Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-08 / 105. szám
p 1M3. május 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP J4- fadbát&áfy “ vagy bor-barátság? — Mondja meg, ki küldte magát ide, hogy az üzem belső ügyeit szaglássza? — tette fel e különös kérdést a Szolnoki Fűtőház szb-titlíára. Valóban, az üzem belső, de mesterségesen homályba burkolt ügyére akartam fényt deríteni. Egy szűkszavú — szocialista brigádokról szóló — tudósítás keltette fel érdeklődésemet, melynek a végén az állt, hogy két brigádtól megvonták a szocialista munkaversenyben szerzett kitüntetést. Az egyiktől a termelési eredmények meghamisítása miatt, és a másiktól, a Cseh János mozdonyvezető brigádjától? Először a legilletékesebbel, Cseh Jánossal akartam beszélni az ügyről. Jó ideig rendezgette gondolatait, csak aztán felelt. — Keskeny Pál, a volt fűtőm részegen és elkésve érkezett egy napon munkába. Csak úgy, utcai ruhában jött fel a mozdonyra. Mondtam, öltözzön át, addig az előző fűtő kiszerel. Felkapta a vizeskancsót, le akart ütni, menekülnöm kellett. Ilyen zámborodottal nem voltam hajlandó szolgálatba menni. — Azután? — Másik fűtőt kaptam. Keskeny akkor este elment a főnökhöz panaszkodni. — Honnan tudja? — Bozsó elvtárs, a Fűtőház főnöke magá mondta másnap, mikor behivatott az irodába. Azt is mondta, külön gépre kerülünk és a történtek miatt szocialista brigádoklevelünket is elveszik. Én nem adom vissza — meg is mondtam neki. Azért már megdolgoztam. Hát így történt. —: Más büntetést nem kapott' a fűtő, amiért ittasan jött munkába és verekedni akart? — Tudja, olyan tesséklássék büntetés volt az. Talán egy hónapig vagy két hétig volt előfűtő. Aztán újra mozdonyra tette a főnök és még ráadásul kétszáz forint jutalmat is kapott arra az időre. Ja kérem, akik puszipajtások ... A szakszervezet titkárával — aki azonkívül, hogy Gsehéktől ittasság és állítólagos verekedés miatt megvonták a szocialista brigád oklevelet, nem tudott, vagy nem akart többet mondani — együtt kerestük fel Bozsó Andrást. — Miért vonták meg Gsehéktől a szocialista kitüntetést? — A Cseh Jánosék?... A jóbarátság... — kezdte mesélni a fűtőház főnöke, a nagytermetű, kék munkaruhás ember a hatalmas íróasztal mögött Megpróbáltam elébe vágni. — Igaz, hogy Keskeny Pál a botrányos viselkedés után még felkereste Bozsó elvtársat a lakásán? — Mit? Hol? — lepődött meg, mert nem sejthette, honnan és mennyit tudok a történtekből. — Tényleg, ott volt, — mondogatta bizonytalanul; — Node — emelte fel a hangját — megkapta a magáét, elhiheti. — Igen erről is hallottam. Úgy tudom, kétszáz forint jutalmat kapott az eset után: Láttam, nem tudja türtőztetni magát. Elvörösödve kiabált; Aztán mikor csendesedni kezdett újra kérdeztem; — Igaz az a kétszáz forint jutalom a negyedik negyedévre? — Hozzák be a jutalom kimutatást — szólt ki. Keskeny Pál neve mellett kétszáz forint szerepelt. Kérdően néztem Bozsó Andrásra. Felelet helyett újra kiafetftt. A szakszervezet titkára egy fotelbe sülyedve hallgatott; A „titkot” — bármilyen ideges volt is, azért nem árulta el. Azt a műszaki osztályon tudtam meg, ahol a Keskeny Pál ittassági jegyzőkönyve után érdeklődtem. — Ittassági jegyzőkönyv? Az nincs — mondotta Makai Ferenc intéző —, ennek ellenére volt szesz a fűtőberf: — Szóval, ha nem a nevezett fűtőről lett volna szó... Mosolyuk ezt fejezhette ki: nem mi mondtuk, maga mondta! Azután az elbeszélésből, amit a fűtő szájából hallottak és nekem Sámoly György és Makai Ferenc elmondtak, kikerekedett a történet. Tavaly húsvétkor történt; Cseh János Kanyó Mátyással jó hangulatban állított be Keslkenyékhez locsolkodní. Aztán hogy, hogy nem, valami