Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

tm. május 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A zene gyógyítja a lelkeket ♦Tudósi tónktól.) A sérült lélek legjobb or­vossága a zene — ennek a megállapításnak az igazsá­gát nehéz lenne cáfolni. Bach, Mozart, Kodály ze­néje megnyugtató, simoga­tó, vagy érzelmeket felka­varó, de mindenképpen ne­mesítő hatását magunkon is lemérhetjük. A zene gyó­gyít. És nagyszerű dolog az, ha olyan helyen fejti ki hatását, ahol árva, vagy szüleik által elhagyott gye­rekek élnek, akik úgy szomjazzák a szeretetet, a szépet, mint, a vizet. Ha valaki csendes délutá­nokon elsétál a kisújszállá­si leánynevelő otthon abla­ka alatt, gyakran hallhatja a hegedű, vagy zongora hangjait. Azok a kislányok, akik veszélyeztetett környe­zetből, szomorú, durva él­ményekkel lelkűkben — az intézet falai között ta­láltak új, igazi, otthonra, zenét tanulnak. 1961-ben kezdődött meg ez az úttörő jellegű munka, amely egy­általán nem bizonyult köny­­nyű feladatnak. Ma már elmondhatjuk — a kísérlet sikerült, a közös­ség életébe bevonult a jel­lemnevelés fontos eszköze: a zene. Azóta a város hang­versenyein, bemutatókon rendszeresen adnak számot fejlődésükről. A legutóbbi házi bemu­tató is nagyszerűen sike­rült, Bach: Parasztkantatá­­jának részletét, Mozart gyermekdalát, Kodály: Cic­­kom, cickom c. lás művét adták elő a lányok nagy já­tékkedvvel, tehetségesen. És bár nem vagyok híve az örökös összehasonlitgatás­­nak, itt nem tud az ember nem összehasonlítani: hol volt ilyesmi húsz évvel ez­előtt? Zeneoktatás, házi­hangverseny egy árvaház­ban? Még azt is őrültnek tartották volna, akinek ilyen gondolatai támadtak. Kenyér is szűkén jutott! Ma a kisújszállási inté­zetben tizenhét lány tanul zongorázni, tizenkettő hege­dülni. S a felsőbb szerve­ket, az intézet vezetőjét, a zenetanárokat köszönet il­leti a jó munkáért. Várnai Mária SZOLNOK megyében elég nagy területet foglalnak el a szikes talajok. Kialakulá­sukban és tulajdonságaik­ban a vízben oldható .sók döntő szerepet játszanak. A nátriumsók nátrium ionjai a legfinomabb talaj­részecskék felületén meg­kötődnek és ezek rossz tu­lajdonságúvá, szikessé te­szik a talajt. Ezek a tala­jok __ nedvesen szétfő! yóak, kenőesösek, szárazon kőke­mények. A szikes talaj csak nagyon kis mérték­ben és lassan veszi be a Azt hiszem, a szolnokiak nagy megelégedésére szol­gál áz Árkád eszpresszó megnyitása. Az üzlet kor­szerű, szép, a különféle cukrászati készítmények ki­tűnőek, a kávé is nagyon jó. Szóval, aki hangulatos és színvonalas, táncos szó­rakozóhelyet keres, menjen csak nyugodtan oda, csupán arra vigyázzon, hogy jóked­ve éjjel kettőig kiteljesed­jen, mert a korai záróra után a szolnoki emberek­nek mór csak az utca jut. A városban tudniillik sem hétközben, sem egyéb­kor hajnalig nyitvatartó szórakozóhely nincs, kivéve az állomás peronját, ahol az utasellátó büféjében. még lehet egyet s mást kapni. A dolog furésa. A Tünde annak idején leg­alább szombaton reggel öt­kor zárt be. Persze, egy óra után inkább dühöngő volt, mint eszpresszó. Nos, nem tartom valószínűnek, hogy az Árkád jelenlegi jó szín­vonalát csak aiz üzemelte­tési idő korlátozásával lehet megóvni. Meg kell jegyeznem, hogy egész Magyarországon nincs megyeszékhely, ahol leg­alább egy zenés szórakozó­hely reggelig ne tartana nyitva. Lassan itt a nyári szezon. Egyre másra érkeznek majd a külföldi turistacsoportok, akik legalább olyan szíve­sen szórakoznak egy jó hangulatú : estén akár vir­radatig is, mint a szolno­kiak. Nem kell félni, csupán következetesnek maradni. Azok az emberek, aikik nem hajlandók tudomásul venni, hogy az Árkádban, de másutt is csak kultu­ráltan lehet viselkedni, ma­radjanak az ajtón kívül. A többivel meg úgy sincs ka. — í. — vizet. Vízvezetésük és víz­­tartóképességülk is rossz, ezért az aszályra nagyon érzékenyek. Termékenysé­gük gyenge, sőt rosszabb változataikat gyakorlatban terméketlennek tekintjük, mert javítás nélkül csak gyenge juhlegelőt szolgál­tatnak. Művelésük rend­kívül nehéz. Az erőgépeket és a talajművelő eszközö­ket erősen rongálják. A SZIKES talajok fizi­kai- és kémiai tulajdonsá­gain is javíthatunk, termő­­képességüket fokozhatjuk, a termőréteg mélyítésével. Ha a rendszeresen műveit 20—30 centiméteres talaj­réteget legalább 10—20 cen­timéterrel megvastagítjuk, akkor lényegesen több ta­lajnedvességet tudunk tá­rolni a növények számára. A mélyítő művelést nyáron és ősszel végezzük altalaj­­lazí tóval .vagy altalajlazító ekével. Az altalajlazítás hatására a mélyebb réte­gek lazábbak lesznek, na­gyobb lesz a vízbafogadó- és tárolóképességük, az őszi és téli csapadékból több hasznosulhat. KARCAGON a Nagykun­sági Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetben tanulmá­nyoztuk a mélyen lazított szikes talaj hézagtérfoga­tát és a talaj nedvesség­­tartalmának változását. Az altalaj levegőzöttsége ' 5—6 százalékkal emelkedett a mélylazftás hatására. Tehát kedvezően hatott a talaj­­hézagtérfogat növekedésére, ami szorosan összefügg a talaj biológiai, kémiai és fizikai változásaival. Labo­ratóriumi vizsgálataink eredményei azt bizonyítják, hogy a szikes talajok víz­gazdálkodása is javult a mélylazítás hatására. A ta­laj nedvességtartalma an­nál’ magasabb, minél mé­lyebb és nagyobb fokú la­zítást végeztünk. A 60 centi­­méteres mélységű lazítás esetén a nedvességtartalom 2—3 súlyszázalékkal maga­sabb az egész tenyészidő alatt 25 centiméteres szán­táshoz viszonyítva. A SZÁNTÓRÉTEG mélyí- • tésével a gyökerek mélyebb­re hatolnak. A lazább, na­gyobb pórustérfogatú talaj­ban a növények • gyökér­rendszere szabadon fejlőd­het, ami javítja az — ed­dig műveletlen — altalaj szerkezetét, növeli humusz­tartalmát és kétségtelenül kihat a termésmennyiség alakulásiéra is. Az altalaj­lazítás hatására évek múl­tán a talaj kémiai javulása is bekövetkezhet. Az al­­talajlazitással egybekötött szántás ugyanis kedvezően hat a talaj sóviszonyaira és jobban elősegíti a szik­­telenedést, min' a közön­séges szántás. (A talaj só-Taraszi tennivalók a szikes talajon tarta lmának egy része lemo­sódik, minek következtében a szikes talaj felhalmozó­­dási szintje mélyebbre to­lódik.) A szikes talaj szán­­tórétegénék mélyítésével elérhető az agronómiailag értékes mikroorganizmusok maximálás aktivitása is. A TERMŐRÉTEG mélyí­tésével tehát fokozható a szikes talaj termékenysége. A talajművelés okszerű végzése során, a többi ta­­íajmuwkánál is arra kell törekedni, hogy az így ki­alakított, a korábbiaknál sókká] jobb »— talajállapo­tot kedvezően befolyásol­juk. Ezeken a talajokon az ősziek termése’ biztonságo­sabb, azonban a kialakult vetésszerkezet megköveteli a tavasziak vetését is. A SZIKES talajt csak megfelelő nedvességi álla­potban szabad tavasszal művelni. Akkor kell a ta­vaszi munkákat kezdeni, amikor a tábla túlnyomó része felszikkadt. Ne vár­juk meg, amíg a szétszórt foltok is megpirkadnak, mert nagyon rövid az az idő, amíg a szikes talaj olyan . kedvező nedvességi állapotban van, hogy rajta elfogadható minőségű talaj­­munkát lehet végezni. Fi­gyelembe kell .venni a szi­kes talaj tavaszi művelé­sénél azt is, hogy az őszi és téli csapadék nagymér­tékben tömörítette a fel­színét. Ezért a legfontosabb a felső talajréteg lazítása és porhanyítása. Erre a legalkalmasabb talajművelő eszköz