Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

MA: Virágzik a Tisza Jó barátság — vagy bor-barátsági t Vasmadár és társai Bírósági jegyzetek Rigmus hetvenöt évről A zsűri döntött Szolnoki modellezők sikerei Megkétszereződik a tsz-ek esőztető­­gép-állománya A mezőgazdaság gépállo­mányának mind jelentő­sebb részét képezik az ön­tözéses gazdálkodáshoz szükséges felszerelések. A mezőgazdasági üzemek az idén 1450 újabb esőztető berendezést szereznek be, részben a hazai ipartól, részben Nyugat-Németor­­szágból és Ausztriából, de a motor és a szivattyú a kül­földiekhez is itthon készül. Az ifjúsági munkaversenyekről és a mezőgazdasági szakmunkás­­képzésről tanácskoztak Tegnap a KISZ megyei bizottsága és a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lya tanácskozásra hívta meg a járási, városi KISZ- bizottságok munkatársait, valamint a mezőgazdasági osztályok oktatási megbí­zottait. Az volt a cél, hogy Mi újság a határban? A tervezettnél több zabot vetettek a tsz ek Megyénk közös gazdasá­gaiban eredetileg 5000 hol­don terveztek zabvetést, de a megyei tanács vb mező­­gazdasági osztályának leg­utóbbi tájékoztatójában a következő adatot olvashat­juk: 6991 holdon vetettek zabot a termelőszövetkeze­tek, s így tervüket 139,9 százalékra teljesítették. A kunhegyesi járásban pél­dául a tervezett 530 hold helyett 1295 holdon került földbe zab vetőmag. Befejezés előtt a cukorrépa vetés Ebből a fontos ipari nö­vényből 18 100 hold szere­pel megyei összesítésben a termelőszövetkezetek tervé­ben. A legutóbbi jelentés időpontjáig 17 575 holdon, tehát a tervezett terület 97 százalékán fejezték be a cukorrépa vetését. Szolnok város 116, Jászberény pedig 106 százalékra teljesítette tervét. A törökszentmiklósi termelőszövetkezetek ezer holdas tervüket 52 holddal megfölözték, így 105,2 szá­zalékra tettek eleget köte­lezettségüknek. Törökszentmiklós város és járás, valamint a szolnoki járás jár élen a kukorica vetésben Megyei szinten 70,8 szá­zalék a kukorica vetés eredménye. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 146 800 holdból 103 813 holdon ke­rült földbe a kukorica vetőmag. Törökszentmiklós város 98,6, a járás 89,1, a szolnoki járás 80,8 száza­lékra teljesítette kukorica vetési tervét. A szolnoki járásban 27 680 holdon ter­mesztik ezt a fontos takar­mánynövényt. május 6-ig 22 375 holdon vetették el a kukoricát. Karcagon és a jászberényi járás közös gazdaságaiban fokozni kell e munka ütemét, mert itt 50,6, illetve 56,7 százaléknál tartanak. Borsó, napraforgó, rizsvétés — burgonyaültetés Megyénk közös gazdasá­gai 150 százalékra teljesí­tették borsó vetési előirány­zatukat. Így nem 11 000, hanem 16 492 holdba került e növény magja. A szolnoki Két újtípusú konyhagarnitura készül Szolnokon Varia, darabonként is — Felvonulásról a BÍSV-re A szolnoki május I-i ün­nepi felvonuláson sokaknak feltűnt a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregy­ségének dekorációja, mely­ben bemutatták legújabb termékük első példányát. Érdeklődésünkre Papp Péter, a gyár főkönyvelője tájékoztatott az újdonság­ról. — Tulajdonképpen nem is egy, hanem két új típus van születőben — mon­dotta. — Az egyik az is­mert Kati garnitúra vál­tótípusa varia változatban. Ez azt jelenti, hogy több fajta méretű szekrény kö­zött lehet választani és az egyes bútordarabok külön is megvásárolhatók. — Miért kell többfajta méret a szekrényből? — így egyaránt használ­ható ez a garnitúra kisebb és nagyobb konyhában, a konyhafal méretéhez vásá­rolható a konyhaszekrény. — Minősége? — Azonos az eddig gyár­tott Kati-éval. sőt Ugyan­azzal a technológiával is ké­szül. A Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet mór jóváhagyta. — Ára? — Most van jóváhagyá­son az árvetés. — Milyen a másik gar­nitúra? — Kisebb méretű kony­hába különösen alkalmas lesz. Formája nagyon új­szerű, beosztása célszerűbb, különböző színekben ké­szül. Ez most van jóvá­hagyáson, reméljük nem lesz akadálya. Mindkét bútortípus a harmadik ne­gyedév elején kerül forga­lomba. — Akiknek nem volt al­kalmuk május elsején látni a bútort, mikor lesz erre lehetőségük? — A Budapesti Nemzet­közi Vásáron. Egyik garni­túránk önálló bemutató darab lesz, a ■ másik a fő­városi gázművek bemutató termében — a háztartási gázkészülékek hátteréül — szolgál. Reméljük ott Is sikerük lesi járás a hagyományokhoz híven a tervezettnél sokkal több borsót vetett. A járás termelőszövetkezeteinek összesített terve 1750 hold, s mégis 3843 holdon termel­nek borsót. A tiszafüredi járásban is az eredetileg tervezett 680 hold helyett 1678 holdon került földbe borsó vetőmag. Szolnok városnak 70 hold volt a terve, s a közös gazdaságok 196 holdon vetettek. A napraforgó vetésében Túrkeve vezet 278 százalé­kos teljesítményével. Ez azt jelenti, hogy 400 hold he­lyett 1111 holdon vetettek napraforgót. A törökszent­miklósi termelőszövetkeze­tek 159, Szolnok város, a­­törökszentmiklósi járás» ter­melőszövetkezetei pedig 100 százaléknál többre teljéi-« tették előirányzatukat nap­raforgóból. Megkezdődött a rizs ve­tése is. A 9000 holdas terv­ből eddig 747 holdon tud­ták le a vetés gondját. Szolnok város termelőszö­vetkezetei 38, a mezőtúriak 32,1, a kunszentmártoni járásiak 26 és a karcagiak 21,7 százaléknál tartanak a rizsvetéssel. Az étkezésnél is fontos burgonyát 6000 holdon ter­melik a megye közös gaz­daságai. A legutóbbi jelen­tés arról szól, hogy az ere­deti tervet túlteljesítve, 6204 holdon ültették el a burgonyát. Jó az eredménye Túrkeve. Törökszentmiklós. és Karcag termelőszövetke­zeteinek. Jól halad a répa sarabolása A korán elvetett cukor­répa növényápolási munká­ja is megkezdődött. Külö­nösen jól halad a sarabolás. Ezt a következő szám Is ér­zékelteti: a megye közös gazdaságaiban 17 575 hold az elvetett cukorrépa s már ebből május 6-ig 12155 holdon megtörtént a Sarabolás. A kisújszállási termelőszövetkezetek mind az 550 hold cukorrépát megsarabolták, Túrkevén is mindössze 26 holdon vár elvégzésre ez a munka; Érthetően a cukorrépa egyelésében is a kisújszál­lási közös gazdaságok ve­zetnek. Nem sokkal marad­tak el viszont a szolnoki és mezőtúri termelőszövetke­zetek sem a kisújszállásiak­tól a répa egyelésében. A szolnoki járásban, ahol 3739 holdon termelnek cu­korrépát 592 holdon végez­tek az egyeléssel. A jászbe­rényi járásban pedig 3005 holdból 320 holdon ritkí­tották, egyelték ki* megvitassák az ifjúsági munkaversenyek szervezé­sét, valamint a mezőgaz­dasági tanulók és ifjú szak­munkások képzését. Megyénkben az ifjúsági munkaversenyeknek már hagyománya vám. Évenként több ezer, a