nézeteltérés támadt a férj és a brigádvezető között, amit a fűtő nem tudott többé megbocsátani. Ezek után elképzelhető, hogy a két ember egyre nehezebben fért meg ^ egy mozdonyon. Nyomasztó teher volt a szolgálat, a szocialista brigád. — Ez a dolog is megtörtént — mondotta Keskeny Pál a fűtő —, de volt más is. Szolgálat után, ha hazajöttünk — persze, ő volt a mozdonyvezető — hát megkínáltam egy-egy pohár borral, módomban állt. Később már természetesnek vette. Egyszer megsokalltám. Nem hívtam, nem vettem figyelembe célzásait. Alig hogy hazaértem, már csöngetett is a fia, mondván, az édesapja kéret öt liter bort, majd fizetéskor elintézi. Adtam. Hónapok teltek el, nem fizetett, míg a feleségem egyszer szóvá tette neki. És még ő volt megsértve. — Sajnálja, hogy megszűnt a brigád? — Természetesen. Én javasoltam annak idején, alakítsunk mi is szocialista brigádot. Végeredményben úgy sem kellett mást csinálni, mint az addigi munkát. Mikor a brigádcímet elnyertük, mindig a jutalmazottak között voltunk. Falusi Bélával, a műhelybizottsági elnökkel hosszasan beszélgettünk a történtekről. — Többször figyelmeztettük a főnököt, hogy változtasson vezetési módszerein, hallgassa meg a tömegszervezetek véleményét is. Nem hallgatott senkire. Nem is csodálom, hogy a fűtőházban ilyen és hasonló célzásokat hallattam már: — Te csak ne ugrálj barátom, nem vagy te szőlősgazda! Bariba József párttitkártól is érdeklődtem, mit tud Cseh Jánosék ügyéről. — Jóval a történtek után szereztem arról tudomást. Valami bor miatt összeverekedtek — nekem így mesélte Keskeny Pál. Vezetőségi ülésen is többször szóba került a brigád. De amiket most maga elmondott... Sajnos, van itt egy sereg hasonló érdekes dolog. No de majd legközelebb — búcsúzott el. Ezt takarta hát a szűkszavú jelentés. Ha más nem is, de Bozsó András feltétlenül tudott a két ember — szocialista brigádvezető és brigádtag — között megengedhetetlen ellentét kifejlődéséről. Az ezt követő esemény megtörténte után tudnia kellett volna, hogy a jutalmazással enyhített büntetés várható következménye: a dolgozók bizalmának megingása. Sajnos, az üzemben nemcsak Cseh János brigádja és az a másik nem érdemli meg a szociálist« címet, Bozsó András maga mondotta az egyik ideges kitörésekor: Vannak Olyanok, akik csak nagy szájuknak (vagy talán jó haveri összeköttetéseiknek?) köszönhetik, hogy a szocialista címet vagy oklevelet elnyerték. Ha ezek az emberek viszszaéltek a megtisztelő szocialista jelzővel, ezért a fűtőhöz főnöke elsősorban a felelős. De ugyanúgy azok a vezető beosztású dolgozók és a szakszervezet titkára is, akik még mindig szemet hunytak az események felett és hallgattak — ez ideig. Bognár János Május 8-án fejeződik be a tanítás a középiskolák negyedik osztályában Június 8-a az utolsó tanítási nap Az idén érettségizők részére május 8-án ér véget az oktatás. A gimnáziumokban — amint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották — május 14-én kezdődik az írásbeli érettségi. Ezen a napon magyar irodalomból írják meg dolgozatukat a jelöltek, május 15-én matematikából, 16-án pedig orosz nyelvből. Egyéb idegen nyelvből legkésőbb május 18-ig kell megtartani az írásbeli érettségit. A szóbeli érettségi vizsgákat június 1 és 30 között bonyolítják le. A tiszaföldvári leányiskola tanulói előadták „Hófehérke és a hét törpe” c. színdarabot Hajdú György tanár rendezésében. Képünkön Hófehérke (Sipos Éva) és a törpék láthatók. Vetélkedővel zárult a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár munkásakadémiája Ünnepélyes formában fejezte be az üzem százharmincöt dolgozója a múlt esztendőben kezdődött munkásakadémiáját az előző hét