Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-29 / 123. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. május 29. Addisz Abeba után: Egységes fellépés Salazarral szemben Javul a körzeti orvosi ellátás Ülést tartott a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Addisz Abeba. Kalmár György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az Addisz Abebai csúcsértekezlet többet végzett, mint amire óvatos megfigyelők számítottak. Igazi siker volt, s a jövő kérdése csupán, hogyan le_ hét fenntartani Addisz Abeba szellemét, konkrét tettekkel tölteni meg az itt kialakított formákat; Hogy ez elé is reménnyel nézhetnek Afrika népei, azt bizonyítja: néhány héten belül, június második felében már össze is üj Dakarban az afrikai egységszervezet minisztereinek tanácsa, hogy megállapodjon a gyakorlati tennivalókban. Melyek azok a fő kérdések, amelyekben az Addisz Abeba-i csúcstalálkozó lépést tett előre? Mindenekelőtt gyakorlati katonai és pénzügyi döntéseket hozott, elsősorban az angolai szabadságharc befejezésére, Addisz Abebéban nyíltan hada* Szentek Salazarnak, aki egy egész földrésszel már nehezen tud szembeszállni. Dél-Afrikával szemben, ahol még nincs szó a háborúról olyan nyílt értelemben, mint Angolában, gazdasági és diplomáciai lépéseket határoztak el. Felszólították a világ kormányait, hogy szakítsanak a fasiszta rezsimmel. Ha ilyen felhívásokat eddig el is tudtak engedni a fülük mellett a nagyhatalmak, ma már ez nehezebb lesz, A konferencia leghatározottabban figyelmeztette Nagy. Britaimiát, hogy ha függetleséget ad a fehér telepeseknek Dél-Rhodéziában, ami egyúttal a fegyveres harc kitörését is jelenti, az egész földrész fegyveres erejével találják magukat szemben, A második fő kérdés, amelyben Addisz Abeba sikert ért el: — Halló, itt a nagymama beszél. A fiatalok mind elmentek a magyar szüreti mulatságra. — Nagy öröm fogott él, amikor e magyar szavakat hallottam a telefonkagylóból, a Sao Pauló-i tízegynéhány emeletes felhőkarcolóban levő szállodai szobámban. Az ismeretlen néni ízes tájszólással beszélt. Megígértem, hogy feltétlenül meglátogatom a családot, felírtam a magyar szüreti mulatság színhelyének címét, s máris taxiba ültem. Hosszú negyedórákon át haladtunk, s messze magunk mögött hagytuk Sao Paulo központját. Rosszul megvilágított, földszintes házakkal szegélyezett, külvárosi utcákban jártunk. A gépkocsivezető egyszer csak szenvedélyes szitkozódásokba tört ki. Képtelen volt megtalálni a keresett házszámot. A brazil városokban ugyanis a házszámokat az határozza meg, hogy az épületek hány méterre vannak egymástól, s így gyakori, hogy 10—15-öt is ugranak a számok. Emellett a keskeny utcáikban a forgalom egyirányú, s az a rend, hogy az egymással párhuzamos utcák közül minden másodikban azonos ■ közlekedés iránya. így a gépkocsivezetőinek nemaz eddigi csoportosulások megszüntetése és egységes afrikai szervezet megalakítása. Addisz Abebában érvényét veszítette a casablancai charta, megszűnt az afrikai és malgas államok uniója, amelyet monroviai csoport néven ismernek, felszámolták a brazaville-i csoportot, s más alakulatokat, Nyilvánvalóan nem szűntek meg az ellentétek és különbségek. Egységes afrikai szervezet megalakulása azonban még akkor is, ha ott éles viták, s nézeteltérések lesznek, lehetőséget ad olyan gyakorlati intézkedésekre, amelyek kihúzzák a talajt ezek alól az ellentétek alól. Ha például azokat a gazdasági intézkedéseket megvalósítják, amelyek révén szabadkereskedelmi zónát hoznak létre, vámegyezményeket. pénzügyi és szállítási egyezményeket kötnek, afrikai kliringuniót alakíts hak, növekedni fog az afrikai országok gazdasági önállósága, csökkenni a külföldi tökének való kiszolgáltatottsága; A harmadik fő kérdés, amiben a konferencia lépést tett előre, az a szerep, amelyet a kontinens a világ ügyeinek eldöntésében játszik. A konferencia követelését az ENSZ szervezetének átalakítására, hogy ott Afrika megfelelő képviselethez jusson, nem lehet tovább figyelmen kívül hagyni. Ha pedig Afrikának nagyobb szava lesz a Biztonsági Tanácsban, s másutt, ez azt jelenti, hogy azok az erők