Vállalatnak egy másik épí­tésvezetősége Kazincbarci­kától Özd felé közeledik a hajdúszoboszlói—borsodi földgázvezeték építésével. Az építők előreláthatólag június elején befejezik a szakaszt. Az ózdi kohókat tehát rövidesen átállíthat­ják földgázüzemre. sincs megfelelő lehetőség a tisztálkodásra. A lakosság bizonyosra vehető készpénz hozzájáru­lása, társadalmi munkája mellett körülbelül ötmillió forintos költséggel korszerű tisztasági fürdőt és strandot lehetne építeni. A helyi ve­zetők remélik, hogy a me­gyei tanács hozzájárul ahhoz, hogy a községfejlesz­­tési alap terhére OTP köl­csönt vegyenek' fel erre a célra. A hajdani hotelek épüle­tében iskola, gépjavító iro­da működik; noha a szállodahiány valóban több mint kelle­metlen. Gondoljunk csak a tanintézetek bennlakó diák­jait látogató szülőkre, a vá­rost felkereső mezőgazda­­sági szakemberekre, tanács­adókra... Párhuzamosan a szóllóproblémával jelentke­zik a szűk vendéglátóipari kapacitás. Kisújszálláson legalább ezer ember tart igényt közétkeztetésre; — körülbelül hatszáz hiába. A szerencsések kétharmada a tanácsháza menzáján étke­zik, mely éppen a túlzott igénybevétel miatt csak nagynehezen tud megbir­kózni a feladatokkal; Nincs a városban egyet­len zenés-táncos étterem; gyakran kicsinek bizonyul a cukrászda. Az utóbbi két bekezdés­ben említett bajokat szinte maradéktalanul eltüntetné a nem egészen hárommil­liós költséggel felépíteni kívánt szálloda-étterem. A kiadásokat fedezné a helyi fmsz és a SZÖVOSZ, a vá­rosi tanács nem fukarkod­na telekkel. A megyei ta­nács vb-nek kell eldönte­nie, tud-e az építéshez ke­retszámot biztosítani. Érdekes elgondolások szü­lettek a város iparának fejlesztésére. Napjainkban igen sok képzett szakember jár el dolgozni Kisújszál­lásról. Ismeretes, hogy ez gazdasági, kulturális, szo­ciális szempontból egyaránt káros. A helyi párt- és ta­nácsi vezetők nézete szerint a faipari és a gépjavító vál­lalat fejlesztésében rejlik igen nagy fantázia. Az előb­bi — különösen profiljának hosszabb időtartamra törté­nő meghatározása után — foglalkoztathatná az aszta­losipari ktsz előbb-utóbb felszabaduló munkaerejét. A ktsz termékei iránt csök­ken az érdeklődés; legin­kább azért, mivel mind több fajta szép és olcsó bútor kapható OTP-hitel­­levélre. A vasipari ktsz mindin­kább széria-munkák válla­lására tendál, — ahhoz azonban csak korlátozott anyagi erőkkel bír, hogy ezeknek megfelelően fej­lessze gépparkját. Figye­lemre méltó elképzelés a gépjavító üzem ezzel kap­csolatos fejlesztésének ja­vaslata. A gépjavító — a szükséges szakemberek át­irányításával, felszerszámo­­zásával — a mezőgazdasá­gi gépek javítása mellett öntöző- és fejőgépek javí­tásával is foglalkozhatna. Biztató, hogy több fővá­rosi üzem érdeklődött Kis­újszállás — mint számítás­ba jöhető új telephely — iránt. A városi vezetők a közeljövőben kidolgozandó tanulmányukban e lehető­ségekre annál is inkább fel kívánják hívni a figyel­met, mivel ipari üzemek hiányában Kisújszállás fej­lődését nem látják biztosí­tottnak. A helybeliek öröm­mel állapították meg, hogy a Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat városuk­ban az újszászinál is na­gyobb — ezervagonos — gabonatároló építését ter­vezi. Ugyanez a vállalat nem