Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-30 / 124. szám
4 IMS. május SO. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A keménykéz Miéri nem öntözhetnek a tiszafürediek ? Ördög Béla 1960-ban került a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz. Másfél évig nem volt kifogás a munkája ellen. 1962 januárjában anyagbeszerzői beosztása miatt ' külszolgálatossá minősítették. Ez azzal járt, hogy az eddigi 31 forint helyett csak 19 forint napidíjat számolhatott el. Ezt ő keveselte és kérte, engedjék el a vállalattól, mert 1700 forintos fizetéséből harmadmagával él és keveset tud hazaadni családjának, mert sokba kerül a rendszeres utazás. Felmondását nem fogadták el, hanem a felügyeleti szerv hallgatólagos beleegyezésével ismét rendszeresen 31 forintos napidíjat folyósítottak a számára. Időközben a vállalat élére új igazgató került. Sok más vezetőbeosztású ember, közte a volt főmérnök, főosztályvezető is elkerült az üzemből. Az általános rendteremtés közben az ellenőrzések során kiderült, hogy ördö» Bélát nem illeti meg a 31 forintos napidíj. Nyomban fegyelmi eljárást indítottak ellene és hasonló okból még más hatvanegy dolgozó ellen. Azt lehetne gondolni, hogy mindenkit felelősségre vontak, aki a jogtalanul felvett pénzek ügyében hibás, de nem így történt. Hatvankét embert vontak felelősségre, tizennyolctól 3140 forintig terjedő, többnyire napidíj címén jogtalanul felvett kisebb-nagyobb összegért. A volt vezetők azonban — köztük a még ma is ott dolgozó főkönyvelő — akik az összegeket mindenkor helybenhagyták, utalványozták és kifizették, kimaradtak a felelősségrevonás alól. Az új igazgató, a hatvankét ember közül tavaly szeptemberben hatot azonnali hatállyal fegyelmi úton elbocsájtott. Közülük Ördög Béla fellebbezett. A vállalati egyeztető bizottság után, mivel az panaszát elutasította, a járásbírósághoz fordult. A járásbíróság — jóhiszeműséget feltételezve és bizonyítva — az addigi határozatokat hatályon kívül helyezte. Indokolásában többek között megállapítja: „Az utalványozásnál is történtek szabálytalanságok az alperes közegei részéről. így a felperes, ha kétségtelenül meg is valósította a fegyelmi vétséget, azt csak az alperesi vállalat felelős beosztású közegeinek közreműködésével tehette”. A járásbírósági ítéletet a vállalat megfellebbezte. A megyei bíróság elutasította ördög Béla keresetét azzal, hogy a jóhiszeműség nem bizonyítható. A megyei bíróság ítélete — melyben Ördög keresetét elutasítja, az azonnali elbocsájtást helyben hagyja és az öszszeg visszafizetésére kötelezi —, súlyos és nem nevezhető nevelőszándékúnak. Az igazgató szerint viszont ez az igazságos, a járásbírósági tárgyalás és a járásbíróság ítélete csak „ingyencirkusz” volt. Az új igazgatót elismerés illeti azért, hogy erős kézzel hozzákezdett a rendteremtéshez. Vezetése alatt a vállalat munkája folyamatosan javul, legutóbb már elnyerték az élüzem címet is. Néhány jel arra enged azonban következtetni, hogy a rendteremtés közben nem támaszkodnak eléggé a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vezetői a munkáskollektívára. Vannak olyan intézkedések, amelyek — különösen, ha kellő magyarázat nélkül maradnak — sértik a dolgozók igazságérzetét. Jogosan kérdezik például, miért nem vonták felelősségre azokat is, akik szabálytalanul, jogtalanul kifizették a fent említett összegeket? ördög Béla ugyanakkor kopogtatott szerkesztőségünkben panaszával, amikor a Népszabadságban megjelent Csőke Sándor levele Gyávaság fékezi-e o bírálatot, vagy indokolt-e az óvatosság? címmel. Ördög Béla panaszának vizsgálata közben jutottunk olyan megállapításra, hogy Csőke Sándor, a gépjavító dolgozója nem megalapozatlanul teszi fel a kérdést levelében: „Hogyan előzhetjük meg nyílt bírálattal