Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

1963. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárt, vagy nyitott csatorna ? KÉT ÉVE KEZDTEK meg a jászárokszállási strand építését, de még most sem jutottak el a be­fejezésig. Eddig mintegy két­millió forintot költöttek rá, s az idén is ennek építésére fordítják a községfejlesztési alap legnagyobb részét, ' összesen hétszázezer forin­tot. A nagymedence és a gyermeklubickoló már elké­szült, s a helybeliek azt hitték, hogy a nyáron fü­rödhetnek is benne. Ebből aligha lesz valami. Ezentúl már csak a vizet kellene odavezetni egy 26 Celsius fokos termálkútból. Hiány­zik még az odavezető két­százötven méteres — és a levezető ezerhatszáz mé­teres csatorna. Sajnos, a kivitelezését eddig nem kezdhették meg. Még nem kötötték meg a szerződést az Építési és Szerelőipari Vállalattal, mert ennek jog­előd vállalatánál elvesztek a szükséges tervdokumentá­ciók és újat kell csináltatni. Egy hónappal ezelőtt meg­bízták ezzel a megyei ta­nács tervező irodáját ahol, mint kiderült, még hozzá Sem fogtak. Nem is kezdhették meg a tervezést, mert még rr ndig nem született végleges dön. tés arról, hogy milyen le­vezető csatornát készítse­nek a fürdőhöz. Az árok­­szállási tanács vezetői a község határain túli terület­re nyitott vízlevezető árkot akarnak, a szakértői véle­mény szerint viszont zárt, bettongyűrűs csatornarend­szer szükséges. A különb­ség csak annyi, hogy a be­ton jóval többe kerül, s csaknem felemésztené az egész hétszázezer forintot. a nyílt Árokban el­folyó víz kint a határban egészségügyi szempontból nem káros, sőt így a hely­beli Táncsics Tsz könnyű­szerrel tudna belőle öntöz­ni; Ezenkívül van még egy fontos körülmény, ami szin­tén a nyitott csatorna épí­tését indokolja, hogy ez nem kerülne pénzbe, mert a község lakói szívesen el­készítenék társadalmi mun­kában. Az így megmaradó összegből pedig telne öltöző építésére és a strand parko­sítására. Jó volna minél előbb hozzáfogni kivitele­zéséhez. A tervezők már csak a végleges írásbeli ha­tározatra várnak. A magyar szakszervezetek XX. kongresszusá­nak előkészületei Beckl Sándor, a SZOT titkára elmondotta, hogy a kongresszust 7496 alapszer­vezetnél, 240 középszervnél és a szakmai szervezetnél tartott tanácskozások előz­ték meg. Ezeken a közgyű­léseken, illetve kongresszu­sokon 306 390 tisztségvise­lőt választottak meg a szak­­szervezeti tagok. E tanács­kozásokon a küldöttek álta­lában reálisan értékelték a szakszervezeti mozgalom eddigi eredményeit. A magyar szakszerveze­tek XX. kongresszusára az ország szervezett dolgozói 600 szavazati és 140 tanács­kozási jogú küldöttet vá­lasztottak, s a kongresszus munkájában résztvesz mint­egy 350 meghívott is. Hangsúlyozta Beckl Sán­dor: a május 9 és 12 között tartandó tanácskozás jelen­tőségét nagy mértékben fo­kozza, hogy első ízben ezen a kongresszuson a magyar szakszervezetek adnak majd számot a szocializmus alap­jainak lerakásáról végzett munkájukról. Ugyanakkor itt kerül majd sor a szocia­lizmus teljes felépítésével kapcsolatos további felada­tok meghatározására is. CÉLTUDATOSAN, RUGALMASAN Elmúlt hazáink felsza­badulásának ünnepe és el­múlt május 1-e, a nemzet­közi munkásosztály harci seregszemléje. Gondola­­talmiban visszapergettem az idő filmszalagját, s emlé­kezetemben elém tárul a régi ünnepek képe. Az elő­készületek során az újsá­gok, a híradók, az üzemek előtti versenytáblák töme­gesen tárták ország, világ elé, hogy ez vagy az az üzem vagy sztahanovista marós, vagy bányász