Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. május 28. Szovjet jegyzék az Egyesült Államok kormányához Miért utasította el Kennedy a brit miniszterelnök meghívását Felbocsátották a Kozmosz-17-ei Moszkva (MTI) Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy az 1962. március 16-án közölt tudományos kutatóprogramnak megfelelően szerdán reggel felbocsátották a Kozmosz— 17. mesterséges holdat. A mesterségs hold pályájára tért; a Földet 94,82 perc alatt kerüli meg; maximális Föld távolsága (apo­­geuma) 788 kilométer, minimális távolsága (perigeume) 260 kilométer. Az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 49 fok 02 perc. A szputnyik a tudományos kutatóbe­rendezéseken kívül 20 005 megaherz frekvenciával mű­ködő rádió-adóállomást is magával visz. A szputnyik tudományos felszerelése kifogástalanul működik. A koordinációs számítóközpont feldolgozna a szputnyik által folyamatosan szolgáltatott értesüléseket. Kennedy elnök fogadta Cooper amerikai űrhajóst Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány jegy­zéket intézett az Egyesült Államok kormányához az­zal kapcsolatban, hogy po­­laris-rakétákkal felszerelt amerikai a tóm tengeralatt­járókat küldenek a Föld­közi-tengerre. Jegyzékében a szovjet kormány javasol­ta, hogy nyilvánítsák a Földközi-tenger egész térsé­gét olyan övezetté, amely mentes az atom- és a raké­tafegyverektől. A jegyzék kifejti, hogy a szovjet kormány hajlandó kötelezni magát, nem he­lyez el a Földközi-tenger vizein nukleáris fegyvere­ket és ezek célbajuttatására alkalmas eszközöket, ha a többi hatalom is hajlandó ugyanilyen kötelezettséget vállalni. A jegyzék hangsúlyozza: A polaris-rakétákkal fel­szerelt amerikai atomten­geralattjáróknak a Földkö­zi-tenger térségében való elhelyezésére irányuló ter­vek végrehajtása megkez­dődött. Ez ismét azt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Államoknak és egyes szö­vetségeseinek a politikája nem fordit gondot a termo­nukleáris háború megaka­dályozására, sőt még arra sem, hogy csökkentse a há­ború kitörésének veszélyét. A NATO-ban vezető szere­pet játszó hatalmak újabb nagyki terjedésű, körülbelül 300 millió lakosú térséget vannak be a nukleáris há­ború előkészítésének öve. zetébe. — Ez az eljárás mérhetet­lenül fokozza annak veszé­lyét, hogy a Földközi-ten­ger és a környező országok pusztító hadműveletek szín­helyévé válhatnak. Ilyen­formán e térség népei még a körülmények véletlen ala. kulása folytán is, akaratuk és óhajuk ellenére halálos katasztrófa áldozataivá vál­hatnak. A jegyzék tények alapján mutatja ki, hogy az összes hadviselési eszközök közül a Földközi-tengeren most elhelyezésre kerülő ameri­kai fegyverek alkalmasak a legkevésbé védelmi cé­lokra. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a NATO vezető ha­talmainak katonai terveibe — mint mindenki láthatja, ma még jobban, mint az­előtt — beletartozik az a számítás is, hogy konflik­tus esetén a viszályban ár­tatlan államokra terelik az agresszomak szánt nukle­áris visszavágás egy ré­szét. A szovjet kormány ami­kor javasolja, hogy nyil­vánítsák az egész Földközi­tengeri térséget olyan öve­zetté, amely mentes az atom- és rakétafegyverek­től, egyszersmind azt a meggyőződését fejezi ki, hogy e javaslat megvalósí­tása nagymértékben szol­gálná a nemzetközi feszült­ség enyhülését. LONDON (MTI) Az utóbbi hetekben Lon­donban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Macmillan személyes találkozót indít­ványozott Kennedynek, de az amerikai elnök fagyos elutasító választ adott. Macmillan valóban felkérte Kennedyt, hogy dublini pihenője során látogasson el Észak-Irországba, s ve­gyen részt a Nemzeti Park megnyitásának ünnepségén. Az amerikai elnök viszont arra hivatkozott, hogy idő hiánya miatt a látogatást nem tudná programjába beiktatni. Az