a bajok elharapózását anélkül, hogy emiatt megtor' lást kelljen szenvednünk?” Ugyanis, miközben Ördög Béia panaszát vizsgáltuk, tapasztaltuk, hogy a gépjavítóban most is nagyobb energiát fordítanak annak a megmagyarázására, miért jogos az igazgatónak a Csőke által kifogásolt törzsgárdajelvény, mintsem a levélben taglalt alapvető kérdés megoldásán, a bírálathoz szükséges egészséges légkör megteremtésén fáradoznának. Higyjék el a gépjavító vezetői, hogy a dolgozókat jobban foglalkoztatták azok az intézkedések, amelyekről cikkünk elején szóltunk, mint az igazgató törzsgárda jelvénye. A nagyrészben jogos — és feltétlenül szükséges — fegyelmi határozatok is megérdemeltek volna annyi magyarázatot, sőt feltétlenül megkívánták volna, hogy ezekről szótértsenek a dolgozókkal. Ha ez így történik, még igazságosabb döntéseket tudtak volna hozni a munkafegyelem és bérfegyelem megszilárdítására. A Népszabadságban indult vita még folyik. Bizonyára a zárszó, a vita tanulságainak leszűrése sem marad el. Ennek nem akarunk elébevágni, de Ördög Béla ügyét vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az olyan fajta keménykezű vezetés, amely csak adminisztratív intézkedésekkel kíván rendet tartani, nem segíti elő az egészségesebb légkör megteremtését. B. E. Oláh Lajos, a tiszafüredi Szabad Föld Tsz elnöke a napokban arról panaszkodott: — Május 30-ra ígérték az új tápcsatorna megépítését, de hozzá sem fogtak még. Pedig 400— 450 holdnyi cukorrépa, kukorica, lucerna és kertészet várja a mesterséges csapadékot. A járási tanács mezőgazdasági osztályán az építési előadó biztatott bennünket: — nyugodtan vásárolják meg az új esőztető berendezést. mire elérkezik az öntözési idény, lesz Vizük is. Most harmincegy szórófejjel itt áll kihasználatlanul az új Manesmann. A Szabad Föld elnöke tőlünk kért segítséget a csatorna mielőbbi megépítéséhez. Először a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kértünk tájékoztatást. Hajdú Lajos öntözési osztályvezető és Nagy Illés termelési osztályvezető kötegnyi, befejezés előtt álló tervet hozat be. — Kitűnt, hogy a Szolnok megyei Tsz Beruházási Iroda április 18-án adta át a tiszafüredi tápcsatorna építés tervezését a vízignek. — Ez határidőre — május 30-ra — valóban elkészül. A vízig-en nem múlt a dolog. Sőt a szerződést — szabály ellenesen — fedezetigazolás hiányában kötötték meg, segíteni akartak és gyorsítani a munkálatokat. A tervdokumentációból nem várt problémák is előbukkantak. A várt 380 000 forint helyett — 1 314 283 forintba kerül á 4.6 kilométernyi tápcsatorna építése. A Tsz Beruházási Iroda előzetes felmérése alapján csak '600 ezer forint értékű kivitelezési költséget kötött le a vízig-nél. Az igazgatóság ennek ellenére, még az idén vállalja á nagyobb volumenű beruházás kivitelezését. Annyi azonban bizonyos, hogy a füredi tszek — Szabad Föld, Hámán Kató, Űj Erő, Úttörő — közös vállalkozásából építendő csatornából az idén már nem öntözhetnek. Hiába várják az 1400 holdnyi területükön a vizet. Annál is inkább, mert: — A kivitelezési költség nagyobb hányadát — 966 ezer forint — a műtárgymunka teszi ki — mondta Nagy Illés. — Többek közt 12 átereszt, 62 köbméter helyszíni betont, aknatoldó elemeket, 750 folyóméter betonburkolólapot és 708 kilogramm idomvasat kell beépíteni. Az előregyártott betonelemeiknek 90 nap az előrendelési határideje. Külön gondot okoz, hogy 150 négyzetméternyi makadámutat kell helyreállítani. Ennek feltöréséhez a KPM előzetes engedélye szükséges. Ez minimálisan égy hónapot vesz igénybe. A Tsz Beruházási Irodán Demes István főelőadóval beszélgetünk a fürediek tápcsatorna építéséről. Előveszi és mutatja a tavaly augusztus 17-én jóváhagyott létesítményjegyzéket : — Nem szerepel benne a füredi tápcsatorna. A járási tanács