Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-14 / 110. szám

YJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei Wéftiufx A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam. 110. szám. Ára 50 fillér 1963. májas 1&, kedd. Kitüntették az ár elleni védekezésben kitűnt szovjet katonákat pártbizottság első titkárá­nak, Szekeres Lászlónak, a járási tanács elnökének, Szentesi Lászlónak és a jászdózsai községi tanács elnökének. Az ünnepség végén a szovjet alakulat parancs-Kedves. bensőséges ünnepség zajlott le tegnap dél­után Szolnokon, az MSZBT irodaházi klubjában, A ta­vaszi árvízvédekezésnél és mentésnél kitűnt és sokat segítő szovjet katonáknak nyújtotta át az MSZBT aran.vkoszorús jelvényét Rónai Sándor, a párt Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT Országos Elnökségé­nek elnöke. Az ünnepségen Rónai Sándor elvtárson kívül meg­jelent még Kristóf István, az MSZBT Országos Elnök­ségének főtitkára, Csákt István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Váczi Sándor és Kökény István, az MSZMP megyei bizottságának tit­kárai, Oláh György, a me­gyei tanács vb-elnöke, Szekeres László, az MSZ­MP jászberényi járási-vá­rosi bizottságának első tit­kára, Szentesi László, a Jászberényi Járási Tanács vb-elnöke, a hazánkban ál­lomásozó egyes szovjet ala­kulatok parancsnokai, tiszt­jei és katonái, Győri Tibor, az MSZBT megyei titkára, valamint a tömegszerveze­tek és MSZBT aktivisták noka kért szót és köszönte meg a kitüntetést, miköz­ben hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága to­vább mélyüljön, — tovább erősödjön. Az ünnepség után még kellemes perceket töltöttek együtt vendégek és ven­déglátók egyaránt, baráti beszélgetés keretében is­merkedtek egymással. V. V. A gazdálkodás nem szerencsejáték Átadták a Minisztertanács és a megye vándorzászlóját a tiszaderzsi Kossuth Tsz-nek Jó helyre és méltán megérdemelten került a Mi­nisztertanács vándorzászlaja a tiszaderzsi Kossuth Tsz-be. Ez volt a vendégek egyhangú véleménye az ün­nepi közgyűlés és a gazdaság megtekintése után. E ma­gas elismerést a tavalyi kiváló eredményeikkel szerez­ték meg a tiszaderasiek. A termelőszövetkezetek or­szágos versenyében a 3000—4500 holdas kategóriában az 5, helyen végeztek. A kormány vándorzászlaját, elismerő oklevelét és a velejáró 30 000 forintos takarékbetétkönyvet vasár­nap délelőtt Tisza József, a Termelőszövetkezeti Ta­nács titkára adta át a gazdáknak. Árvái Istvántól a megyei párt vb tagjától szintén ez alkalommal vették át a megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT vándorzászlaját is. A község; művelődési otthont zsú­folásig megtöltötték a szövetkezet gazdái és meghall­gatták Tisza József ünnepi beszédét. A megyei átlagok felett termeltek Néhány számadatot idé­zünk Tisza elvtárs szavai­ból. A Kossuth Tsz — ta­valy 14,1 mázsás búza, 17,2 mázsa takarmánygabona, 19,7 mázsós kukorica átlag­képviselői Az ünnepségen Csáki István elvtárs köszöntötte a megjelenteket. Elmondot­ta többek között: — Amikor az árvíz már szomorú ténnyé vált me­gyénkben, nagy erők fogtak össze a pusztító viz elleni védekezésben. Ott volt a lakosság, a munkásőrség, a katonaság és ott voltak' a szovjet harcosok is, akik egyaránt kivették részüket mind a mentés, mind pedig az ár elleni védekezésből. E szoros összefogásnak eredménye, hogy bár Jász­­dóasát elöntött® a pusztító ár, mégis a Zagyva bal­partján lévő öt-hat közsé­günket meg tudtuk men­teni, s egyúttal emberek százainak életét is. — E találkozás alkalmá­val köszönöm meg mind a megyei pártbizottság, mind a megyei tanács és a meg­mentett községek lakóinak nevében ezt az áldozatos testvéri segítséget, amely bizton állíthatom, tovább erősítette a magyar és a szovjet nép barátságát. Ezután Rónai Sándor elv? társ emelkedett