Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
1963. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárt, vagy nyitott csatorna ? KÉT ÉVE KEZDTEK meg a jászárokszállási strand építését, de még most sem jutottak el a befejezésig. Eddig mintegy kétmillió forintot költöttek rá, s az idén is ennek építésére fordítják a községfejlesztési alap legnagyobb részét, ' összesen hétszázezer forintot. A nagymedence és a gyermeklubickoló már elkészült, s a helybeliek azt hitték, hogy a nyáron fürödhetnek is benne. Ebből aligha lesz valami. Ezentúl már csak a vizet kellene odavezetni egy 26 Celsius fokos termálkútból. Hiányzik még az odavezető kétszázötven méteres — és a levezető ezerhatszáz méteres csatorna. Sajnos, a kivitelezését eddig nem kezdhették meg. Még nem kötötték meg a szerződést az Építési és Szerelőipari Vállalattal, mert ennek jogelőd vállalatánál elvesztek a szükséges tervdokumentációk és újat kell csináltatni. Egy hónappal ezelőtt megbízták ezzel a megyei tanács tervező irodáját ahol, mint kiderült, még hozzá Sem fogtak. Nem is kezdhették meg a tervezést, mert még rr ndig nem született végleges dön. tés arról, hogy milyen levezető csatornát készítsenek a fürdőhöz. Az árokszállási tanács vezetői a község határain túli területre nyitott vízlevezető árkot akarnak, a szakértői vélemény szerint viszont zárt, bettongyűrűs csatornarendszer szükséges. A különbség csak annyi, hogy a beton jóval többe kerül, s csaknem felemésztené az egész hétszázezer forintot. a nyílt Árokban elfolyó víz kint a határban egészségügyi szempontból nem káros, sőt így a helybeli Táncsics Tsz könnyűszerrel tudna belőle öntözni; Ezenkívül van még egy fontos körülmény, ami szintén a nyitott csatorna építését indokolja, hogy ez nem kerülne pénzbe, mert a község lakói szívesen elkészítenék társadalmi munkában. Az így megmaradó összegből pedig telne öltöző építésére és a strand parkosítására. Jó volna minél előbb hozzáfogni kivitelezéséhez. A tervezők már csak a végleges írásbeli határozatra várnak. A magyar szakszervezetek XX. kongresszusának előkészületei Beckl Sándor, a SZOT titkára elmondotta, hogy a kongresszust 7496 alapszervezetnél, 240 középszervnél és a szakmai szervezetnél tartott tanácskozások előzték meg. Ezeken a közgyűléseken, illetve kongresszusokon 306 390 tisztségviselőt választottak meg a szakszervezeti tagok. E tanácskozásokon a küldöttek általában reálisan értékelték a szakszervezeti mozgalom eddigi eredményeit. A magyar szakszervezetek XX. kongresszusára az ország szervezett dolgozói 600 szavazati és 140 tanácskozási jogú küldöttet választottak, s a kongresszus munkájában résztvesz mintegy 350 meghívott is. Hangsúlyozta Beckl Sándor: a május 9 és 12 között tartandó tanácskozás jelentőségét nagy mértékben fokozza, hogy első ízben ezen a kongresszuson a magyar szakszervezetek adnak majd számot a szocializmus alapjainak lerakásáról végzett munkájukról. Ugyanakkor itt kerül majd sor a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos további feladatok meghatározására is. CÉLTUDATOSAN, RUGALMASAN Elmúlt hazáink felszabadulásának ünnepe és elmúlt május 1-e, a nemzetközi munkásosztály harci seregszemléje. Gondolatalmiban visszapergettem az idő filmszalagját, s emlékezetemben elém tárul a régi ünnepek képe. Az előkészületek során az újságok, a híradók, az üzemek előtti versenytáblák tömegesen tárták ország, világ elé, hogy ez vagy az az üzem vagy sztahanovista marós, vagy