angol alsóházban több munkáspárti képviselő kér­déseket Intézett a minisz­terelnökhöz ebben a kér­désben. Macmillan a munkáspárti képviselőknek válaszában elmondotta, hogy mióta Kennedy hivatalba lépett, hat ízben találkozott az amerikai elnökkel, — ez azt jelenti, hogy évenként legalább kétszer vagy há­romszor. A jövőben is folytatjuk majd ezt a jól bevált gyakorlatot, — mon­dotta. Megfigyelők véleménye szerint nem kétséges, hogy Macmillan szeretne mielőbb találkozni Kennedyvel, mert meg akarja ismételni az 1959-es választások so­rán bevált taktikáját. Egyik legerősebb ütőkártyája Eisenhower akkori ameri­kai elnök londoni látoga­tása volt, röviddel a vá­lasztások előtt, amikoris Eisenhower feltűnő buzga­lommal igyekezett Mac­­millant népszerűsíteni. Macmillan a maga hanyat­ló tekintélyének növelésére kétségbeesett erőfeszítése­ket tesz annak érdekében, hogy azt a benyomást kelti a közvélemény körében, hogy a kelet és nyugat kö­zött közvetít, s így ki akar­ja fogni a szelet Wilson vitorlájából, aki júniusban Moszkvába látogat. Kennedy meghívást el­utasító válaszának főbb okai; 1. Nem akarja ugyan­azt a hibát elkövetni, mint annakidején Eisenhower; 2. Ha Macmillannel találko­zik, De Gaulle-lal is talál­koznia kellene, amire most nem hajlandó; 3. Neheztel az angol miniszterelnökre, mert az makacsul ragasz­kodik az angol nemzeti atomütőerőhöz, s ezzel rossz példát mutat Párizsnak és Bonnak; 4. Nem jó szem­mel nézték Washingtonban a Nemzetközösségi Orszá­gok kereskedelmi minisz­tereinek londoni értekez­letét, amely noha nem járt konkrét eredménnyel, mégis Anglia visszatérési kísérle­tét jelzi a nemzetközösségi preferenciális vámrendszer­hez, aminek felszámolása az amerikai politika régi törekvése. Washington (AP— Reuter). Cooper amerikai űrhajós kedden Cape Canaveralból repülőgépen Washingtonba érkezett. — s családjával együtt a Fehér Házban fel­kereste Kennedy elnököt. Társaságában volt Glenn kivételével az Egyesült Ál­lamok többi űrhajósa is. Kennedy az Amerikai Űr­hajózási Hivatal szolgálati érdemérmével tüntette ki Gordon Cooper őrnagyot. Cooper és kísérete — Johnson alelnökkel együtt — a Fehér Házból ezután nvitott gépkocsin az ame­rikai kongresszusba hajta­tott. Az űrhajóst sofcezer lelkes amerikai köszöntöt­te. A rádió és a televízió Cooper minden lépéséről közvetítést adott. A kong­resszus két házának tagjai felállva üdvözölték a 34 órás űrutazás hősét. Hruscsov üzenete az afrikai országok Addisz Abeba-i értekezlete elnökének Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözletét küldött a független afrikai országok szerdán megnyíló Addisz Abeba-i értekezlete elnöké­nek; Az üzenet a többi kö­zött hangsúlyozza: „A Szovjetunió megértés­sel fogadja az afrikai egy­ség gondolatát, amely érte­kezletük központi kérdése. Mindenkinél, aki híve a bé­kének és a népek barátsá­gának, együttérzésre és tá_ mogatásra talál ennek a gondolatnak a megvalósítá­sa, amely az afrikai népek felszabadító harca során született. Az afrikai egység csak azoknak nincs Ínyére, akik önző célokat követnek az afrikai kontinensen. A Szovjetunió — mint isme­retes — nem keres semmi­féle gazdasági előnyt, vagy előjogot Afrikában. Ami politikai érdekeinket illeti, az csupán annyi, hogy e kontinens minden népe él­jen szabadságban, függet­lenségben és békében. Ez az oka annak, hogy a Szovjet­unió lelkesen támogatja az afrikai egység és szolidari­tás elérésére irányuló erőfe­szítéseket. Az új Afrika népei annál sikeresebben és teljesebben érik majd el a maguk elé tűzött nemes felszabadító célokat, mennél hamarabb sikerül megvalósítani a Föld általános békéjét és biztonságát, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésének elve alapján, amely elvet hazánk megmásíthatatlanul követ politikájában. Legyenek meggyőződve arról, hogy