szólásra,. aki bevezetőjében az MSZ­BT Országos Elnökségének üdvözletét tolmácsolta, majd méltatta a magyar és a szovjet nép barátságá­nak jelentőségét. Elmon­dotta többek között, hogy a második világháború ide­jén is. amikor a fasiszták gyilkolták a magyar kom­munisták legjobbjait, a szovjet emberek siettek meggyötört népünknek segít­ségére. A felszabadulásunk első percétől kezdve szinte kiapadhatatlanul élvezzük a szovjet nép segítő kész­ségét. Megmutatkozott ez az ellenforradalom idején, 6 most a tavaszi árvíz pusz­tításának megfékezésénél is. Beszéde végén az MSZBT Országos Elnökségének ne­vében átnyújtotta az MSZ­BT aranykoszorús jelvé­nyét az árvíz elleni véde­kezésben és mentésben se­gítséget nyújtott — ha­zánkban állomásozó — egyik szovjet alakulatnak, valamint ezen alakulat két tisztiének és négy katoná­jának. Ezután Csáki István, az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács nevé­ben nyújtott át díszes em­léklapot a kitüntetett szov­jet alakulat parancsnoká­nak, a „Lobogó” című lap egyik munkatársának, a Jászberényi járási-városi JELENTÉS Á FÖLDEKRŐL Szépen mulat a határ — jó a munkakedv Telefonhívásunkra Nagy Lajos párttitkár jelentke­zett a kuncsorbai . Vörös Október Tsz-ből. ö sum­mázta, hol is tartanak je­lenleg a tavaszi munkával. — Nálunk is a legfonto­sabb munka a növényápo­lás. Igaz, a víznyomásos területeken még tart a csa­­lamádé és siklókukorica ve­tése. De a szövetkezeti gazdák többsége a növé­nyeket ápolja. Százhatvan hold cukorrépánkból 150 holdon megtörtént az egye­­lés. Szombaton megkezdő­dött a 110 hold napraforgó kapálása is. Három fűka­sza a lucernát vágja, öt­száztizenhét hold termését takarítjuk be. Mintegy 120—130 holdon az első ka­szálás után — mivel a ta­valyi nagy arankakár és a téli belvíz miatt nagyon megritkult az állomány — silókukoricát, illetve csala­­mádét vetünk. — ötszázharminc hold közös és háromszáz hold háztáji kukoricát vetettünk, ennek ápolására is hama­rosan sor kerül. Közös gaz­daságunkban mintegy 270 a dolgozó tag, a növény­­ápolás idején azonban het­ven családtag munkájára is számíthatunk. Sokan vasárnap is dolgozlak A tiszaföldvári Lenin Tsz-ből Papp Imre üzem­gazdász újságolta, hogy jó ütemben halad a tava­szi munka. Ennek titka, hogy a szövetkezeti gazdák jól kihasználják a munka­időt, s mintegy kétszázan vasárnap is a földeken munkálkodtak. — A növényápoló gépe­ket a napraforgó & siló­­kukorica földeken találjuk. Megkezdődött a gépi kapá­lás. A kukoricából eddig 300, a silónak valóból pe­dig 150 holdon történt meg a sorközi kapálás. A száz hold napraforgót is meg­­húzatták. — Tagságunk a cukorré­pát és a mákot egyeli. Az előbbi növényt 300, az utób­bit 80 holdon termesztjük. S a kettőből összesen már csak 40 hold híja az egye­­lésnek. Befejezéshez köze­ledik az őszi gabonák vegy­szeres gyomirtása is. Eddig ezt a fontos növényvédelmi munkát 1450 hold búzán és 290 hold őszi árpán végez­tük el. Az 500 hold lucer­termése már renden van. Gépekkel végezzük az első kaszálást. — S még egy hír. Két tehenész és egy szőlősbri­gádunk elhatározta, hogy a szocialista brigád címért dolgozik. Reméljük, sikerül majd elérniük ezt a meg­tisztelő címet Hideglevegős szénaszárítás A szolnoki Lenin Tsz munkájáról Friedrich Far­din ánd tsz-elnök adott tá­jékoztatást. — Nálunk is a cukorrépa sarabolása, illetve egyelése járja. Ezt a fontos ipari növényt 260 holdon ter­mesztjük, 214 holdon meg­­saraboltuk, 185 holdon ki­­egyeltük. A napraforgó gyomtalanítását is meg­kezdtük, lófogatokkal 130 holdon történt meg a sor­­közi kapálás. — Három fűkaszával megkezdtük a lucerna ka­szálását. Most jobb termés ígérkezik a tavalyinál. S hogy minőségben is jó szé­nát nyerjünk, hozzáfog­tunk a hideglevegős szárí­tás előkészítéséhez. A köz­ponti üzemegységben rak­juk kazalba zsenge állapot­ban a lucernát, oly módón, hogy ventillátorok segítsé­gével hideglevegővel szárít­hassuk. Tavaly már pró­bálkoztunk ezzel, s kiváló minőségű szénát nyertünk. termést takarított be. A te­henenként! tejhozam 2680 liter volt. Ezek jóval felette vannak a megyei átlagnak. A szövetkezet kiváló ser­téstenyészettel rendelkezik; Az országos 14 hónapos át­laggal szemben Derzsen 9 hónapos korban, 110 kilós átlagsúlyúra hizlalják a ser­téseket. Sokatmondó szám­adat: az idén 1000 helyett 1200 sertést hizlalnak. Egy munkaegység értéke tavaly 43,18 forint volt, s a tagok átlagos jövedelme el­érte a 16 362 forintot. (Me­gyei átlag 11 410 forint.) Az időjárás Tiszaderzsen 5<s mostoha volt tavaly. Talán szerencséjük volt? — tette fel a kérdést Tisza elvtárs. — A gazdálkodás nem lottójáték, melyhez szerencse kell — adta meg a választ. — A derzsi ered­ményt a jó vezetés, a szak­értelem és a tagok szorgal­ma alakította ki. Az állam hathatós segítségét okosan párosították a tudomány és a technika vívmányainak alkalmazásával. Leküzdik a régit és bátran alkalmazzák az újat. Tiszteletben tartják a tagok jogait és vélemé­nyeit, a szövetkezeti de­mokráciát. Megbecsülik az öregeket Derzsen emberségesen in­tézik az idős tagok sorsát Befejezte tanácskozását a szakszervezetek XX. kongresszusa Megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsát Vasárnap a beszámoló vitájával folytatta munká­ját a magyar szakszerveze­tek XX. kongresszusa. A tanácskozáson e napon is részt vett Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Az első felszólaló dr. Fukker Károly. a vasas­szakszervezet elnökségi tag­ja arról beszélt, hogyan lehetne meggyorsítani a kutatók egy-egy új gondo­latának, találmányának gyakorlati megvalósítását. Utána Gál László, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának titkára beszélt a szakszervezetek politikai és társadalmi súlyának, szer­vezeti erejének növekedé­séről, majd részletesen fog­lalkozót-, a munkásvédelem helyzetével. Fodor Gyula, az Országos Nyugdíjintézet elnöke, egye­bek között megemlítette, hogy míg a nyugdíj jutta­tásban részesülők száma 1950-ben ötszázezer volt, ma már kereken egymillió nyugdíjast tartanak számon. Strebelovszki Lajos, a Pe­dagógus Szakszervezet Hat­nának fele, tehát 250 hold í dú megyei titkára indítvá-A négynapos tanácskozás véget ért. Befejeződött a több mint két és félmillió dolgozót összefogó magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. Beszédek, hozzászó­lások, javaslatok sokasága hangzott cl a többnapos ülésszakon közös dolgainkról, amelyek rendezése — a szocializmus teljes felépítése, a dolgozók érdekeinek fokozott védelme, a szocialista nemzeti egység erősíté­se, gazdasági, társadalmi és kulturális életünk fogyaté­kosságainak felszámolása, fejlődésünk meggyorsítása — ma már országszerte olyan közügy, amelyet min­denki a legsajátabb ügyének érez. kos szavazással megválasz­totta a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa 139 tagját és 24 póttagját, valamint a szá—vizsgáló bizottság 15 tagját és 6 póttagját. Majd az új szaktanács és a szám­­vizsgáló bizottság megtar­totta alakuló ülését, ame­lyen megválasztották a szaktanács elnökségét, ve­zető tisztségviselőit, a tit­kárság tagjait, valamint a számvizsgáló bizottság ve­zetőit. A SZOT elnökségének tagjai lették: Beckl Sándor, Besenyei Miklós, Blaha Bé­la, Brutyó János, Bugár Jánosné, Csutorka Lajos, Fabók Zoltán, Földvári Ala­dár, Gál László, Karakas László, Készéi Károly, Kis­házi Ödön, Kovács István, Ligeti László, Péter Ernő, Pólyák János, Somogyi Mik­lós. Somoskői Gábor, Sza­bó Antal, dr. Szabó Zoltán, Szilágyi Sándor, Terényi László, Timmer József, Tóth Anna, Varga József, Vas Imre. Vas-Witteg Mik­lós, Veres József. Virizlay Gyula. Az új szaktanács elnöke Somogyi Miklós, alelnöke Vas-Witteg Miklós, főtitká­ra Brutyó János, titkárai: Beckl Sándor, Bugár Já­nosné, Gál László és Kara­kas László. A számvizsgáló bizottság elnökévé Csákó Mihályt, titkárává Bacsó Alfrédot választották meg. A Magyar Szakszerveze­tek XX. kongresszusa So­mogyi Miklós elnöki zár­szavával ért véget. is. Száznegyvenkét nyugdí­jas és járulékos háztáji földjét a tsz díjtalanul mű­veli. Gondoskodik a ke­nyerükről és tüzelőjükről. A közgyűlés résztvevői egyetértettek Tisza elvtárs­sal: ezután sem várnak égi csodákra, szorgalmas mun­kával. szakértelemmel ki­harcolják a természettől a magasabb hozamokat. Az idén például 900 holdat ön­töznek. Az előadó végül néhány — Bulgáriában szerzett — termelési tapasztalatot mondott el a közgyűlésen. A közgyűlés után egy magyaros bajszú, 70 éves, de jó erőben lévő bácsinak mutatott be Andrássi János, a tsz főagronómusa; — Ö szereti nálunk leg­jobban a menyecskéket — mondta élcelődve; — Hogy érzi magát bá­tyám a közösben? — Nem szeretek dicse­kedni, de jobban élek, mint 10 holdas egyéni ko­romban. Ketten vagyunk már csak az asszonnyal, de tíz mázsa búzám most is van a padláson és két hízót vágtam. 720 munkaegysé­gem volt tavaly, már az idén is kaptam 1370 forint előleget. Példás rend és tisztaság A tsz vezetői bemutat­ták a vendégeknek a gaz­daságot. Az istállókban mindenütt példás renddel, tisztasággal és megelégedett emberekkel találkozhat­tunk. A fiazt^tóban Varga István mutatta meg az ál­lományt. Másodmagával 50 kocát gondoz. A fehérhús­sertések 494 malacot szop­tattak — tehát csaknem tízes a fialási átlaguk. Pe­dig fele előhasú volt. — Ezek már meg is ma­radnak. Tavaly 16 malacot neveltünk fel kocánként — mondta a gondozó. — Most több lesz ennél — tette hozzá Fótcs Sándor elnök. — Ezek a pénzes zsákok — szólt elismerően Tisza elvtárs. — Bárcsak minde­nütt ilyennel találkozhat­nánk. Varga bácsi kihajtja a nagytestű „pletykát”. — Évenként negyvenet malacozik.;. A sertéshizlaldák egysze­rű megoldással — szalmate­tővel épültek; Eredményeik igazolják, hogy jól használják fel őket. A nyolc hetes mala­cok egy hónapig utónevelő­ben vannak, majd 40 kilós súllyal hízóba fogják őket. A tábláról olvashattuk le az egyik akolnál: —• Állomány 30 darab, születési idő szeptember 10, átlagsúly 72 kg, napi takar­mányadag 3 kilogramm. Az elnök büszke rá: — Száz százalékosan tá­pot etetünk. Az egyik istálló előterét szépen parkosították a gon­dozók. Bent 50 bikát hizlal­nak exportra. Most 17 hó­naposak, s átlagsúlyuk 483 kUÓ. — Egy hónap múlva 550 kilós átlaggal adjuk le őket. Így magasabb az átvételi ár — tájékoztatott a főagro­nómus. Délben a központban mellett együtt ebédéit gazdák, majd táncra dűltek az egykori E megye; főispán — Szí László — volt kastély, — m. L nyozta, hogy a nappalt ta­gozatban . oktaló, erősen igénybe vett pedagógusok tehermentesítésére a felnőtt oktatásba vonják be a nyugdíjas pedagógusokat is. Adonyi Lászióné a Sze­rencsi Csokoládégyár szb. titkára több javaslatot tett a dolgozó nők helyzetének javítására. Mayer Ferenc a budapesti kézműipari vál­lalatok dolgozóinak nevé­ben köszöntötte a tanács­kozást, majd Sáfrán Gyu­­láné a Komárom megyei dolgozók lapja munkatár­sának felszólalása után, Komár András a bánya­ipari dolgozók szakszerve­zetének titkára hangoztatta: sürgető feladat a bányá­szati szakmunkásképzés fej­lesztése, a bányászat leg­fejlettebb módszereinek széles körű elterjesztése. Ezt követően Brutyó Já­nos, a SZOT főtitkára ösz­­szegezte a négynapos ta­nácskozás eredményéit és válaszolt, az elhangzott fel­szólalásokra. majd a kong­resszus a SZOT-nak a fel­mentést megadta és az elő­terjesztett határozati javas­latot néhány módosítással jgyhangúlag elfogadta. A kongresszus ezután tit-

Next

/
Thumbnails
Contents