bányász milyen kimagasló eredményeket ért el a felszabadulásunk vagy május 1-e tiszteletére indított munkaversenyben. A visszapillantás a múltba arra késztet, hogy néhány időszerű kérdésiben párhuzamot vonjak. Abban az időben a munkaverseny mozgalom fő jellemzője a kampányszerűsóg volt. Kimagasló eseményekhez, évfordulókhoz kötődtek a versenyek. Ma már ezen túl vagyunk. Az utóbbi években ünnepségeink külsőségekben szerények, de tartalmukban sok- I kai gazdagabbak, bensősé-Palánták , gondozói között Kertészeti tapasztalatcsere a Jászsdqban Három szerv — a jászberényi járási tanács mezőgazdasági osztálya, a Szolnok megyei MÉK és a hatvani Konzervgyár — rendezésében pénteken egésznapos kertészeti bemutató, illetve tapasztalatcsere volt a Jászságban. A meghívottak — a járás kertészettel rendelkező közös gazdaságainak agronómusai, brigádvezetői — autóbusszal . érkeztek a vendéglátó termelőszövetkezetekbe. Az első állomás, a jászfelsőszentgyörgyi Új Hajnal Tsz volt. Ott negyvennégy hollandágyban 2500 ablak alatt fejlődnek a palánták. Győri József főagronómus tájékoztatta a látogatókat a 320 holdas kertészet idei tervéről. Demeter Istvánná kertészeti brigádvezető és az ágyak körül szorgoskodó szövetkezeti gazdák is szívesen válaszoltak a kérdésekre. A vendégek joggal dicsérték a szép palántákat, s azt az erőfeszítést és kezdeményező készséget, amelyet az öntözés érdekében tettek az Üj Hajnal vezetői, tagjai. Ebben a közös gazdaságban alkalmazták először a Jászságban jólismert csőkutak összekapcsolását. Furek Ferenc, a hatos kútcsoport öntözőmestere tavaly 60 hold növényt locsolt. Most a 100 holdat is meghaladja öntözéses terve. Kocza Mihály, az ötös kútcsoport öntözőmestere bemutatta az esőztető berendezés működését. A már szépen kikelt burgonyára 80 vízsugárból hullott a csapadék. Bene László tsz elnök újságolta, hogy a három kútcsoport (most készül még egy hatos) 500 hold öntözését teszi lehetővé. Útban Jászfényszaru — a másik híres kertészkedő község — felé a szentlőrinckátai Üj Világ Tsz üvegházát és palántanevelő telepét tekintették meg a tapasztalatcsere résztvevői. Érdekes volt a főagronómus tájékoztatója, s mégirikább Tiborcz Györgynek, a hatvani Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatójának szakta-ársadása. Tiborcz elvtárs elmondotta, milyen hibái vannak az A jászíényszaruí Zöld Mező Tsz telepe. 1 200 000 forintos költséggel épült üvegháznak, s mi a helyesebb, gazdaságosabb építkezési módszer. Jászfényszaruh a Lehelkürt Tsz melegágyainak megtekintése után Kiss Jenő tsz elnök beszélt arról, hogy közös gazdaságuk fő profilja a kertészkedés. Elsorolta, miből, mennyit termelnek, s hogy minden növényből a termés 80 százalékát szerződésre adják át. A község másik közös gazdaságában, a Zöldmező Tsz-ben valóságos palántanevelő üzem van, 5790 ablak alatt nagyon szép uborka, tök, paradicsom és paprika palánta növekszik. Jövőre már hajtatóházuk is lesz, és majdnem megduplázódik a hollandágyak üvegfelülete. Sánta Károly, a jászapáti Alkotmány Tsz kertészeti brigádvezetőle szinte mindenről megfeledkezve hallgatta Juhász Sándor tsz elnök szavait, amikor a gépi palántázásról, a 48 csőkút vizének hasznosításáról és a tőszám növelésiről beszélt. Száz holdakon termelik ott a paradicsomot, paprikát, étkezési borsót, s más konyhakerti növényeket. A látottak értékeléseként Tiborcz György foglalta össze a legfontossabbakat. Hangsúlyozta, a gépesítés, az öntözés, a