Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-04 / 102. szám
1963 május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Átfogó reform készül a felnőttoktatásban Országos vita a tervekről Múlt év őszén kapta a feladatot az akkor megalakult Országos Pedgógiai Intézet felnőttoktatási tanszéke, hogy készítse el a dolgozók iskoláinak reformtantervét. A felnőttoktatás reformjával kapcsolatos elgondolásokról a következő tájékoztatást adták. A dolgozok iskolái továbbfejlesztésének két alapvető célja van: Egyik: a népgazdaság szakemberigényeinek kielégítése korszerű általános és szakmai mű. veltséget nyújtva. Másik: a dolgozók minél nagyobb tömegeinek bekapcsolása az általános és középfokú oktatásba. —■ Alapvető fontosságú, hogy milyen szempontok szerint válogatjuk ki a felnőtteknek szánt ismeretanyagot. Ez szorosan összefügg azzal a törekvéssel, hogy az oktatás eredményeként a felnőtteket alkalmasabbá tegyük az életben már általuk végzett munkára: Vidéken a 1 legfőbb probléma, hogyan tudjuk közelebb hozni egymáshoz a mezőgazdasági szakmunkásképzést és az általános műveltséget. Ugyanígy célunk az általános műveltség közelítése a szakmához az ipar területén is. Segíteni akarunk abban, hogy szakmát szerezzen a betanított munkás. Ezt a célt szolgálja, hogy — az ipari jellegű közműveltségi tárgyak mellett — fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból más anyagot tanuljanak az ipari területen dolgozók, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak: Az elgondolás az. hogy a fentieken kívül az ipari dolgozók heti plusz két órában lehetőséget kapnak arra, hogy üzemük profiljának megfelelően felkészítsék őket szakmai vizsgára is. Így hozzávetőleg az alapfokú általános műveltség megszerzésével egyidőben megkapják a szakmunkásbizonyítványt is. — Bonyolultabb a probléma azoknál, akiknek már van szakmájuk. Az ilyen dolgozókat gyakorlati órák beállításával képeznék. — A szakemberek olyan oktatási formák kimunkálásán dolgoznak amelyek messzemenően alkalmazkodnak a dolgozók iskolájába járók munkakörülményeihez, s esetleg lehetőséget biztosítanak különböző időközökben sorra kerülő vizsgákra is, szakítva a jelenlegi félévi, illetve tanévvégi kötött vizsgarendszerrel. Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy 14 éves kortól a már dolgozó fiatalok beiratkozhassanak a dolgozók ifjúsági gimnáziumába. Itt a heti óraszám kevesebb lenne, mint a dolgozók jelenlegi gimnáziumában, ezért a tanulmányi időt öt évre tervezzük, s az ötödik év végén tennének érettségi vizsgát a halgatók. A tervekben szerepel a dolgozók mezőgazdasági, ipari és egyéb jellegű szakközépiskoláinak létrehozása is. Napi gondok a naposcsibék körül Korai áprilisi tréfa? — címmel április 2-i számunkban írtunk a naposcsibe elosztásának hibáiról. Rossz elosztás, késedelmes szállítás jellemezte akkor a Baromfifeldolgozó Vállalat ezirányú tevékenységét. Az írás utolsó mondata így hangzott: Nem lehetne ezen változtatni? Nos, az elmúlt napokban végigjártuk a megye egy részét — többek között a kifogásolt helyeket is — és megnéztük, mi és hogyan változott. 2'6 gépkocsi 120 átvevőhelyre Hogy nem könnyű a munkájuk, azt már a vállalatnál tapasztaltuk. Huszonhat gépkocsi áll rendelkezésükre és ezek hetente 80 földművesszövetkezetet és 40 A jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben Hann Ferenc és Molnár Zsuzsa készül a vizsgákra Hová lettek Nagyhajú mamái? Bivalyerős kollégám azt mondta: „Agyon csapom ezt a Nagyhajút, ha találkozunk”. S mondott még mást is, de minek ismételjen az ember vaskos mondatokat Paprikás hangulata érthető. Meleghangú cikket írt erről a húszéves cigányfiúról, aki „bombázás alkalmával vesztette el szüleit, s most januárban meghalt a nagyanyja is, akivel egészen addig együtt lakott egy fásfészerben”. A fájdalomtól már kezdett az ember szíve íacsarodni — de kollégám nem azért írta cikkét, hogy bánatot okozzon bárkinek. Jött tehát a megnyugvást keltő fordulat: az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalat egyik női szocialista brigádja pótmamának csapott fel. Sipula Gyuláné ügyviteli vezető komandírozásával helyet szereztek a fiúnak az építők szállásán. „Elmondták, a brigád legfőbb