vezetőinek kérésére január 15- én mégis beállítottuk 600 ezer forintos költséggel a pótkeretbe. Először mi akartuk elkészíteni a tervet. Kevés azonban a mélyépítőipari szakemberünk — a vízig-nek pedig szabad kapacitása volt— így átadtuk a tervezést. Beszéltünk az MNB illetékesével — annak ellenére, hogy a csa-A kunmadarasa Táncsics Tsz-ben két holdon hagymát termesztenek. Ezzel, s a 15 hold téli káposztával azért próbálkoznak, hogy pótolják az őszi kalászosok kifagyásából származó kárt. A zölden értékesített hagyma bevételével elégedettek a tsz vezetői. A legtornaépítés a vártnál nagyobb összegei igenjei — a szükséges hitelt biztosítják. , — A tervtanács legközelebbi ülésére jóváhagyásra beviszik a füredi öntözőcsiatornaépí tés tervét. A fedezetigazolás is biztosítva lesz. Mielőtt azonban a vízig-et megbíznák a kivitelezéssel, az érdekelt tsz-eknek nyilatkozniuk kell: vállalják-e a többletköltséget. — öntözni valóban nem tudnak az idén a füredi csatornából. Hozzátehetem, hogy a megtervézett művekből mindig csak a következő évben lehet öntözni. A kivitelezés költsége valóban nem sok. — A megengedett hatezer forint helyett még ezer forintot sem ér el holdanként. Nagyobb baj azonban, hogy a csatorna csak jövőre hasznosul.— Pontosabban szólva: a járási tanács mezőgazdasági osztálya meggondolatlan volt. Május 30-ra vizet ígért és megvetette a drága öntözőgépet, melyet csak jövőre hasznosíthatnak. Jól tudjuk, hogy a füredi csatornaépítés többéves problémája a járási székhely tsz-einek. Azt azonban a járási tanács mezőgazdasági osztályának is tudnia kell, hogy az idei tervezési és kivitelezési csatornából a tenyészidőben vizet még nem kaphatnak. Tanulság tehát, hogy kellő időben és megfontoltabban kell a beruházásokat előkészíteni. Mátbé L. első szállítmányt 17 ezer csomó átadása követte. Néhány nappal ezelőtt pedig 20 ezer csomó zöldhagyma ára szaporította a közös gazdaság bevételét. Számításuk szerint egy hold hagyma tízezer-tizenkétezer forint jövedelmet hoz. Egy hold hagyma tizenkétezer forintot hoz AZ ARANYHOMOK PROQRAM uvKMucioieuictft.. mázén az ötéves tervtörvény kimondja: „Mintegy 70—80 ezer katasztrális hold nagyüzemi szőlő telepítését főként a rekonstrukció keretén belül kell úgy végrehajtani, hogy közvetlen a szőlő, illetve a bortermés és felvásárlás növekedjék”. Ez a nagyarányú állami és társadalmi program, amelyet a Duna- Tisza közén a futóhomokból aranyhomok programnak neveztek el a második ötéves terv idején Bács-Kiskun megyében 45 ezer hold szőlő és 25 ezer hold gyümölcsös telepítését irányozza elő. A szőlő és gyümölcstelepítésre azokon a terület » ken is sor kerül, ahol a kertészeti kultúrák eddig még nem honosodtak meg. Ezek a legalacsonyabb jövedelmű körzetek, s így lehetővé válik a mezőgazdaság termelőerőinek egyenletesebb elosztása is. szaporítóanyag biztosítást s kedvezőtlen volt az idő járás, több mint 20 eze hold szőlő már a földbei van. A telepítések egy ér dekes színfoltja, hogy tsz közi vállalkozásként i hoznak létre ültetvényeket Jánoshalmán 275 & Imre hegyen 200 holdon. Meggyőződésünk, hogy a új telepítésekkel végéné nyesen elűzzük a homol szegénységet és kultúráiét lanságot, és jelentős lépés teszünk előre annak érdé kében, hogy a futóhomok bél valóban aranyhomo legyen. Bács-Kiskun a szől és gyümölcstermesztésbei nagy tapasztalatokat szer zett parasztsága megtisztel tetésnek veszi, hogy ö esztendő alatt akkora ú ültetvényt mondhat ma góénak, amekkorát anna előtte csak 150 év ala1 sikerült megvalósítani. Ép pen ezért büszkén valijí hogy az az új honfoglalói Mi. Y'-I v J:. ■... Az eredményes gazdálkodás a homokon már régóta foglalkoztatja a Duna-Tisza közén élő embereket. Hoszszú évszázadokon át nehezen birkóztak vele, az ember és “a homok