zárkózna el aprómag­tisztító üzem létesítésétől sem, ha az év túlnyomó ré­szében üresen álló régi gyapotraktárt — megkap­hatná. A tanácskozásról készült feljegyzés foglalkozik a vá­rosban kiépítendő gázvezeték és csatornahálózat, szenny­víztisztító építésének kér­désével is. Az együttes párt- és tanács vb úgy ha­tározott, hogy a felmerült problémákról előbb me­gyei vezetőkkel és szakem­berekkel értekezik, majd az ő meghallgatásuk után tesz a megoldásra javasla­tot megyei és felsőbb szer­veknek. Nagy János tudósító, Tiszafüred Javul a közlekedés Cserkeszöllőn és környékén Szandaszöllősi földgázzal segítik Budapest ellátását izxxjaaaonaaonnnoannonancnoaaaaiacxxnoaaaaaoayxxsaoiaaiacaaacxxjnaannoaaaaouanaa A hatalmas, négyemele­tes épület ősz elejére, az esős idők beállta előtt el­készült. Napok alatt bené­pesítették az új lakók. Két hét múlva pedig az új épü­let és környéke sajátos új­­ritmusú életét élte, amely külsőségeiben is megmutat­kozott. Az alacsonyabb er­kélyek alatt esténként mo­torok álltak, a homokos, még az építkezés nyomait viselő udvaron magánautók parkíroztak. A narancssár­ga, kék és piros erkélyeken fehérneműk sorakoztak szá­rítóköteleken. * Kovácsék — okik a har­madik emeleten jutottak kétszoba összkomfortos la­káshoz, tizennyolcezer fo­rintos előleg lefizetése elle­nében — gyorsan beleszok­tak az újba. Az első két nap súrolással, takarítással, bútortologatással telt és ez még jelentett némi izgal­mat. Egy hónap múlva azonban a nagykapu nyi­korgásától a gázóra ketye­géséig minden zaj olyan megszokottá vált számukra, mintha örök időktől fogva a harmadik emeleti össz­komfortos lakás tulajdono­sai lettek volna. Kovács Péter feleségével |Mmdóí kezűit fel a nagy­városba. Na persze, nem egyből ide, de nagyjából azon az úton haladva, ahol vele együtt sokezren törtek egyre feljebb tudásban és lakásban egyaránt. A se­gédmunkás, szakmunkás, művezető lépcsőfokokat megkoptatva érettségizett osztályvezetőként tér estén­ként lakásába. Faluról csu­pán szerénységét, csendes­ségét és nagyritkán előtörő duhaj jókedvét hozva ma­gával. (Bár az utóbbiról szűkebb baráti körén kívül csak egy-két kollégája és a vállalati gépkocsivezető tud, mivel vidéki kiszállások al­kalmával buzog fel benne n régi falusi duhaj esték megkopott mása.) Egyéb­ként otthonülő, csendes em­ber, még akkor is udvarias feleségével, amikor rajtuk kívül senki sincs a lakás­ban. • Az ötlet a hosszú tél utá­ni melegebb tavaszi napok egyikén jutott eszébe. Még fenn volt a nap, amikor ha­zaért és mindjárt el is mondta feleségének. — Szalonnát kellene sütni nyárson. — Nyárson? — hökkent meg az asszony. — Hol o csudába képzeled, hiszen egyórai út busszal, mire ta­lálsz egy tenyérnyi zöldet, ahol tüzet is gyújthatsz. — Nem utazunk sehova, itt az udvar közepén gon­doltam. Nem árt az senki­nek, homok az egész. — Ugyan ne légy bolond, tábortüzet a ház elé — ne­vetett, azt hitte a férje tré­fál. — Persze, hogy tábortü­zet. Ki tiltja meg? Megsüt­jük a szalonnát és kész. Senkinek semmi köze hoz­zá. — Hát te tényleg megza­varodtál. Csak nem kép­zeled, hogy a lakók szeme­­láttára odaállunk pásztor­­kodni az udvar közepére. Itt mind komoly emberek lak­nak, saját kocsijuk van. Nem egyet hivatali kocsi hoz haza