növényter­mesztésben és állattenyész­tésben dolgozó fiatal vesz részt a termelés' versenyek­ben. A győzteseket — mint a korábbi években, most is jutalomban részesítik. Az országos és a megyei Vetél­kedésen kívül nagy fontos­ságú az üzemen belüli ver­seny. Az ifjúsági versenyek szerves részét képezik a Földművelésügyi Miniszté­rium által meghirdetett éves termelési versenyek­nek. A kettőt együtt, illetve párhuzamosan értékelik az illetékes versenybizottságok. Második napirendként a fiatalok szakképzéséről ta­nácskoztak az értekezlet résztvevői. Eddig nem volt lehetőség arra. hogy a 18—21 éves korúak részt vegyenek a felnőtt dolgo­zók részére szervezett szak­munkásképző tanfolyamo­kon. Csak az tehetett szak­munkásvizsgát, aki betöl­tötte 21. életévét. Most a Földművelésügyi és Mun­kaügyi Minisztérium módo­sította a rendelkezést és lehetővé tette, hogy a 18— 21 éves fiatalok is részt vehessenek ilyen jellegű oktatásban. Az ifjak ré­szire — a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben — megkezdődött a három­éves tanfolyamok szervezé­se. Évenként 150 órás szak­előadás-sorozat indu] a vá­lasztott szakmából. A fog­lalkozásokat a téli hónapok­ban, november 15-től már­cius 15-ig tartják. A har­madik év elvégzése után szakmunkás b;zonvítványt szereznek a hallgatók. — vágási — Pecázók Ki lesz a győztes? Mérlegen a kóiségfejleszlési verseny ben elért eredmények Még a múlt év február 23-án, 24-én tartott megyei tanácsülés határozatot ho­zott és versenyt hirdetett a községfej eszési tervek ered­ményesebb megvalósítására a községi, és városi taná­csok között. A verseny célja volt, hogy a község­fejlesztési terveket mara­déktalanul teljesítsék és, hogy a lakosság minél na­gyobb mértékben vegyen részt e. feladatok megoldá­sában. A versenyszakssz lezá­rult’ s ezekben a napokban értékelik. Annyit már elöl­járóban megállapíthatunk: meglehetősen szoros „me­zőny’* alakult ki a községek és városok között. Néhány példa. A versenyfeltételek egyik pontja a tervszerűség. Nos, Rákóczifalva és Jászberény kivételével minden község, város teljesítette eredeti ter­vét, sőt újabbak megoldá­sát is vállalták. A társadalmi munka szer­Kiizlemény az angol gazdasági küldöttség magyarországi látogatásáról Lord Kilmarnocknak, a londoni kereskedelmi ka­mara elnökének vezetésével tizenkét napig hazánkban tartózkodó angol gazdasági küldöttség befejezte tárgya­lásait. A küldöttség tagjai és a Magyar Kereskedelmi Kamara vezetői a látoga­tásról közleményt adtak a sajtónak. Mint a közle­ményből kitűnik, a küldött­ség tárgyalásokat folytatott a külkereskedelmi vállala­tok, különböző minisztériu­mok és más szervek veze­tőivel és több magyar gyár­ba is ellátogatott. Különösen értékes és je­lentős volt a küldöttség lá­togatása olyan magyar ve­zető személyiségeknél, mint Vass Istvánné, az ország­­gyűlés elnöke, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Sarlós István, a fővárosi tanács vb elnöke, László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Gál Endre, a Külkereskedelmi Bank ve­zérigazgatója. Az angol küláf-tség láto­gatása kitűnő lehetőséget nyújtott a két ország közöt­ti kereskedelmi forgalom néhány főbb problémájá­nak részletes v'zsgálatára. Többek között a követke­ző kérdésekről folyt eszme­csere Nagyobb