feladatának tartja, hogy a fiú megtalálja helyét az életben és leérettségizzen.” Nagyhajú ugyanis azt hangoztatta: érettségi előtt áll. A vállalati igazgató még szép, sötétkék öltönyt is ígért neki a végbizonyítvány örömére. A cikk megjelenése után derült ki, hogy Nagyhajú „átvert” mindenkit — ő tudja, miért. Talán így biztosabbnak látta a számára életet jelentő munkaalkalmat. Valamikor beiratkozott ugyan a gimnáziumba — de ki is maradt nyomban. Lódítására semmi szükség nem volt, hiszen nem bíztak rá olyan munkát, amihez érettségi kellett volna. Gyerekes csíny volt tette —, de milyen következményekkel! Megmondták neki: azonnal vegye ki a munkakönyvét. A pótmamák egyből elfeledkeztek fogadalmukról, miszerint „a brigád legfőbb feladatának tartja, hogy a fiú megtalálja helyét az életben”. Mostohamamák lettek — veszélyeztetve ezzel a szocialista brigád címet. Nagyhajú pedig nyakába vette a várost, de az üzemek kapuján nem jutott túl. Kinek kell egy félkarú cigány? — ez volt a válasz kimondatlanul i§. Együttérzéssel, segítőkészséggel sehol sem találkozott. Hogy megváltozott egyik napról a másikra az élet! („Megváltozott élet” — volt a szóbanforgq cikk címe is.) Nagyhajú egyszerre kicsöppent a segítő emberi közösségből. Elkeseredésében tanácsot kérni feljött a cikkíróhoz. Jancsi kollégám nyelt egyet, s azt mondta: „jöjjön holnap, majd meglátjuk, mit tudunk csinálni közben”. S azóta telefonál jobbra, balra, azzal érvelve, hogy ronda , dolog a hazudozás, de egy ilyen — alapjában véve bagatell lódításért nem lehet egy 20 éves, maradi környezetben felnőtt, egyedülálló, félkarú fiút lehetetlen helyzetbe sodorni. Hasonló esetben mit csinálna egy anya gyermekével? Alaposan megmosná a fejét. Miért nem csinálták inkább ezt — megtartva a fiút maguk között — a pótmamák is? Esetleg pótpapa is kerülközött volna előbbutóbb. Reméljük, kerül is. Szüksége van rájuk Nagyhajúnak, akivel ugyan biztos lesz még ezután is kisebb-nagyobb zűr, mert ő sem szent, annyi bizonyos. De ha az volna, glóriás fővel a mennyben élne, s nem itt az alkotó, embert csiszoló munkástömegek között. Simon Béla Szombaton és vasárnap: megyei táj bemutatók A kulturális szemle Tiszamenti tájbemutatóját május 5-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel rendezik meg a martfűi Tisza Cipőgyár művelődési otthonában. Ez alkalommal az elődöntőkön legjobbnak bizonyult irodalmi színpadok, színjátszócsoportok vetélkednek. Ugyancsak vasárnap szerepelnek a szandaszöllősi művelődési otthonban a tánccsoportok, énekkarok és zenekarok. Ezen a tájbemutatón a szolnoki, kunszentmártoni járás és Szolnok váíos legjobb csoportjai és szólistái vesznek részt. A szellemi vetélkedő megyei döntőjét május 4-én, szombaton délután 6 órai kezdettél rendezik meg a szolnoki Május 1 úti művelődési otthon színháztermében. termelőszövetkezetet járnak végig, oda vissza megrakodva tojással, baromfival. Április utolsó hetében például a keltető állomásokról 320 ezer naposcsibét, 10 ezer napospulykát, 15 ezer naposkacsát és 5000 naposlibát szállítottak ki a megye elosztóhelyeire. Eközben olyan nap is akadt, amikor 192 ezer tojást szállítottak be e helyekről a keltetőbe. Megnehezítette munkájukat az is, hogy április 8-án a tiszakürti fmsz az igényelt 600 csibe helyett csak háromszázat vett át, vagy egy nappal • később a jánoshidai fmsz 3 ezer helyett csak ezerkétszázat fogadott el. Kielégített igények Ezek tudatában indultunk tehát kőrútunkra. Első állomás Kisújszállás. Az igényelt csibét megkapták, de még kellene. A vállalat igazgatója intézkedik, hogy a keltető küldjön. Karcag. Közel 10 ezer naposcsibét kaptak, minden igényt kielégítettek. Sajnos kevésre — mintegy ezerötszázra — szerződtek a vásárlók. Nagy gondot jelent, hogy a tsz ellenzi a háztájiban a baromfinevelést, mondván, hogy azok kárt tesznek a közös vetésében. Megoldást kellene találni erre, hiszen a háztájira számítanak a feldolgozóiparban. Tiszaörs. Megkapták az igényelt mennyiséget. Kacsát és libát várnak, azt szívesen vásárolnák. Sajnos, a késői tavaszkezdet miatt ezideig kevés volt a keltetés. Nagyiván. Déli szünetben érkezünk, de hamarosan előkerül az átvevő. Elegendő csibét kaptak, sőt a következő szállítmánytól