a díszíti Her. A vetés előtt csak a feltétlen szük­séges mélységig műveljünk, nehogy a mélyebb műve­léssel nedves talajt is fel­színre hozzunk, amivel a talaj kiszáradását segíte­nénk elő. Legfontosabb kö­vetelmény, hogy a lehető legkevesebb, taposással jut­tassuk a vetőmagot a ta­lajba. A lazítást követő tavasszal, napraforgót és lucernát vessünk, mivel ezek a növények hálálják meg legjobban a mélymű­velést szikes talajon. Ä szi­keseken a vetőágy előké­szítése után a legrövidebb időn belül vessünk. Vetés előtt lehetőleg ne boronái - junk, Hogy ezzel is csök­kentsük a taposást. A vető­gép után henger helyett inkább boronát használ­junk, ezzel máris elősegít­jük a zsenge csíra felszín­re jutását. Minden esetben arra kell törekednünk, hogy a tava­szi., nem időben történő műveléssel ne rontsuk le a hatását az őszi többletrá­fordítással elvégzett áltálaj­­lazításnaW. Balogh Aranka tudományos munkatárs Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Karcag 1 VEZÉNYEL: LAMBERTO GARDELLI Olasz. Karcsú, barna, ki­csit göndörhajú. Amikor a pálcát felemeli, csend lesz. A várakozás feszült csend­je. Aztán a pálca lendül, nem nagy ívben, Ms moz­dulattal, de hallatlanul ele­gánsan, íkönnyedén. S fel­hangzik a kedves, finom muzsika, a Kits éji zene. Tökéletesen érzem a han­gulatot. S a Budapesti MÁV Szimfonikusok vasár­nap este Szolnokon, a Sár­vári Endre művelődési ház színháztermében mint­ha szárnyakat kaptak vol­na, Nagy karmester-egyé­niség fogta őket össze a mozarti elképzelésben. A mozarti életmű hibátlan tükröződése volt a szim­fónia, s a közönség Mikesen ünnepelte Gairdellüt. — Nagyszerűen vezényel, élvezet együttdolgozni ve­le. — Ezt egy ősz hajú szemüveges hegedűs mond­ja kövén’ fű voskoiiegájának a szünetben. — Nem mindennapi te­hetség — így a társa. — Egy bizonyos, két, három éven belül világhírű lesz, és mi büszkén emlegetjük majd, hogy együtt muzsi­káltunk vele. — Milyen ember? — kapcsolódom be a beszél­getésbe! — Szerény és nagyon ala­pos — mondja a hegedűs. És pontosan tudja, mivel tartozik a klasszikusok elő­adási modorának. Kedves, udvarias és segítőkész. A tolmácsoló érkezik meg. — Gandélli elnézést kér, de nem adhat most inter­jút Meg aztán, úgy mond­ja, — az 6 igazi nyilatkoza­ta amúgyis a mű, amit ve­zényel. Meghallgattuk, gyönyör­ködtünk benne, és szívből örülünk, hogy megismer­hettünk egy nagy művész­­egyéniséget „nyilatkozatán"’, Mozart életszerű, briliáns tolmácsolásán keresztül. — ht — 58 fiú jászdőzsára készül Van két jászdőzsai fiú a Karcagi Mezőgazdasági Technikumban, akiknek az otthonát elpusztította a ta­vaszi árvíz. Harmadikosok. Osztálytársaik most elhatá­rozták. hogy segítenek a két fiú szüleinek és az egész községnek. A nyári szünetben tíz napot Jászdézsán dolgoznak. Hl Néhány perc múlva vé­ge az orosz órának. A tanár még erősen ragaszkodik az ismétléshez, de a harmadik B) osztály már csak & vek­ker nagymutatóját nézi. Ez a vekker az ablak melletti Szarka Sanyi padján van, akit a percmutató közele­dése katapultszerűen kirö­pít helyéből, s pillanattal később már a folyosó vissz­hangozza tapsolását. Szünet van. És csengő...? — Nincs illetve van, csak most szerelik a villanycsen­gőt és nem szól — tájékoz­tat gyorsan piros karszala­gos padszomszédom, Szűcs Bálint, az ügyeletes. Köz­ben a többiek beszélget­nek, szaladgálnak — vagy a komolyabbak — tanulnak. Főleg a lányok. Tizenket­­ten ülnek szép rendben a szélső padsorban. — Titeket nem hívtak a fiúk a jászdőzsai munkára? — fordulok a szép szőke Czihlár Évához. Azt mondja, hogy hívni éppen nem hívták, de ők is el akartak menni a huszon­négy fiúval, csak nem sike­rült. Mire Nagyfejeő