növekednek, amelyek a béke védelmét, a feszültség csökkentését, s a leszerelést tartják szem előtt. Tisztázásra vár az a kérdés, hogyan válhatott az addisz-i konferencia lényegesen nagyobb sikerré, mint amire a megfigyelők számítottak. egyszer fed keH. becsülnie, hogy melyik az a keresztutca, amelyen befordulbait a keresett helyre. S ha pedig eltéveszti, újabb időket vesztegethet él a kereséssel. Most is ezért volt a nagy szitkozódás. Végre megérkeztünk a Lapa nevű városrész egyik emeletes vendéglője elé. A nagyteremben már javában folyt a szüreti mulatság. A Március 15. magyar klub vezetői nagy örömmel fogadtak. A girlandokkal feldíszített teremben, ahol stílszerűen lelógó szőlőfürtöket is erősítettek a menynyezethez, óriási volt a jókedv. A táncparketten brazil szambára táncoló fiatalok között kellett átpréselődnünk az idősebb korosztályig. Magyar nótákat dalolgattak — mint később megjegyezték — ,,sajnos, csak brazil bor mellett”. Megismerkedtem a klub vezetőségével, köztük a főtitkárral, Radovan Dusánnál, egy Erdélyből ideszármazott egykori magyarral. Majd egy 55—60 év körüli férfi mutatkozott be Szabó néven. Ök — a legilletékesebbek — tájékoztatták a Sao Pauloban élő magyarok helyzetéről. Mintegy 50—55 ezer magyar bevándorolt él Sao Mindenekelőtt figyelembe kell venni azt, hogy míg töméntelen anyagi nehézséggel küzdő kisebb országok vezetői otthonukban nehezen tudtak ellenállni a volt kolonialista hatalmak nyomásának, itt, Addisz Abebában megérezték az összefogás erejét. Egyszerűen nem lehetett más nyelven beszélni, mint az imperialista-ellenes egységén. Az olyan aggályoskodók, mint Tsiranana, Madagaszkár elnöke, kisebbségbe szorultak, s végül maguk is csatlakoztak a Athén, május 28. A politikai gyilkosságnak áldozatul esett Lambrakisz képviselő holttestét tegnap Szalonikiből Athénbe szállították. A görög főváros pályaudvarán több ezer ember a görög nemzeti himnuszt énekelve fogadta a Lambrakisz hamvait szállító vonatot A foyáros fontosabb pontjain erős rendőri készültséget helyeztek el és nagyobb rendőrosztagokat vezényeltek ki a pályaudvarokhoz is a tömegek feltartóztatására. — Incidens nem volt. A világ minden részéből érkeznek a tiltakozó táviratok a görög kormányhoz. Bernal professzor, a Békevilágtanács ügyvezető elnöke a Görög Békebizottsághoz intézett táviratában közölte a Béke-Világtanácsnak azt a döntését, hogy Lambrakiszt a béke aranyérmével tüntetik ki. Pritt, a Demokratikus Jogászok Paulában. Ezek több csoportra oszlanak, politikai nézeteik szerint. Általában elegendő, ha valaki megmondja Brazíliába érkezésének dátumát, s máris következtetni lehet politikai nézeteire. Az első csoportba az „ősbevándoroltak”, vagy ahogy itt nevezik őket, a „húszasok” tartoznak. Nagy részük a húszas években, a Tanácsköztársaság leverése utáni időkben érkezett Brazíliába. Ok azok, akik legjobban megőrizték magyarságukat, és igyekeznek minél elevenebb kapcsolatot fenntartani az óhazával. Fiaikkal és leányaikkal együtt ók alkotják a Március 15. magyar klub gerincét. Megőrizték haladó gondolkodásukat a Sao Pauló-i munkásmozgalom küzdelmeiben. Mint elmondották, nagy ünnep számukra, ha a klubjukban magyar filmet mutathatnak be. A másik nagyobb csoporthoz azok tartoznak, akik közvetlenül a második világháború előtt vagy alatt vándoroltak ki Brazíliába, elsősorban az antiszemita üldözések elől, ők az úgynevezett „harmincasok”. Nagy részük ma is meggy őződéses antifasiszta, de távol tartja magát a brazil nép haladó mozgalmadtól. Csupán az utóbbi időben kezdtek el jobban érdeklődni a politika alakulása iránt, mert — mint egyik vezető képviselőjük, egy Sao Pauló-i üzletház tulajdonosa, egy későbbi beszélgetés során elmondta — aggasztja Őket, hogy Brazíliában fasiszta csoporti a tározót t cselekvés híveihez. Nyitva marad természetesen a kérdés, mi lesz, ha ezek a kormányfők hazamennek. s otthon folytatódik a neokolopialista nyomás. Ennek a veszélye megvan, de nem véletlen, hogy a miniszterek találkozóját olyan rövid, néhány hetes határidőre hívják össze, mert minden gyakorlati lépés csökkenti az említett nagyhatalmi befolyás terét, s növeli az afrikai országok önállóságát. Az afrikai államfők, akik most Addisz Abebában megérezték egy kontinens összefogásának erejét, nem haboznak majd újra és újra meríteni ebből a forrásból. Az értekezlet megkezdésekor félve kellett bánni a jelzőkkel, most azonban nyugodtan el lehet mondani: az addisz-i csúcstalálkozó Afrika számára új korszakot nyitott. Nemzetközi Szövetségének tiszteletbeli elnöke tiltakozó táviratot intézett Karamanilisz görög minszterelnökhöz a Lambrakisz ellen elkövetett politikai gyilkosság miatt. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt helyettes főtitkára és Jacques Duclos, a Francia KP titkára az EDA párt elnökéhez intézett táviratában bélyegezi meg a Lambrakisz ellen elkövetett merényletet és a Francia KP parlamenti csoportja nevében szolidaritását nyilvánítja az EDA-nak abban a harcban, amelyet Görögországban az emberi jogok megvédéséért folytat. Londonban az angol dolgozók tüntettek a görög nagykövetség előtt a fasiszta terror ellen, amelynek Spanyolországban Grimau, most pedig Görögországban Lambrakisz esett áldozatul. tok az utóbbi időkben horogkereszteket mázolnak egyes házakra. Külön klubjuk van, az úgynevezett Sportklub, ahol ők is szívesen tekintenek meg kiküldött magyar játékfilmeket. Az ősbevándoroltak arca elkomorult, amikor a következő csoportról, a „negyvenötösökről” beszéltek Sao Paulóban ugyanis közvetlenül a második világháború után olyan magyarok érkeztek, akik joggal tartottak az itthoni felélősségrevonástól. Felettük, úgy tűnik, megállt az idő, még mindig arra számítanak, hogy a fasizmus egyszer majd felülkerekedik... — jellemezték őket. A negyedik csoportról keveset tudnak a Sao Pauló-d magyarok. Ezek a „negyvenhetesek”, vagyis azok a nagykereskedők és gyárosok, akik látva a magyarországi demokratikus fejlődést, még a fordulat éve előtt kivándoroltak kisfbolt tőkéikkel, ök gyorsan beilleszkedtek a brazil üzleti életbe, s felégették a hidat maguk mögött Magyarország felé. Még a Sao Pauloban élő többi magyartól is távoltartják magukat. S végiül az ötödik nagyobb csoport, az úgynevezett „ötvenhatosok”; az ellenforradalmi események után Brazíliába sodródott magyarok, rendkívül tarka képet mutatnak. Egy kis töredékük a „negyvenötösökhöz” csapódott, s eljár fasiszta összejöveteleikre. Mások megpróbálnak gyorsan brazilokká változni, de nagy nehézségeik vannak Má jus 28-án, kedden reggel 8 órai kezdettel tartotta soronkövetkező ülését a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb határozatainak végrehajtásáról szóló jelentés után került sor a megye körzeti orvosi ellátásáról szóló vitára. E jelentést dr. Tóth Lajos, az egészségügyi osztály vezetője terjesztette a végrehajtó bizottság elé. A vitában részt vett és felszólalt a végrehajtó bizottság tagjain kívül dr. Dubovitz Dénes, az Egészségügyi Minisztérium gyógyító-megelőző főosztályának vezetője, valamint dr. Hauk István, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságának elnöke. A jelentés — melyet széleskörű vita követett — részletesen szólt a megye körzeti orvosi ellátásáról. Többek között arról, hogy szűkebb hazánk területén 143 körzeti orvosi állással rendelkezünk. Ezek közül 94 községben, és 49 állás városban van rendszeresítve. Körzeti orvosi hálózatunkat tavaly hárommal fejlesztettük. A körzeti orvosi munkát ezenkívül 126 körzeti ápolónő és 143 részfoglalkozású. — napi négy órás körzeti orvosi adminisztrátor segíti. De hathatós támogatást kapnak a körzeti orvosok a kórházaktól és rendelőintézetektől. És jelentős az a segítség is, amelyet a Vöröskereszt és egyéb társadalmi szervek biztosítanak az orvosok munkájához. A körzeti orvosok betegforgalma a statisztikák szerint csökkenő tendenciát mutat. Míg 1959 második félévében 915 119 beteg jelent meg a körzeti orvosi rendelőkben, — addig 1962 második félévében ez a szám 794 860-ra csökkent. A körzeti orvosi ellátásban legnagyobb probléma a még üres állások betöltése. Jelenleg tíz üres körzeti orvosi állás van Szolnok megyében. Ebből hármat jászberényi és a szolnoki kórházak patronáló orvosai helyettesítenek. A többit a más körzetekben