Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-15 / 111. szám
1968. május 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászsági Állami Gazdaság tavaly hétmillió helyett nyolcmillió kétszázezer forint nyereséggel zárta az évet. A megye állami gazdaságai közötti vetélkedésben a surjániak után a második helyen végeztek. A jó munka elismeréséül átlagosan nyolc napi nyereségrészesedést és hűségjutalmat kaptak a gazdaság dolgozói. A magas hozamok és az alacsony önköltség a gaz* daság vezetőinek és egész kollektívájának jó munkáját dicsérik. — A dicséret még teljesebbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy jó eredményeiket a gyengébbek segítése közben érték el. A Jászsági Állami Gazdaság vezetői, szakemberei t— pártmegbízatásként — évek óta patronálják Jászfényszaru gyenge szövetkéz 2eteit. S közülük a leggyengébbnek, a Szabadság Tsz-nek maximálisabb támogatást adnak. Ez rájuk fér, mert a javulás ellenére jelenleg is a legtöbb bajjal ők küszködnek. A kétezerszáz holdas közös gazdaság tavaly először nem zárt mérleghiánnyal. Ám a gazdálkodás eredménye így is alacsony volt. Mindössze 6341 forint lett az egy tagra jutó átlagos jövedelem. A józan ítélőképességű szövetkezeti gazdáik a zárszámadó közgyűlésen elismerték a fejlődést, s azon vitatkoztak: hogyan tovább. Azt is tudják, hogy az előrelépésben az állami gazdaságiak is segítettek nekik. Jászfényszarun hallottam, hogy Fodor Sándor főmezőgazdász és Cs. Nagy Mihály igazgató sűrűn látogatott el hozzájuk. Szaktanácsot adtak a talajelőkészítéshez, a vetéshez, a növényvédelemhez és a műtrágya adagolásához. Az állami gazdaság gépei helyszíni bemutatót tartottak a tsz-ben. Fodor főagronómus nem egyszer a kora reggeli órákban járt Fényszarun. Néhány apróságnak tűnő visszaemlékezés. Lucernavágáshoz készülődtek a Szabadság Tsz kaszásai. — Harmadában akarták a szűkös takarmányt betakarítani. Az állami gazdaságtól gépet kaptak, s több lett a közös takarmány. Máskor a patronálok tanácsára nem vették át a Jászberényi Gépállomás traktorosának tenyérnyi mélységű karcolását, aki 30 cm helyett szerette volna azt átadni. — Mosolyognak már azon is, amikor Cs. Nagy elvtárs tanította a szövetkezetieket kazlazni. Rájöttek, hogy egyéni korukban ők sem így csinálták. Végül is formás kazlakat raktak. Január elsején Hidas György, a több évtizedes gyakorlattal rendelkező mezőgazdász került a Szabadság Tsz-ben. A Halléban végzett agronómusnak sok a helyrehozni valója a gazdaságban. A szövetkezeti gazdák mesélték, az új agronómus hiába kereste a vetéstervben szereplő 20 hold őszi takarmánykeveréket. Nem vettette el az ősszel az elődje. Sőt silót is alig készíttetett. Kint pusztult a határban a kukoricaszár, most meg forintot kell adniuk a kórókért. Idő előtt kellett a jószágokat a legelőre kiverni — mert kevés a takarmány. Ezt az állami gazdáságiaknak is észre kellett volna venniök. Még az ősszel. A baj nem válogatós, a gyengébbet épp úgy sújtja, mint az erőseket. Csakhogy a gyenge jobban érzi a csapást. A Zagyva elöntötte a Szabadság Tsz földjeinek mintegy 70 százalékát. Még szerencse, hogy vetéseikről idejében levonult a víz, így csak 25 százalékos kárt okozott a faggyal együtt. A szántók egy részén még most sem tudnak dolgozni, a mélyebb pontokon kátyúk vannak. Ide százötven holdnyi rövidtenyészidejű kukoricát szánnak *—■ ha kapnak vetőmagot. A szövetkezeti központ csaknem egy méteres víz alatt állt. Az ár idején éjszaka kellett menteni innen a jószágokat. Tönkre ment egy növendékmarha istálló és megroppant a magtár. Az agronómus panaszkodik, hogy csak 30 000 forintot térített meg a biztosító — ezt a kár felének szánják, holott a TÖVÁLL 163 000 forintért vállalja