félnek, mert eddig nincs elég jelentkező. Tiszaigaron is zárva találjuk az átvevőhelyet, viszont az udvaron nyolc teli láda tojást süt a nap, vagy 25 fokos hőséggel. Nem valami ésszerű tárolási mód. Belátogattunk utunk végén a tiszafüredi keltetőállomásra is. Teljes kapacitással dolgoznak. Csupán az fmsz-ekre panaszkodnak, akik késve jelentik naposcsibe igényüket. Jól dolgoznak, de milyen eredménnyel? A vállalat igazgatója, Csizmadia elvtárs, elmondotta, hogy átszervezték a felvásárlási osztályukat és ennek eredménye máris tapasztalható. Zavartalanabb a szállítás, jobb az elosztás. Ezt az egynapos kőrútunkon tapasztaltak is bizonyítják. Nem tartjuk viszont megfelelőnek a vállalat és a keltetőállomások közötti elszámolási viszonyt. Azt, hogy mennyibe kerül egy naposcsibe a vállalatnak, csak a szezonvégi végelszámoláskor tudják meg. Ekkor állapítják meg az önköltségi árat, ami bizony esetenként több, mint amennyiért a vállalat tovább adta a csibéket. Ilyenkor ráfizetnek. így van ez ebben az évben is. Majd csak végelszámoláskor derül ki, hogy nyereségesen vagy ráfizetéssel dolgoztak, holott a munka minősége, eredményessége nem tőlük függ, ők csak vásárlók. Ügy hisszük, ez ügyben ismét feltehetjük a kérdést. Nem lehetne ezen változtatni? (E. Gy.) Bokrosodnak a magvar búzák szárbaszökkennek a külföldi kenyérgabonák Szolnok megye termelőszövetkezetei az ősszel 171 ezer hold földön vetettek kenyérgabonát. A kemény tél az árvíz és belvíz 15 A világ egyik legtélállóbb búzája a magyar F 293 Több mint 50 búzafajta télállóságának vizsgálatát fejezte be tíz kísérleti állomásán az Országos Fajtaminősítő Intézet. A minden esztendőben megismétlődő vizsgálatok még sohasem adtak ilyen értékes tanulságokat, hiszen a búzák évtizedek óta nem voltak olyan kemény télnek kitéve, mint az idén. A fiatal növényeket csaknem három hónapon át kettős jégpáncél borította, s így a hosszantartó, erős hideg mellett még az állandó nedvességgel és levegő-hiánnyal is meg kellett küzdeniük. Az intézet felmérése szerint néhány búzafajta a rendkívül zord körülmények között is „kiválóan érezte magát”. így elsősorban a nagytermőképességű szovjet Bezosztája 1, amelynek állománya alig öt százalékkal ritkult meg a kemény tél folyamán. Majdnem hasonlóan jól birták a tartós hideget a többi szovjet búzafajták, s nem sokkal maradt el mögöttük két kanadai búza sem. Nagyon rosszul szerepeltek viszont a sokkal enyhébb éghajlathoz szokott olasz fajták, a kísérleti állomásokon igen sok tő kipusztult. Az előzó évi kísérletekben feltűnően bőven termett francia búzák most szintén legfeljebb féltermést adnak. A rendkívüli tél nem éppen örvendetes, de igen hasznos tapasztalatokat hozott a magyar növénynemesítőknek is, akiknek tíz új fajta-jelöltjük vett részt a kísérletekben. Egyetlen hazái búzafajtánk tűrte igen jól, a legkiválóbb külföldiekkel vetekedve a kemény telet: a Fertődi 293-as. Mégpedig nemcsak a hazai kísérleti állomásokon — a szovjet agrobotanikai intézet tájékoztatása szerint a Szovjetunióban, a világ minden részéről összegyűjtött nagyszámú búzafajta között is az egyik legtélállóbb fajtának bizonyult. ezer holdon kipusztította a növényt. A többi búzát is erősen megviselték a természeti csapások és csak most, április végén indultak erőteljes fejlődésnek. A termelőszövetkezetek eddig 100 ezer holdra szórták ki a fejlődést segítő műtrágyát. A Bánkúti 1201 és a szikeseken vetett karcagi 522 fajták erőteljesen bokrosodnak. A Bezosztája és a többi külföldi búza pedig közvetlen a szárbaszökkenés előtt van. A vetésterület mintegy 37 százalékán a gyengén fejlődött búzában erősebb a gyomosodás. A közös gazdaságok teljes erővel megkezdték a vegyszeres gyomirtást. A legutóbbi határszemlék után megállapították, hogy 55—60 ezer holdon végezték már el ezt a fontos munkát. KÍSÉRLETI FÖLDRENGÉS Nemrég Alma-Ata (Kazahsztán) peremvárosaiban mesterséges földrengést idéztek elő. A merész kísérlet bebizonyította, hogy az épülő textilkombinát gyárépületei hat-nyolcas erősségi fokozatú földlökéseket is kibírnak. A mesterséges földrengés célja kipróbálni a vasbeton-elemekből összeszerelt épületek szilárdságát a szeizmikus övezet viszonyai között. A túlterhelt vezető