mindennap. Nem járathatod le magad ilyen paraszttempóval. Különben is, ha szalonnázni akarsz, süss magadnak a gázon, hagyj engem békén az ilyen ötletekkel. Ezen aztán alaposan ösz­­szeugrottak. Alkonyaiig vi­tatkoztak, de a férj nem engedett. Végül nagy dühö­sen átöltözött melegítőbe, egy tányérra rápakolta a félkilónyi szalonnát és le­robogott a pincébe gyújtá­sért. Az asszony várt egy da­rabig, a mérge is elszállt. Most kezdte az ötlet őt is megfogni. Szalonnát nyár­salni — morfondírozott ma­gában. Ahogy rágondolt, szinte megkívánta. Gyorsan nekiállt megtisztított két fej vöröshagymát, kenyeret vá­gott, szalvétákat szedett elő, aztán az egészet beletette a viaszosvászon asztalterítő­be és a négy »sarkát össze­fogva elindult az ura után. Az már javában fújta a vékony fából rakott tüzet. Nem szólt semmit, amikor az asszonyt észrevette, csak nézte, hogy az serénykedik a terítéssel a homokaszta­lon. Amíg az karikára vág­ta a hagymát és elrendezte őket a kenyérszeleteken, addig ő kihegyezte a szom­széd bokorról vágott kél botot nrársnak és feltüzte rá a szalonnát. Bicskájával bevagdosta és végül hat téglából két ülőkét készí­tett a tűz mellé. * Jól sikerült puha szalon­na volt a nyársakon. Szor­galmasan eresztette zsírját a hagymás kenyérre. De valahogy a kezdeti nagy hangulat eltűnt. Most már ■a férfi is arra gondolt, hogy nem kellett volna ebbe be­lelásd-ni. Mit szólnak a lakok. Biztosan látják őket, hiszen minden erkély erre van. Tudják róla, hogy osz­tályvezető, most aztán gon­dolhatják róla, hogy na, ez is nagy paraszt. Csendben ültek, nem is néztek a ház felé. A besö­tétedett udvarban u tűz im­bolygó erős fénye volt az egyetlen világos pont. Hall­gattak, csak a parázsra hul­ló zsírcseppek sercegtek. * Először az első emeleten lakó Trabant-tulajdonas jött a tűzhöz fiával. A gye­rek száraz szőlővenyigét ho­zott a hóna alatt, az apja kenyeret és egy üveg bort. — Jóestét kívánok, Ba­logh Antal vagyok az első emeletről — mondta. — Ne haragudjanak, de nem bír­tam ellentállni, ahogy meg­láttam a szalonnasütést. Vagy öt éve nem volt ke­zemben nyárs, azelőtt meg minden évben rengetegszer. Gondoltam, egy kis hazai borért megkínálnak a sza­lonnából. — Székkel ugyan nem tudjuk megkínálni, de ha a tégla is megteszi, az van itt bőven — válaszolt Kovács. Ügy látszik, a ház gyere­kei gyorsan vitték a hírt, mert egy félóra sem telt bele, alig fértek a tűz kö­rül. Vagy tíz alkalmi nyárs nyúlt az egyre nagyobbodó kör közepe felé. Még a hi­vatali kocsival hazajáró is itt ült a feleségével, kide­rült, hogy gyárigazgató. Mindenesetre a nyárson sü­téshez ért — állapította meg magában Kovács, aki közben áttelepedett a fele­sége mellé és mint valami törzsfőnök, elégedett mo­solygós arccal fogadta az újabb lakókat. A pirosra sült szalonna és hagyma szaga inycsik­­landóan keveredett a borok illatával, amiből a jelek szerint minden lakásban volt egy kis tartalék. A lángok félméternyire is felcsaptak, egy-egy pil­lanatra, megvilágítva a sö­tétben ülők arcát. A kis csoport a tábortűz körül érezhetően nagyobb lett, mint a mögöttük csendese­dő hatalmas ház. Tíz óra felé kezdtek az első magyarnótába. Erdélyi György SZALONNA rvyácyotw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents