Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
IMS. májas 1? SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pályaválasztók figyelem! Megyénk élenjár az öntözéses gazdálkodásban. Az ehhez szükséges szakemberképzést a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum öntözéses Növénytermesztési szakán végzik. A 2 éves iskola elvégzése után a hallgatók szaktechnikusi oklevelet kapnak. Az alábbiakban néhány képet mutatunk az iskola életéből: GAZDASÁGI GYAKORLAT A KUTATÓINTÉZET RIZSTELEPÉN. GYAKORLATI ÓRÁN AZ „ESZKÖZHORDOZÓVAL” ISMERKEDNEK A HALLGATÓK. TALAJTANI GYAKORLAT AZ INTÉZET LABORATÓRIUMÁBAN Jobb, gyorsabb, olcsóbb szolgáltatást a lakosságnak A megyei NEB megvizsgálta az ötéves iparpolitikai terv végrehajtásának helyzetét A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, hogy az 1961-ben kialakított iparpolitikai tervek végrehajtásáért az egyes szervek milyen intézkedéseket tettek; s hogy ezek az intézkedések elősegítették-e a lakosság javítási és szolgáltatási igényeinek jobb kielégítését t A NEB összefoglaló jelentésének bevezetőjében megállapítja, hogy korábban a helyi szükségletek — ipari, építőipari javítások, szolgáltatások, egyedi megrendelések teljesítése — kielégítése nem tartott lépést a gazdasági, kulturális felemelkedéssel. A helyes ütem kialakítása érdekében hozott határozatot a Gazdasági Bizottság helyi iparpolitikai tervek készítésére. A pártbizottságok, a tanácsi állandó és végrehajtó bizottságok. társadalmi munkabizottságok bevonásával készített tervjavaslatok alapján készült el az iparpolitikai terv. Az iparpolitikai terv eddigi végrehajtása nyomán érezhetően javult a megyei javító-szolgáltató tevékenység. A még mutatkozó hiányosságok részint az újszerű tervezőmunka érthető fogyatékosságaiból erednek; másfelől abból, hogy néhol nagyobb lelkesedés mutatkozott a tervezésben mint a végrehajtásban. Hibaként jelentkezett, hogy nem minden esetben egyeztek a megyei tanács és az alsóbb tanácsok által megállapított tervszámok. Kisújszállás esetében például a kettő között hatszázezer forintos differencia mutatkozott. A KISZÖV — OKISZ adatokra hivatkozva — önkényesen tért el a megyei tanács adta tervszámoktól. Egyes, a fentiekhez részben hasonló okok miatt az 1962. évi iparpolitikai tervekben sok volt áz irrealitás. Az idei iparpolitikai tervek már gyakorlatiasabban, a tényadatok birtokában készültek. S míg a dolgozók, vezetők többsége őszinte jóakarattal fáradozik azok végrehajtásán, másutt szervezetlenség, az ellenőrzés hiánya gátolja a tervteljesítést. A mezőtúri építőipari ktsz tagjainak egy hányada munkaidőn túl magánmimkát — közérthetőbben: fusit — végzett; ezzel akadályozta a ktsz tervének teljesítését. A mezőtúri asztalosipari ktsz-ben pedig — a gazdaságosabb árutermelés érdekében — a sorozatgyártást szorgalmazták, s ugyanakkor elhanyagolták a lakosság igényeinek kielégítését. Sokkal követendőbb példát mutat a tiszafüredi építőipari ktsz, mely megrendelői részére ingyen készít tervrajzot, helyettük még az építési engedély ügyében is eljár a hatóságoknál. A kunhegy esi építőipari ktsz prémiummal serkenti tagjait magánépíttetők toborzására. Hellyel-közzel lebecsülik a műszaki fejlesztés fontosságát. A túrkevei ktsz asztalosai majdnem kizárólag kézierővel dolgoznak, noha az üzem kisgépekkel való felszerelése olcsó, könnyen megoldható lenne. A technikai fejlesztés hamar megtérülő költségeivel — helyesen — nem takarékoskodott a tehergépkocsit, gépeket vásárló Patyolat Vállalat, a szervizkocsit munkába állító KISZÖV. A szolgáltató szervek — vállalatok, ktsz-ek — megyeszerte dicséretes (és eredményes) erőfeszítéseket tettek hálózatuk nagyobbítására. A szervek részint saját