a gyarmati rendszer minden formájá­nak végleges felszámolásá­ért, az állami önállóság megerősítéséért és a nem­zetközi együttműködés fej­lesztéséért vívott harcukban az afrikai országok, mint eddig is, nemcsak rokon­­szenvre. de baráti támoga­tásra is találnak a szovjet népnél, a szovjet kormány­nál. Egész szivemből kívánom a legjobb sikereket az ér­tekezlet résztvevőinek". (MTI) A kislakásépftés (Folytatás az 1 oldalról.) harminc lakás nyerhető. Ebből 10 lakás már elké­szült. A Dózsa György út 2. szám alatt, a Május 1 út 53. szám, a Marx park 6 és a Táncsics Mihály utca 11. szám alatt még ebben az évben tovább folytatódik az emeletráépítési munka. A végrehajtó bizottság utasította az építési és köz­lekedési osztályt, hogy aug. 1-ig készíttesse el az 1964. évben tervezett emeletrá­építési munkák statikai vizsgálatait, illetve költség­­számításait. Ugyancsak ha­tározatot hozott arra is, hogy az építési osztály vizsgálja fel '1, a régebben kiadott telkekre építettek-e már a vásárlók. A tegnapi végrehajtó bi­zottsági ülés tárgyalt a to­vábbiakban Szolnok város 1963. évi költségvetésének előterjesztéséről is. Eszerint ebben az évben több mint 62 millió forintot fordít a tanács a város fejlesztésére. Ezen belül több mint hét­millió forintot fordítanak az utak és járdák további korszerűsítésére, 1 100 000 forintot a közvilágítás fel­újítására, több mint két és félmillió forintot belterjes parkok létesítésére. A szo­ciális és egészségügyi ága­zat közel ötmillió forintos előirányzata többségében a bölcsődei ellátás biztosítá­sát, a kicsinyek jobb elhe­lyezését teszik lehetővé. A szociális és egészségügyi ágazat keretében több mint egymillió forintot biztosíta­nak a szociális otthon fenn­tartására. A kulturális ágazat költ­ségvetése hétmillió forint­tal emelkedik. A végrehajtó bizottság ezután a május 31—i tanács­ülés anyagát tárgyalta meg. Meghallgatták a városfej­lesztési csoport vezetőjének jelentését az 1963. évi vá­rosfejlesztési terv teljesíté­sének helyzetéről, a társa­dalmi munka szervezéséről, tervezéséről. Ezután külön­böző határozatokat hozott az üzletek nyitvatartásáról, a társadalmi tanulmányi ösztöndíj ak adományozás á ról, az úttörők táborozásé nak segítéséről. Kis különbséggel bizalmat kapott a Pearson kormány OTTAVA (MTI) Az új kanadai kormány kedden este kis különbség­gel ugyan, de győztesen került ki első parlamenti erőpróbájából. Az új De­mokrata Párt bizalmatlan­­sági indítványt nyújtott be, amely helyteleníti, hogy a kormány elfogad amerikai atomtölteteket a Kanadá­ban lévő rakétákhoz. Pear­son kormánya a szavazás során 124 voksot kapott, míg a bizalmatlansági in­dítvány mellett 113 kép­viselő szavazott. A kisebbségi kormány fennmaradását az tette le­hetővé, hogy Diefenbaker volt miniszterelnök konzer­vatív pártja megoszlik az atomfegyverkísérletek kér­désében és egyes tagjai a kormány mellett szavaztak Csütörtökön újabb erő­próba vár a kormányra. Ekkor a Diefenbaker által benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaznak majd a képviselők. A »beteg em« két diktatúra között Törökországot valami­kor, még az első világhá­ború előtt „Európa beteg emberének” nevezték. Az­óta területileg jórészt ki­szorult Európából — de a betegség megmaradt. Sőt — éppen keddre virradó éjszaka esett át újabb „láz­rohamon” az „atlanti blokk beteg embere”. Amikor Ankara lakói álomra hajtották fejüket, Inönü, a köztársasági párt nyolcvan esztendős vete­ránja volt a miniszterel­nök. Amikor felébredtek már ismét Inönü ült a ha­talmon. A két időpont kö­zött azonban volt néhány óra. amikor egy tiszti cso­port átvette a hatalmat. S hogy a zavar még telje­sebb legyen — a katonai puccsot maga a hadsereg, pontosabban a vezérkar verte le .., A múlt éjszaka esemé­nyeinek megértéséhez min­denekelőtt azt kell figye­lembe venni, hogy csak egy epizód zajlott le a ka­tonai puccsak hosszú soro­zatában. Nem ez volt 1960 tavasza, Menderesz reak­ciós rezsimjének bukása óta az első — és nem is az utolsó. Immár három éve Törökország válságról vál­ságra bukdácsol — a vál­ság alapja pedig az, hogy a három évvel ezelőtti fordu­lat gyakorlatilag semmit sem oldott meg az ország égető bel- és külpolitikai kérdéseiből. 