péntekén. Az esemény az, hogy az akadémia szervezői és vezetői eredeti módon tették emlékezetessé, „Ki mit tud” ■ vetélkedőt rendeztek. A résztvevőik kétszer öt fős csoportban mérkőztek egymással az előadássorozat anyagából. Harminc kérdésre kellett válaszolná. Ezek között elsősorban gép-berendezési, gép-védelmi, munkásvédelmi feladványok voltak, de szerepeltek politikai, kulturális és sport-kérdések is. A vetélkedő irányítója Ludámyi László vállalati belső ellenőr volt, aki példás módon végezte feladatát. A pálmát a termelést megelőző karbantartás, a TMK üzem dolgozói közül kikerült csoport tagjai vitték el. Egyénileg is TMK-s győzött Papp Miklós személyében. Az első díj díszes Váza, a második értékes kerámiaszobor volt, de a csoportok többi tagját is megjutalmazták könyvekkel. Ügy tudják a fémnyomóban és itt a városban, hogy „Ki mit tud”-dal zárult munkásakadémiáról most hallottak először s talán még nem is volt másutt az országban. Az azonban bizonyos, hogy egy alapos összefoglaló vizsgával ért fel. — • — + Virágzik a Tisza Az évenként megismétlődő kérész-rajzás, az úgynevezett tiszavirágok az idén először a középtiszavideken jelentek meg. A percekg élő apró rovarokat kedden először a martfűi Tisza szakaszon figyelték meg. Reggel még csak rajokban jelentkeztek, a déli órákban már tömegesen lepték el a folyó víztükrét. A „tiszavirág” életű kérészek pár percnyi rajzás után élettelenül hullottak a folyóba és bőséges táplálékul szolgáltak a halaknak. , A tiszavirág megjelenése munkára serkentette a folyó mellett lakó községek asszonyait is. A kérészek, bőséges, tápláló eledelt jelentenek a kacsáknak. Az asszonyok, gyermekiek ilyenkor zsákszámra gyűjtik a rövid életű rovarokat. A halászok pedig apró dobozokban konzerválják az értékes csalétket. A szakközépiskolák negyedik osztályaiban ugyancsak május 8-a az utolsó tanítási nap. 9-től 22-ig a végzősök kéthetes tanévvégi gyakorlaton vesznek részt, majd május 27-én kezdődik számukra az írásbeli. A szóbeli érettségit a szakközépiskolákban is június 1 és 30 között tartják. Az első, második és harmadik évfolyamokban június 15-én végződik a tanítás, s ezt követően ‘négyhetes évvégi gyakorlatra mennek a diákok. A különböző technikumokban az írásbeli és szóbeli képesítő vizsgák időpontja azonos a gimnáziumi érettségi vizsgákéval. A dolgozók gimnáziumainak és közgazdasági technikumainak esti és levelező tagozatain a következők szerint alakul a tanévzárás: a negyedik osztályokban az írásbeli osztályvizsgák május 10—11 és 13-án, a szóbeliek május 20—25-ig lesznek. Az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgákra a dolgozók gimnáziumaiban június 3—4—5-én, közgazdasági technikumaiban június 3—4—5—6-án kerül sor. A szóbeli érettségit, illetőleg képesítőket — a gimnáziumokban és a közgazdasági technikumokban egyaránt — június 20 és július 13 között tartják. Az első, második és harmadik évfolyamokba járó felnőttek írásbeli osztálvvizsgáját június 6-tól 11-ig, szóbeli osztályvizsgáját pedig június 17-től július 13-ig bonyolítják le. Június 8-án országszerte véget ér a tanítás az általános iskolákban, valamint a gimnáziumok és a technikumok első, második és harmadik osztályaiban. Korábbi hivatalos rendelkezés értelmében azokban az oktatási intézményekben, ahol a rendkívüli téli szünet valamilyen helyi ok miatt tovább tartott, vagy az árvíz következtében nem taníthattak, a tanévet maximum egy héttel (hat tanítási.nappal) meg kell hosszabbítani. Az általános iskolákban június 15-én, a középiskolákban (az ipari' technikumok kivételével, amelyekben 14-én lesz a tanévzáró ünnepség és a bizonyítványosztás) június 20-án rendezik a