mi­lyen kimagasló eredménye­ket ért el a felszabadulá­sunk vagy május 1-e tisz­teletére indított munkaver­senyben. A visszapillantás a múltba arra késztet, hogy néhány időszerű kérdésiben párhuzamot vonjak. Abban az időben a mun­kaverseny mozgalom fő jellemzője a kampánysze­­rűsóg volt. Kimagasló ese­ményekhez, évfordulókhoz kötődtek a versenyek. Ma már ezen túl vagyunk. Az utóbbi években ünnepsé­geink külsőségekben szeré­nyek, de tartalmukban sok- I kai gazdagabbak, bensősé-Palánták , gondozói között Kertészeti tapasztalatcsere a Jászsdqban Három szerv — a jászbe­rényi járási tanács mező­­gazdasági osztálya, a Szol­nok megyei MÉK és a hat­vani Konzervgyár — ren­dezésében pénteken egész­napos kertészeti bemutató, illetve tapasztalatcsere volt a Jászságban. A meghívot­tak — a járás kertészettel rendelkező közös gazdasá­gainak agronómusai, bri­gádvezetői — autóbusszal . érkeztek a vendéglátó ter­melőszövetkezetekbe. Az első állomás, a jász­­felsőszentgyörgyi Új Hajnal Tsz volt. Ott negyvennégy hollandágyban 2500 ablak alatt fejlődnek a palánták. Győri József főagronómus tájékoztatta a látogatókat a 320 holdas kertészet idei tervéről. Demeter Istvánná kertészeti brigádvezető és az ágyak körül szorgoskodó szövetkezeti gazdák is szí­vesen válaszoltak a kérdé­sekre. A vendégek joggal di­csérték a szép palántákat, s azt az erőfeszítést és kez­deményező készséget, ame­lyet az öntözés érdekében tettek az Üj Hajnal vezetői, tagjai. Ebben a közös gaz­daságban alkalmazták elő­ször a Jászságban jólismert csőkutak összekapcsolását. Furek Ferenc, a hatos kút­­csoport öntözőmestere ta­valy 60 hold növényt lo­csolt. Most a 100 holdat is meghaladja öntözéses terve. Kocza Mihály, az ötös kútcsoport öntözőmestere bemutatta az esőztető be­rendezés működését. A már szépen kikelt burgo­nyára 80 vízsugárból hul­lott a csapadék. Bene Lász­ló tsz elnök újságolta, hogy a három kútcsoport (most készül még egy hatos) 500 hold öntözését teszi lehető­vé. Útban Jászfényszaru — a másik híres kertészkedő község — felé a szentlő­­rinckátai Üj Világ Tsz üvegházát és palántanevelő telepét tekintették meg a tapasztalatcsere résztvevői. Érdekes volt a főagronómus tájékoztatója, s mégirikább Tiborcz Györgynek, a hat­vani Felsőfokú Mezőgazda­­sági Technikum igazgatójá­nak szakta-ársadása. Ti­borcz elvtárs elmondotta, milyen hibái vannak az A jászíényszaruí Zöld Mező Tsz telepe. 1 200 000 forintos költséggel épült üvegháznak, s mi a helyesebb, gazdaságosabb építkezési módszer. Jászfényszaruh a Lehel­kürt Tsz melegágyainak megtekintése után Kiss Je­nő tsz elnök beszélt arról, hogy közös gazdaságuk fő profilja a kertészkedés. El­sorolta, miből, mennyit ter­melnek, s hogy minden nö­vényből a termés 80 száza­lékát szerződésre adják át. A község másik közös gazdaságában, a Zöldmező Tsz-ben valóságos palánta­nevelő üzem van, 5790 ab­lak alatt nagyon szép ubor­ka, tök, paradicsom és pap­rika palánta növekszik. Jö­vőre már hajtatóházuk is lesz, és majdnem megdup­lázódik a hollandágyak üvegfelülete. Sánta Károly, a jászapáti Alkotmány Tsz kertészeti brigádvezetőle szinte min­denről megfeledkezve hall­gatta Juhász Sándor tsz el­nök szavait, amikor a gépi palántázásról, a 48 csőkút vizének hasznosításáról és a tőszám növelésiről beszélt. Száz holdakon termelik ott a paradicsomot, paprikát, étkezési borsót, s más konyhakerti növényeket. A látottak értékeléseként Tiborcz György foglalta össze a legfontossabbakat. Hangsúlyozta, a gépesítés, az öntözés, a növényvéde­lem, a jó munkaszervezés, az