1960 tavaszán a Gürszel tábornok által vezetett hadsereg azzal űzte el szél-Ankara (MTI). A sikertelen puccskísér­let elfojtása után viszony­lagos nyugalom uralkodik Törökország nagyvárosai­ban. A fővárosban kedden délután minisztertanácsot tartottak, majd bejelentet­ték, hogy Ankarában, Is­sőségesen reakciós, a legel­maradottabb, fanatikus — vallási elfogultságú réte­gekre támaszkodó Mende­­t'esz rezsimet — hogy fe­lülvizsgálják az ország gaz­daságpolitikáját, reformo­kat vezetnek be és leg­alábbis enyhítik a szélső­séges és harcias „atlanti” orientációt. Gyorsan kiderült azon­ban, hogy a hadsereg tiszti­kara távolról sem egységes. A vezérkar élén olyan kon­zervatív tisztek állottak és állanak ma is, akik sem a NATO-politika alapjaihoz, sem az elavult társadal­mi, gazdasági szerkezethez nem hajlandók hozzányúlni. A tisztikar fiatalabb része, amely voltaképpeni hajtó­ereje volt Menderesz meg­buktatásának, kétségtelenül radikálisabb reformokat kö­vetelt, s akkoriban sok szó esett arról, hogy prog­ramjuk némileg hasonlít annak a katonai csoport­nak a célkitűzéseihez, ame­lyet Nasszer vezetett Egyiptomban. Az 1960-as puccs után a két csoport vezető tagjait száműzték. A hadseregben folyó hatal­mi harccal párhuzamosan létrejött egy ingatag meg­egyezés és az Inönü által vezetett köztársasági párt és a kivégzett Menderesz híveinek új pártja az „igaz­ság-párt” között. így a há­rom évvel ezelőtti fordulat nem érlelt tényleges gyü­mölcsöket — belefulladt a török nagyburzsoázia ve­zető és versengő csoportjai­nak egyezkedésébe. tanbulban és Izmirben egy­­hónapig tartó rögtönbírás­­kodást vezetnek be. Inönü miniszterelnök rá­dióbeszédben jelentette be az államcsíny leverését. A belügyminisztérium — egyelőre leállította a ki­ás beutazást. Mindez természetesen nem szüntette meg az oko­kat, amelyek a Menderesz­­rezsim bukását kiváltották. A hadsereg tisztikarában tovább tartott az erjedés. A katonaiskolák növendé­kei általában a száműzött fiatal tisztekkel rokonszen­veztek. Ezekre a csoportok­ra támaszkodva robbant ki 1962 februárjában egy puccskísérlet — s az új, si­kertelen puccs voltakép­pen a tavalyi folytatásának tekinthető. Egyelőre a ve­zérkar konzervatív erői a katonaiskolák növendékei­re és a fiatal csapattisztek egyrészére támaszkodó puccsisták kénytelenek vol­tak letenni a fegyvert. Há­rom évvel — az „eredeti puccs” után nem lehet vi­lágosan és megbízhatóan értékelni a „radikális tisz­tek’ progrmaját. Annvi bi­zonyos, hogy a NATO ve­zérkara és maguk az ame­rikaiak is „megnyugtatóbb­­nak” találnák, ha a török vezérkar jelenlegi vezetői maradnának hatalmon. A sorozatos válságok arrról tanúskodnak, hogy ehhez egyre inkább a parlamenti kormányzás nyílt elvetése, a vezérkar katonai dikta­túrájának bevezetése lenne szükséges. Törökország ígv a katonai diktatúra két tí­pusa közötti párviadal gyújtó pontjában áll. Választások Kenyában LONDON (TASZSZ) Szerdán sokezer kenyai járult az urnákhoz, hogy részt vegyen a szavazás második menetében, amely­nek során megválasztják a nemzetgyűlés felsőházának, a szenátusnak a tagjait. A választások harmadik, és egyben befejező részét május 25-én és 26-án tart­ják; ekkor választják meg a parlament alsóházának, a képviselőháznak a tagjait. A választások után Ke­nya, amely most még an­gol gyarmat, Önkormány­zatot kap. Statárium Törökország három leg. nagyobb városában

Next

/
Thumbnails
Contents