rendbehozását. De a» többi istállót is tédiesíteniök kell. Erre 180 000 forirjt kölcsönt kaptak. A magtárt saját erőből szeretnék rendbehozni — s ehhez az állami gazdaság' is ígért segítséget. Cs. Nagy elvtárs tájékoztatott, hogy az állami gazdaság ötven munkanapot ajánlott fel a magtár rendbehozására. — Tíz szakemberük fog egy héten át Fényszarun dolgozni. Több ember úgy vélekedik: tavaly még nem bírta volna ki a tsz az árvizet. Most azonban szilárdabb talpon állnak. Öt órakor A nemzetközi természetjáró konferencia megkezdődött Kedden Budapesten megkezdte munkáját a VI. nemzetközi természetjáró konferencia Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és Magyarország küldöttségének részvételével.Az első napon délelőtt a magyar delegáció tartotta meg referátumát „a természetjárás célja, feladata, továbbfejlesztésének perspektívája a szocialista orzágokban” címmel, Délután a lengyel delegáció koreferátuma hangzott el az országismeret nevelési jelentőségéről. Az előadásokat számos hozzászólás követte, (MTI) szinte minden gazda a határban van. Mi is megfigyelhettük a kertészetben dolgozó asszonyok szorgalmát. A részes műveléssel 1.6—1.7 millió forint bevételre számítanak a százhetven holdnyi kertészetből. A szorgalom, a kellő szaktudás és a jó irányítás sok mindent pótol. Együttes erővel könnyebben úrrá lesznek a nehézségeken. A teljes megerősödéshez azonban több évre van szükségük. S addig továbbra is igénylik az idősebb testvér önzetlen segítségét. itfáihé László A legértékesebb cseresznye és meggy fajtáinkban évről-évre nagy terméskiesést és exportszállítási nehézséget okoz a cseresznyelégy. Köztudott, hogy ezek a későbben érő cseresznye (Germersdorfi) és meggy (Pámdy üvegmeggy) fajták mindig kukacosak, különösen akkor, ha a termés egy része előző évben a fán maradt. • A cseresznyében kifejlődött lárva (nyű) Ínfúrja magát a gyümölcsből, leveti magát a talaj felszínére és ott a talajfelszín közelében bábozódik be, A telet itt tölti nyugalmi állapotban. Tavasszal az áttelelt bábokból megindul a sötétcsíkos, élénk legyek rajzása. Ez az időpont a régebbi elképzeléstől eltérően (mely szerint ez a rajzás a cseresznye rózsaszínes állapotában történik) már a terméskötődés után mintegy borsó nagyságú gyümölcsfejlettségénél következik be. A legyek rövid időn belül megkezdik a fiatal termésekbe a héj alá, a tojások lerakását. A lárva a további időben a gyümölcs belsejében (zártan) fejezi be lárvafejlődését. A kártevő biológiájának ismeretében tehát csak abban az állapotban védekezhetünk ellene, amikor a fő-Néhóny héttel ezelőtt zajlottak le hazánkban az 1962-es esztendő mezőgazdasági munkájának eredményességét és fogyatékosságait tükröző termelőszövetkezeti közgyűlések. Ma már a zárszámadások országos adatainak ismeretében módunkban áll értékelni és elemezni az új szocialista utat járó falvak dolgozóinak munkáját, tényekkel is alátámasztani a gazdálkodás új formájának rajzás van. Ezen időpont megállapítására állomásunk megfigyeléseket végzett a Surján: Állami Gazdaságban. a nagykörűi és a tiszazugi gyümölcsösökben, hogy a termelőknek jelezni tudjuk a védekezés megkezdésének idejét, A rajzás május 8-án megkezdődött. A kártevő elleni vegyszeres védekezést haladéktalanul el kell végezni A rajzás megindulásakor Wofatox Spritzpulver 30,20 dekagramm/hektoliter szerrel kell permetezni, s ezt a í'őrajzás idején megismételni, Amennyiben az óvórendszabályok nem tarthatók be (házi és zártkertekben is) lambpermtetezésre DDT tartalmú szert használhatunk 40 dekagramm/ hektoliter Pemit vagy 30 dekagramm/hektoliter 50 százalékos DDT, vagy Hungária DL 40. A Parathion tartalmú szerekkel való permetezést szüret előtt tizennégy nappal be