tanévzáró ünnepélyt és egyidejűleg kiosztják a bizonyítványt. Beiratkozás a bizonyítványosztást követő két munkanapon. A dolgozók általános iskoláiban június 10. után kezdődnek a vizsgák és azokat június végéig befejezik. (MTI) Felhívás Elkészült a Szolnok megyei tanács — 1963. július 1-től 1964. december 31-ig — másfél évi időtartamra szóló munkatervének tervezete. Újszerű ez a tanácsok működésében, mert az előző ciklusok idején a tanácsok nem rendelkeztek ilyen hosszabb távlatra szóló munkaprogrammal. A jelenlegi módszernek célja, hogy a megyei tanács — és annak nyomán a járási, városi, községi tanácsok is — a hosszabb időtartamra szóló munkatervek alapján magasabb színvonalú munkát tudjanak végezni, az eddiginél több idő álljon rendelkezésükre egy-egy- napirend megfelelő előkészítésére, a jelentéseket megelőző felmérések, vizsgálatok elvégzésére. A munkaprogram szerint 1963 második félévében többek között a megyei tanács megvitatja és megállapítja a megye húszéves távlati tervét. Tanácsrendeletet alkot a társadalmi munkások részére emlékjelvény alapítására. Megtárgyalja az ötéves községfejlesztési terv végrehajtását és egyben meghatározza az 1964. évi községfejlesztési terv irányelveit. Foglalkozik a testnevelés és sport átszervezésével. valamint a felnőtt lakosság iskolarendszerű oktatásának helyzetével. A következő — 1964 — évben többek között tárgyalja Szolnok megye ötéves egészségügyi programjának végrehajtását, a középiskoláztatás általánossá tételében elért eredményeket és a további feladatokat. Foglalkozik a kereskedelmi áruellátással, a kereskedelmi hálózatfejlesztéssel és az újszerű boltok munkájával. Megtárgyalja az ipar átszervezésére vonatkozó gazdasági bizottsági határozat végrehajtását, Szolnok megye 15 éves lakásépítési tervének végrehajtását, a megye villamosítási és szociálpolitikai helyzetét, valamint a további feladatokat. Napirendre tűzik a megye közlekedésének és úthálózatának problémáit, meghatározzák a mezőgazdaság 1964. évi feladatait, úgyszintén az 1964. évi költségvetést és a tanács tervét. A megyei tanács beszámoltatja a kereskedelmi, a művelődésügyi, a mezőgazdasági és felvásárlási, a jogi és államigazgatási, az ipari, valamint az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságokat végzett munkájukról, tevékenységükről. A tanácsi demokrácia kiszélesítése érdekében az állandó bizottságok 18 esetben vesznek részt a tanács elé kerülő napirendek előkészítésében, azok megtárgyalásában és kifejezésre juttatják javaslataikat, véleményeiket. A tervezet szerint a megyei tanács egy-egy meghatározott feladat elvégzésére hét esetben alakít ideiglenes bizottságot. Ezek féladata lesz előzetes vizsgálatok, felmérések alapján a lakosság bevonásával számot adni a megbízatások teljesítéséről. A másfél éves munkaprogramot a megyei tanács ez év június havi ülésén tárgyalja meg és hagyja lóvá. Ezért kéri a megyei tanács a lakosságot, hogy a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételét, javaslatát felhasználás végett 1963. május 20-ig juttassa el a megyei tanács végrehajtó bizottságának. Elénk a kulturális élet a Vasipari Vállalatnál Népes közönség előtt mutatkozott be szombaton este a szolnoki Vasipari Vállalat KISZ kultúrcsoportja. A közönség sokat tapsolt Vígh József amatőr bűvésznek, Tari János népdalainak és a többi sikeres számnak. A Vasipari Vállalatnál főleg fiúk vannak, a KISKER kiszesei nagyobb részt leányok. így azután közösen* rendeznek összejöveteleket, annál is inkább, mert a. KISKER-nek nincs kultúrterme. Nemrégiben „Ki mit tud”-ot rendeztek és a továbbiakban is új műsoros est összeállításán törik a fejüket. Kocsis László