növényvédelem, a jó munkaszervezés, az őszi talajmunka, a jól megválasztott fajta és a korai kiültetés jelentőségét. Hasznos volt a tapasztalatcsere, Bordás Lajos, az egyik résztvevő így foglalta ezt össze: egymástól is sokat tanulhatunk. N. K. Május 8. a Nemzetközi Vöröskereszt naoia Május 8-át világszerte a Nemzetközi Vöröskereszt Napjaként tartják nyilván. Az idén ennek a dátumnak annyiban nagyobb a jelentősége, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt ebben az évben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A jubileum alkalmából érdemes visszapillantani a Magyar Vöröskereszt eddig megtett ■ útjára, a mintegy 90 ország nemzeti' segélyszervezeteivel fennálló együttműködésre. A Magyar Vöröskereszt — amint a szervezet köznontjában elmondották — 1879-ben alakult meg. Az öt világrész csaknem valamennyi nemzeti társaságával érintkezést tart fenn. Tevékenyen részt vesz a Magyar Vöröskereszt a nemzetközi segélyakciókban, természeti elemi csapások idején. Az elmúlt évben 15 ország kárt szenvedett lakosságának mintegy hárommillió forint értékű segélyt nyújtott. A legnagyobb értékű küldeményeket Algériának juttatta, szerepelt a segélyezettek között Dahomey, Tunisz, Vietnam. Kuba. A segélyek többnyire ruhából, élelmiszer- és gyóeyszerfé leségekből állnak. (MTI) gesebbek. A kampányok helyébe, amelyek után a termelés visszaesett, az éves vállaliákik rendszere lépett. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése egész éven át - kibontakozhasson és ez a népgazdasági terv céljainak megfelelő irányba hasson; nem a nagy kimagasló eredmények, hanem a tervekben kitűzött célok maradéktalan megvalósítása a minőségi mutatók megjavítása a cél. Valahogy egy kicsit úgy van ez, mint amikor valaki egyszerre két zsákot emel a vállára, egy darabig megy, aztán kifullad. Lassan járj, tovább érsz — mondja a közmondás. Azt hiszem áz minden esetre igaz, hogy az egyenletes, céltudatos munka élőbbre visz a kampányoknál, a nagy nekirugaszkodásoknál. Talán ez azt jelenti, ahogyan most van a gyakorlatban, ez mintaszerű, ezen nem lehet javítani? Szó sincs róla! Néhány hiányosság felvillantása ráirányítja a figyelmet arra. hogy az éves vállalások rendszerén bélül számos helyen a vállalások csak formálisak, a versenyvállalásokban nem nyilvánul meg az üzem, a gyár egész kollektívájának gondolata, egységes akarata. Másképp mivél lehetne magyarázni azt a helytelen gyakorlatot, amely — sajnos — igen sok üzemnél jellemző, hogy az éves vállalások nem az egyének, brigádok, termelő egységek kezdeményezéseire, felajánlásaira épülnek, hanem három-négy vezető elkészíti az üzem vagy műhely vállalását és ahhoz csatlakoztatják a dolgozókat. Vajon mit eredményéz az ilyen módszer? Azt, hogy a dolgozók nem érzik magukénak a vállalásukat és közömbösek vagy, nem teljes aktivitással dolgoznak azok megvalósításáért. Az Ilyen „vállalások”, vagy „ellentervek” a vállalat vezetése által ismert olyan tartalékokat tárja fel, amelyeket a tervekbe „elfelejtettek” beépíteni. Az ilyen formális vonzások felszámolása nagy lendítő erőt adhat a munkaverseny-mozaglomnak, a termelés minőségi mutatóinak javításához. Rendkívül fontos, hogy az üzemi, társadalmi, mozgalmi és gazdasági szervek biztosítsák azt, hogy a SZOT és a Minisztertanács előírásainak megfelelően „A termelési egységek kollektívája, továbbá az egyének és brigádok felajánlásainak öszszessége képezi a vállalat éves versenyvállalását.” így kell