hálózatukat gyarapították, részint a földmúvesszövetkezetekkel együttműködve létesítettek átvevőhelyeket. A hálózatfejlesztés e módja gazdaságosnak bizonyult. További alkalmazását sokhelyütt helyiséghiány akadályozza. E miatt — főként a tiszafüredi járásban — megoldatlan a rádiók, villamos háztartási gépek javítása. Hálózatbővítésre tavaly egymillió forintnál többet költött a KISZÖV. Ennek eredményei közé tartozik, hogy Túrkevén bevezethették a fehémeműjavítást, Tiszaburán megkezdhették a vándor bérfű részelést, a jászárokszállási ktsz kozmetikai részleget nyithatott. Noha a vállalási határidők a korábbi évekéihez képest rövidültek. azok még mindig nem kielégítők. Egy-egy felöltő, ruha vegy tisztítására — például — két—három hétig kell várni. Helytelen, hogy a szolgáltató szervek eddig nem vezettek nyilvántartást a minőségi panaszokról; sőt számos helyről a panaszkönyv is hiányzott. (A GELKÁ-nál nem; ott „csak” lapok hiányoztak a panaszkönyvből...) Leggyakrabban a műszerész, bőrruházati és építőipari szakmában hangzik el reklamáció. A NEB vizsgálata kiterjedt arra is, hol milyen szolgáltatásban mutatkozik hiány. így Jászfelsőszentgyörgyön asztalos és kőműves, Alattyánban női fodrász. Jánoshidán műszerész és villanyszerelő, Nagyivánban, Tiszaörvényben órás hiányzik. Sajnos, a szakiemberhiány a kontárkodás elburjánzásához vezetett. Ä megyei NEB a javítószolgáltató tevékenység színvonalának emelésére számos javaslatot tett. Ezek — lényegileg — az iparpolitikai tervnek a reális lehetőségekhez és igényekhez igazodó módosítására; gyakorlatilag hasznosabbnak ígérkező mutatók kialakítására; a tervfegyelem megszilárdítására; fokozottabb szolgáltató tevékenységre ösztönző módszerek alkalmazására vonatkoznak. Miért nem építkezhetnek a jászdózsaiak? A Tárná szelíden csordogál. A híd előtt egy ember az utat javítgatja, salakot terít. Braskónak hívják. Még kérdezni sincs időm, már rákezdi: — Ez a kis semmi folyó milyen piszkos is tud lenni. Alig négy éve fejeztem be a házam építését, most meg majd 30 000 forint a károm. Megfordul, ránéz a vízre. Aztán szótlanul lapátol tovább. Elköszönök. Gyerünk a tanácsházára. Az elnöki szobában az asztalon papírhalmaz. Meg egy csomó ember. Magyarázza mindegyik a magáét A legtöbb károsultnak nincsenek rendben a papírjai. A a telekkönyvek | sok gondot okoznak a jászdózsaiaknak. Gulyás Lászlót, a község párttitkárát is ott találom. Tájékoztat a helyzetről. — Van itt nehézség elég. A lebontási engedélyek kiadása előtt meg kell vizsgálnunk a telekkönyveket. Ezzel kezdődött el a kálvária. Nézze, itt van egy a sok közül. Kelemen Istvánnak a háza olyan telken állt, amelynek hét tulajdonosa van. Ha a hat osztozó lemond a javára, csak akkor jut hozzá a bontási engedélyhez. Az esetek 80 százaléka ilyen. Szinte tehetetlenek vagyunk. Elmondjuk ezt mi az embereknek százszor is. Főleg azt, hogy mit kell tenniük. — Az összedűlt ház felépítését hogyan fogják megoldani? — Magam sem tudom Az építési engedély kiadása csak akkor lehetséges, ha az építtető talál kivitelezőt. Az meg nincs. A jászapáti ktsz kihelyezett részlege nem képes eleget tenni majd az igényeknek. Talán hat-hét ház építését vállalja erre az évre. Kisiparos nincs. Ha csak valaki a környező községekből nem szerez magának. Igaz, egy szolnoki itt van. De egy fecske nem csinál nyarat. — Van-e elegendő anyag az építkezések megkezdéséhez? — Van. Csak hitel nincs. Az OTP nem ad mindaddig, amíg a kölcsönt igénylő vállalkozót nem talál. De legalább itt lenne már a kihelyezett iroda, amint ígérték. Nagy segítségünkre lenne. Kértük már a jászberényi fiókot erre, de az még nem kapott utasítást a megyétől. — Elégedettek-e a típustervekkel? — Azokkal