Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-15 / 111. szám

A nevelőhiány megszüntetését az élet sürgeti Ülést tartott a megyei tanács Tégrehajtó bizottsága Soronkövetkező ülését a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap tartotta, melyen első na­pirendi pontként Oláh György vb-elnök írásos előter­jesztését hagyta jóvá a vb-határozatok végrehajtásá­ról, illetve a végrehajtó bizottság két ülése közötti időben hozott döntéséről. Ezután került sor a me­gyei tanács vb művelődés­­ügyi osztályának irányító és ellenőrző munkájáról szóló jelentés vitájára. E napirend tárgyalásában részt vett Toldi Margit, a Művelődésügyi Miniszté­rium tanácsfelügyeleti fő­osztályának helyettes veze­tője és dr. Borók Imre, a megyei tanács művelődési állandó bizottságának elnö­ke is. A vita alapját képe­ző jelentés és javaslatok elkészítési módját a felszó­lalók egyhangúlag dicsér­ték, mivel azt a vb által létrehozott ideiglenes 'bi­zottság széleskörű tapasz­talatgyűjtés után állította össze. A művelődésügyi osztály irányító és ellenőrző mun­kájával kapcsolatban mind a jelentés, mind a felszóla­lók megállapították: az osztály egész tevé­kenységében egységes művelődéspolitikai szem­lélet érvényesül. Ennek gyakorlati kifejező­dése mindaz az értékes eredmény, melyet a megye kulturális életében az utób­bi években elértünk. Toldi Margit elvtársnő külön ki­emelte az osztály kezdemé­nyező készségét, valamint a tervező munka komplexi­­vitását, mely mindenkor számol a megye sajátos vi­szonyaival. Például könyv­tárfejlesztés, általános is­kolák körzetesítése. Dr. Bo­rók Imre, Nyíri Béla vb elnökhelyettes és mások is a pedagógushiány mielőbbi megszüntetéséről szóltak. Javaslatok is hangzottak el, hogyan lehetne ezen az élettől sürgetett problémán enyhíteni. A megyében há­romszáznegyven nevelői státuszt kellene betölteni, ha számítunk az idén vég­zett tanítóképzősökre, pe­dagógiai főiskolásokra, — még mindig körülbelül száznyolcvan nevelőre len­ne szüksége a megye isko­láinak. A képesítés nélkül taní­tók száma jelenleg két­százkilencvenöt. Közülük már csaknem ötvenen le­velező úton elvégezték a pedagógiai főiskola má­sodik évfolyamát. A cél az, hogy nevelőink a lehetőség szerint mind­annyian képesítés birtoká­ban tanítsanak. A Török­­szentmiiklóson indított 5+1- es pedagógiai osztály létre­hozása eredményt ígér. A nö­vendékek a középiskolában szerzett érettségi után már taníthatnak, azzal a felté­tellel, ha munka közben levelező úton elvégzik a pedagógiai főiskolát. Min­denekelőtt azok a járások várnak innen nevelőket, ahonnan felvették a diáko­kat. Az idén képesítés nél­kül már csak olyanok ve­hetők fel, akik pedagógiai főiskolára, vagy tanítókép­zőbe levelező hallgatónak felvételt nyernek. A neve­lők szakmai továbbképzé­séről is szó esett, ideoló­giai képzésük biztosítása mellett meg kell teremteni a szakmai, illetve a peda­gógiai ismereteik bővítésé­nek lehetőségét is. — han­goztatták a felszólalók. Többoldalú megvilágítás­ban szerepelt az osztály oktatási tevékenysége mel­lett a népművelés terüle­tén kifejtett irányító és el­lenőrző munkája is. A je­lentés a népművelési ta­nácsadó működéséről leszö­gezte; „ez az aránylag fia­tal intézmény még nem töl­ti be megfelelően hivatá­sát”. A népművelési ta­nácsadóra szükség van, mert kiválóan alkalmas le­het arra, hogy a művelő­dési otthonok módszertani segítőtársra találjanak benne. Alkalmassá kell tenni a járási művelődési háza­kat arra, hogy a községi művelődési otthonokat olyan szakmai segítséggel lássák el, ' amellyel biztosítani tudnák működésükben az általá­nos kultúrpolitikai célkitű­zések mind