őszi talajmunka, a jól megválasztott fajta és a ko­rai kiültetés jelentőségét. Hasznos volt a tapasztalat­­csere, Bordás Lajos, az egyik résztvevő így foglalta ezt össze: egymástól is so­kat tanulhatunk. N. K. Május 8. a Nemzetközi Vöröskereszt naoia Május 8-át világszerte a Nemzetközi Vöröskereszt Napjaként tartják nyilván. Az idén ennek a dátumnak annyiban nagyobb a jelen­tősége, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt ebben az év­ben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A jubi­leum alkalmából érdemes visszapillantani a Magyar Vöröskereszt eddig megtett ■ útjára, a mintegy 90 ország nemzeti' segélyszervezetei­vel fennálló együttműkö­désre. A Magyar Vöröskereszt — amint a szervezet köz­­nontjában elmondották — 1879-ben alakult meg. Az öt világrész csaknem vala­mennyi nemzeti társaságá­val érintkezést tart fenn. Tevékenyen részt vesz a Magyar Vöröskereszt a nemzetközi segélyakciók­ban, természeti elemi csa­pások idején. Az elmúlt évben 15 ország kárt szen­vedett lakosságának mint­egy hárommillió forint ér­tékű segélyt nyújtott. A legnagyobb értékű külde­ményeket Algériának jut­tatta, szerepelt a segélye­zettek között Dahomey, Tu­nisz, Vietnam. Kuba. A se­gélyek többnyire ruhából, élelmiszer- és gyóeyszerfé leségekből állnak. (MTI) gesebbek. A kampányok helyébe, amelyek után a termelés visszaesett, az éves vállaliákik rendszere lépett. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése egész éven át - kibontakozhasson és ez a népgazdasági terv céljai­nak megfelelő irányba has­son; nem a nagy kimagasló eredmények, hanem a ter­vekben kitűzött célok ma­radéktalan megvalósítása a minőségi mutatók megjaví­tása a cél. Valahogy egy kicsit úgy van ez, mint amikor valaki egyszerre két zsákot emel a vállára, egy darabig megy, aztán kiful­lad. Lassan járj, tovább érsz — mondja a közmon­dás. Azt hiszem áz minden esetre igaz, hogy az egyen­letes, céltudatos munka élőbbre visz a kampányok­nál, a nagy nekirugaszko­dásoknál. Talán ez azt je­lenti, ahogyan most van a gyakorlatban, ez minta­szerű, ezen nem lehet ja­vítani? Szó sincs róla! Né­hány hiányosság felvillan­tása ráirányítja a figyelmet arra. hogy az éves válla­lások rendszerén bélül szá­mos helyen a vállalások csak formálisak, a verseny­­vállalásokban nem nyilvá­nul meg az üzem, a gyár egész kollektívájának gon­dolata, egységes akarata. Másképp mivél lehetne magyarázni azt a helytelen gyakorlatot, amely — saj­nos — igen sok üzemnél jellemző, hogy az éves vál­lalások nem az egyének, brigádok, termelő egységek kezdeményezéseire, felaján­lásaira épülnek, hanem három-négy vezető elké­szíti az üzem vagy műhely vállalását és ahhoz csatla­koztatják a dolgozókat. Vajon mit eredményéz az ilyen módszer? Azt, hogy a dolgozók nem érzik ma­gukénak a vállalásukat és közömbösek vagy, nem tel­jes aktivitással dolgoznak azok megvalósításáért. Az Ilyen „vállalások”, vagy „ellentervek” a vállalat ve­zetése által ismert olyan tartalékokat tárja fel, ame­lyeket a tervekbe „elfelej­tettek” beépíteni. Az ilyen formális vonzások felszámolása nagy lendítő erőt adhat a mun­­kaverseny-mozaglomnak, a termelés minőségi mutatói­nak javításához. Rendkívül fontos, hogy az üzemi, tár­sadalmi, mozgalmi és gaz­dasági szervek biztosítsák azt, hogy a SZOT és a Minisztertanács előírásai­nak megfelelően „A terme­lési egységek kollektívája, továbbá az egyének és bri­gádok felajánlásainak ösz­­szessége képezi a vállalat éves versenyvállalását.” így kell helyesen értelmezni a kampányszerűség