helyesen értelmezni a kampányszerűség leküzdését és ugyanakkor a legszélesebb területet kell biztosítani a dolgozók kezdeményezéseinek. Ha napjainkban figyelemmel kísérjük a munkaverseny eredményeit, nem értesülünk több száz, vagy esetleg ezer százalékos eredményekről, hanem inkább arról adnak számot, hogy mennyi megtakarítást értek el az egyes üzemekben. Az egész versenymozgalom nagy pozitívuma, hogy a mennyiségi szemlélet helyett mind nagyobb súlyt kap a gazdaságosságra való törekvés. Ezenbelül feltétlen említésre méltó az anyagtakarékossági mozgalmak különböző formálnak felkarolása. Ezen túl a vállalatok minőségi mutatóinak íavítása érdekében indított mozgalmak széleskörűek. Ezek felsorolása egyrészt sok helyet igényelne és úgy gondolom, a lényeg így is érthető. Valószínű sokan furcsának fogják találni, hogy amikor a mennyiségi szemlélet csökkenését dicsérem, akkor néhány sorral később a mennyiségi munka jelentőségéről beszélek, sőt egyenesen hangsúlyozom annak fontosságát. Ezzel kapcsolatban előre szeretném bocsátani azt, hogy akkor jó a versenymozgalom, ha menetközben is rugalmasan alkalmazkodik a tervben beállott esetleges változásokhoz, a termelésben előre nem látott zavarok leküzdéséhez. Ez jelentheti menetközben a vállalások módosítását —mint azt a kongresszusi verseny időszakában sok helyen tapasztaltuk, hogy a teljesített vállalások után pótvállalásokat tettek a dolgozók — és a legfontosabb célok-, ra átcsoportosítani a rendelkezésükre álló erőket. Ezen belül lehetséges, sőt bizonyos területeken szükséges a mennyiség növelése, vagy bizonyos időszakban annak előtérbe helyezése. Ez különösen aktuális a jelen időszakban. Mindenki a saját bőrén érezte — szó szerint — az idei rendkívüli kemény telet. A rendkívüli időjárás következtében iparunk a tervhez képest egészében nagyon elmaradt. A lemaradást illetően csak néhány konkrét terméket szeretnék megemlíteni az érzékelhetőség kedvéért. Nitrogén műtrágyából 9,5 ezer tonna, szuperfoszfétból 21 ezer tonna a lemaradás országosan. A Kohó- és Gépipari Minisztérium területén levő üzemek több mint 6 százalékkal termeltek kevesebbet a tervezettnél. E 6 százalékban olyan fontos cikkek szerepelnek, mint hajók, motorvonatok, stb. A könvnyűipar területén sem jobb a helyzet, igen nagymértékű az exporttermékek kiesése. Ebből a néhány teljességre nem törekvői felsorolásból is látszik, hogy az előttünk álló háromnegyed évben kemény • és megfeszített munkával kell biztosítani, hogy számszerűségében is utolérjük magunkat. Ennek biztosítása két szempontból is nagyon fontos. Egyrészt a tervek és nem utolsósorban az exporttervek teljesítése biztosítja a fizetési mérlegünk egyensúlyát másrészt pedig csakis így lehet elérni, hogy az életszínvonal emelkedésének tervét is teljesíteni tudjuk. Mindezek megvalósításához — a minőség javítására való törekvés, a termékek önköltségének csökkentésére irányuló tevékenység mellett — a munkaversenymozgalmunkban az elkövetkezendő időszakban a mennyiség növelésének is nagy szerepe van, ahol a helyzet és a lehetőség ezt megkívánja. — A múltról emlékeztem és a mához értem. Ügy gondolom, ez jó dolog. Jó, hogy igyekszünk a múlt tapasztalatain okulni, szerény, de szorgalmas munkával építeni szocialista hazánkat. Úgy érzem, nem hat túlzásként, ha összefoglalásként Lenin mondását idézem — amely úgy érzem nagyon aktuális számunkra: minél kevesebb forradalmi frázist és minél több hétköznapi tettet. o. J.