lehetőségek nyújtása Magyarországnak, hogy termékei eljussanak az angol piacra, és ehhez hasonlóan a folyamatos ex­port lehetővé tétele Anglia számára. Törekvés arra, hogy az angolok összehangolják ex­portprogramjukat a magyar gazdasági életben és az iparfejlesztésben kialakult elgondolásokkal. Megvizsgálták a magyar— angol külkereskedelemben felmerülő finanszírozási problémákat, és az idegen­­forgalom fejlesztésének kér­déseit is. Mindkét fél felismerte a személyes kapcsolatok nagy jelentőségét és az összehan­golt kereskedelmi progra­mok kialakításában és meg­állapította: Magyarország és Anglia esetében ezeket a kapcsolatokat elősegíti a kereskedelmi szokások és hagyományok hasonlósága. Valamennyi találkozást és eszmecserét a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kap­csolatok továbbfejlesztésé­re irányuló határozott szán­dék, a szívélyesség és a megértés légköre jellemez­te. Az angol gazdasági kül­döttség kedden elutazott Budapestről. (MTI) vezésében és teljesítésében az elért eredmény a követ­kező: Az egy főre jutó tár­sadalmi munka értéke Tö­­rökszentmiklóson 36,65, Jászberényben 22,34, Kar­cagon 13,65 forint. A közsé­gekben Jászjákóhalmán 103,21, Tiszaörsön 62,49, Szászberekén 71, Abádsza­­lókon 32, Kungyalun 41,90* Tószegen 37,40, CserkeszoL- lön 33, Rákőczifalván 40,40, Mesterszálláson 27,12, Kun­csorbán 25,24, Jászalsószent­­györgyön 33 forint. S ez csak tizenegy község a sok közül. Emellett jelentősek az eredmények . a lakosság­­hozzájárulásában is. Jelentős pontja a ver­senynek, hogy a társadalmi munkában hány ember vett részt 1962-ben egy-egy köz­ségben, városban. íme e ponthoz néhány adat. Tö­­rökszentmiklóson majd 13 000, Jászberényben több mint négy és félezer ember segítette a községfejlesztési tervek teljesítését. Kivették részüket a községek lakói is szűkebb hazájuk szépítésé­ből, gazdagításából. Rákó« czifalván közel kétezren, Jászalsószentgyörgyön több mint nyolcszázan, Tiszaör­sön megközelítőleg nyolc­százan vettek részt a közös munkában; Most még nem lehet tud­ni, melyik városi, illetve községi tanács nyeri az 1962. évi községfejlesztési versenyt, mert az értékelés még tart. s a versenydíjak odaítéléséről a megyei ta­nácsülés dönt júniusban. Még csak annyit: egyetlen városnak, egyetlen község­nek sem közömbös az eredmény. Ugyanis az er­kölcsi haszon és természe­tesen saját maguk hasznára készített munkán kívül je­lentős díjakat kap az első, illetve a második, a harma­dik, a negyedik és az ötödik helyezett; A városok közötti verseny első díja „A községfejlesz­tésben legjobb eredményt elért városnak” feliratú vándorzászlő és 120 OCO fo­rint jutalom. A községek egymás közötti versenyében az első helye­zést elért községi tanács 80 000 forintot, a második helyezett 60 000 forintot, a harmadik helyezett 50 000 forint jutalmat kap a ver­senyzászlón kívül. A negye­dik és ötödik helyezést el­ért községi tanács 40 000, illetve 30 000 forint jutal­mat kap, melyet a Szolnok megyei tanács és a Hazafias Népfront Szolnok megvei bizottsága együttesen ado­mányoz. Ezt az összeget tér. mészetesen minden tanács csak községfejlesztési cé­lokra használhatja fel. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 105. szám. Ára 50 fillér 1963. május 8., szerda.

Next

/
Thumbnails
Contents