kell fejezni. E módszerekkel a cseresznyelégy fertőzést minimálisra tudjuk csökkenteni, de csak úgy, ha az egész fertőzött területein védekezünk, Demeter János Szolnok megyei Növényvédő Állomás Mindig készen a segítésre (Tudósítónktól.) A tiszafüredi járásban a Hazafias Népfront Bizottság kezdeményezésére és felhívására a járás intézményei, termelőszövetkezetei az árvízkárosultak megsegítéséhez jelentős összeggel járultak hozzá. Az adományok összege eddig 183 503,50 forint. Ebből 40 métermázsa búzát természetben adtak a közös gazdaságok. Az árvízkárosultak megsegítésére jelentős összeget ajánlott fel a tiszaderzsi Kossuth Tsz. E közős gazdaság tagjai 70 000 forinttal segítik a bajba jutottakat. Ugyanakkor a községi tanács SÍ 000 forintot adományozottéletrevalóságát. Mit mutatnak a közös Havonta 106— 110 000 naposcsibe kerül ki a tiszafüredi keltető állomás korszerű gépeiből. A tiszafüredi járás termelőszövetkezetei szállítják szerződés szerint a tojásokat. A csipogd csibesokaságot a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozónak adják át. Áp- géig pedig 620 000 jellemzi, hogy az rilis Végéig 235 000 darabot keltetnek állomáson mindnaposcsibét szállí- ki, össze 12 fizikai toltak el, év vé- A korszerűséget munkás dolgozik. Horváth Ferencné, Kiss Sándorné, Papp Józsefné, Gyöngyösi Mária a ládákban érkezett tojásokat szedik le a tehergépkocsiról Megkezdődött a cseresznyelégy rajzása gazdaságok 1962-es eredményei? A közös gazdaságok bruttó termelése 11%-kal haladta meg az 1961-es termelési értéket. Ezen belül az állattenyésztés 25%-kal emelkedett, a növénytermelés 7%-kal. Ugyanakkor a közös gazdaságokból felvásárolt termékek mennyisége 13,4%-kal volt magasabb az elmúlt évinél. A termelés növekedésével együtt járt a termelőszövetkezetek tagjai közösből származó jövedelmének emelkedése. Az egy tagra jutó közösből származó jövedelem 1962-ben 16%-kal volt több, mint 1961-ben. Ez a néhány adat, különösen ha figyelembe veszszük a szokatlanul szeszélyes időjárási viszonyokat, minden szónál meggyőzőbben bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás életrevalóságát, elvitathatatlan fölényét a régebbi parcellás gazdálkodás felett. Az 1962-es esztendő eredményeit tárgyaló közgyűlések azonban a puszta számok mellett mást, talán ennél is fontosabb tényeket mutatnak. Mindenekelőtt bebizonyosodott, hogy ez az esztendő nemcsak a közös gazdaságok gazdasági alapjait növelte, hanem a közös gazdaságok erősödésével együtt fejlődtek maguk az emberek is. Egy-két esztendővel ezelőtt egy-egy közgyűlésen a hozzászólók szavaiból a múltba való vissza-vissza tekintgetés érződött ki. A gazdálkodás gyengébb eredményeit a gazdálkodás módjára igyekezték egyesek visszavezetni. Ebben az esztendőben a szenvedélyes viták középpontjában már a közösség ügye, a „hogyan tovább” kérdése állt A hozzászólók szavaiból kiérződött a nagyüzemi gazdálkodás fölényének elismerése, ugyanakkor bátran emelték fel szavukat a vezetők kisebb-nagyobb vezetésben: fogyatékosságai ellen és az általuk ismert szomszédos vagy távolabbi közös gazdaság eredményességét állították példaképül. Szinte általános igényként hangzott el a hozzászólók részéről, hogy a vezetők folyamatosan tájékoztassák a tagságot a gazdálkodás menetéről, hallgassák meg az emberek véleményét, javaslatait. Szamos példa igazolja, hogy a termelőszövetkezetek tagjai mindinkább magukénak érzik a közös gazdaságot, becsülettel részt vesznek a közös munkában, de jogosan a gazda igényével kívánnak részt venni a közös gondokban, a gazdálkodás kialakításában is. Az a vezető, aki ezt a jogos igényt figyelmen kívül hagyja, lebecsüli az embereket, elveszti a tagság bizalmát, magára marad. Az ilyen