küzdelmében sokáig az utóbbi kerekedett felül. A hatalmas homokbuckák egy-egy viharos széljárás után különböző helyeken ütötték fel tanyájukat és csak nagyon lassan, sok-sok ember szorgalma és verejtéke árán sikerült úgy ahogy megszelídíteni, A bőséges napfény és a termést karán érlelő meleg még az avar időkben ébresztette a gondolatot az erre lakókban, hogy szőlőskerteket telepítsenek, A Tiszamenti felsőalpári szőlőkből ahogyan a nép nevezte: Árpád szőlőléről — már I. Géza 1075-ös adománylevele is említést tesz. Nagy Lajos királyunk pincéiben már szabadszállási borok is voltak. És még a török hódoltság előtt megtaláljuk szőlőseit a Jánoshalmán. Kiskunhalason és Kiskunmajsán ma is gazdagon virágzó kultúráknak. Egyik legkedveltebb borszőlőfajtánk a Kadarka a török hódoltság idején került hazánkba, amely később értékes tulajdonságai miatt nagy területeken honosodott meg és manapság is a borfogyasztók egyik legkedveltebb itala. A szőlő és gyümölcs térhódítása a múlt század második felében és a századfordulón következett be. A kötött talajokon pusztító filoxóra felkeltette az immunis homokos területek iránti érdeklődést és elődeink ezekben az évtizedekben nagy lépéssel jutottak előre a homok meghódításában, A szőlő és gyümölcstermesztés igazi felvirágzásához azonban a szocialista átszervezés adta meg a döntő lökésti Bőséggel volt olyan tévhit. hogy a szőlő és a gyümölcs olyan speciális termelési ág, amely a nagyüzemben csődött mond — ám az eltelt két—három esztendő alatt elért eredmények lezárták a vitát. A kétkedők csattanós és meggyőző választ kaptak. , A homok világban a kérdést az élet a következőképpen vetette fel; vagy termelünk több százezer holdat kitevő 2 aranykorona alatti homokos területeinken három mázsa rozsot, négy—öt mázsa kukoricát, vagy 60—80 mázsa szőlőt és ugyanannyi gyümölcsöt. Az egyik szakíró már a múlt század végén kifejtette, hogy míg egy hold rozs a homokon 10 forintot. addig egy hold szőlő 280 forintot jövedelmez. Ez a tapasztalat nem évült el. Éppen ezért a jelzett kettős alternatíva közül a választás az utóbbi megoldásra esett. Ez egyben azt Is jelenti, hogy a mi. szinte szűzföldnek számító homokterületeink a belterjes és gazdaságosan termő kertészeti kultúrák folyamán nagy termelési értéket adnak. És ha évszázadokon át szinte megoldhatatlannak látszó gondot jelentett e homokos vidékek parasztjainak élete, úgy a szőlő és gyümölcsültetvények egyben gondoskodást jelentenek a homokvilág ma még mostoha körülmények között élő emberéről. Bács-Kiskun megyében nagyon találóan a szőlőt a kommunizmus növényének nevezték el jelképezve, hogy a napjainkban létesített ültetvények a mai generáció jövőjét, a kommunizmusért folytatott harcunkat alapozza meg. Bács-Kiskun gazdaságtörténeti múltja azt bizonyítja, hogy nagy kiterjedésű homokos területeinek a meglehetősen szélsőséges, de végeredményben mégis kedvező időjárási tényezőkkel együtt a szőlő és gyümölcstermesztésnek ígérik a legnagyobb jövőt. Tehát új lehetőségeink birtokában folytatnunk kell azt, amit előídeink oly hősiesen megkezdték, be kell fejeznünk a homok meghódítását, ami «gyet jelent a homok korszerű. a világszínvonalon álló hasznosításával is. Kormányzatunk nagy jelentőséget tulajdonít Bács~Kiskun eme adottsága hasz-A telepítési program rendkívül nagy szervező tevékenységet igényelt a párt és állami szervektől, az állami gazdaságoktól, a termelőszövetkezetektől, termelőszövetkezeti csoportoktól és a szakszövetkezetektől egyaránt. De annak ellenére, hogy különösen kezamely szemünk előtt zajlik a homok meghódításának befejezéséért, a magyar szőlőtermesztés nagy fellendülését, biztosan bekövetkező világhírnevének megalapozását és a szőlő és gyümölcskultúra renaissanceát fogja eredményezni. Weither Dániel