kielégítőbb ér­vényesítését. A termékeny vita után a vb néhány mó­dosítással elfogadta a je­lentést és a javaslatot. A vb-ülés napirendjén szerepeltek még a követke­zők: jelentés a tavaszi munkák végzéséről és a nyári mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésről, írásos tájékoztató a terme­lőszövetkezetek költségve­téséről a tanácsi vállalatok 1962. évi terveinek teljesí­téséről szóló jelentés, vala­mint a megye tűzrendésze­­ti helyzetéről és a nyári mezőgazdasági tűzvédelem­re való felkészülésről ké­szített előterjesztés. A termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdasá­gokban megkezdődött a mezőgazdasági tanulók szer­ződtetése. 19 növénytermesztési, ál­lattenyésztési és kertészeti szakmába az idén 8200 fiút és lányt vesznek fel, csak­nem annyit, mint ahányan most a három évfolyamon összesen tanulnak. Legna­gyobb a felvétel a szántó­földi növénytermesztési, az öntözéses gépészeti, a zöld­ségtermesztési. a szarvas­­marha- és baromfitenyész­tési szakmában. A tanulók háromnegyed részét terme­lőszövetkezetek, a többit állami gazdaságok és ker­tészeti vállalatok szerződ­tetik. A mindössze néhány éve indult mezőgazdasági tanu­lóképzés szervezete az idén tovább fejlődik. Néhány speciális szakma — mint például a halászat, méhé­szet, kertészeti magtermesz­tés — kivételével a me­gyék már önállóan gondos­kodnak a mezőgazdaságuk távlati tervének megvaló­sításához szükséges szak­munkások kiképzéséről. Az ősszel valamennyi megyé­ben létrejön a központi szakmunkás-képző iskola, egyesekben pedig kiépülő­ben van a szakosított is­kolahálózat is. Az 1963—64- es tanévre megszervezik az első bejárásos körzeti isko­lákat, ahol a környező fal­vak azonos szakmájú ta­nulói kapnak elméleti kép­zést Az új tanévben megkez­dik a szakmunkások kép­zését a gyenge termelőszö­vetkezetek részére Is. Eddig ugyanis csak azok a fejlett, szilárd mezőgazdasági üze­mek szerződtettek tanu­lókat, ahol a fiatalok meg­ismerkedhettek a korszerű gazdálkodással, így viszont éppen a gyenge szövetkeze­tek nem gondoskodhattak saját szakmunkás-ellátásuk­ról. Az Idén már ezek a közös gazdaságok is köt­hetnek szerződést, leendő szakmunkásaikat azonban állami gazdaságok és erős termelőszövetkezetek üzemi iskoláiban képezik ki. Valahol Amerikában Növelik az egyetemet végzettek arányát a propagandisták között A KISZ oktatás tapasztalatai A KISZ megyei végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén összesítette a legutóbbi ok­tatási év tapasztalatait. Többek között megállapí­totta, hogy az idén közel tíz Százalékkal tanultak többen mint tavaly. Ez a növekedés elsősorban az MSZMP VIII. konresszus anyagának fel­dolgozása során adódott. Azok közül a KISZ tagok közül is sokan jelentkeztek a kongresszusi anyag ta­nulmányozására, akik ere­detileg nem szándékoztak résztvenni politikai okta. tásban. A 335 különböző témájú politikai körön 12 483 fia­tal tanulását több mint ötszáz propagandista se­gítette. Külön szót érdemel a mező­­gazdasági ismeretek tanfo­lyama, amelyet Szolnok megyében szerveztek meg először. Ezen a százhúsz tanfolyamon 2 044-en tanul­tak. Az állami és szakmai ok­tatásban résztvevők száma szintén növekedett az előző évekhez mérten. A gimná­ziumok, technikumok, egye­temek esti, illetve levelező tagozatain több mint két és félezren tanultaik a megyé­ben. Szakmai oktatásban szintén népes volt a me­zőny. A szakma ifjú mestere mozgalomba jelentkező háromszázhetvenhat kö­zül hatvanhárom pályázó nyerte el a „mester” cí­met. Az ipari és mezőgazdasági szaktanfolyamokon résztve­vők száma is megközelíti a négyezret. A foglalkozásokról való elmaradozás