nincs különösebb baj. Csak arra van panasz, hogy a legkisebb változtatásokat sem engedik meg, márpedig mindenki a saját házát építtetné. Érthető, hogy egy-két módosításhoz ragaszkodnak. Amíg mi beszélgettünk, sokan megfordultak a szobában. Kinél az átírás nincs rendben, kinél az illeték hiányzik a tíz éve megkötött adásvételi szerződésről. A legtöbbjénél a lemondó nyilatkozat | nincs meg. Nem könnyű a dolguk. Volt eset, hogy ahány tulajdonosa van a kis teleknek, az országban annyi fele laknak. A törvény, a jog általános. Nem ismerhet ilyen kivételes helyzeteket. No, de hát a jászdózsaiaknak éppen elég volt az árvíz. Most meg a hiányzó papírok áradata kellene ahhoz, hogy végre valami történjen is. Ezen — látszólag — nem lehet segíteni. Közeleg a * mezőgazdasági munka dandárja. Minden perc drága. Mert az biztos, hogy az emberek többet tartózkodnak a kárt szenvedett házaiknál, mint a földeken. Pedig enni is kell télen. Most nem lehet vitatkozni. Tény, hogy az árvízsújtottak az otthonukra gondolnak legelőbb. A megye lakossága erejéhez mérten a segítségükre sietett. A megnyitott folyószámla adatai elég beszédesek. És mégse, vagy alig-alig jut előbbre az újjáépítés ügye. A műszakiak megtették a magukét. Készek a bontási tervek. A tanácsházán sem kímélik az erejüket. Mindent megpróbálnak, amit csak lehet. Az emberek türelmetlenek. Néhány helyen már engedély nélkül is hozzáláttak a bontáshoz. Jog szerint meg kell büntetni őket. Hát meg lehet? A dózsaiak mielőbb fedelet akarnak fejük fölé. Fábián Péter Május 15-ig minden knkoplea- és cirok szárat, kenderpozdorját meg kell semmisíteni A kukoricamoly országosan elterjedt kártevője elsősorban a kukoricát, de nagy mértékben károsítja a cirkot és a kendert is. Mivel ez a veszedelmes kártevő a kukorica, illetve a cirokszárban, csutkában, továbbá cirokszakállban vagy kenderpozdorjában telel át, s május vége felé rajzik ki lepke alakban, hogy tojásait a fiatal kukorica- és ciroknövényekre lerakja. — rendkívül fontos, hogy a szármaradványok belsejében rejtőzködő lárvákat kirajzás előtt megsemmisítsék. Az országos növényvédelmi szolgálat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a molykártétel megelőzése érdekében ' május 15-ig minden kukorica-, cirok-, illetve kenderszár-maradványt, cirokszakállt, illetve kenderpozdorját semmisítsenek meg, vagy szártépővel, szecskavágóvaj aprítva használjanak fel takarmányozásra, illetve almozásra. A megelőző védekezést elmulasztó termelőüzemek, illetve egyéni gazdaságok ellen szabálysértési eljárást indítanak, a mulasztókat megbüntetik. Ülésezett a jászberényi járási KISZ bizottság Március 10-én, pénteken a KISZ jászberényi járási bizottsága ülést tartott, melyen megtárgyalták a megyei és járási értekezlet határozatainak végrehajtását. Megállapították, hogy különösen a termelőszövetkezetek KISZ alapszervezeteiben kell erőteljesebben foglalkozni a szervezet belső építésével. — Néhány KISZ-vezető úgy véli, hogy jóformán alig van fiatal a szövetkezetben. azonban, ha alaposabban körülnéz, akkor veszi észre, hogy nem egy „eldugott” üzemegységben kint a tanyavilágban még jónéhány fiatal szívesen bekapcsolódna, de még senki sem nyújtotta feléjük a kezét. Tartalmilag is akad tennivaló. Többfelé nem elég színes, nem elég eleven és vonzó a KISZ-élet. Gépies a munka és emiatt az ilyen szervezetekbe nem szívesen járnak a fiatalok. Az iparban az ifjúsági brigádok létrehozása is tekintélyes mozgósító és jellemnevelő erővel bír. Erre Jászberény két nagy üzemében, a Fémnyomóban és az Aprítógépgyárban találni élő példát. Ugyancsak ezekben bontogatja szárnyait „A szakma ifjú mestere” és „A kiváló ifjú tech. nikus és mérnök” mozgalom. Huszár Rezső