Zol­tán fölényesen megjegyzi: — Ugyan, lányok, hisz el se tudtok szakadni a ma­mátok szoknyájától! Bezzeg mi ... — Igen. Bezzeg őket nem féltik, ők elmennek akkor is, ha szállást nem kapnak, jó hely lesz a sá­torban. Ilyen semmiségért még nem hagyják cserben a jászdőzsai Bugyi Lászlót. És a tanulás? — azt inkább hagyjuk — javasolja mesz­­sze a hátsó pádból Tolvéth Tibor KISZ titkár. Bár ő négyes rendű, de a többiek­nek még több a javítaniva­lója. Azért igyekeznek. Van aki most szerezte a hatodik ötösét oroszból. Eldicseked­nek az ISZM eredményei­vel, hogy sokat dolgoznak, sportolnak, sőt szerepelnek is. Hol? Á gazdász rádió­ban. Saját szerkesztésük. Kérik, hallgassam meg hét­főn este vagy • legalább most, a magnóról. Nem lehet. Már becsengettek, il­letve „betapsoltak” s kez­dődik a nyelvtanóra. m A harmadik Á-ba jár a másik jászdózsai agronó­­mus jelölt, Bollók Ferenc. Ugyanúgy, mint a bések, az A-osztály is Jászdózsára ké­szül. Fiúk mind. Most ép­pen gyakorlaton vannak. Szudi Antal tanár úr vál­lalkozik, hogy majd elkísér oda. Nemhiába osztályfő­nök, de csupa jót mond a „gyerekeiről”. Mert azok ám tudnak dolgozni. Meg­látom mindjárt, hogy meny­nyire. A jászdőzsai tanács­elnök asszony már várja őket. Megírták, hogy men­nek. Megérkezünk a hátsó udvarra, ahol most csator­náznak, parkosítanak. — Na, gyerekek, pihen­jünk-e egy kicsit? — kezdi a tanár úr. Persze mind örömmel beleegyezik. Me­leg délelőtt van, egész meg­izzadtak. Leteszik az ásó­kat, villákat, s a harminc­négy „csupa jó” diák vág­tatva megindul befelé a tanterembe. — Hogy is született az a nagy elhatározás? — kér­dem tőlük, mikor már mind kényelmesen elhelyezked­tek a pad tetején, ablak­ban, küszöbön, s egyéb jó helyeken. — Az árvízzel kezdődött — meséli Huber Feri — az­zal, hogy átszakadt a gát és mi láttuk a tévén, meny­nyire fut a víz a dózsai utcákon és... — de nem folytathatja, mert Simon Laci veszi át a szót: — Az­tán azt is láttuk, hogy mi­lyen szomorúan jött vissza Bollók hazulról a szünet után... Hát így volt. Megbeszélés az osztályban,- KISZ-gyűlés, azután határozat, levél és már rendben is volt az egész. Beszámolnak arról is, hogy ők mennyire szeret­nek iskolába járni — kü­lönösen mióta a nyári me­netrend szerint heti két nap gyakorlat van — s már három hetet kibírtak hiányzásmentesen. Majd egy váratlan megjegyzést hal­lok. Azt mondják, hogy van egy költőjük is, a Vankó János. Megmutatják a vers­­gyűjteményt. Szépek. Bár a helyesírással még baj van, s néha őszi táj he­lyett őszi „tályt” ir, de a többiek megnyugtatnak: — A mostaniak már jobbak, az év legszebb verseit pe­dig úgyis Jászdózsán írja majd. ELKÉSETT MÁJUS ELSEJEI TUDÓSÍTÁS A májusi ünnepségekről szóló hírek, tudósítások kö­zött ritkán szerepelnek olyanok, melyekben néhány sor­ban említés volna egy nélkülözhetetlen technikai fel­szerelés üzembehelyezőiről és működtetőiről. A hang­szórók és hangosító berendezések nélkül pedig ma már egy kisebbszerű táncmulatság sem képzelhető el, nem­hogy olyan jelentős nagy esemény, mint volt a felvo­nulás. Jászberényben a lakosság megelégedéssel vette tu­domásul, hogy az utcákon, s a felvonulás mentén elhe­lyezett „Aprítógépgyár” feliratú hangszórók tökéletes tisztasággal közvetítik a zenét, s a bemondók hangját. Ez nemcsak a készülékek jóságát dicsérte, hanem azt az összefogást is, mellyel az üzem fiataljai a hon­védfiatalokkal felszerelték és üzemeltették a hangos berendezést. Közös munkájuknak köszönhető, hogy a sokezres közönség nemcsak láthatta, hanem füllel is gyönyörködhetett az idei felejthetetlenül szép jászbe­rényi május elsejei felvonulásban. Fehér Mária

Next

/
Thumbnails
Contents