azonban most is eléri a régebbi szintet. A jelentkezőknek mintegy 10 százaléka maradt ki a tan­folyamokról. Főleg a tanyá­kon élő fiatalok szakítot­ták meg tanulásukat. — Ugyancsak nagy volt a szétszóródás ott, ahol a fog­lalkozások vezetői időköz­ben bevonultak katonának, vagy más munkakörbe ke­rültek. A megyében össze­sen huszonegy tanulócso­port hullott így szét, mi­előtt a foglalkozások anya­gát feldolgozták volna. A többi tanfolyamokat a legtöbb helyen befejez­ték, vagy a közeljövőben megtartják az utolsó fog­lalkozásokat. Kunszentmártonban a pro­pagandisták záró tanácsko­zása is lezajlott. A propagandisták egész évben végzett tevékenysé­ge alapján a megyei KISZ végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy többségük jólképzett fiatal. Az ötven­nyolc járási és városi veze­tő propagandista közül — negyvenötnek van nyolc ál­talánosnál magasabb isko­lai végzettsége, a négyszáz­­kilenc alapszervezeti közül pedig közel három­száznak. Ezt figyelembe vé­ve is úgy határozott, hogy növelik a hivatásos KISZ munkások, valamint az egyetemet, főiskolát vég­• zett szakemberek arányát a propagandisták között. Ugyanakkor fokozottabban gondoskodnak arról is, — hogy a különböző politikai körök vezetői ne csak az oktatási év megkezdése előtt tanuljanak, hanem a különböző bel- és külpoli­tikai események értékelé­sét évközben is megbeszél­jék. Urho Kekkonen látogatásai Ürho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és fele­sége kedden délelőtt Deb­recenből a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetbe látogatott. A ven­dégekkel együtt volt a lá­togatáson Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és fe­lesége, valamint Losonczi Pál földművelésügyi mi­niszter. A finn államelnököt és feleségét Szabó István, Kos­suth-díjas, a termelőszövet­kezet elnöke köszöntötte. Ismertette a vendégekkel a közös gazdaság eredmé­nyeit. A finn köztársasági elnök több kérdést tett fel a termelőszövetkezet gaz­dálkodásával kapcsolatban. A látogatás végén Urho Kekkonen köszönetét mon­dott a v ndéglátásért és to­vábbi sikereket kívánt a termelőszövetkezetnek. — (MTI) Hazánk vendége, Urho Kekkonen és felesége Megkezdődött a mezőgazdasági tanulók szerződtetése MA : Közős munka — közös gond * Néhány vonás a vetélkedő traktorosok portréjához * A „fészekrakó*' tisza földváriak * Levél a kollégiumból * Szaktanácsok # Az „Okos Fodor, meg a többiek" MÁJUS 26: GYERMEKNAP Több mint 25 millió fo­rint a gyermekvédelmi hálózat idei fejlesztésére Az idén május utolsó va­sárnapján, 26-án ünnepel­jük a gyermeknapot. Az óvodákban és az is­kolákban gyermeknapi meg­emlékezéseket. műsorokat rendeznek, s átadják a szülői munkaközösség, a patronáló üzemek ajándé­kait. Államunknak a gyerme­kek iránti gondoskodását bizonyítja egyehek között, hogy évről évre bővül gyer­mekvédelmi intézményeink hálózata. Erre a célra a múlt esztendőben több mint 10 millió forintot költöttek, az idei előirányzat megha­ladja a 25 milliót. Egerben már megkezdték a 320 gyer­mek befogadására alkalmas otthon építését. Budán, a Csatárka úton folytatják az ugyancsak 320 férőhelyes gyermekotthon munkálatait. Még ez évben hozzákezde­nek Budapesten egy nevelő­otthon építéséhez. A fejlő­désre jellemző, hogy amíg tíz esztendővel ezelőtt 2072 óvodában 130 000 kisgyer­meket gondoztak, ma már óvodáink száma meghalad­ja a 3050-et, s ezekben csaknem 180 000 gyermekről gondoskodnak. Az ország legszebb tájain a SZOT gyermeküdülőket tart fenn. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESŰUETEKl XIV. évfolyam, 111. szám. Ara 50 fillér ' 1963. május 15., szerda.

Next

/
Thumbnails
Contents