rendszeresített orvosok látják el. Ha elemezzük, hol és miért vannak üres állások, megállapíthatjuk, hogy Mezőtúron már hosszú hónapok óta azért nincs betöltve két orvosi állás, mert a város lakást egyik álláshoz nem biztosít, a másik álláshoz pedig olyan lakás áll rendelkezésre, melyet egyetlen pályázó sem talált elfogadhatónak. Jászalsószentgyörgyön a II. körzeti orvosi állás betöltése azért nem sikerült, mert a körzeti orvosi lakást más célokra használják. Kunhegyesen szintén orvoslakás hiánya miatt nem tudják az üres állást betölteni. Ezek is bizonyítják, hogy a tanácsi vezetőknek a lehetőségekhez képest mindent meg kell tenniök, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a körzeti orvosoknak. A beszámolót követő vita végén a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot fogadott el, melynek végrehajtása minden bizonnyal tovább segíti a körzeti orvosok munkáját. A végrehajtó bizottság ezután a június 7-i tanácsülés anyagát tárgyalta meg, majd egyéb előterjesztéseket fogadott el. Eszperantó kiállítás Szolnokon A Szolnoki Járműjavító a MÁV forgalom és a Ságvári Endre Művelődési Ház eszperantó tanfolyamai június 30-án rendezik meg záróvizsgájukat. Ezen számos külföldi eszperantistát is vendégül látnak. A vizsgával egyidejűleg kiállítás nyílik a Járműjavító művelődési otthonában, amely bemutatja — tablókon, színes levelezőlapokon —, hogy a megye eszperantistái hány ország eszperantistáival tartanak baráti kapcsolatot. a portugál nyelvvel. Egy továbbá részük teljes letargiába zuhant, s az önként választott, Magyarországtól eltérő új lakóhely forró éghajlati viszonyai és annyira idegen szokásai miatt sóikat szenved, de mindezért egykori hazáját kárhoztatja. Sokuk az italboltban keres feledést. Az „ötvenhatosok” tekintélyes része azonban szeretne visszajutni hazájába, de mint fő akadályra, az útiköltségre hivatkozik. Valóban, nem könnyű előteremteni ma Brazíliában, az infláció közepette, még a legtakarékosabb életmód mellett sem, azt a hatalmas összeget, amely fedezné a hazautazás költségeit. Ez volt az a kép. amelyet a Március 15. magyar klubvezetői festettek a Sao Paulo-i magyarokról. Másnap vendégségbe voltam hivatalos Radovan Dusánnak, a magyar klub főtitkárának otthonába. A házigazda, amikor megérkeztem, a televízió előtt ült és egy futballmeccset nézett. Mellé telepedtem és egy ideig együtt néztük a Santos—Pernambuco mérkőzést. Egy régebbi mérkőzést néztünk mert Brazíliában akkor éppen nyári szünet volt a labdarúgásban. „Eléggé ki vagyunk már éhezve egy jó kis mérkőzésre” — tette hozzá nevetve, s elmagyarázta. — hogy a brazil televíziós állomások (minden nagyobb városban több televíziós adó működik) általában nem adják „egyenesből” a labdarúgó-mérkőzéseket, — hanem csak később, filmről játsszák le azokat. így aztán nincsen verseny a stadionok és a televízió között. Amikor a közvetítés véget ért és házigazdám kikapcsolta a készüléket, — megkérdezte tőlem: „Mikor játszik majd itt, Sao Pauloban a magyar válogatott? Eljöhetnének ide, hiszen úgy éreznék itt magukatä mint a Népstadionban. Biztosra veszem, hogy sok itteni magyar menne el a mérkőzésire, s talán lelkesebben zúgna a „Hajrá magyarok, mint sokszor otthon, Budapesten!” Közben Radovan Dusán német származású felesége pdngát (cukornádból készült pálinkát) tett az asztalra, s néhány percre ált kellett váltanunk a beszélgetést, mert a háziasszony, csakúgy, mint a két gyerek, nem beszél magyarul, csak portugálul és németül. A nagymama viszont, aki az első Sao Paulo-i magyar volt, akivel telefonon beszéltem, boldog, ha magyarul beszélhet, mert a portugált és a németet is csak töri. Az óhaza iránt nagy az érdeklődés a Sao Paulo-i magyarok körében. Az idősebb korosztály tagjai közül különösen sokan akarnak hazatérni. A hazajövök először rendszerint csupán látogatóba jönnek, hogy amolyan ^terepszemlét” tartsanak. Nem egy hazalátogatót azonban olyan honvágy fog el — miután megismerkedik újra az óhazával — hogy vissza* települ Magyarországra. Árkus Istvás Magyarok Sao Paulóban Tiltakozó táviratok áradnak Athénbe Sok ezren fogadták a Lambrakisz hamvait hozó vonatot