vezetők ezzel a magatartásukkal súlyosan megsértik a termelőszövetkezeti demokráciát. Vajon hol van jobban biztosítva például az egész év gazdálkodását meghatározó termelési tervek teljesítése? Ott, ahol néhány vezető elképzeléseit rögzítik a tervek, vagy ott, ahol a tervek összeállítását a közös gazdaságok különböző területein folytatott megbeszélések előzik meg? Nem kétséges, hogy ott, ahol a tervet a tagság részleteiben ismeri, ahol a tervekben érvényre jutnak a dolgozók észrevételei, javaslatai, ahol a tagság így a tervet magáénak vallja. A termelőszövetkezeti demokrácia helyes értelmezése ma, amikor a közös gazdaságok további szilárdítása a fő feladat, fontosabb, mint valaha. Vannak, akik úgy értelmezik a termelőszövetkezeti demokráciát, hogy az önállóság jelszavával a termelőszövetkezet érdekeit mindenekfölé helyezik. A termelőszövetkezeti demokráciának helyes értelmezése ezzel szemben azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti gazdák úgy alakítsák ki egész gazdálkodásukat, hogy az megfeleljen az összközösség, a népgazdaság érdekeinek, erősítse a közös gazdaságot és a termelőszövetkezetek tagsága is találja meg a számítását. Ez azt jelenti, hogy a közös gazdaságok tagjainak és vezetőinek a gazdálkodás kialakításánál szem előtt kell tartania a népgazdaság érdekeit is. Az állam évről évre nagy összegeket fordít arra, hogy a mezőgazdaság és ezen belül a termelőszövetkezetek minél jobb feltételek között fejlődjenek. Évről évre több gépet, felszerelést, műtrágyát, növényvédőszert kap a mezőgazdaság. Tetemes támogatással segíti az állam a gazdálkodás belterjes fejlődését, öntözés, gyümölcs-szőlőtelépítés, tenyészállatjuttatás, stb. Éppen ezért a mezőgazdaságtól joggal elvárja az állam, hogy a mezőgazdasági termékekből jelentkező szükségletek kielégítését évről évre mind teljesebben biztosítsa. A közös gazdaságok fokozatos fejlődése pedig csak úgy biztosítható, hogy azokkal szemben, akik a tsz demokráciát helytelenül értelmezve a „mindent kiosztani” elvet vallják, a vezetők és a tagság határozottan fellépnek és az állami támogatást saját erővel kiegészítve, szilárdítják a közös alapot. Végül, de nem utolsósorban a termelőszövetkezetek termelési eredménye sokban múlik azon, hogy a közösség tagjai egyénileg milyen mértékben érdekeltek anyagilag a termelőszövetkezet gazdálkodásának eredményességében. Azok a termelőszövetkezeti vezetőik, akik ezt az egymástól el nem választható érdekazonosságot tartják szem előtt, munkájuk során ennek érvényt is szereznek, jó úton járnak. Nem jutnak azonban messzire azok a vezetők, akik akár a felsőbb szervek, akár a tagság felé úgy politizálnak, hogy olcsó népszerűségre tegyenek szert. Az élet számos példája igazolja, hogy az a vezető, aki a felsőbb szerveknek — a tagság megkérdezése nélkül — fűt-fát ígér, vagy aki a tagság uszályába sodródva a törvényes rendelkezések megszegése felett szemet huny, előbb-utóbb alkalmatlanná válik tisztsége betöltésére. A termelőszövetkezeti demokrácia helyes értelmezése és gyakorlata elősegíti a gazdálkodás ésszerű megszervezését, magabiztossá* megfontolttá és felelősségteljessé teszi a vezetést. Tévednek azok, akik úgy gondolkoznak, hogy a tsz demokrácia anarchiát szül. A becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti tagok régi gyakorlatukból is jól ismerik azt a régi közmondást, hogy „minden munkának rend az alapja”. Nem az fáj egy-egy gazdaságban az embereknek, hogy a gazdasági és szakvezetők szervezett munkát követelnek meg, hanem az, hogy a nagy kérdésekben, fontos határozatok meghozatala előtt figyeimen kívül hagyják őket. Náfrádi Sáncbr t / Herényi patronálok a jászfényszarui Szabadsás Tsz-ben KÖZÖS MUNKAKÖZÖS GOND