leküzdé­sét és ugyanakkor a legszé­lesebb területet kell bizto­sítani a dolgozók kezdemé­nyezéseinek. Ha napjainkban figye­lemmel kísérjük a munka­verseny eredményeit, nem értesülünk több száz, vagy esetleg ezer százalékos eredményekről, hanem in­kább arról adnak számot, hogy mennyi megtakarítást értek el az egyes üzemek­ben. Az egész versenymoz­­galom nagy pozitívuma, hogy a mennyiségi szemlé­let helyett mind nagyobb súlyt kap a gazdaságosság­ra való törekvés. Ezenbelül feltétlen említésre méltó az anyagtakarékossági mozgal­mak különböző formálnak felkarolása. Ezen túl a vál­lalatok minőségi mutatói­nak íavítása érdekében in­dított mozgalmak széleskö­rűek. Ezek felsorolása egy­részt sok helyet igényelne és úgy gondolom, a lényeg így is érthető. Valószínű sokan fur­­csának fogják találni, hogy amikor a mennyiségi szem­lélet csökkenését dicsérem, akkor néhány sorral ké­sőbb a mennyiségi munka jelentőségéről beszélek, sőt egyenesen hangsúlyozom annak fontosságát. Ezzel kapcsolatban előre szeret­ném bocsátani azt, hogy akkor jó a versenymozga­lom, ha menetközben is ru­galmasan alkalmazkodik a tervben beállott esetleges változásokhoz, a termelés­ben előre nem látott zava­rok leküzdéséhez. Ez je­lentheti menetközben a vál­lalások módosítását —mint azt a kongresszusi verseny időszakában sok helyen ta­pasztaltuk, hogy a teljesí­tett vállalások után pótvál­lalásokat tettek a dolgozók — és a legfontosabb célok-, ra átcsoportosítani a ren­delkezésükre álló erőket. Ezen belül lehetséges, sőt bizonyos területeken szük­séges a mennyiség növelé­se, vagy bizonyos időszak­ban annak előtérbe helye­zése. Ez különösen aktuális a jelen időszakban. Min­denki a saját bőrén érezte — szó szerint — az idei rendkívüli kemény telet. A rendkívüli időjárás követ­keztében iparunk a tervhez képest egészében nagyon elmaradt. A lemaradást il­letően csak néhány konkrét terméket szeretnék megem­líteni az érzékelhetőség kedvéért. Nitrogén műtrágyából 9,5 ezer tonna, szuperfosz­­fétból 21 ezer tonna a le­maradás országosan. A Kohó- és Gépipari Minisz­térium területén levő üze­mek több mint 6 százalék­kal termeltek kevesebbet a tervezettnél. E 6 százalék­ban olyan fontos cikkek szerepelnek, mint hajók, motorvonatok, stb. A könv­­nyűipar területén sem jobb a helyzet, igen nagymérté­kű az exporttermékek ki­esése. Ebből a néhány tel­jességre nem törekvői fel­sorolásból is látszik, hogy az előttünk álló háromne­gyed évben kemény • és megfeszített munkával kell biztosítani, hogy számsze­rűségében is utolérjük ma­gunkat. Ennek biztosítása két szempontból is nagyon fontos. Egyrészt a tervek és nem utolsósorban az ex­porttervek teljesítése bizto­sítja a fizetési mérlegünk egyensúlyát másrészt pe­dig csakis így lehet elérni, hogy az életszínvonal emel­kedésének tervét is teljesí­teni tudjuk. Mindezek meg­valósításához — a minőség javítására való törekvés, a termékek önköltségének csökkentésére irányuló te­vékenység mellett — a munkaversenymozgalmunk­­ban az elkövetkezendő idő­szakban a mennyiség növe­lésének is nagy szerepe van, ahol a helyzet és a lehető­ség ezt megkívánja. — A múltról emlékeztem és a mához értem. Ügy gondo­lom, ez jó dolog. Jó, hogy igyekszünk a múlt tapasz­talatain okulni, szerény, de szorgalmas munkával épí­teni szocialista hazánkat. Úgy érzem, nem hat túlzás­ként, ha összefoglalásként Lenin mondását idézem — amely úgy érzem nagyon aktuális számunkra: minél kevesebb forradalmi frázist és minél több hétköznapi tettet. o. J.

Next

/
Thumbnails
Contents